Új Szó, 2003. július (56. évfolyam, 150-175. szám)

2003-07-03 / 152. szám, csütörtök

6 Külföld ÚJ SZÓ 2003. JÚLIUS 3. Lázadó magyar katonák Budapest. Kisebb lázadás tört ki a Népszabadság szerint az Irakba induló magyar zászlóalj tagjai között, mert úgy érezték, hogy a misszió költségeit illető­en éppen a bérekből akar lefa­ragni a honvédség. Ráadásul megtudták: a lengyel katonák jobb fizetést kapnak. Eredetileg annyi fizetés járt volna Irakban a magyar katonáknak, mint a lényegében már teljesen békés Boszniában. Ők viszont úgy vé­lik, hogy ez a misszió az Afga­nisztánihoz hasonló veszéllyel jár, így az ahhoz mért javadal­mazásra tartanak igényt. Végül megkapták a kiemelt bért, ami beosztástól függően 1900-3200 dollár, (m) Törvény a háborús perekről Belgrád. A szerb parlament el­fogadta a háborús bűnösök el­leni bírósági eljárásokat szabá­lyozó törvényt. A jogszabály szerint Szerbiában külön ügyészség, illetve a belügymi­nisztériumon belül külön osz­tály alakul, amely eljár a felté­telezett háborús bűnösök ügyé­ben. Háborús perekben az erre kijelölt bíróságok fognak eljár­ni. A jogszabály merít a volt Ju­goszlávia területén elkövetett háborús bűncselekmények ügyében eljáró hágai törvény­szék alapszabályából, s számos elemet átvesz a hágai bíróság statútumából. Például lehetővé teszi a tanúk és a sértettek meghallgatását videotelefo­non. így már szerbiai bíróságok is eljárhatnak olyan perekben, amelyekben eredetileg a hágai törvényszék illetékes. (MTI) Kiadták Hágának Szljivancsanint Hága. Szerbia-Montenegró ki­adta Veszelin Szljivancsanint, a jugoszláv hadsereg volt ezre­desét a hágai törvényszéknek. A vádlott kedd este meg is ér­kezett Hágába. Szljivancsanint az ENSZ-törvényszék az 1991- es vukovári vérengzés fő fele­lősének tartja. A jugoszláv hadsereg katonái és szerb fél­katonai egységek 1991. no­vember 20-án elszállították a vukovári kórházban rekedt kö­zel 260, többségében horvát polgári személyt, kegyetlen- kedtek velük, majd meggyil­kolták őket. (MTI) CD-n toboroz ellenállókat Kabul. Az egyik legjelentősebb afgán hadúr az Afganisztán­ban állomásozó külföldi csapa­tok elleni fellépésre biztat videóüzenetében. A CD-re írt üzenetben Gulbuddin Hek- matjar arra biztatja az afgáno­kat: gyűljenek össze, és űzzék ki az amerikaiakat és a többi külföldi katonát az országból. Nyugati hírszerzők már régóta azt gyanítják: Hekmatjar azon mesterkedik, hogy az amerikai segítséggel megdöntött tálibok híveit és az Oszama bin Laden vezette al-Kaida tagjait integ­rálja az általa vezetett szerve­zetbe. A hadúr a felvételen ezt tagadta. (MTI) Hekmatjar a kommunistákhoz hasonlította Hamid Karzai el­nök kormányát (Képarchívum) Azt ajánlotta a német szociáldemokrata képviselőnek, vállalja el egy náci koncentrációs táborról készülő filmben egy kápó szerepét Berlusconi botránya Strasbourgban Pat Cox rendreutasította a tiltakozó zöldeket Strasbourg. Botránnyal ért vé­get Silvio Berlusconi tegnapi felszólalása az Európai Parla­mentben. Az olasz kormányfő nem kis felzúdulást okozott, amikor az őt bíráló egyik né­met szociáldemokrata képvi­selőnek azt ajánlotta: vállalja el egy náci koncentrációs tá­borról készülő fűmben egy ká­pó szerepét. MTI-ÖSSZEFGLALÓ Berlusconi a második félévi olasz EU-elnökség törekvéseit ecsetelte az európai képviselők előtt. Azért tá­madt neki Martin Schulznak, mert a német politikus szerint nem össze­egyeztethető Berlusconi politikai hi­vatala a médiában való érdekeltsé­geivel. Berlusconi erre azzal vála­szolt, hogy szerinte Schulz tökélete­sen megfelelne egy náci tábor kápó- jának szerepére. Kijelentése rögtön tiltakozásokat váltott ki, Pat Cox, az EP elnöke kijelentette: az olasz kor­mányfő „az elemi udvariasság szabá­lyainak áthágását engedte meg ma­gának”. Majd megadta a szót Schulznak, aki szerint Berlusconi megengedhetetlen módon vesztette el hidegvérét, de az olasz kormányfő kijelentésének alapjairól nem kez­dett vitát „a nácizmus áldozatai irán­ti tiszteletből”. A német politikus vá­laszát hosszú tapssal fogadták az eu­rópai baloldali képviselők. Berlus­coni, bár ismét szót kapott, nem volt hajlandó bocsánatot kérni, azt állít­va, hogy Schulz kijelentései szemé­lyében sértették meg. Ezután az EP elnöke felfüggesztette az ülést. Berlusconi az ülés utáni sajtótájékoz­tatón úgy nyilatkozott, hogy csak tré­fának szánta válaszát Schulz meg­jegyzésére és továbbra is elutasítot­ta, hogy bocsánatot kérjen. Még a koncentrációs táborral kapcsolatos megjegyzés előtt Monica Frassoni zöld politikus Attila hun vezérhez hasonlította Berlusconit, akinek „barbár hordái a Kr. utáni V. század­ban leigázták Európát, nem törődve annak törvényeivel. Sok embert ag­gaszt az Ön színrelépése, attól tart­va, hogy Ön Európa Attilája” - mondta. Egyébként az olasz kormányfő az EU külkapcsolatainak erősítését és a nagy transzeurópai közlekedési háló­zat fejlesztését állította a második fél­évi olasz elnökség törekvéseinek kö­zéppontjába. Az EP teljes ülése előtt mondott beszédében az állami és magánberuházások növelését, az Eu­rópai Beruházási Bank (EIB) fokozott aktivitását sürgette a pangó európai gazdasági növekedés fellendítésére, elsősorban a transzeurópai közleke­dési hálózat fejlesztésével. Eközben a stabüitási és növekedési paktum, a költségvetési szigor követelményeit össze kell békíteni a gazdaságösztön­ző befektetések igényeivel. Nagy be­ruházásokra nemcsak az infrastruk­túráknál, hanem a műszaki kutatás­ban és újításban is szükség van - han­goztatta. Második kiemelt feladata­ként az európai társadalom elörege­déséből eredő problémák kezelését nevezte meg. Rámutatott, hogy emelni kell a foglalkoztatottság ará­nyát, főleg az idősebb korosztályok­nál, csökkenteni az előnyugdíjazást, megreformálni a nyugdíjrendszere­ket. Ennél is fontosabb viszont, hogy korszerűsítésre szorul a munkaerőpi­ac, ösztönözni kell a vállalkozó szel­lemet, nagyobb támogatást adni a kis és közepes méretű vállalkozásoknak. Berlusconi nyomatékkai beszélt a transzatlanti kapcsolatok javításáról, és az EU szorosabb viszonyrendsze­rének kiépítését sürgette a földközi­tengeri országokkal, valamint keleti szláv szomszédaival. „Nincs ellent­mondás az erős európai elkötelezett­ség és az éppolyan erős transzatlanti szolidaritás között. Ebben a szellem­ben szándékozunk mindent megten­ni azért, hogy helyreállítsuk a dina­mikus'kapcsolatokat az unió és az Egyesült Államok között, mert ez a nélkülözhetetlen feltétele annak, hogy Európa ténylegesen jelen le­gyen a nemzetközi porondon.” Sür­gette ezzel kapcsolatban az európai védelmi erőfeszítések növelését a NATO-ban, a közös küzdelmet a nemzetközi terrorizmus, a tömeg- pusztító fegyverek terjedése ellen. Berlusconi szerint az EU-nak egyre szélesebb párbeszédre kell töreked­nie Oroszországgal, amely „Európa és a Nyugat politikai, gazdasági és kulturális szövetéhez akar tartozni”. Hozzátette: erősíteni kell a kapcsola­tokat Ukrajnával, Fehéroroszország­gal és Moldovával, Izraellel pedig szintén szorosabb, bizalmon alapuló együttműködést kell építeni. Kifej­tette, hogy a kelet-európai országok európai integrációjának sikeres meg­kezdése után az EU-nak ugyanekko­(TASR/AFP-felvétel) ra figyelmet kell szentelnie a földkö­zi-tengeri térségnek. Európai-föld- közi-tengeri vegyes parlamenti köz­gyűlés létrehozását vetette fel, föld­közi-tengeri beruházási bank alapí­tását és alapítvány létrehozását a kultúrák közti párbeszéd előmozdí­tására, főleg Európa és az iszlám vi­lág között. Berlusconi beszédének elején több környezetvédő képviselő tiltakozó táblákat emelt a magasba. „Nem akarunk keresztapát Európának”, „A törvény előtt mindenki egyenlő” - hirdették a transzparensek. Pat Cox, az EP elnöke szigorúan rendreutasí­totta a tiltakozókat. Jasszer Arafat teljes mozgásszabadságát Izraelnek nem áll szándékában visszaadni Palesztin ellenőrzés Betlehemben MTI-HÍREK Betlehem/Jeruzsálem/Washing- ton. A palesztin biztonsági erők teg­nap délután átvették az ellenőrzést Betlehemben, miután az izraeli csa­patok teljesen kivonultak, és a cisz- jordániai város körül foglalták el ál­lásaikat. A keresztény világ által Jé­zus szülőhelyeként számon tartott városban megszólaltak a harangok az izraeli kivonulás befejezésekor. A lakosság nagy ünneplésben részesí­tette és nagy tapssal fogadta a köz­ponti kaszárnyáikból gépkocsijukon a város területére érkező vagy me­netoszlopban bevonuló sötétkék ru­hás palesztin rendőröket. Az izraeli­ekkel kötött megállapodás értelmé­ben nekik le kell csapniuk a szélső­séges szervezetekre, ha Izrael elleni támadást észlelnének részükről. Ugyanis abban az esetben, ha ezt nem teszik meg, az izraeli hadsereg fenntartja magának a jogot ahhoz, hogy ismét átvegye az ellenőrzést a városban. A Jeruzsálemtől délre fekvő Betlehemet egyébként to­vábbra is körülveszik az izraeliek, és szigorúan ellenőrzik a ki- és belépő­ket - írta a Reuters, megjegyezve: az izraeli kivonulás jelentős részben szimbolikusnak tekinthető. Mindkét részről pozitívnak minősí­tették Ariel Sáron izraeli és Mah- múd Abbász palesztin miniszterel­nök kedd esti találkozóját. A jeru- zsálemi megbeszélés után Sáron szóvivője bátorítónak nevezte, hogy a felek építő módon tudtak olyan Az amerikai kormány köz­vetlen támogatást nyújta­na a palesztinoknak. kérdéseket megvitatni, amelyek ké­sőbb vitára adhattak volna okot. Nabil Amr palesztin tájékoztatási miniszter ugyancsak a vitás kérdé­sek megoldásának elősegítésével foglalkozó közös munkabizottságok felállítását emelte ki a megbeszélés eredményei közül. A találkozón Sáron felajánlotta, hogy Jasszer Arafat Gázába költözzön, de a pa­lesztin elnök teljes mozgásszabad­ságát Izrael nem kívánja visszaadni. Egy izraeli illetékes később hozzá­tette, nincs szó arról, hogy lehetővé teszik Arafatnak a két palesztin te­rület, a Gázai övezet és a Jordán nyugati partja közti ingázást, csu­pán azt, hogy székhelyét Gázába te­gye át. Abbász azt kérte, hogy Arafat mozgása elől minden aka­dályt hárítsanak el. Az amerikai kormány annak a lehe­tőségét fontolgatja, hogy a nemzet­közi segélyszervezetek kikapcsolá­sával, közvetlenül nyújtson pénz­ügyi segélyt a Palesztin Hatóság­nak. A Fehér Ház szóvivője emlé­keztetett arra, hogy a Palesztin Ha­tóságnak új pénzügyminisztere van. Ari Fleischer közölte, hogy eddig a Palesztin Hatóság kebelében dúló korrupció miatt nem nyújtottak közvetlen segélyt, ehelyett az ENSZ és a nem kormányzati szervezetek közvetítésével támogatták a Palesz­tin Hatóságot. A segély az idén 200 millió dollárt tesz ki. Aggódik az ENSZ a Nobel-békedíjas polgárjogi és szabadságharcos sorsa miatt Nem tudni, hova szállították Suu Kyit MTI-HIR Rangun. A mianmari (egykor Bur­ma) ellenzék Nobel-békedíjas veze­tőjét, Aung San Suu Kyit elszállítot­ták a hírhedt inszeini börtönből, amelynek fogva tartási körülménye­it az ENSZ képviselője borzalmas­nak írta le. Az ellenzéki vezetőt, aki­nek pártja 1990-ben óriási többség­gel megnyerte a parlamenti válasz­tásokat, a győzelmet azonban az uralmon lévő junta soha nem ismer­te el, „valószínűleg a múlt hét végén szállították el egy közelebbről nem megnevezett intézménybe” - érte­sült jól tájékozott ranguni forrásból az AFP francia hírügynökség. A hír­forrás hozzátette, hogy a juntának számos katonai tábora és „kormány­háza” (vendégháza) van, ahol titok­ban őrizetben tarthatja az ellenzéki­eket. Aung San Suu Kyi átszállítása „egy megfelelőbb helyre” Razali Ismail ENSZ-megbízott bíráló meg­jegyzésének köszönhető - közölte a forrás. Suu Kyit azután helyezték „védőőrizetbe”, hogy május 30-án Mianmar északi részén az ellenzéki vezető követői összecsaptak a köz­ponti kormány híveivel, akik a jelek szerint rajtaütöttek a körutat tevő Suu Kyit szállító gépkocsioszlopon. Az összecsapások következtében hi­vatalos állítás szerint négy ember meghalt és ötven megsebesült. Az ellenzék egyes tagjai ennél sokkal több - mintegy 70 - halottban jelöl­ték meg az áldozatok számát. A drá­kói jogszabály, amely alapján az el­lenzéki vezetőt fogva tartják, lehető­vé teszi, hogy a fogoly akár öt éven át őrizetben maradjon látogatások engedélyezése nélkül - jelezte ko­rábban a mianmari kormány, ami­kor bejelentette, hogy Suu Kyit a Rangun egyik elővárosának számító Inszein vészjósló börtönébe szállí­tották, amelyben kínzókamrák is vannak. Aung San Suu Kyi (Képarchívum) MTI-HlREK Washington. George Bush amerikai elnök leszögezte: az USA-t nem kényszeríthetik kivonulásra Irakból a katonáit ért támadásokkal, és je­lezte, hogy Irak újjáépítése nagysza­bású és hosszú időre szóló vállalko­zás lesz. Konkrét időpontot nem em­lített. A közvélemény növekvő aggo­dalommal figyeli az amerikai vesz­teségeket, a törvényhozás demokra­ta és republikánus vezetői arra szólí­tották fel az elnököt, hogy beszéljen nyíltan az Irakban várható nehézsé­gekről és terhiekről. Egy felmérés szerint az amerikaiak 56 százaléka gondolja, hogy az amerikai erők szá­mára jól alakulnak a dolgok Irak­ban; egy hónapja még 70 százalék vélekedett így. Bush a kizárólag önkéntesekből álló haderő létrehozásának 30. évfordu­lóján, kedden este hangsúlyozta, hogy a támadásokra közveüenül, döntő erőfölénnyel vágnak vissza. Egyes csoportok úgy vélik, távozásra kényszeríthetik az Egyesült Államo­kat. Az elszórt terrorista csoportok azonban nem rendíthetik meg Irak melletti elkötelezettségét, Amerika addig nem távozik, amíg nem te­remtik meg maradéktalanul a sza­badságot - mondta. Az elnök koráb­ban úgy fogalmazott, hogy a 230 ezer amerikai katona a szükséges időnél egy perccel sem marad to­vább. Irakban 65 amerikai katona vesztette életét május elseje óta, amikor Bush befejezettnek nyilvání­totta a hadműveleteket. A Pentagon 25 katona halálát tulajdonítja az el­lenségnek. Donald Rumsfeld védel­mi miniszter előzőleg határozottan elvetette az olyan újságírói feltétele­zéseket, hogy Amerika a vietnami­hoz hasonló gerillaháború ingová- nyába süllyedhet. Bush beszédében nem tért ki Szaddám Húszéin volt iraki elnök sorsára, akiről ma sem tudni, hogy él-e vagy halott, és csak futólag tett említést a tömegpusztító fegyverekről. Kijelentette, hogy jo­gos volt az Irak elleni háború, mivel olyan rezsimnek vetett véget, amely tömegpusztító fegyvereket birtokolt, terroristákat fogadott be és támoga­tott, elnyomta az emberi jogokat és nem tett eleget az ENSZ és a világ követeléseinek. A lengyel hadvezetés nem tart partizánháborútól Több lesz a katona MTI-JELENTÉS Varsó. Lengyel katonák újabb, 250 fős csoportja indult tegnap este Irak­ba, hogy csatlakozzék a már ott állo­másozó lengyel alakulathoz. A tárca tegnapi sajtóértekezletén Jerzy SZmajdzinski nemzetvédelmi mi­niszteren kívül jelen volt három tá­bornok, Czeslaw Piatas vezérkari fő­nök, Edward Pistrzyk, a szárazföldi erők parancsnoka és Andrzej Tyszkiewicz, a lengyel irányítású ira­ki nemzetközi hadosztály parancs­noka. A szövetséges hadművelet kezdete óta Irakban van már a GROM különleges lengyel terroris­taelhárító alakulat június elején egy lengyel vegyvédelmi szakaszt vezé­nyeltek Jordániából Irakba, amely­hez hamarosan csatlakozott a 12. szczecini gépesített hadosztály 26 tisztje és tiszthelyettese, hogy előké­szítsék a terepet a lengyel vezénylé- sű nemzetközi hadosztály számára. Tyszkiewicz tábornok elmondta, hogy augusztus 15-ig az iraki len­gyel övezetbe érkezik mintegy 9200 katona (több, mint amennyiről ed­dig szó volt), köztük 2300 fő Len­gyelországból. A lengyel övezetbe még a következő országok küldenek katonákat: Ukrajna, Spanyolország, Magyarország, Bulgária, a balti ál­lamok, Szlovákia, Románia, a Fi- dzsi-szigetek, Thaiföld és Mongólia. A legtöbb katonát Lengyelországon kívül Ukrajna (1600 fő) és Spanyol- ország (1300 fő) állítja ki. Augusz­tus második felében a teljes kontin­gens közös továbbképzésen esik át, hogy szeptemberre elérjék a teljes harckészültséget. Szmajdzinski azt hangsúlyozta, hogy a lengyel kato­nai vezetés nem tart partizánhábo­rútól Irakban. Bush: az újjáépítés nagyszabású és hosszú távú vállalkozás Irak nem lesz Vietnam

Next

/
Thumbnails
Contents