Új Szó, 2003. július (56. évfolyam, 150-175. szám)
2003-07-22 / 167. szám, kedd
SZABÓ OTTÓ MÉGIS AZ MTK-BAN 17. OLDAL 2003. július 22., kedd www.ujszo.com Ára 9,50 korona (előfizetőknek 8,50 korona) 56. évfolyam, 167. szám Akadozik a kommunikáció az Európai Bizottság és a szlovák szervek között Csáky: mulasztás történt Házhoz jön a Tour de France, pontosabban a vendéglőhöz. A világ legnevesebb kerékpárversenyének résztvevőit figyelik egy francia kisváros éttermének vendégei. (TASR/EPA-felvétel) Kovács László: az előző 12 hónapot a kárfelszámolás, az újraépítkezés jellemezte Újragondolják a magyar külpolitikát MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. További személycserék várhatók Csáky Pál miniszterelnök-helyettes hivatalában. Az uniós csatlakozásról szóló népszavazás óta új igazgatója van a-kommunikációs osztálynak, és a hivatal régiófejlesztési osztálya élén is személyi változás történt. LAJOS P. JÁNOS Az Európai Bizottság múlt héten nyilvánosságra hozott jelentése részben a kormányhivatal munkatársainak mulasztása miatt nem a legfrissebb adatokon alapszik jelentette ki a kormány alelnöke a pénteki brüsszeli útjáról szóló beszámolójában. „További személyi változások várhatók, szeretném, ha a nyár folyamán befejeződne a hivatal átalakítása” - mondta tegnap Csáky. Gondot jelent az „agyelszívás” is, az Európai Unió által meghirdetett hivatalnoki helyek ugyanis nagy vonzerővel bírnak a szlovákiai hivatalnokok számára. A kormány alelnöke szerint Brüsszel kifogásolta a nagy különbséget a magánszektorban és az államigazgatásban dolgozók keresete között. „Az uniós országokban is jobban keresnek a magánszférában dolgozók, de a különbség csak mintegy 1,6-szoros, szemben a szlovákiai 2-3-4-szeres fizetéskülönbséggel” - állítja a kormány alelnöke. Az eurohivatalnokok megtarPozsony. Szlovákiában a pedagógusok havi átlagkeresete jelenleg mintegy 10 880 korona, ez az ösz- szeg a nemzetgazdaságban az idei első negyedévben kifizetett átlagbérnek csupán 83 százalékát teszi ki. A tanárokénál alacsonyabb bért csak az építőiparban, a szolgáltatások terén és a mezőgazdaságban dolgozók kapnak munkájukért. Figyelembe véve az oktatásügyi alkalmazottak bruttó jövedelmének alakulását 1989 és 2002 közt megállapíthatjuk, hogy a tanárok átlagkeresete a jelzett időszakban átlagban csupán 85,5%-át érte el a nemzetgazdaságban kifizetett átlag bruttó bérnek. A Szlovák Statisztikai Hivatal kimutatásai szerint a pedagógusi átlagbér 2001- ben maradt el a legnagyobb mértékben a hazai átlagkeresettől, két évvel ezelőtt a tanárok hozzávetőleg háromnegyedét keresték a nemzetgazdasági átlagnak. Az előző kormányzat idején 2%-kal csökkent az oktatásügyben dolgozók reálbére. 1990 óta pedig mintegy 20%-os pedagógusi reálbércsökkenésnek lehettünk tanúi. A jelenlegi kabinet bár megalakulásakor ígéretet tett, felkarolja a pedagógusok ügyét és intézkedéseivel javít a tanárok életkörülményein, tettekben eddig nem támasztotta alá korábbi tását biztosíthatja az a törvénymódosítás-tervezet, amely szerint belépésükkor köteleznék magukat, hogy a szükséges átképzésük után bizonyos meghatározott ideig nem változtatnak munkahelyet. Az egyes tárcák a jövő évre mintegy ezer újabb munkahelyet igényeltek maguknak, ám ezt a kérést a miniszterelnök-helyettes visszautasította. Az eurohivatalnokok magasabb bérezésének feltételeit biztosító javaslat két héten belül elkészül. Az adminisztratív munkaerővel kapcsolatos kifogások a többi közt azért maradtak benne a jelentésben - habár áprilisi adatokon alapszanak -, mert az Unió nem bízik a változások tartósságában, kételkedik abban, hogy az újonnan felvett embereket sikerül megtartani. A jelentés tartalmát befolyásolta a bizottság és a szlovák szervek közötti kommunikáció akadozása is. Csáky példaként az építésügyi és régiófejlesztési minisztériumot említette. Szerinte ki kell építeni a informális kapcsolatokat az EU központi szerveivel, a korábban csatlakozott országok példája ugyanis azt mutatja, hogy ez jóval hatékonyabbá teheti az együttműködést. A brüsszeli találkozón megállapodás született arról is, hogy az Európai Beruházási Bank (EIB) által nyújtott hitelekkel oldják meg egyes projektumok időszakos finanszírozását, az EÜ-támogatások ugyanis csak a létesítmények elkészülte után nyilatkozatait. Jó példa erre, hogy a kormányjavaslatára a parlament a közelmúltban módosította a tavaly áprilisban hatályba lépett közalkalmazotti törvényt. A jogszabály újrafogalmazásának köszönhetően a pedagógusoknak többé nem jár a korábban törvény által A pedagógusoknak a jövőben már nemjár a tizenharmadik fizetés. garantált, a havi bér felének megfelelő tizenharmadik fizetés, melynek megvonása körülbelül 4%-os bércsökkenést eredményez. Az idei évre szóló, a kormány és a munkáltatók közt létrejött kollektív szerződésből fakadóan július elsejétől 5%-kal kellett volna növelni a pedagógusok bérét. Ezzel szemben érkeznek meg. „A hiteltámogatás részleteiről - például a kamatok nagyságáról - a pénzügyminisztérium szakemberei egyeztetnek a bankkal” - mondta a miniszterelnök-helyettes. Erie a megoldásra főleg a nagyobb projektumoknál - autópálya és gyorsforgalmi utak építése - szorulhat rá Szlovákia, melyek megvalósítását önerőből nem tudja pénzelni. Az időszakos finanszírozás megoldadanságát kifogásolta a múlt heti jelentés is. A kormány a Nemzeti Vagyonalap (FNM) támogatásával létrehozott alapból szerette volna fedezni ezen építkezések költségeit, ám mivel az FNM kasszája jelenleg üres, az alap létrehozása újabb állami vállalatok eladását igényelte volna. Ez azonban hosszú időt vesz igénybe, egyebek közt törvénymódosítással jár, ezért kétséges, hogy belépésünk időpontjáig a privatizáció biztosítani tudta volna a szükséges anyagi forrásokat. Az ellenzék továbbra is Csáky Pál fejét követeli, Robert Fico, a Smer elnöke a múlt héten még vasárnapig adott haladékot a kormányfőnek, hogy leváltsa helyettesét. Tegnap kissé változott az ellenzéki párt követelése: Mikuláš Dzurindának a koalíciós tanács következő üléséig adtak gondolkodási időt, melyre augusztus 19-én kerül sor. Csáky Pál szerint a leváltására irányuló kezdeményezés a Smer szenilitásának jele: „A parlament júniusi ülésén ugyanezen jelentés - mely akkor volt készülőben - miatt akartak leváltani, a jelenlegi kezdeményezésük teljesen felesleges” - mondta lapunknak a kormány alelnöke. Ha a kormányfő nem váltja le önként az európai integrációért felelős miniszterelnök-helyettest, a Smer a parlamentben bizalmatlansági indítványt nyújt be Csáky Pál ellen. Az ülés összehívásáról a párt holnap kezd egyeztetést a többi ellenzéki frakcióval. egy hónap késéssel, tehát csak augusztus elsejétől emelik meg az iskolák pedagógusi alkalmazottainak bérét. A tanítók és tanárok alacsony jövedelme az oktatásügy támogatására elkülönített költségvetési tétellel áll szoros összefüggésben. Míg az OECD tagállamaiban átlagban ez az összeg a bruttó hazai össztermék (GDP) 5,8%-át is eléri, Szlovákiában csupán 3,95%- át. Összehasonlításképpen érdemes megjegyezni, a szomszédos Csehországban az idei év első negyedévében 13 838 cseh korona volt a pedagógusok havi átlagkeresete. Ez az összeg csaknem 14%- kal több, mint az előző év azonos időszakban. A cseh kormány elképzelései szerint a kabinet megbízatása lejártáig a pedagógusok átlagbére akár a 130%-át is elérheti a nemzetgazdaságban kifizetett átlagbérnek. (érvé, p)-Budapest. A magyar diplomácia nem legyőzte, hanem meggyőzte a román és a szlovák külpolitikát a kedvezménytörvény alkalmazása ügyében. Ezt Kovács László külügyminiszter mondta a külképviseletvezetők értekezletén tartott előadásában. „A határon túli magyarok támogatása csak EU-konform módon lehetséges. Ez nem önfeladás, hanem a józan ész parancsa” - szögezte le. Kovács szerint a következő egy év a nemzeti érdekek új feltételek közötti érvényesítésének, az új lehetőségek kihasználásának, az új kihívások megválaszolásának esztendeje lesz, miután az előző 12 hónapot a „kárfelszámolás, kiigazítás, újraépítkezés” jellemezte. A kedvezménytörvény kérdésében azt emelte ki, hogy a jogszabály módosítása figyelembe vette a szomszédos országok érzékenységét, és alkalmazható lett a törvény. „Bukaresttel és PoPozsony. Ingerülten reagáltak a mezőgazdasági termelők, s ezen belül is főként a sertéstenyésztéssel és tejtermeléssel foglalkozó agrárvállalkozók arra a hírre, hogy az emelkedő termelői árak miatt hamarosan nőni fog az élelmiszerek bolti ára. Agrárgazdasági szakértők szerint nem feltétlenül szükséges, hogy a sertéstenyésztők múlt heti áremelési megállapodását vagy az üzem- anyagárak augusztusi drágulását az élelmiszerárak maradéktalanul ko- pírozzák. „Bár már az EU-ban lennénk, ahol szigorú jogszabályok gátolják az üzleüáncok tisztességtelen gazdagodását az őstermelők és az élelmiszergyártók rovására” - fakadt ki az egyik csallóközi mezőgazdasági részvénytársaság vezetője, amikor arra terelődik a szó, vajon zsonnyal is sikerült megállapodni a kedvezmények és támogatások eljuttatásának módjáról” - hangsúlyozta, hozzátéve: a magyar-román és a magyar-szlovák kapcsolatok jövője szempontjából is kedvező, amit bukaresti és pozsonyi tárgyalásain sikerült elérni. Az ellenzéki bírálatokkal kapcsolatban kiemelte: az mennyit vett ki zsebükből a csaknem egy éve tartó sertésfelvásárlási válság. Hiába rendelkeznek elitállománnyal, az EU-országokban is jónak tartott hasznossági mutatókkal a hazai sertéstenyésztők - kivétel nélkül -, legalább háromnegyed, jobb esetben fél éve mélyen az önköltségi ár alatt tudják csak eladni jószágaikat. Ellenkező esetben hízóik nyakukon maradnának. „De legalább fizetnének az átvett áruért három héten belül” - mondta egy alistáli magángazda, hiányolva az állam hathatós segítségét a hazai termelőket sújtó helyzetben. „Az elmúlt két évben több tízmillió koronát öltünk a sertéstenyésztési technológia korszerűsítésébe. Most meg számoljuk fel az állományt?” - tette fel a kérdést egy Párkány melletti község szövetkezetének elnöke, akit öt-hat éve a legjobb agrármenedzseegységes magyar nemzet léte nem azon múlik, hogy az arra való utalás benne van-e a státustörvény pream- bulumában vagy sem. Közölte: hamarosan újra kell gondolni a magyar külpolitika prioritásait, hiszen az EU- és a NATÖ-csatlakozás megvalósult, ami a szomszédságpolitikában is új lehetőségeket teremt. rek között tartanak nyilván. De nincsenek jobb helyzetben a középvagy a kelet-szlovákiai állattartók sem. Bár a sertéstenyésztők szövetsége a múlt héten megállapodott, hogy a kilónkénti 42 koronánál olcsóbban nem adják a legjobb minőségi osztályba sorolható hízóikat, termelői visszajelzések szerint a felvásárlók most is csak 37-38 koronát hajlandóak fizetni érte. A feldolgozók viszont, a tenyésztők megállapodására és az augusztustól dráguló üzemanyagokra hivatkozva, kilónkénti 14-20 koronás árdrágulást helyeztek kilátásba. Viera Ižáková agrárközgazdász szerint az élelmiszer- árak drágulása a világpiaci és a térségbeli árak alakulásával függ össze. Szerinte jelentősebb, akár 8-10 százalékos árugrás az EU-csatlakozás után várható, ám arra se egyik napról a másikra kerül sor. (gyor) Az oktatásügy támogatása a GDP-hez mérten Szlovákia 3,95 Ausztria 6,6 Lengyelország 5,3 Magyarország 5,2 Csehország 4,7 Az OECD tagállamaiban átlagban 5,8 (Forrás: OZPŠaV, az adatok %-ban) Szabadságstop a hivatalban „Idén nyáron nem, vagy csak rövid időre mehetnek szabadságra az uniós alapokkal foglalkozó köztisztviselők - jelentette be Csáky Pál. - Elsődleges feladat, hogy az őszi EU-jelentés elkészültéig javuljon az ország felkészültségi szintje.” Ő maga is csak a jelentés elkészülte után készül szabadságra: „lehet szó pozitív, de negatív előjelű szabadságról is, ennek a posztnak a betöltése nem kis kockázattal jár” - jegyezte meg a kormány alelnöke. (lpj) A pedagógusok átlagkeresete a kifizetett átlagbéreknek csupán 83 százaléka Elképesztően alacsony oktatói bérek ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS MEGKÉRDEZTÜK Száraz Józsefet, a Csemadok elnökét Mi a véleménye a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos megállapodásról? Bár az eredeti elképzelést megcsonkították, félő volt, hogy a szlovák fél hozzáállása miatt végleg megszakadnak a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos tárgyalások. Nem nevezném rózsásnak a helyzetet. Akkor lett volna elfogadható a támogatás, ha valóban a családokhoz jut el. Remélem, nem ez volt a két külügyminiszter utolsó tárgyalása. A Csemadok elnökeként várakozással tölt el az is, hogy a szlovák fél milyen támogatásban részesíti a magyar kultúrát a költségvetéséből, ez ugyanis tükrözni fogja a szlovákiai magyarsághoz való hozzáállását, (szász) Az agrártermelők szerint a kereskedők dolgoznak tisztességtelenül nagy árréssel Egyre drágábbak az élelmiszerek ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ