Új Szó, 2003. július (56. évfolyam, 150-175. szám)

2003-07-22 / 167. szám, kedd

SZABÓ OTTÓ MÉGIS AZ MTK-BAN 17. OLDAL 2003. július 22., kedd www.ujszo.com Ára 9,50 korona (előfizetőknek 8,50 korona) 56. évfolyam, 167. szám Akadozik a kommunikáció az Európai Bizottság és a szlovák szervek között Csáky: mulasztás történt Házhoz jön a Tour de France, pontosabban a vendéglőhöz. A világ legnevesebb kerékpárversenyének résztvevő­it figyelik egy francia kisváros éttermének vendégei. (TASR/EPA-felvétel) Kovács László: az előző 12 hónapot a kárfelszámolás, az újraépítkezés jellemezte Újragondolják a magyar külpolitikát MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. További személycse­rék várhatók Csáky Pál mi­niszterelnök-helyettes hivata­lában. Az uniós csatlakozásról szóló népszavazás óta új igaz­gatója van a-kommunikációs osztálynak, és a hivatal régió­fejlesztési osztálya élén is sze­mélyi változás történt. LAJOS P. JÁNOS Az Európai Bizottság múlt héten nyilvánosságra hozott jelentése részben a kormányhivatal munka­társainak mulasztása miatt nem a legfrissebb adatokon alapszik jelen­tette ki a kormány alelnöke a pénte­ki brüsszeli útjáról szóló beszámoló­jában. „További személyi változások várhatók, szeretném, ha a nyár fo­lyamán befejeződne a hivatal átala­kítása” - mondta tegnap Csáky. Gondot jelent az „agyelszívás” is, az Európai Unió által meghirdetett hi­vatalnoki helyek ugyanis nagy von­zerővel bírnak a szlovákiai hivatal­nokok számára. A kormány alelnöke szerint Brüsszel kifogásolta a nagy különbséget a magánszektorban és az államigazgatásban dolgozók ke­resete között. „Az uniós országok­ban is jobban keresnek a magánszfé­rában dolgozók, de a különbség csak mintegy 1,6-szoros, szemben a szlovákiai 2-3-4-szeres fizetéskü­lönbséggel” - állítja a kormány alel­nöke. Az eurohivatalnokok megtar­Pozsony. Szlovákiában a pedagó­gusok havi átlagkeresete jelenleg mintegy 10 880 korona, ez az ösz- szeg a nemzetgazdaságban az idei első negyedévben kifizetett átlag­bérnek csupán 83 százalékát teszi ki. A tanárokénál alacsonyabb bért csak az építőiparban, a szolgáltatá­sok terén és a mezőgazdaságban dolgozók kapnak munkájukért. Fi­gyelembe véve az oktatásügyi al­kalmazottak bruttó jövedelmének alakulását 1989 és 2002 közt meg­állapíthatjuk, hogy a tanárok át­lagkeresete a jelzett időszakban át­lagban csupán 85,5%-át érte el a nemzetgazdaságban kifizetett át­lag bruttó bérnek. A Szlovák Sta­tisztikai Hivatal kimutatásai sze­rint a pedagógusi átlagbér 2001- ben maradt el a legnagyobb mér­tékben a hazai átlagkeresettől, két évvel ezelőtt a tanárok hozzávető­leg háromnegyedét keresték a nemzetgazdasági átlagnak. Az elő­ző kormányzat idején 2%-kal csök­kent az oktatásügyben dolgozók reálbére. 1990 óta pedig mintegy 20%-os pedagógusi reálbércsökke­nésnek lehettünk tanúi. A jelenlegi kabinet bár megalakulásakor ígé­retet tett, felkarolja a pedagógusok ügyét és intézkedéseivel javít a ta­nárok életkörülményein, tettekben eddig nem támasztotta alá korábbi tását biztosíthatja az a törvénymó­dosítás-tervezet, amely szerint belé­pésükkor köteleznék magukat, hogy a szükséges átképzésük után bizo­nyos meghatározott ideig nem vál­toztatnak munkahelyet. Az egyes tárcák a jövő évre mintegy ezer újabb munkahelyet igényeltek ma­guknak, ám ezt a kérést a miniszter­elnök-helyettes visszautasította. Az eurohivatalnokok magasabb bére­zésének feltételeit biztosító javaslat két héten belül elkészül. Az adminisztratív munkaerővel kapcsolatos kifogások a többi közt azért maradtak benne a jelentésben - habár áprilisi adatokon alapsza­nak -, mert az Unió nem bízik a vál­tozások tartósságában, kételkedik abban, hogy az újonnan felvett em­bereket sikerül megtartani. A jelen­tés tartalmát befolyásolta a bizott­ság és a szlovák szervek közötti kommunikáció akadozása is. Csáky példaként az építésügyi és régiófej­lesztési minisztériumot említette. Szerinte ki kell építeni a informális kapcsolatokat az EU központi szer­veivel, a korábban csatlakozott or­szágok példája ugyanis azt mutatja, hogy ez jóval hatékonyabbá teheti az együttműködést. A brüsszeli találkozón megállapo­dás született arról is, hogy az Euró­pai Beruházási Bank (EIB) által nyújtott hitelekkel oldják meg egyes projektumok időszakos finanszíro­zását, az EÜ-támogatások ugyanis csak a létesítmények elkészülte után nyilatkozatait. Jó példa erre, hogy a kormányjavaslatára a parlament a közelmúltban módosította a ta­valy áprilisban hatályba lépett köz­alkalmazotti törvényt. A jogsza­bály újrafogalmazásának köszön­hetően a pedagógusoknak többé nem jár a korábban törvény által A pedagógusoknak a jövőben már nemjár a tizenharmadik fizetés. garantált, a havi bér felének meg­felelő tizenharmadik fizetés, mely­nek megvonása körülbelül 4%-os bércsökkenést eredményez. Az idei évre szóló, a kormány és a munkál­tatók közt létrejött kollektív szer­ződésből fakadóan július elsejétől 5%-kal kellett volna növelni a pe­dagógusok bérét. Ezzel szemben érkeznek meg. „A hiteltámogatás részleteiről - például a kamatok nagyságáról - a pénzügyminisztéri­um szakemberei egyeztetnek a bankkal” - mondta a miniszterel­nök-helyettes. Erie a megoldásra fő­leg a nagyobb projektumoknál - au­tópálya és gyorsforgalmi utak építé­se - szorulhat rá Szlovákia, melyek megvalósítását önerőből nem tudja pénzelni. Az időszakos finanszíro­zás megoldadanságát kifogásolta a múlt heti jelentés is. A kormány a Nemzeti Vagyonalap (FNM) támo­gatásával létrehozott alapból szeret­te volna fedezni ezen építkezések költségeit, ám mivel az FNM kasszá­ja jelenleg üres, az alap létrehozása újabb állami vállalatok eladását igé­nyelte volna. Ez azonban hosszú időt vesz igénybe, egyebek közt tör­vénymódosítással jár, ezért kétsé­ges, hogy belépésünk időpontjáig a privatizáció biztosítani tudta volna a szükséges anyagi forrásokat. Az ellenzék továbbra is Csáky Pál fe­jét követeli, Robert Fico, a Smer elnöke a múlt héten még vasárna­pig adott haladékot a kormányfő­nek, hogy leváltsa helyettesét. Teg­nap kissé változott az ellenzéki párt követelése: Mikuláš Dzurindának a koalíciós tanács következő üléséig adtak gondolkodási időt, melyre augusztus 19-én kerül sor. Csáky Pál szerint a leváltására irányuló kezdeményezés a Smer szenilitásá­nak jele: „A parlament júniusi ülé­sén ugyanezen jelentés - mely ak­kor volt készülőben - miatt akartak leváltani, a jelenlegi kezdeménye­zésük teljesen felesleges” - mondta lapunknak a kormány alelnöke. Ha a kormányfő nem váltja le önként az európai integrációért felelős mi­niszterelnök-helyettest, a Smer a parlamentben bizalmatlansági in­dítványt nyújt be Csáky Pál ellen. Az ülés összehívásáról a párt holnap kezd egyeztetést a többi ellenzéki frakcióval. egy hónap késéssel, tehát csak au­gusztus elsejétől emelik meg az is­kolák pedagógusi alkalmazottai­nak bérét. A tanítók és tanárok ala­csony jövedelme az oktatásügy tá­mogatására elkülönített költségve­tési tétellel áll szoros összefüggés­ben. Míg az OECD tagállamaiban átlagban ez az összeg a bruttó ha­zai össztermék (GDP) 5,8%-át is eléri, Szlovákiában csupán 3,95%- át. Összehasonlításképpen érde­mes megjegyezni, a szomszédos Csehországban az idei év első ne­gyedévében 13 838 cseh korona volt a pedagógusok havi átlagkere­sete. Ez az összeg csaknem 14%- kal több, mint az előző év azonos időszakban. A cseh kormány elkép­zelései szerint a kabinet megbíza­tása lejártáig a pedagógusok átlag­bére akár a 130%-át is elérheti a nemzetgazdaságban kifizetett át­lagbérnek. (érvé, p)-Budapest. A magyar diplomácia nem legyőzte, hanem meggyőzte a román és a szlovák külpolitikát a kedvezménytörvény alkalmazása ügyében. Ezt Kovács László külügy­miniszter mondta a külképviselet­vezetők értekezletén tartott előadá­sában. „A határon túli magyarok tá­mogatása csak EU-konform módon lehetséges. Ez nem önfeladás, ha­nem a józan ész parancsa” - szögez­te le. Kovács szerint a következő egy év a nemzeti érdekek új feltételek közötti érvényesítésének, az új lehe­tőségek kihasználásának, az új kihí­vások megválaszolásának esztende­je lesz, miután az előző 12 hónapot a „kárfelszámolás, kiigazítás, újra­építkezés” jellemezte. A kedvez­ménytörvény kérdésében azt emelte ki, hogy a jogszabály módosítása fi­gyelembe vette a szomszédos orszá­gok érzékenységét, és alkalmazható lett a törvény. „Bukaresttel és Po­Pozsony. Ingerülten reagáltak a me­zőgazdasági termelők, s ezen belül is főként a sertéstenyésztéssel és tej­termeléssel foglalkozó agrárvállal­kozók arra a hírre, hogy az emelke­dő termelői árak miatt hamarosan nőni fog az élelmiszerek bolti ára. Agrárgazdasági szakértők szerint nem feltétlenül szükséges, hogy a sertéstenyésztők múlt heti áremelési megállapodását vagy az üzem- anyagárak augusztusi drágulását az élelmiszerárak maradéktalanul ko- pírozzák. „Bár már az EU-ban len­nénk, ahol szigorú jogszabályok gá­tolják az üzleüáncok tisztességtelen gazdagodását az őstermelők és az élelmiszergyártók rovására” - fa­kadt ki az egyik csallóközi mezőgaz­dasági részvénytársaság vezetője, amikor arra terelődik a szó, vajon zsonnyal is sikerült megállapodni a kedvezmények és támogatások el­juttatásának módjáról” - hangsú­lyozta, hozzátéve: a magyar-román és a magyar-szlovák kapcsolatok jö­vője szempontjából is kedvező, amit bukaresti és pozsonyi tárgyalásain sikerült elérni. Az ellenzéki bírála­tokkal kapcsolatban kiemelte: az mennyit vett ki zsebükből a csak­nem egy éve tartó sertésfelvásárlási válság. Hiába rendelkeznek elitállo­mánnyal, az EU-országokban is jó­nak tartott hasznossági mutatókkal a hazai sertéstenyésztők - kivétel nélkül -, legalább háromnegyed, jobb esetben fél éve mélyen az ön­költségi ár alatt tudják csak eladni jószágaikat. Ellenkező esetben hízó­ik nyakukon maradnának. „De leg­alább fizetnének az átvett áruért há­rom héten belül” - mondta egy alistáli magángazda, hiányolva az állam hathatós segítségét a hazai termelőket sújtó helyzetben. „Az el­múlt két évben több tízmillió koro­nát öltünk a sertéstenyésztési tech­nológia korszerűsítésébe. Most meg számoljuk fel az állományt?” - tette fel a kérdést egy Párkány melletti község szövetkezetének elnöke, akit öt-hat éve a legjobb agrármenedzse­egységes magyar nemzet léte nem azon múlik, hogy az arra való utalás benne van-e a státustörvény pream- bulumában vagy sem. Közölte: ha­marosan újra kell gondolni a ma­gyar külpolitika prioritásait, hiszen az EU- és a NATÖ-csatlakozás meg­valósult, ami a szomszédságpoliti­kában is új lehetőségeket teremt. rek között tartanak nyilván. De nin­csenek jobb helyzetben a közép­vagy a kelet-szlovákiai állattartók sem. Bár a sertéstenyésztők szövet­sége a múlt héten megállapodott, hogy a kilónkénti 42 koronánál ol­csóbban nem adják a legjobb minő­ségi osztályba sorolható hízóikat, termelői visszajelzések szerint a fel­vásárlók most is csak 37-38 koronát hajlandóak fizetni érte. A feldolgo­zók viszont, a tenyésztők megálla­podására és az augusztustól dráguló üzemanyagokra hivatkozva, kilón­kénti 14-20 koronás árdrágulást he­lyeztek kilátásba. Viera Ižáková ag­rárközgazdász szerint az élelmiszer- árak drágulása a világpiaci és a tér­ségbeli árak alakulásával függ össze. Szerinte jelentősebb, akár 8-10 szá­zalékos árugrás az EU-csatlakozás után várható, ám arra se egyik nap­ról a másikra kerül sor. (gyor) Az oktatásügy támogatása a GDP-hez mérten Szlovákia 3,95 Ausztria 6,6 Lengyelország 5,3 Magyarország 5,2 Csehország 4,7 Az OECD tagállamaiban átlagban 5,8 (Forrás: OZPŠaV, az adatok %-ban) Szabadságstop a hivatalban „Idén nyáron nem, vagy csak rövid időre mehetnek szabadságra az uniós alapokkal foglalkozó köztisztviselők - jelentette be Csáky Pál. - Elsődleges feladat, hogy az őszi EU-jelentés elkészültéig javuljon az or­szág felkészültségi szintje.” Ő maga is csak a jelentés elkészülte után készül szabadságra: „lehet szó pozitív, de negatív előjelű szabadságról is, ennek a posztnak a betöltése nem kis kockázattal jár” - jegyezte meg a kormány alelnöke. (lpj) A pedagógusok átlagkeresete a kifizetett átlagbéreknek csupán 83 százaléka Elképesztően alacsony oktatói bérek ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS MEGKÉRDEZTÜK Száraz Józsefet, a Csemadok elnökét Mi a véleménye a kedvezmény­törvénnyel kapcsolatos megál­lapodásról? Bár az eredeti elképzelést meg­csonkították, félő volt, hogy a szlo­vák fél hozzáállása miatt végleg megszakadnak a kedvezménytör­vénnyel kapcsolatos tárgyalások. Nem nevezném rózsásnak a hely­zetet. Akkor lett volna elfogadható a támogatás, ha valóban a csalá­dokhoz jut el. Remélem, nem ez volt a két külügyminiszter utolsó tárgyalása. A Csemadok elnöke­ként várakozással tölt el az is, hogy a szlovák fél milyen támoga­tásban részesíti a magyar kultúrát a költségvetéséből, ez ugyanis tük­rözni fogja a szlovákiai magyar­sághoz való hozzáállását, (szász) Az agrártermelők szerint a kereskedők dolgoznak tisztességtelenül nagy árréssel Egyre drágábbak az élelmiszerek ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ

Next

/
Thumbnails
Contents