Új Szó, 2003. július (56. évfolyam, 150-175. szám)

2003-07-29 / 173. szám, kedd

12 Kultúra - hirdetés ÚJ SZÓ 2003. JÚLIUS 29. MOZI POZSONY HVIEZDA: Hulk (amerikai) 15.30,18, 20.30 HVIEZDA - KERTMO­ZI: Betépve (amerikai) 21.15 MLADOSŤ: Heaven (angol-német) 18 Taxi 3 (francia) 20 TATRA: Az igazság órája (amerikai) 18.30, 20.30 AU PARK - PALACE: Több a sokknál (amerikai) 15.30,17.45, 20, 22.15 Charlie angyalai: Teljes gázzal (amerikai) 14.10, 15.10, 16.25, 17.25, 18.45, 19,45, 21, 22.05 Veszett vad (amerikai) 14.15, 16.20, 18.25, 20.30, 22.35 Hangyák a gatyában 2. (német) 15.45, 17.45, 19.50, 21.55 Ki nevel a végén? (amerikai) 15.45, 18, 20.15, 22.25 Halálosabb iramban (amerikai) 15.40, 17.50, 20, 22.10 Jég­korszak (amerikai) 14.55 Az igazság órája (amerikai) 16.55, 19.15, 21.30 A fülke (amerikai) 14.15, 16.20, 18.25, 20.30, 22.35 Lilo és Stitch - A csillagkutya (amerikai) 14.30, 16.30 Hulk (amerikai) 15.10 Taxi 3 (francia) 18.10, 20.10, 22.20 Frida (amerikai-kanadai) 14.30, 17, 19.30, 22 Egy veszedelmes elme vallomásai (amerikai- kanadai-német) 19.20, 21.50 Chicago (amerikai) 19.10, 19.30, 21.30, 21.40, 22 Több a sokknál (amerikai) 14,16.05,18.10, 20.25, 22.35 Veszett vad (amerikai) 18.35, 20.40, 22.45 Az igazság órája (amerikai) 17.50, 20.10, 22.30 Charlie angyalai: Teljes gázzal (ame­rikai) 14.10, 15.15, 16.15, 17.25, 18.20, 20.30, 22.40 Egy veszedel­mes elme vallomásai (amerikai-kanadai-német) 14.45,16.55, 21.50 Taxi 3 (francia) 15.25; 17.10 Hulk (amerikai) 15.55 Ki nevel a vé­gén? (amerikai) 14,40,16.50 Halálosabb iramban (amerikai) 14 KASSA TATRA: Charlie angyalai: Teljes gázzal (amerikai) 18, 20.30 CAPI­TOL: Egy veszedelmes elme vallomásai (amerikai-kanadai-német) 18, 20.30 ÚSMEV: Veszett vad (amerikai) 17,18.45, 20.30 DÉL-SZLOVÁKIA PAT - KERTMOZI: Mátrix - Újratöltve (amerikai) 21.30 GALÁNTA - KERTMOZI: Tökös csaj (amerikai) 21.30 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Szakítópróba (amerikai) 19 AMFITEÁTRUM: Szakítópróba (ameri­kai) 21.30 VÁGSELLYE - VMK: Atomcsapda (amerikai) 21.30 PÁR­KÁNY - DANUBIUS: Stuart Little, kisegér (amerikai) 18 Hangyák a gatyában 2. (német) 20 LÉVA - JUNIOR: Charlie angyalai: Teljes gázzal (amerikai) 18 IPOLYSÁG - IPOLY: 8 mérföld (amerikai) 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: A mag (amerikai) 19 GYŐR PLAZA: Álomcsapda (amerikai-kanadai) 17.30,20 Azonosság (ameri­kai) 15.45, 17.45, 19.45 Ballistic: Robbanásig feltöltve (amerikai-né­met) 18.15 Charlie angyalai: Teljes gázzal (amerikai) 13.30, 15.45, 18, 20.15 A dzsungel könyve 2 (amerikai) 13.45 Hajó a vége (ameri­kai-német) 14.15,16.15, 20.15 Halálosabb iramban (amerikai) 13.15, 15.17.45, 20 Hogyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alatt (amerikai) 17.45, 20 Hulk (amerikai) 15,17.30, 20 Ki nevel a végén? (amerikai) 15.30 Londoni csapás (amerikai) 13.30 Malacka, a hős (amerikai) 14.15,16 Mátrix - Újratöltve (amerikai) 15,17.45,20.30 Merülés a fé­lelembe (amerikai) 13.30,15.45,18,20.15 Szindbád - A hét tenger le­gendája (amerikai) 14,16,18 Tulipános Fanfan (francia) 20 Barátja megverte Marie Trintignant kómában Vilnius. Kómában van Marie Trin­tignant neves francia színésznő, mi­után egy vilniusi szállodában barát­ja, Bertrand Cantat énekes megverte őt. A 41 éves színésznőt vasárnapra virradóra, eszméletlen állapotban szállították a litván főváros egyetemi klinikájára. Hétfő hajnalban bonyo­lult idegsebészeti műtétet hajtottak végre rajta, de azóta is kómában van. Marie Trintignant-t intenzív osztályon kezelik, de hozzátartozói kérésére a kórház semmi informáci­ót nem ad a médiának állapotáról. A vilniusi bűnügyi rendőrség közlése szerint a 36 éves Cantat alkoholos­kábítószeres állapotban fellökte a színésznőt, aki földre esett és bever­te a fejét. Legalábbis ezt a változatot mondta el a helyi hatóságoknak Ro­men Kolinka, Marie Trintignant fia. Amikor az énekes megtudta, hogy mi történt, öngyilkosságot akart el­követni. Cantat-t vasárnap beszállí­tották egy detoxikálóba, majd teg­nap reggel kiengedték. Marie Trin­tignant a híres francia írónő, Colette életéről forgatott filmet Litvániában édesanyja, Nadine Trintignant irá­nyításával. A két hónapja tartó munkálatokban fivére, Vincent is részt vesz segédrendezőként. Jean- Louis Trintignant lányát éppen édesanyja szerepeltette először fil­men, alig tízévesen az Ilyen is csak velem történhet meg című filmben, amelynek főszereplői Marcello Mastroianni és Catherine Deneuve voltak. Kedvelt színésznője Claude Chabrolnak, aki vele forgatta a Nők történetét (1988) és a Bettyt (1993), valamint Alain Com^au- nak, aki a Csendes-óceán hercegé­ben (2000) irányította őt. A magyar közönség is láthatta a színésznőt Leos Carax A Pont-Neuf szerelmesei című alkotásában. Bertrand Canat az egyik legismertebb francia alter­natív rockegyüttes, a Noir Désir ve­zetője, frontembere. (MTI) A Postabank új szóvivője Beszélgetés Ján Ondóval, a Postabank szóvivőjével Úgy hírlik, a szóvivő funkciót az USA külügyminisztériumában alakították ki először a negyve­nes évek végén. Szlovákiában ennek a funkciónak jóval rövi- debb története van. Az első szó­vivők a bársonyos forradalom után jelentek meg. Néhányan rö­vid ideig dolgoztak ezen a posz­ton, mások több éven át bírták az iramot. Az egyik legrégebbi szóvivő Szlovákiában a Posta­bank jelenlegi szóvivője, Ján Onda. Egy szóvivő hol tanulhatja meg a szakmát, illetve hogyan lehet valakiből szóvivő? Feltételezem hogy egyetemein­ken nincs olyan szak, amely szó­vivőt nevelne hallgatóiból. In­kább specializált tanfolyamok foglalkoznak ezzel. Ha külföldet nézzük, hallottam, hogy az egyik bostoni egyetemen létezik ilyen szak. Én a pozsonyi Közgazdasá­gi Egyetemen tanultam. Befeje­zése után a Szlovák Televíziónál a tévéhíradóban voltam szerkesz­tő-műsorvezető. Mivel a banki témájú műsorokat készítettem, a Szlovák Nemzeti Bank akkori el­nöke, Vladimír Masár felkereset, és munkát ajánlott. Pontosan ki­lenc évet töltöttem ott. Ezzel a kilenc évvel talán Ön a legrégebbi szóvivő, hiszen ezen a. poszton rendszerint rövidebb ideig maradnak. Elégedett volt a munkával? A Szlovák Nemzeti Banknál ál­talában kicsi a munkaerő-ván­dorlás. A banknak jól képzett, ál­talam mélyen tisztelt szakembere van, köztük sok barátom. Az itt eltöltött időszakban nagyon sok élettapasztalatot gyűjtöttem, és szakmailag sokat fejlődtem. Je­len lehettem, amikor a szlovák korona árfolyamáról, néhány ke­reskedelmi bank jövőjéről, vagy a pénzforgalom irányításáról döntöttek. A sok jelentős döntés, amelyet naponta hoznak, arra kényszeríti a szóvivőt annyira el­mélyedni a témában, hogy a köz­véleményt pontosan tudja tájé­koztatni. Nagyon sok lehetőséget kaptam tanulásra és szakmai fej­lődésre. A Szlovák Nemzeti Banknál végzett munkájáról csak pozití­van nyilatkozik. Miért döntött mégis a változás mellett? 2003. július 1-jén beléptem a Postabankhoz, és itt is szóvivő leszek. Miután mérlegeltem és elfogadtam a felkínált állást, ki­hívásnak tekintem. A Postabank Rt. kereskedelmi bank. Itt lehe­tőségem lesz megismerni egy pénzintézetet az ellenkező oldal­ról, mint a központi banknál. Az utóbbi két évben a bank jelentő­sen javította eredményeit. Ezen­kívül a Postabank speciális sze­repet tölt be a szlovákiai bankok közt. Azzal, hogy hosszú lejáratú szerződést kötött a Szlovák Pos­tával, posta típusú takarékpénz­tár lett. Az ilyen típusú bank a fejlett országokban is a banki szektorba tartozik. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a Postabank a postahivatalokat saját kirendelt­ségeiként használhatja. Az ilyen postahivatal egyben bank is. így a Postabanknak minden faluban, városban van képviselete. Hogy pontos legyek, a Postabanknak 1650 képviselete van, ezzel leg­nagyobb ún. retail típusú bank Szlovákiában. így a Postabank ott, ahol más banknak nincs kép­viselete, a kis lélekszámú falvak­ban is nyújthat szolgáltatásokat, mint például a számlák, betét­könyvek nyitása, és egyes postá­kon még hitelt is vehetnek fel az ügyfelek. Milyen termékekre összpontosít a Postabank kínálatában? A postabank folyamatosan bővíti termékkínálatát. Az utóbbi idő­ben termékeivel a kis- és közép- vállalkozókat célozza. A múlt évben például a nekik nyútott hi­telek tették ki a hitelportfolió 30 százalékát. A bank hiteleivel ak­tívan támogatja az exportot. A kisvállalkozók támogatására a mikrohitellel gazdagította a hi­telpiacot. Jelenleg a legkereset­tebb különféle célokra felhasz­nálható a fogyasztói hitel, amely felkeltheti a lakosság minden csoportjának érdeklődését. A Postabank azokra is gondol, akik szeretnék megtakárításaikat ka­matoztatni, jövedelmezően be­fektetni. A POSTKONTO SENIOR a nyugdíjasok számára tartogat rengeteg előnyt, a POSTKONTO JUNIOR pedig az ifjúságnak. Nehéz lenne felsorol­ni a Postabank termékeit, de azt tanácsolom, tájékozódjanak a bank bármelyik kirendeltségén vagy a postahivatalokban. Itt részletesen tájékoztatják Önöket a Postabank termékeiről. A Postabank termékeiről rész­letes tájékoztatást talál a www.pabk.sk című honlapon is. Maia Morgenstern A Rózsa énekei című filmben, mely Karlovy Varyban rendezői és operatőri elismerésben ré­szesült. Rendezte Szilágyi Andor. (Szigethy Márton felvétele) Az európai terméséből válogatva a filmeket feliratozva vagy szinkronizálva vetítik majd Filmáramlás oda-vissza? Nem lehet azt mondani, hogy a Szlovák Filmintézet és a Szlovákiai Filmklubok Egye­sülete nem viszonyul kellő aktivitással a hazai filmművé­szethez, elsősorban annak népszerűsítéséhez. Minden­képpen elismerést érdemlő kezdeményezés a „vándor­mozi” elnevezésű program, amelyet az idei nyárra indí­tottak. TALLÓSI BÉLA Ez a mozgó mozi egyik városból a másikba közlekedik, s kellő hírve­réssel az adott helyszínen a szlovák filmtermésből mutat be válogatást. Számomra csak egy szeplője van en­nek a programnak, hogy a vándor­mozi a déli városokat nem érinti. Bár lehet, hogy e régióban egy má­sik vándormozit kellene útra indíta­ni, olyat, amelyben magyar filmeket vetítenek. Ez egy önmagában is fi­gyelemfelkeltő formája lenne an­nak, hogy mi is megismerhessük a Magyar Filmszemlén bemutatott opusokat, mert másként nálunk nem igazán jutnak el széles közön­séghez azok a mozgóképek, ame­lyek messze földön, rangos fesztivá­lokon öregbítik a magyar film jó hí­rét. Latolgatom, mennyit veszít majd az a fiatal, akinek nem adják meg a lehetőséget, hogy a magyar filmmel-filmen nőjön fel, s nem is­mer meg olyan alkotásokat - hogy csak néhányat említsek -, mint a Kö­zel a szerelemhez, a Nincsen nekem vágyam semmi, az I love Budapest vagy a Szép napok, amelyek meg­újuló filmnyelven beszélnek el na­gyon emberi-valóságos mai történe­teket, olyanokat, amelyek éppen ró­luk szólnak. Bár örülök annak, hogy a szlovák filmtermés - tavaly sok kitűnő opus hagyta el a hazai stúdiókat - a vándormozi program révén eljut a széles közönséghez, s még inkább örülnék, ha a magyar mozi darabjai is ott szerepelnének legalább egyes hazai filmszínházak vásznain, mert mintha egy új korszak körvonala­zódna, s azt nem árt kellően megala­pozni. Végre az első Európa Unió-s előírás, amelyért - egyelőre még fel­tétel nélkül - lelkesedni tudok. Ez a közszolgálati televízióknak előírja, hogy meghatározott százalékban kell kötelezően európai filmeket su­gározniuk. Ennek értelmében a Szlovák Televízió külön rovatot indít Eurokino címmel, s e rovatba a kon­tinens filmterméséből válogat, s a filmek feliratozott vagy szinkroni­zált változatát vetítik majd. Végre egy pici reménysugár, hogy a közté­vék már mostanra is leromlott prog­ramját talán nem rombolja tovább a kereskedelmi adók nyereségorien­táltságra épülő műsorpolitikája, s legalább itt-ott feltűnik majd a mexi­kói telenovellagyárak futószalagjai­ról lekerülő vége nincs siratófilmek és a pirotechnikára építő hollywoodi mozgóképes agresszivitásnövelők rengetegében egy igazibb, a művé­szetet képviselő produkció is. De azért el ne bízzam magam, ismerve az eddigi műsorrendet, a kontinens filmtermését majd jó eldugják, hogy csak azért se lássa senki. Elképze­lem, hogy éjszakai sugárzási időben, mondjuk 23 óra 50 perces kezdéssel adják. A másik dolog: a Made in Eu­rópa önmagában még nem a minő­ség védjegye, ezért ha a drága mű­vészfilmek mellé nem adnak némi sugárzási kedvezményt is, félő, hogy köztévénk a megemelt tévédíjak el­lenére se lesz képes költségvetéséből megvenni olyan filmek sugárzási jo­gát, amelyek a filmkultúra csúcsát jelentik. Nem biztos, hogy mindenkinél osz­tatlan sikert arat majd az előírás, amely a programstruktúrában en­nek vagy annak a rovására kötelező­vé tesz ezt vagy azt. Lesznek, akik­ben épp az ellenkező érzést váltja ki, s olyanok is, akik azt mondják, meg­éltünk már ilyesmit. Amikor a mo­zikból a lehető legnagyobb mérték­ben igyekeztek száműzni Amerikát: kötelező százalékban kellett szovjet filmeket vetíteni, és meghatározott arányban szocialista országok film­jeit. Amikor a rádiók könnyűzenei műsorait a szerkesztők úgy állítot­ták össze, hogy minél kevesebb an­gol nyelvű dal hangozzon el, ám mi­nél több hazai. Amikor - nem tu­dom, miként rendezve a szerzői jo­gokat - elkészítették a külföldi nagy slágerek hazai nyelvű (cseh, szlo­vák, magyar) változatát, és azokat sugározták az eredeti helyett (sze­rencsére orosz könnyűzenét nem kellett kötelezően hallgatni). Azt hi­szem, akik ezt megélték, azok a kö­telező előírások alapján szerkesztett műsorstruktúrában a választás sza­badságának a korlátozását látták. És bizonyára sokan ezúttal sem azt lát­ják majd az európai filmek kötelező sugárzásának gyakorlatában, hogy az amerikai térhódítást némileg el­lensúlyozandó, ez az európai film értékeinek védelmében történik. Mert esetleg nem annyira szívügyük az európai film, vagy esetleg amon- dók, európai mozgóképes értékein­ket a kontinens nemzeti filmgyártá­sainak támogatásával védjék, ne a kötelező műsorra tűzéssel. Valószí­nűleg lesznek (vagy már vannak is) uniós alapok, amelyeket meg lehet majd pályázni, de az ezekből való merítés is számtalan kétellyel jár, és megannyi kérdést vet fel. Az esede- ges ilyen támogatási gyakorlat nem jár-e majd a nemzeti sajátosság el- sikkadásával, valamiféle európai globalizálódással, avagy a filmmű­vészet területén is agyelszívással? Mert tudja fene, hogy az esedeges külföldi tőkéből, még ha csak részle­ges támogatással is, magyar rende­ző irányításával forgatott film, kül­földi sztárokkal a főbb szerepekben vajon magyar film-e még? Az uniós előírással kapcsolatban a magyar fil­met féltve még egy kérdés motosz­kál a fejemben. Vajon az olasz, fran­cia, spanyol - ők elsősorban az euró­pai filmes nagyhatalmak - televízi­ók műsorán a csadakozás után hány magyar film szerepel majd? Felira­tozva vagy szinkronizálva. Mert Eu­rópa nemcsak onnan erre, hanem innen arra is húzódik! A dzsessz és a világzene uralta a szabadtéri színpadot szombaton este a somorjai zsinagóga szomszédságában levő Művészetek Háza udvarán. Képünkön a magyarországi Navrang trió, amely kellemes perceket szerzett a kö­zönségnek. (Somogyi Tibor felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents