Új Szó, 2003. július (56. évfolyam, 150-175. szám)
2003-07-23 / 168. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2003. JÚLIUS 23. Európai unió 9 Átalakítás vár a közszolgálati televízió kettes csatornájára, itt vetítik majd az igényesebb művészfilmeket Több európai film lesz a tévében Richard Rybníček: Van igény az európai alkotásokra Az Európai Unió egyik előírásának megfelelően Szlovákia csatlakozása után a közszolgálati televízióban megnő az európai kinematográfia aránya, vagyis kevesebb amerikai filmet vetít majd az STV, és több európai mozgóképet láthatunk a képernyőn. Arról, milyen változás várható a köztévé filmpolitikájában jövő májustól, Richard Rybníček központi igazgatóval beszélgettünk. JUHÁSZ KATALIN Az uniós tagállamok közszolgálati televízióinak meghatározott százalékban, kötelezően sugározniuk kell európai filmeket. Felkészült erre a Szlovák Televízió? Igen, sőt egy külön „rovatot” indítunk Eurokino címmel, ahol rendszeresen helyet kapnak az európai játékfilmek. Aki kíváncsi a kontinens termésére, tudni fogja, mikor kapcsolja be a tévét. Szinkronizált, illetve feliratos filmeket is sugárzunk majd. Ki dönt arról, mely filmek kerülnek adásba? Az STV kettes csatornájának műsorigazgatója, illetve a dramaturgok. Erre a csatornára jelentős átalakítás vár, a jövőben ide kerülnek majd az igényesebb rétegműsorok, művészfilmek, komolyzenei és dzsesszkoncertek. Jelenleg hány százalékban sugároz a Szlovák Televízió európai játékfilmeket? Pontos választ nem tudok adni, de rendszeresen láthatóak a képernyőn európai alkotások, és van is rájuk nézői igény. Úgy emlékszem, a csatlakozás után ötven százalékban kell majd sugároznunk ezeket, ami pedig nem okozhat gondot. Mennyibe fog kerülni mindez? Ez sok tényezőtől függ, a filmek vásárlása bonyolult folyamat, sok múlik a külföldi forgalmazókon is. A minőségi művészfilmek gyakran ugyanannyiba kerülnek, mint az amerikai filmek, mivel nagy a kereslet irántuk a világban. Ám ha elég ügyesek és tájékozottak vagyunk, olcsóbban juthatunk igényes európai filmekhez, mint hollywoodi kasszasikerekhez. Nem félnek a nézettség csökkenésétől? Meggyőződésem, hogy az STV egyes csatornája nézhető és nézett csatornává válik, hogy megtalálja a közönségét. Ha ez így lesz, ez a kettes csatorna alacsonyabb nézettségét is kompenzálhatja. Remélem, a kettes programot is nézi majd a lakosság 5-8 százaléka, ami ideális aránynak számít egy köz- szolgálati csatornánál. Egy százalék a statisztika szerint negyvennégyezer főt jelent. Figyelemmel kíséri a cseh köz- szolgálati televízió nézettségi indexeit? Természetesen, és azt látom, hogy ott pontosan az történik, amiről az előbb beszéltem. A ČT2 jelenleg 5 százalékot ér el, ami nagyon jó, a ČT1 viszont gyakran lekörözi a Nova televíziót, és a legnagyobb tetszést épp a csehszlovák filmek aratják. Ez valószínűleg új trend a tévézésben. Akik annak idején látták ezeket a filmeket, szívesen megnézik őket újra, a fiatalok pedig először találkoznak velük. Csodálkozva fedeztem fel a szo(Ľuboš Pile felvételei) cialista éra könnyűzenei magazinját, „A mi kilencünk”-et, ahol a baráti országok borzalmas slágereit adják elő szlovák előadók, szlovák szöveggel. Ezt abszurd humornak szánták, vagy egyszerűen csak takarékossági intézkedésről van szó? Ki-ki eldöntheti, hogyan viszonyul hozzá. A televízióban reformfolyamat zajlik, ennek része a régebbi műsorok ismétlése is, mivel a többi csatorna nem rendelkezik ekkora archívummal. A reakciók persze különbözőek, ezt a bizonyos zenei műsort is másképp fogadják a fiatalok, és másképp azok, akikben emlékeket idéz fel. Az Európai Bizottság szabályozása értelmében két év múlva eltűnnek az élelmiszerekről a megtévesztő reklámfeliratok Nem lesz „zsírmentes” és „hangulatjavító” ÖSSZEÁLLÍTÁS Az Európai Bizottság tervei szerint 2005-től eltűnnének az EU-ban a hangzatos, ám megtévesztő élelmiszer-reklámok. A szabályozás szigorítása hazánkat is érinti, a mostani általános tiltások helyébe konkrét előírások jelennek meg: miről mit szabad állítani. Valószínűleg eltűnnek a „stresszt legyőző”, a „fiatalságot megőrző” és a hasonló szlogenek. BRÜSSZEL SZIGORÍT Megtiltják az élelmiszerek hangzatos, de sok esetben félrevezető reklámszlogenjeit 2005-től az EU- ban. Az Európai Bizottság a napokban elfogadta az élelmiszerreklámokra vonatkozó homályos és félrevezető ígéretek szabályozásának módosító javaslatait. A brüsszeli testület célja, hogy betiltsa a megtévesztő reklámfogásokat. Eltűnhetnek a produktumokról az olyan típusú feliratok, mint „ez a termék legyőzi a stresszt”, vagy „ez a termék javítja hangulatát”. A bizottság ki akarja iktatni a reklámszlogenek közül a potenciálisan félrevezető hirdetéseket is. TÍZ HELYETT HÁROM SZÁZALÉK ZSÍR A „kilencven százalékban zsírmentes” típusú reklámfogások is várhatóan lekerülnek a dobozokról. A vásárló ugyanis ebből azt a következtetést vonja le, hogy zsírszegény ételt vásárol, miközben a tíz százaléknyi zsír is jelentős mennyiségnek bizonyul a szakértők szerint. A testület javaslata értelmében azokban az élelmiszertermékekben, amelyeken a „zsírszegény” felirat szerepel, száz grammonként kevesebb mint három, zsírmentesség állítása esetén pedig fél grammnyi zsír lehet. Hasonló pontosan meghatározott számszerű előírások vonatkoznak majd a „rostokban, proteinben, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag, sóban, energiában, cukorban szegén/’ feliratokra is. B.eate Gmin- der, az EB fogyasztóvédelmi szóvivője szerint a javaslatok a fogyasztók védelmét szolgálják. A vásárlók így pontosabb tájékoztatást kapnak arról a termékről, amelyet megvásárolnak, véli a brüsszeli illetékes. NÁLUNK CSAK ÁLTALÁNOSSÁGBAN TILTANAK A szigorú szabályozás miatt várhatóan Szlovákiában is módosítani kell majd a jelenlegi rendszeren. A hatályos jogszabályok csak általánosságban fogalmaznak meg tiltásokat az élelmiszerárukon megjelenő reklámokra vonatkozóan. A reklámtörvény értelmében tilos megtévesztő hirdetést közzétenni, a versenytörvény szerint tilos a fogyasztói döntés tisztességtelen befolyásolása, a fogyasztói törvény szellemében pedig nem szabad gyógyhatást, kezelést, megelőzést tulajdonítani úgy az élelmiszereknek, hogy az tudományosan ne lenne alátámasztva. Az EU-döntés szerint a két év múlva eltűnő termékfeliratok többek között az alábbiak lesznek: kilencven százalékban zsírmentes, legyőzi a stresszt, javítja a hangulatát, megőrzi a fiatalságát, javítja a memóriáját, megfelezi a fogyasztott kalóriát. (VG, ú) AZ INTEGRÁCIÓ KRONOLÓGIÁJA - 2. RÉSZ 1961-1969 1961 nyara - Írország, az Egyesült Királyság és Dánia felvételét kéri az Európai Gazdasági Közösségbe (EGK). 1962. április - Norvégia felvételét kéri az EGK-ba. 1963. január 14. - De Gaulle francia elnök megvétózza a brit tagságot. 1963. január 22. - Franciaország és az NSZK Párizsban aláírja a barátsági és együttműködési szerződést (Elysée Szerződés). 1965. április 8. - Aláírják a három Európai Közösség végrehajtó szerveit egyesítő szerződést. 1967 tavasza - Az Egyesült Királyság, Dánia, Írország másodszor is benyújtja EGK csatlakozási kérelmét. 1967. július - Norvégia másodszor is benyújtja csatlakozási kérelmét. 1967. július - Svédország benyújtja csatlakozási kérelmét. 1968. július 1. - Létrejön a vámunió és a közös külső vámtarifa. 1968. július 29. - A Közösségen belül garantálják a dolgozók szabad mozgását a közös munkaerőpiac kialakítása érdekében. 1969. december 1. és 2. - Államilletve kormányfők találkoznak Hágában, hogy megvitassák az egységes piac kiteljesítését, az integráció fokozását és az EK bővítését. Megállapodnak, hogy a gazdasági és monetáris uniót (EMU) 1980-ra ütemezik, felgyorsítják az integrációt és a politikai együttműködést. Arról is döntenek, hogy ismét tárgyalásokat kezdenek Dániával, Írországgal, Norvégiával és az Egyesült Királysággal. RÖVIDEN Hollandiában kiteregetik a dohányt Amszterdam. A Hollandiában működő dohányvállalatoknak nyilvánosságra kell hozniuk az általuk gyártott cigaretta, dohány és szivar pontos összetételét. Az egészségügyi miniszter rendelete szerint azt is nyilvánosságra kell hozniuk a gyártóknak, hogy a termékek alkotóelemei közül melyek okoznak függőséget. A pontos adagolás és technológiai eljárás a továbbiakban is titkos marad, így senki nem tud házi Marlborót gyártani, (euro.hu) Az EU hajlandó az iraki szerepvállalásra Brüsszel. Az Európai Unió két feltétel teljesülése esetén hajlandó szerepet vállalni Irak újjáépítésében. Az uniós külügyminiszterek hétfői brüsszeli értekezletükön újra leszögezték, hogy szükség van az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazó határozatára, másrészt csak akkor nyújtanak anyagi segítséget, ha az független lesz az USA ellenőrzése alatt álló alaptól. Az EU-tagok hajlandók béke- fenntartókat is küldeni, ez azonban megint csak az ENSZ határozatától függ. (NapiO) Országainkban még túl fejletlen a tőzsde Berlin. Az Európai Unióba belépő nyolc kelet-európai ország értékpiacai még messze nem képesek állni a versenyt nyugat-európai vetélytársaikkal, mert nem forog náluk elegendő mennyiségű részvény és kötvény - idézi a német Bundesbank tanulmányát és szakértők véleményét keddi számában a Süddeutsche Zeitung című német napilap. A Bundesbank szerint nemzetközi összehasonlításban egyedül Lengyelország játszik szerepet. A három balti ország, Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Magyarország és Szlovénia tőzsdei részvényeinek piaci összértéke 65 milliárd euró. Ez mindössze 2 százalékát teszi ki az eurótérség hasonló értékének. Ennek is a fele a varsói tőzsdére összpontosul - állapította meg a Bundesbank. (MTI) Csatlakozási tárgyalások Romániával és Bulgáriával Budapest beleszólást leér MTI-TUDÓSÍTÁS Brüsszel. Az Európai Unió nyári szünet előtti utolsó külügyminiszteri tanácsülésén hétfőn az olasz soros elnökség programjának vitájában látványosan összecsaptak a jelenlegi és leendő tagállamok nézetei az európai intézmények reformjáról dönteni hivatott, ősszel kezdődő kormányközi értekezlet ügyében. Juhász Endre, az integrációs ügyekben illetékes magyar tárca nélküli miniszter a vitában Budapest, támogatásáról biztosította a féléves olasz elnökségi programot, ugyanakkor rámutatott, hogy a teljes jogú tagságig eltelő csaknem egy év alatt a tíz ország ugyan részt vehet már a miniszteri üléseken, de véleményükre nem sokat adnak a tizenötök, mert még nincs szavazati joguk. Juhász azt is szóvá tette, hogy nem vonják be a csatlakozókat a Romániával és Bulgáriával folyó felvételi tárgyalásokba, holott Magyarország sokkal közvetlenebbül érdekelt e csatlakozás feltételeiben, mint bármely más EU tagország, hiszen hosszú közös határa van Romániával. Magyarország azt is csalódottan látta - mondta az ülésen Juhász Endre, - hogy a jövő évi költségvetés előkészítése során a pénzügyminiszterek felére akarják csökkenteni azt a létszámbővítést, amit az Európai Bizottság javasolt az uniós intézményeknél a bővüléssel járó többletfeladatok intézésére. Franco Frattini, az EU külügyminiszteri tanácsának soros olasz elnöke Brüsszelben elismerte: komoly figyelmet érdemel az a magyar igény, hogy a csatlakozó országokat vonják be a Romániával és Bulgáriával folyó felvételi tárgyalásokba. Juhász Endre elmondta, feltétlenül a magyar érdekek sérelmével fenyeget, ha az uniós apparátusban, ahol a leendő irányelveket, jogszabályokat előkészítik, nem lesz kellő számban olyan magyar szakértő, aki jól ismerné például a magyar mezőgazdaság viszonyait, amikor éppen mezőgazdasági tárgyú törvényt készítenek elő. KI KICSODA AZ UNIÓBAN? Javier Solana Spanyol politikus, az Európai Unió Tanácsának főtitkára, az Unió főképviselője. Gyakori megjelölése: SG/HR (Secretary General / High Representative). A NATO-főtitkárként ismertté vált Solana 1942-ben született Madridban. Felesége Concepcion Ginémez. Két gyereke van. Az egyetemet fizikusként végezte, Fulbright-ösztöndíjjal több amerikai egyetemen is tanult. A Madrid Complutense Egyetemen lett professzor, a félvezetők kutatásával foglalkozott, ebben a témában több mint harminc publikációja jelent meg. A Spanyol Szocialista Pártba 1964-ben lépett be. 1977 óta tagja a spanyol parlamentnek. 1982 és 1995 között megszakítás nélkül tagja volt a spanyol kormánynak. Először kulturális miniszter (1982-88), közben kormányszóvivő (1985-88), majd oktatási és tudományos miniszter (1988- 92), végül külügyminiszter (1992-95). 1995-ben a NATO főtitkárává választották. 1999. október 18. óra az Európai Unió Tanácsának főtitkára, egyben a közös kül- és biztonságpolitika főképviselője. Ugyancsak főtitkára a Nyugateurópai Uniónak, ami a nyugati államok védelmi szövetsége. A főtitkári tisztség a Tanács mögött álló szervezet operatív irányítását jelenti. Ezen a téren szoros együttműködésre van szüksége a soros elnökséget betöltő tagállam kormányfőjével, külügyminiszterével, akik a Tanács munkáját irányítják az adott fél évben. Főképviselőként diplomáciai feladatokat lát el. Ezen a téren szintén a soros elnökséget betöltő állam vezetőivel, valamint a Bizottság külügyek terén illetékes biztosával kell együttműködnie, (origo)
