Új Szó, 2003. július (56. évfolyam, 150-175. szám)
2003-07-25 / 170. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2003. JÚLIUS 25. 3 Idén minden összejött a mezőgazdaságban: kifagyott a repce, nincs ára a sertésnek, most pedig az aszály veszi ki az agrártermelők zsebéből a biztos jövedelmet Uniós szintű agrárkiadások, változatlan bevételek Riport Három órával az eső elállta után ismét ujjnyi széles repedések keletkeznek a végletekig kiszáradt termőföldeken Rájár a rúd a szlovákiai agrártermelőkre. Tíz hónappal az európai uniós csatlakozás előtt, amikor minden energiájukat a felkészülésre kellene fordítaniuk, súlyos jövedelem-kiesésekkel szembesülnek. GÁGYOR AÜZ Miközben a repce kifagyott, a sertéshúsnak több mint hat hónapja padlón van az ára, a tej felvásárlási árából a feldolgozók ilyen-olyan jogcímen faragnak, a kormány mostohán viszonyul az agráraimhoz, legalábbis így érzékelik a magángazdák és a nagytermelők Pozsonytól Királyhelmecig. Az utolsó bevételszépítő reményüket pedig most az aszály oszlatta szét. Az eddig keletkezett közvetlen és közvetett aszálykárokat a szakértők 2,5 milliárd koronára becsülik. AZ EU-BAN JOBB LESZ „Bár már az EU-ban lennénk” - sóhajtott fel Igor Hlavatý, a nagykéri szövetkezet elnöke, amikor arról faggattam őt, vajon félnek-e a vélhetőleg alig egy év múlva bekövetkező változásoktól. „A mostaninál rosszabb sorunk biztosan nem lesz, ha ezt a néhány hónapot túléljük, akkor megmenekültünk” - vágja rá, majd sorolja: „Kiadásaink már uniós szintűek, bevételeink viszont a régiek. A dotációk sem biztosak, hiába jogosult rá a termelő. Az Európai Unióban legalább ez a biztonságunk meglesz, igaz az első években a töredékét kapjuk majd közvetlen kifizetésként annak, amit nyugat-európai társaink.” Az Érsekújvári járás északi peremén található község szövetkezetében úgy vélték, az idei lesz az utolsó olyan évük, amikor minden garast meg kell fogniuk. Az 1991- ben önállósulással alakult cég ugyanis 30 millió koronás adósságot kapott örökül. A szigorú takarékosságnak és szívósságnak köszönhetően nem rokkantak bele a törlesztésbe, mint a három környező falu szövetkezete, pedig a kilencvenes évek derekán még 18-27 százalékos kamatot számoltak fel a pénzintézetek, feltéve, ha a céget hitelképesnek tartották. Ha nem, szóba se álltak vele. Bár Nagykéren idén a járási átlagnál magasabb hozamokat értek el - búzából 3,4, árpából pedig 3,5 tonnát -, az elkeseredettség és a csalódottság óriási. Ez ugyanis átlagosan mintegy 1,2 tonnával kevesebb az ottani normánál, pénzben pedig 5-6 millió koronás kiesést jelent. „Ez pont annyi, amennyi az új fejőház építésére kellene” - jegyzi meg vendéglátóm, majd beavat válságtervébe. Merthogy a fejőháznak az uniós csatlakozás előtt mindenképpen állnia kell, ellenkező esetben kárba veszett a sokéves nemesítési munka, és a cég végleg lehúzhatja a redőnyt. A tej ugyanis a jelenlegi fel- vásárlási feltételek mellett is az egyik legstabilabb jövedelemforrásnak számit, kitermeli a mintegy 90 főt foglalkoztató szövetkezet bérkeretét. SOKAN FELHAGYNAK A SERTÉSENYÉSZTÉSSEL Nem a nagykéri szövetkezet az egyetlen, amely a jelenlegi sertésfelvásárlási gondokat és az áralakulási kilátásokat értékelve arra az elhatározásra jutott, hogy felhagynak a sertéstenyésztéssel - igaz, nem egyik napról a másikra. Hasonló döntés született például a Párkányhoz közeli Muzslán vagy a nyitrai járásbeli Nagycétényben is, annak ellenére, hogy az utóbbi néhány évben néhány százezer koronát fordítottak az ágazat korszerűsítésére. A muzslai Agrárvállalkozók Szövetségének új vezetése inkább olyan tevékenységet akar folytatni a telepen, amelynek „hagyománya van a faluban, s mely nem viszi, hanem gyarapítja a szövetkezet vagyonát”. Hasonlóan indokolták döntésüket a nagycétényi Agropest vezetői is. Vannak azonban olyan termelők is, akik a kitűnő, akár uniósnak is beillő hasznossági mutatók ellenére - a csaknem háromnegyed éve tartó értékesítési zavarok miatt - kilátástalan helyzetbe kerültek. A Párkány melletti bényi vagy a komáromi járásbeli nemesócsai szövetkezetben viszont - az eddigi anyagi ráfordításokat és nemesítési eredményeket mérlegelve - arra a következtetésre jutottak, hogy már túlontúl sokat fektettek be ahhoz, hogy csak úgy felhagyjanak ezzel az ágazattal. „Csak bírjuk ki azt a néhány hónapot, jövőre pedig már uniós tagként vélhetőleg mi is kaphatunk az EU-s exporttámogatási keretéből” - fogalmaztak a legtöbb helyen. ÖNTÖZÉS NÉLKÜL NEM MEGY Az idei aszály ismét ráirányította az agrárközvélemény és a szakértők figyelmét az öntözésre. Egyre több helyről hallottuk azt a követelést, hogy változtatni kell a jelenlegi rendszeren, beleértve a vízár képzését is, ellenkező esetben a legproduktívabb régiókban lehetetlenné és teljesen bizonytalanná válik a mezőgazdasági termelés. Párkány, Nyitra, Komárom és Felsőcsallóköz térségében például idén feleannyi csapadék hullott januártól júliusig, mint az aszályosnak tartott 2000- ben. Arról már nem is szólva, hogy e csapadékmennyiség csaknem háromnegyedét januárban és a februárban kapták hó formájában. Meg is mutatkozott ez a 2 tonna körüli gabona és 1 tonna alatti repcehozamokon. A föld alatti öntözőrendszerek, szivattyúházak sok helyen még mindig siralmas állapotban vannak. Ennek következtében a kiemelt és kiszámlázott víznek csak a töredéke jut el ténylegesen is a növényekhez. Legalább ilyen fontos az is, hogy a ténylegesen is kijuttatott vízből a növények mennyit tudnak hasznosítani. Az agrártermelők azt szorgalmazzák, hogy ezt a tényt az öntözővíz árában is figyelembe kell venni. Muzsla és Karva térségében pedig arra hívtak fel a figyelmünket, hogy hiába gazdálkodnak folyó- és vízelvezető kanálisok mellett, mégsem öntözhetnek. Pedig csak a csatornákat kellene kitisztítani és olyan pumpaházat, vízátemelő állomást üzembe helyezni, amely a vizet nemcsak a kanálisrendszerből a Dunába képes átemelni, hanem szárazság esetén fordítva is tud üzemelni. De gyötri az aszály az északabbra vállalkozókat is. Václav Fabrici, a Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségének elnöke például arról számolt be, hogy Szepességben több termelőnek vissza kellett terelnie a szarvasmarhákat a nyári legelőkről az istállókba, mert a fű a hosszan tartó melegek és csapadék hiányában teljesen kiégett. TÚLÉLÉSI-TAKTIKÁK Kevés olyan agrárvállalkozó van térségünkben, akit az idei terményértékesítési gondok, és az aszály okozta kiesés nem kényszerít folyó költségvetésének menet közbeni átgondolására, átszámolá- sára, esetleg korrigálására is. Egyes cégek felesleges, de még tőkésíthető vagyontárgyaik eladásával próbálnak annyi pénzt szerezni, hogy kihúzzák az idei és a jövő évet. Mások hitelekkel, előlegkérésekkel vagy „soha nem tapasztalt” szigorú megszorításokat vezetnek be. Voltak, akik bevallották, hogy idén valószínűleg késni fognak a földbérleti díjak és a vagyonrészek kifizetésével. A kamocsai szövetkezetben pedig arra a következtetésre jutottak: többet spórolhatnak meg azzal, ha - a természeti adottságaikat kihasználva - a szarvasmarha-tenyésztésben nélkülözhetetlen szóját import helyett maguk termelik ki. Még több pénzt tudnának kihozni ebből a fontos fehérje- növényből, ha vetőmagminőséget termelnének. Sajnos, aránylag sokan vannak - kistermelők és szövetkezetek körében egyaránt -, akik az idén is „kombájn alól” kénytelenek eladni búzájukat, holott az előrejelzések szerint néhány hónap múlva többet kaphatnának érte. Az árpatermelők pedig azért imádkoznak, hogy a sörgyárak enyhítsék nitrogénnormáikat. A szárazság miatt ugyanis az árpaszemekben a megengedettnél magasabb a nitrogén halmozódott fel. Ha a malátatermelők következetesen betartják a szabványt, akkor a délszlovákiai hagyományos sörárpater- melők többsége egész termését csak áron alul, takarmányként értékesítheti. Egyes visszajelzések szerint sajnos egyre több az olyan kisgazda is, aki retteg a végrehajtóktól, mert már a termés megalapozására hitelt vett fel, fedezetként pedig háza, földje szolgál. A kölcsöneiket tetemes terméskiesés miatt aligha tudják időben törleszteni. Nincsenek jobb helyzetben a nagyüzemek sem. Több cégben bevallották, kénytelenek felhagyni eddigi foglalkoztatási gyakorlatukkal és a munkaerő radikális leépítéséhez folyamodnak. A túlélés érdekében akár oly módon is, hogy az elbocsátottakat csak főidényben foglalkoztatják. Rengeteg pénzt tudnak ugyanis megtakarítani azzal, hogy munkásaik télen a munkaügyi hivatalok nyilvántartásában szerepelnek. VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: VÁLTOZÓAN FELHŐS IDŐ, 23-28 FOK A Nap kel 05.20-kor - nyugszik 20.36-kor A Hold kel 01.28-kor - nyugszik 18.01-kor A Duna vízállása - Pozsony: 275, apad; Medve: 75, apad; Komárom: 155, apad; Párkány: 85, apad. ELŐREJELZÉS Változóan felhős idő mellett 23-28 fokos átlaghőmérsékletre számíthatunk. A gyenge, változó irányú szél helyi záporok, zivatarok, kisebb viharok idején megerősödik. Kiadósabb eső főleg az ország északi részén várható. Éjszakára a levegő hőmérséklete 14-18 fokig hűl le. Szombaton folytatódik a változóan felhős idő, erősödik azonban a nappali felmelegedés: napközben 26- 30 fokra lehet számítani. Továbbra is előfordulhatnak helyi záporok, zivatarok. Vasárnap hasonló időre számíthatunk, a nappali hőmérséklet 26-31 fok között várható. ORVOSMETEOROLÓGIA A mai időjárás főként a reumatikus és mozgásszervi betegségekben szenvedőket viselheti meg. Erősebb fájdalmat érezhetünk az ízületek tájékán és a régebbi sebek helyén. Gyakori lehet a hátgerincbátjtal- mak és az alacsony vérnyomás miatti fejfájás. Növekszik a megterhelés a légúti megbetegedések, a szívás érrendszeri problémák miatt szenvedők esetében. Emésztési zavarok is előfordulhatnak. Ingerlékenyebbek, fáradékonyabbak lehetünk, ezért a munkavégzéskor és a közlekedésben legyünk elővigyázatosak! Holnap CSALÁDI KO. R ♦ Nagyszülők is tanulhattak a rendezvényen ♦ Hogy fogok zsenit nevelni? ♦ Emberségből jeles HÉTVÉGI MAGAZIN
