Új Szó, 2003. július (56. évfolyam, 150-175. szám)

2003-07-28 / 172. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2003. JÚLIUS 28. P Külföld Öngyilkos merénylet Moszkva. Felrobbantotta ma­gát tegnap egy csecsen női kamikáze. A merénylet cél­pontja Ramzan Kadirov, a Kreml támogatta csecsenföldi adminisztráció vezetőjének, Amad Kadirovnak a fia, és egy­ben biztonsági szolgálatának vezetője volt, de sem ő, sem testőrei nem sebesültek meg. Az egyedüli halott maga a rámadó. A Cacan-jürt települé­sen történt merényletet egy 20 év körüli lány hajtotta végre, kihasználva, hogy Ramzan Kadirov a faluba érkezett az irányítása alá tartozó egységek ellenőrzésére. Megpróbálta megközelíteni Kadirovot, de a testőrök felfigyeltek a nő szo­katlan viselkedésére, feltartóz­tatták, és ekkor a lány műkö­désbe hozta a testére erősített pokolgépet. A helyi biztonsági szervek értesülése szerint léte­zik még egy öngyilkos női me­rénylő, aki Ramzan Kadirov meggyilkolására készül. Asz- ambek Aszlahanov, az orosz ál­lami duma csecsen képviselője szerint az október 5-re kitűzött csecsen elnökválasztás köze­ledtével romlani fog a köztár­saságban a közbiztonság. Cá­folta azt a moszkvai állítást, hogy a térségben stabilizálódik a helyzet. (MTI) Választások Kambodzsában Phnompen. Parlamenti válasz­tásokat tartottak tegnap a dél­kelet-ázsiai Kambodzsában; 6,3 millió szavazásra jogosult állampolgár dönthetett a 123 parlamenti mandátum sorsá­ról. Már az első órákban hosz- szú sorok kígyóztak a szavazó­helyiségek előtt. Kambodzsá­ban hagyományosan nagy a vá­lasztói részvétel. Megfigyelők szerint most kevésbé volt erő­szakos a választási kampány - tegnap volt egy gránátrobba­nás, de senki sem sérült meg -, és kevesebb volt a kirívó sza­bálytalanság, mint a két előző (1994 és 1998) parlamenti vá­lasztás előtt. Az első két de­mokratikus választást még szá-„ mos, politikai indítékból elkö­vetett erőszakcselekmény és csalások sora árnyékolta be. A hivatalos végeredményt au­gusztus második hetében te­szik közzé. Helyi elemzők Hun Sen kormányfő exkommunista Kambodzsai Néppártjának (CPP) győzelmét tartják való­színűnek. (MTI) Hun Sen valószínűleg ismét koalíciókötésre kényszerül (Reuters) Öt ügynököt vettek őrizetbe Teherán. Öt iráni biztonsági ügynököt letartóztattak Zahra Kazemi iráni-kanadai fotóri- orternő halálával kapcsolat­ban. Kazemi két hete halt meg az iráni rendőrség őrizete alatt, miután koponyatörést szenvedett. A teheráni rádió szerint Irán alelnöke (Moha­med Reza Aref-Jazdi) elismer­te, hogy Kazemi bántalmazás­ba halt bele. Az ügynököket az iráni vezetés által indított „át­fogó vizsgálat” nyomán vették őrizetbe. Kazemit a múlt héten Iránban eltemették, hiába kér­te a Kanadában élő fia a holt­test kiadatását. Kanada a te­metés után hazahívta teheráni nagykövetét. (MTI) Washington azonnal elítélte a Fülöp-szigeteki kormány destabilizálására irányuló kísérletet - Manilában egyébként nyugalom volt Fura katonai lázadás MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Manila. A Fülöp-szigetek kormánya tegnap kétszer is meghosszabbította a Manila egyik belvárosi bevásárló­központját megszállva tartó zendü- lő katonáknak megszabott ultimátu­mot. Ignacio Bunye elnöki szóvivő délután közölte: a hosszabbítás célja az volt, hogy elegendő idő jusson a tárgyalásokra. „A tárgyalások siker­telensége esetén a kivezényelt kato­nai és rendőri alakulatok megroha­mozzák az épületegyüttest” - tette hozzá. Végig a kormány megbízottai alkudoztak a lázadó katonák képvi­selőivel a megszállt, majd aláakná­zottbevásárlóközpontban. Ráadásul sikeresen: lapzártakor kaptuk a hírt, a katonák beleegyeztek abba, hogy visszatérjenek a kaszárnyákba. A 19 órán át tartó dráma egyeden puska­lövés nélkül ért véget. A zendülők hajnalban foglalták el a Makati városnegyedben lévő Ayala épületkomplexumot; néhány óra után kiengedték a bennrekedt, mintegy száz civüt, köztük számos külföldit. Az USA azonnal elítélte a Fülöp-szigeteki kormány destabili­zálására irányuló kísérletet. „Wa­shington Gloria Arroyo elnöknő mö­gött áll” - erősítette meg az amerikai nagykövetség. Az államfő utasításá­ra harckocsik és páncélozott harcjár­művek, valamint katonák százai fogták gyűrűbe a bevásárlóközpon­tot. Az üzleti negyedbe vezető uta­kat is páncélozott szállító harcjár­művek tartották lezárva. Tegnap délután azt jelentették a hírügynök­ségek, hogy a tízmilliós főváros töb­bi része nyugodtnak látszott, jele sem volt a nap folyamán pániknak. A manilai repülőtér működött, a rá­dió- és televízióadók is a megszokott rendben folytatták adásukat. A 113 ezer fős hadsereg vezetősége hűsé­géről biztosította Arroyo elnök asz- szonyt. Az eseményekhez tartozik: a kétszáz zendülő közül legalább öt­ven már az első ultimátum lejárta előtt megadta magát. A lázadás résztvevői többnyire századosnál alacsonyabb rangú tisztek voltak, ők a reggeli órákban közölték: nem tö­rekednek a hatalom megragadásá­ra, csak az általuk korruptnak tar­tott államfő és kormány lemondását akarják elérni. Katonák százai fogták gyűrűbe a bevásárlóközpontot. A kis képen: Gloria Arroyo elnök asszony a televízióban jelentette be, hogy a lázadók megadták magukat. (Reuters-felvételek) Bizalomerősítő izraeli döntés - Abbász után Sáron lesz a Fehér Ház vendége A brit kormányfőt nem törték meg a kemény bírálatok Remélnek a palesztinok Blair ismét indulni akar Jeruzsálem/Washington. A palesztin kormány üdvözölte, az Iszlám Dzsihád elutasította az izraeli kormány tegnapi bejelentését arról, hogy támo­gatja mintegy száz palesztin szélsőséges fogoly, a Hamász és az Iszlám Dzsihád tagjai­nak szabadon engedését. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Ciszjordánia palesztin lakossága hangos ünnepeléssel fogadta, hogy az izraeli hadsereg vasárnap meg­kezdte fontos katonai úttorlaszok le­bontását Rámalláh közelében. Az iz­raeli rádió szerint az izraeli kor­mány tagjai vasárnap 14:9 arányban adtak felhatalmazást a palesztin szélsőségesek szabadon bocsátásá­ra, egyfajta bizalomerősítő intézke­désként a palesztinok irányában Ariel Sáron kormányfő washingtoni tárgyalásai előtt. Avi Pazner szóvivő kijelentette, a lépéssel Mahmúd Ab­bász palesztin kormányfő helyzetét kívánja erősíteni az izraeli kormány. Nabil Ami palesztin tájékoztatási miniszter is üdvözölte az izraeli Buenos Aires. Argentínában szom­batra már negyven olyan volt kato­natisztet vettek őrizetbe, akiket az 1976-83-as katonai diktatúra ide­jén elkövetett emberiesség elleni bűncselekményekkel vádolnak. Köztük van Jorge Videla volt jun­taelnök, vagy a Halálangyal néven hírhedtté vált Alfredo Astiz volt fre­gattkapitány. „Még négy embert kell megtalálnunk, hogy valameny- nyi meglegyen” - mondta Rodolfo Canicoba Corral argentin bíró, aki spanyol kollégája, Baltasar Garzon kiadatási kérelme alapján, csütörtö­kön adta ki a letartóztatási végzése­ket. Másnap Nestor Kirchner argen­tin elnök semmisnek nyilvánította azt a korábbi dekrétumot, mely sze­rint nem lehet kiadni Spanyolor­szágnak a katonai diktatúra 1976 és 1983 közötti időszakában elkövetett bűnök tetteseit. Egyébként Argentí­nában még érvényben vannak a diktatúra bűneiben részes tisztség- viselőkre vonatkozó 1986/87-es amnesztiatörvények, bár alsóbb fo­kú bíróságok egyre több csapást mértek rájuk. A legfelsőbb bíróság (amelynek korrupt elnöke nemrég lemondásra kényszerült) várhatóan górcső alá veszi az amnesztiatörvé­nyeket. így meglehet, hogy az emberjogsértő argentin katonákat mégiscsak hazájukban fogják fele­lősségre vonni. Az őrizetbe vettek döntést, mondván: „reméljük, hogy további, izraeli börtönökben rabos­kodó palesztin foglyok elengedésé­nek leszünk még tanúi”. Mohamed al-Hindi, az Iszlám Dzsihád egyik vezetője azonban porhintést emle­getett, és kijelentette: mozgalma a lépést nem tekinti kezdeményezés­nek az izraeli kormány részéről. A palesztinok az izraeli fogságban lé­vő mintegy 7700 palesztin fogoly többségének elengedését követelik. Izrael korábban kizárta, hogy az isz­lám szélsőséges csoportok, mint a Hamász vagy az Iszlám Dzsihád tagjai köztük legyenek. Ugyanakkor Izraelben már pénteken több biza­lomerősítő intézkedést hoztak a bé­kefolyamat előmozdítása érdeké­ben. Ariel Sáron ma kezdi meg tár­gyalásait Washingtonban, s holnap találkozik George Bush amerikai el­nökkel. Bush pénteken Mahmúd Abbász palesztin miniszterelnökkel találkozott az amerikai fővárosban. Ezeket a tárgyalásokat tegnap pozi­tívan értékelte Nabü Amr palesztin tájékoztatási miniszter, hozzátéve: Abbásznak a washingtoni tárgyalá­sok után nem lehet problémája sem a palesztin törvényhozás, sem a pa­között vannak volt juntatagok, így Emilio Massera, Armando Lambrus- chini és Jorge Isaac Anaya, valamint Antonio Bussi rettegett egykori tá­bornok, akit a minap Tucumán pol­gármesterévé választottak (mind­össze 17 szavazatos többséggel). A francia igazságügyi tárca közölte, lesztin nép előtt. A kormányfőnek Nabü Amr szerint „kizárólag Izrael­lel van problémája, amiért az nem teljesíti a nemzetközi útiterv előírá­said’. Korábbi bejelentés szerint Wa­shingtonból való hazatérése után a Abbásznak a palesztin parlament­ben bizalmi szavazással kell szem­benéznie. Létfontosságú volt ezért számára, hogy az USA-ból ne távoz­zon üres kézzel. Mint ismeretes, az útitervet saját ví­ziójának tekintő George Bush közös célnak nevezte az önálló és demok­ratikus palesztin állam megteremté­sét, s ennek kapcsán azt, hogy Izrael és a remények szerint 2005-re meg­alakuló palesztin állam békésen és biztonságban létezzen egymás mel­lett. Bush fontosnak nevezte a pa­lesztinok életkörülményeinek javítá­sát, megerősítve, hogy Washington 20 millió dolláros gyorssegélyt nyújt a Palesztin Hatóságnak. Egyben be­jelentette, hogy első ízben közös amerikai-palesztin gazdasági fej­lesztési bizottságot hoznak létre. A testület legfontosabb feladata azok­nak a javaslatoknak a kidolgozása lesz, amelyek a palesztin gazdaság fellendítését célozzák. szintén kérni fogja Astiz kiadását. A fregattkapitányt távollétében egy francia bíróság életfogytiglani bör­tönre ítélte két francia apáca elrab­lásáért és meggyilkolásáért. A dikta­túra idején hivatalosan 15 ezer em­bert tüntettek el, embetjogvédő szervezetek szerint 30 ezret. MTFHÍR London. Tony Blair ismét harcba száll a miniszterelnöki posztért a kö­vetkező választáson Nagy-Britanni- ában, és teljes időben ki is kívánja tölteni azt. Ezt Lord Falconer of Thoroton lordkancellár, a brit mi­niszterelnök legközelebbi szövetsé­gese erősítette meg abban az interjú­ban, amelyet a The Sunday Teleg­raph című vasárnapi lapnak adott. Nyüatkozata egyúttal válasz Gordon Brown pénzügyminiszternek, aki szűk körben állítólag arra kérte Blairt, hogy ne vállalja a miniszterel­nökséget akkor sem, ha pártjuk nye­ri a választást. Blairt a kormánnyal együtt éles bírálatok érték a közel­Monrovia. Tüzérségi lövedék csa­pódott be szombaton a monroviai kikötő közelében lévő, menekültek­kel teli protestáns templomba. A tá­madásnak több mint 15 halálos ál­dozata volt. A hét végén is folyta­tódnak a harcok a libériái főváros­ban, annak ellenére, hogy az Egye­sült Libériaiak a Megbékélésért és a Demokráciáért (LURD) lázadó szervezet pénteken az accrai béke­tárgyalásokon tűzszünetet javasolt. Két nap alatt a szombati támadás volt a második, amely menekültek­kel teli épületet talált el. A temp­lomban a támadás idején legalább 3000-en tartózkodtak. Az áldoza­tok között szemtanúk szerint voltak egész családok. George Bush ame­rikai elnök bejelentette: amerikai hadihajókat küld a libériái partok­Szöul/Phenjan. Ötven évvel ez­előtt, 1953. július 27-én írták alá a koreai háborút lezáró tűzszünetet, ebből az alkalomból mindkét Koreá­ban emlékünnepségeket tartottak, ám élesen eltérő tartalommal. Ro Mu Hjon dél-koreai elnök felszólí­totta Észak-Koreát, hogy tegyen le nukleáris ambícióiról és törekedjen a békés egymás mellett élésre. A de­markációs vonalon, Panmindzson- ban megtartott ünnepség szónoka, Helen Clark új-zélandi miniszterel­nök nagyon kritikus kihívásnak ne­vezte Észak-Korea atomprogramját, és felszólította a vüág közvélemény­ét, tegye nyilvánvalóvá Phenjan szá­mára, hogy provokatívnak és elfo­gadhatatlannak tartja a nukleáris fegyverek fejlesztését. Eszak-Koreá­múltban a iraki tömegpusztító fegy­verekkel kapcsolatos, feltételezett tö­megtájékoztatási manipulációk mi­att. A védelmi minisztérium e témá­ban Uletékes tanácsadójának mint­egy tíz nappal ezelőtti feltételezett öngyilkossága után a lemondását is felvetették, de ezt e héten a Blair sze­mélyesen és erélyesen cáfolta. A kor­mányfőt mindazonáltal érzékeny veszteség érheti, ha egyik legköze­lebbi munkatársa, a Kelly-ügyben érintettnek tartott Alastair Campbell vezető szóvivő elhagyja posztját, amire Campbell állítólag maga is utalt. A külföldi körúton tartózkodó kormányfő személyesen legkésőbb szerdán, londoni sajtóértekezletén foglalkozik majd e témával. hoz. Ugyanakkor világossá tette: az USA csak korlátozott szerepet vállal a konfliktus rendezésében. A Pen­tagon szombati közlése szerint há­rom hajót irányítottak a Vörös-ten­gerről a Földközi-tengerre, hogy a libériái partokhoz vezényeljék őket. A csoportot az Iwo Jima partra szál­lító hajó vezeti, amelynek fedélze­tén 1900 tengerészgyalogos, vala­mint 30 helikopter és 6-8 AV-8B Harrier vadászgép van. Az Iwo Jimához csatlakozik a légpárnás kétéltű járműveket szállító Carter Hall és a Nashvüle partra szállító hajó is. Az Iwo Jima és a Carter Hall már áthaladt a Szuezi-csatornán, de még napokra vannak a libériái vizektől. A Pentagon szóvivője nyit­va hagyta azt a kérdést, hogy az amerikai csapatok partra is száll- nak-e a polgárháború dúlta nyugat­afrikai országban. ban ezen a napon a nagy honvédő háborúban aratott győzelem napját ünnepelték, virágokkal halmozták Kim ír Szénnek, a nemzet alapítójá­nak, a koreai háború vezérének phenjani szobrát. A Rodong Szín­műn vezető pártlap gusztustalan viccnek nevezte a délen megtartott megemlékezéseket, és felszólította az USA-t, hogy tanuljon a koreai há­borúban elszenvedett szégyenteljes vereségéből. Megismételte Phenjan régi követelését, hogy Washington kössön kétoldalú békeszerződést Észak-Koreával. A békeszerződés nélkül véget ért koreai háborúban 16 ország katonái vettek részt ame­rikai vezetéssel, ENSZ-zászló alatt. A harcokban 54 ezer amerikai kato­na vesztette életét, Észak-és Dél-Ko- rea veszteségét a különböző forrá­sok 3-5 millió főre becsülték. Az egykor rettegett Antonio Bussin az sem segített, hogy polgármesterré vá­lasztották (Reuters-felvétel) Valószínű, hogy az argentin diktatúra gyilkosai sem kerülik el a büntetést Juntatagok és pribékek őrizetben MTI-JELENTÉS Washington talán elszánta magát a libériái beavatkozásra Bush hajókat küldött MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Ötven évvel ezelőtt ért véget a koreai háború Ugyanarról - másként MTI-JELENTÉS

Next

/
Thumbnails
Contents