Új Szó, 2003. július (56. évfolyam, 150-175. szám)
2003-07-25 / 170. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2003. JÚLIUS 25. Kanadai-iráni feszültség Teherán. Kanada és Irán viszályának újabb fejleményeként Teherán tegnap megvádolta Ottawát, hogy kanadai rendőrök megöltek egy iráni fiatalt. Az iráni külügyi szóvivő közölte: az éjszaka Vancouverben rendőrök megtámadtak három iráni fiatalt, s egyiküket megölték. Teherán diplomáciai úton magyarázatot követel a kanadai kormánytól. A két ország viszonyát megrontotta, hogy Iránban a rendőrségi kihallgatás közben gyanús körülmények között meghalt egy iráni származású kanadai fotoripor- temő. Zahra Kazemit Iránban el is temették, annak ellenére, hogy Kanadában élő fia kérte a holttest kiadását. Kanada tiltakozásul hazarendelte teheráni nagykövetét. (MTI) Közép-ázsiai biztonságpolitika Moszkva. Teherán mihamarabb tanácskozni kíván Moszkvával a külföldi katonai jelenlét csökkentéséről Közép-Ázsi- ában. Mehdi Szafari iráni külügyminiszter-helyettes bejelentette, hogy „az orosz és az iráni fél gyakorlatilag már hozzá is fogott a részletek kidolgozásához”. A Kaszpi Ötök - Oroszország, Azerbajdzsán, Irán, Kazahsztán és Türkmenisztán - tárgyalásai kapcsán kijelentette, hogy a Kaszpi-ten- ger jogi státusának rendezését célzó egyeztetések kedvező légkörben zajlottak, s a következő ülésen már sikert könyvelhetnek majd el. (MTI) Fischer az USA felelősségéről Berlin. Joschka Fischer szerint az USA-nak az Irakban aratott katonai győzelem után nagyon hosszú időre politikai felelősséget kell vállalnia az egész Közel-Keletért. A német külügyminiszter olyan központi hatalom szerepében látja Amerikát, amely a térségben fennálló helyzet megváltoztatásának igényével lép fel. Megítélése szerint ez az amerikai törekvés esélyt szolgáltat az Atlantióceán két partja közti feszültség leküzdésére, Európa és Amerika kapcsolatainak új alapokra helyezésére. A Financial Times Deutschlandnak adott interjújában leszögezte: itt mi nem csak Irak újjáépítéséről, demokratizálásáról és modernizálásáról beszélünk, hanem az egész térségéről. Fischer arra a kérdésre, hogy - mivel Amerikában odafigyelnek a szavára - nem ő lesz-e Európa első igazi külügyminisztere, azt válaszolta: szívesen tölti be a német külügyminiszteri tisztet, egyebekben pedig Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főmegbízottja kitűnő munkát végez, és ő szívesen dolgozik vele. Közölte: sem azt a francia elképzelést nem tekinti magáénak, miszerint Európának Amerika ellenpólusává kellene válnia, sem pedig azt a brit nézetet, hogy a világnak az USA vezetése alatt egypólusúvá kell lennie. (MTI) Fischer szerint csak az USA képes világszerte konfliktusokat elsimítani és vetélkedéseket kiegyenlíteni (Képarchívum) i _______________________ Ti zenegyen vehették át a legmagasabb amerikai polgári kitüntetést, az Elnöki Szabadság-érdemrendet Hatásvizsgálatot sürgetnek Teller és Havel ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Tizenegy személynek adta át szerdán George Bush elnök a legmagasabb amerikai polgári kitüntetést, az Elnöki Szabadság-érdemrendet. A kitüntetettek között egy magyar volt: Teller Ede, az egyetlen külföldi pedig Václav Havel. Amerika tartozik Teller Edének egy hosszú életért, amelyre mindvégig a briliáns eredmények és a hazafias szolgálat volt a jellemző - hangsúlyozta Bush a fehér házi ünnepségen. A San Francisco melletti Stan- fordban élő, 96. évében lévő világhírű tudós idős kora miatt nem tudott Washingtonba utazni, nevében a kitüntetést a lánya vette át. Bush Teller Edét méltatva a következőket mondta: amikor a nácizmus fenyegette a szabadságot, egy fiatal magyar tudós elhagyta Európát, és utat talált Amerikába. Egy évtizeden belül a német birodalom hadban állt Amerikával, és a legszörnyűbb fegyverek előállításán munkálkodott. Teller Ede csatlakozott a Manhattan Tervhez és fegyelmezett elméjét annak a legégetőbb feladatnak a szolgálatába állította, amellyel Amerika valaha is szembesült, nevezetesen, hogy kifejlessze az atombombát Hitler előtt. Teller Ede hozzájárult e küldetés sikeréhez és a hidegháború idején közreműködött más nagy nemzetbiztonsági kihívások teljesítésében is. Az elmúlt évtizedekben erőfeszítéseit arra a nagy tudományos és erkölcsi feladatra összpontosította, amit a ballisztikus rakéták elleni védelem kiépítése jelentett. Teller Ede a harmadik magyar származású neves személyiség, aki a legmagasabb amerikai polgári kitüntetésben részesült. Előtte 1956- ban Neumann János, a programelvű számítógép megalkotója, 1970- ben pedig Ormándy Jenő karmester kapta meg. Václav Havel volt cseh államfő az emberi jogok érvényesülése, a demokrácia védelmében kifejtett munkássága elismeréseként részesült - idén az egyetlen külföldi állampolgárként - a magas elismerésben. Havel rendkívül népszerű az USA-ban, s a tudósítások beszámoltak arról, hogy az érdemrend átvétele előtt fél órás magánbeszélgetést folytatott - a kitüntettek közül egyedüliként - az amerikai elnökkel. (m, t) Amerikában Václav Havel a legnagyobb tekintéllyel bíró kelet-európai politikus (ČTK-fel vétel) Verespataki aranybánya Budapest. A verespataki aranybánya ügyének rendezése érdekében magyar-román környezetvédelmi vegyesbizottság összehívását sürgeti Persányi Miklós magyar környezetvédelmi és vízügyi miniszter. Zöld szervezetek hétfőn nyílt levélben fordultak a miniszterhez, azt kérve, hogy a Magyarországra is környezeti kockázatot jelentő romániai bányaberuházás kapcsán járjon közbe egy környezeti hatásvizsgálat elkészítéséért. A tárca a közleményben rámutat arra, hogy Persányi Miklós már májusban megállapodott román kollegájával a vegyesbizottság alakuló ülésének megtartásáról, ám az a román kormányátalakítás miatt elmaradt. A verespataki bánya kapcsán tavaly július óta egyébként magyar részről számos miniszteri szintű kezdeményezésre, javaslattételre sor került, októberben és májusban személyes találkozókat is tartottak. A tárca közlése szerint az eddigi megbeszéléseken annyi derült ki, hogy a projekt egyelőre nem indult be, mert nem felel meg a román környezetvédelmi előírásoknak. (MTI) A Pentagon közzétette a két Szaddám-fiú, Udaj és Kuszaj holttestének fotóit Izrael béketárgyalásokat remél az arab vezetőktől Bizonyítási kényszer Washington/Dubaj/Bagdad. A Pentagon tegnap Bagdadban nyilvánosságra hozta Szaddám Húszéin kedden megölt fiai, Udaj és Kuszaj holttestének fényképeit. A közzététel CD-ROM lemezeken történt, a Pentagon internetes oldalán azonban nem tekinthetők meg a fényképek. A döntést Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter hozta meg. A Pentagon a még mindig kétkedő irakiakat akarja meggyőzni arról, hogy Udaj és Kuszaj Húszéin életét vesztette a moszuli ház keddi ostromában. A CNN amerikai hírtelevízió délután fél hat tájban mutatta be a felvételeket. Ekkor közölte exkluzív értesülésként a Reuters brit hírügynökség, hogy egyértelműen felismerhető Szaddám Húszéin mindkét fia a holttestükről készült fotókon. Az Udaj és Kuszaj Huszeinről készült két-két fényképet az amerikai hadsereg egyik tagja mutatta meg az iraki tudósítónak, aki jól ismerte a volt elnök két fiát. Udaj annak ellenére is felismerhető, hogy egy seb tátong az orra és a felső ajka helyén. Kuszaj Húszéin arcán nincs nyoma külső sérülésnek. Magukat az iraki Fidáíjín Szaddám müícia tagjainak mondó fegyveres férfiak egy videofelvételen azt ígérték, hogy bosszút állnak Udaj és Kuszaj haláláért, amelyet ők is megerősítettek. „A megszálló erők azt mondták, hogy Udaj és Kuszaj halála csökkenteni fogja a támadások számát (...) mi viszont azt mondjuk, hogy a hitetlenek elleni dzsihád csak erősödni fog” - jelentette ki az egyik, álarcot viselő férfi a dubaji al-Aratója televízió által sugárzott felvételen. A volt iraki tájékoztatási miniszter is úgy vélte, hogy a két fivér halála nem vet véget az amerikai katonák elleni mindennapos támadásoknak, mert ezek mögött nem ők álltak. Muhammad Szaid asz-Szahaf (aki a háború alatt az Ali-bohóc gúnynevet érdemelte ki végtelenül irreális hadijelentéseivel és ékesszóló modorával) az abu-dzabi tévében elismerte, hogy a Szaddám-fiúk sok rosszat tettek, amivel az irakiakat elidegenítették maguktól és a rendszertől. Egyébként annak a moszuli villának a tulajdonosát, ahol az amerikaiak a két fivéren rajtaütöttek, a szomszédai máris kiközösítik. Azzal gyanúsítják ugyanis Navaf Mohamed ez- Zajdán sejket, aki az AP szerint Szaddám egyik unokatestvére, hogy ő adta fel Udajt és Kuszajt. Ha ez igaz - amit az amerikai tisztségviselők sohasem fognak megerősíteni -, akkor a sejk egy csapásra gazdagabb lesz 30 millió dollárral. Az amerikai megszálló hatóság ugyanis 15-15 milliót ígért a két Szaddám-fiú nyomára vezető információért. Washingtoni remények - a bukott diktátort különböző helyeken látták felbukkanni Hajsza Szaddám Húszéin után MTI-JELENTÉS Washington. Szorul a hurok Szaddám Húszéin körül - legalábbis az amerikai információk, de még inkább remények szerint. Katonai források, továbbá a CIA-hoz közel álló személyek a The Washington Postnak tegnap elmondták: az iraki amerikai hatóságok egyre több információval rendelkeznek arra vonatkozóan, hogy a megbuktatott diktátort különböző helyeken látták felbukkanni. A két Szaddám fiú, Udaj és Kuszaj keddi megölése pedig az amerikai hírszerző szolgálatok körében egyértelműen megerősítette azt a nézetet, hogy Szaddám él és Irakban van. Ennek kapcsán Washingtonban mind több reményt fűznek ahhoz, hogy a volt iraki einök kézre kerítése küszöbön áll. Egy magas rangú CIA- forrás úgy nyilatkozott: Szaddám egyre inkább elszigetelődik, egyre kevesebb az olyan hely, ahol elrejtőzhet. A korábbi rezsim - legalábbis az idézett forrás szerint - teljes mértékben szétesett. A lapnak nyilatkozók utaltak Udaj és Kuszaj megölésének körülményeire, s ennek kapcsán arra: a két Szaddám fiú Moszulban egy olyan házban tartózkodott, amely már korábban a bukott rezsim vezetőit üldöző amerikai erők célkeresztjében volt. Ebből arra következtettek, hogy nincs semmifajta olyan erőd, semmifajta olyan föld alatti bunker, ahol Szaddám meghúzódhat. A tekintélyes lap által megszólaltatott iraki szakértő, a CIA és a nemzetbiztonsági tanács korábbi munkatársa, Kenneth Pollack szerint a bukott diktátor valószínűleg napról napra változtatja a helyét, ami remény szerint egyre nagyobb esélyt kínál kézre kerítésére. Első olvasatban megszavazták a cseh államháztartási reformcsomag tervezetét Elhárult a kormányválság veszélye KOKES JÁNOS Prága. Csehországban elhárult a kormányválság veszélye, miután a képviselőház tegnap délben első olvasatban megszavazta a kabinet államháztartási reformcsomagjának tervezetét. Vladimír Špidla miniszterelnök előzőleg több ízben is jelezte: ha a képviselőház elutasítja a reformot, távozik hivatalából, ami egyben koalíciós kormány végét is jelentené. A reformcsomagot képező törvények most a képviselőházi bizottságok elé kerülnek, amelyek a keretszámokat ugyan már nem módosíthatják, de a kiadásokat és a bevételeket még bizonyos mértékben átcsoportosíthatják. Várható, hogy a bizottságok szeptember elején szavaznak a törvényekről, majd szeptember végén plenáris ülésen kerül sor a sorsdöntő, harmadik olvasatbeli szavazásra. Bár a tegnapi voksolás után a kabinet több tagja is elégedetten nyilatkozott, valójában Špidláéknak még nincs nyert ügyük. A reformmal szemben, amely főleg az állami alkalmazottak és a nyugdíjasok számára komoly megszorításokat jelent, a kormányzó szociáldemokrácián belül is nagy az ellenállás. Tegnap több honatya állítólag csak azután emelte fel a kezét a reform mellett, miután Špidlától ígéretet kaptak, hogy a bizottsági viták során néhány intézkedés, pénzcsomag módosulni fog. Ezért ma még nehéz megjósolni, hogy mi lesz szeptemberben. Csak az biztos, hogy ha a reformcsomag megbukik, akkor bukik a kormány is. A reform célja, hogy a közkiadások hiánya 2006-ig a bruttó hazai termék (GDP) jelenlegi 6,2 százalékáról négy százalékra csökkenjen. A gyakorlatban ezt azt jelenti, hogy a közkiadásokat a következő három évben 200 milliárd koronával kell csökkenteni, az adóbevételeket pedig 70 milliárddal növelni. A fal ismét elválasztott MTI-HÍR Washington. Az izraeli külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy Szaddám Húszéin fiainak halála Izraellel való béketárgyalásokra bátorítja majd az iraki és más arab vezetőket. Szilvan Salom, aki amerikai kollégáját, Colin Powellt kereste fel szerdán Washingtonban, úgy vélte, hogy számos mérsékelt arab vezető azért félt hosszú éveken át a békéről tárgyalni a zsidó állammal, mert Szaddám Húszéin hatalmon volt. Salom megfogalmazása szerint „most eljött az ideje, hogy az iraki vezetők, a térségbeli mérsékelt vezetők meginduljanak az Izraellel való békekötés irányába”. Powell ugyancsak megjegyezte: azt vátja a majdani demokratikusan választott iraki kormánytól, hogy békét köt Izraellel. A két külügyminiszter felhívta a palesztin hatóságokat, hogy elszántabban lépjenek fel a terrorista csoportokkal szemben. A palesztinoknak most meg kell hozmuk a terrorista csoportok infrastruktúrájának felszámolására vonatkozó stratégiai döntést - mondta Salom, aki a Hamászt és az Iszlám Dzsihádot nevezte meg. Powell kinyilvánította aggodalmait az Izrael által Ciszjordániában emelt „biztonsági fallal” kapcsolatban, kétségbe vonva, hogy a falépítés előmozdítaná a palesztinokkal való békekötést. A két külügyminiszter Ariel Sáron izraeli miniszterelnökjövő kedden esedékes washingtoni látogatását készítette elő. George Bush amerikai elnök ma Mahmúd Abbász palesztin miniszterelnököt fogadja. Powell úgy vélte, hogy Abbász jelentős haladást ért el beiktatása óta. Salom jelezte, hogy Izrael is erősíteni kívánja Abbász pozícióját. Vilnius nem számíthat pénzügyi támogatásra az USA-tól Litván-amerikai vita MTI-HÍR Vilnius. Litvánia nem tesz engedményt az USA-nak, és nem hajlandó csatlakozni olyan kétoldalú megállapodáshoz, amely kivonná az amerikai katonákat a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) hatálya alól. Gedrius Ciakuolis külügyi titkár tegnap Vilniusban kijelentette, hogy Litvánia egyike volt az ICC alapítóinak, és ez sok kötelezettséget is ró rá. A litván diplomata Dave Zacheim, az amerikai védelmi minisztérium Vüniusban tartózkodó revizora kijelentésére válaszolt. Zacheim kilátásba helyezte, hogy Litvánia továbbra sem kap pénzügyi támogatást hadserege számára Washingtontól, ha csatlakozik az ICC-t létrehozó római egyezményhez, és nem hajlandó mentességet adni az amerikai katonáknak. Felrótta: az amerikai katonák a vüág sok országának segítenek a szabadság kivívásában, és ezért az a hála, hogy háborús bűnösnek nevezik őket. Megemlítette, hogy Washington július elsejétől felfüggesztette közel 50 állam, köztük Litvánia pénzügyi támogatását, mert azok nem voltak hajlandóak megkötni az amerikai katonáknak menteimet adó kétoldalú megállapodást. Csecsen elnökválasztás - komolytalan jelölések Minden előre lefutott? MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Két további csecsenföldi elnökjelölt indulását jelentették be tegnap: Ahmad Kadirovot, a Kreml támogatta jelenlegi adminisztráció vezetőjét a liberális Jobboldali Erők Szövetsége jelölte, s versenybe száll a Csecsenföld teljes jogú oroszországi köztársasággá válását céljának tekintő Malik Szajdullajev, Moszkvában élő ismert csecsen üzletember is. A választási bizottság közlése szerint korábban ketten közölték részvételi szándékukat az október 5-én esedékes elnökválasztáson: Szaid- Hamzat Gajrbekov, a dél-oroszor- szági Asztrahany csecsen diaszpórájának képviselője és Zajdi Movlatov, Groznijban élő nyugalmazott katonatiszt. Lapvélemények szerint e két utóbbi jelölését nem lehet komolyan venni. A csecsen adminisztrációban állítólag mindenki bizonyos Kadirov győzelmében. Anatolij Popov, a grozniji kormány vezetője szerint Kadirov - mivel már három éve betölti az ideiglenes elnöki posztot - Vlagyimir Putyin orosz elnök csapatához tartozik, tehát meg fogja nyerni a választást. Hivatalos ellenfelét, az oroszországi szerencsejáték-üzletben tekintélyes vagyont szerzett Szajdullajevet az 1996-ban megválasztott csecsen parlament 1999-ben a Moszkvában működő csecsen államtanács elnökévé választotta. Az üzletember-politikus tavaly bejelentette,'hogy cse-, csen vállalkozó társaival 500 millió dollárt kíván a köztársaság helyre- állítására fordítani.
