Új Szó, 2003. július (56. évfolyam, 150-175. szám)
2003-07-02 / 151. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2003. JÚLIUS 2. Nagyszünet El sem tudjátok képzelni, milyen nagy hegyekben áll itt az íróasztalomon a sok kitűnő bizi Koszi a sok szép bizonyítványt! Az érsekújvári Szmolka Orsolya tiszta egyes bizijéért az AB-ART Kiadó könyvét, Szeles Annamária: Anima című verseskötetét kapja Üdv mindenkinek! Hogy telik a nyári szünet? Remélem már kihevertétek a suli fáradalmait, és most már semmi olyan tevékenységet nem folytattok, amibe belefáradnátok. HORVÁTH ERIKA Biztos vagyok benne, hogy elérkezett számotokra a megérdemelt láb- lógatás és semmittevés ideje, mert amint az a rengeteg beküldött bizonyítványból kiderült, ebben az országban mindenki jól tanul, mindenki büszke a bizijére. El sem tudjátok képzelni, milyen nagy hegyekben áll itt az íróasztalomon a sok bizonyítvány, és mindegyikre méltán büszke lehet a gazdája. A sok beküldő közül sajnos csak tíznek küldünk könyvet, de akinek ezúttal nem kedvezett a szerencse, ne keseredjen el, hiszen a Nagyszünet hasábjain nyáron még számos játékot szervezünk, amelyekben ha részt veszel, biztosan nyersz valamit. Tehát mindent bele, csak olvassátok a Nagyszünetet, mert nyáron kicsit köny- nyedebb témákkal, tóparti olvasmányokkal és programajánlókkal jelentkezünk. Ha érdekel benneteket valamilyen téma, vagy felháborodtatok valamin, amiről szívesen vitáznátok a többiekkel, írjátok meg vitaindító leveleteket, hogy a többiek reagálassanak rá. Ne felejtsétek, még mindig várjuk a olvasmányélményeiteket. Minden beküldött kritikáért könyvet küldünk. Visszatérve a sok szép bizire, tovább már nem csigázom a kíváncsiságotokat, elárulom a nyerteseket és a nyereményüket. Az érsekújvári Szmolka Orsolya tiszta egyes bizijéért az AB-ART Kiadó könyvét, Szeles Annamária: Anima című verseskötetét kapja. Az ipolynyéki Illés Andreának Krúdy Gyula legendás novellagyűjteményét, a Szindbáb, a hajóst küldjük. A szilasi Nagy Tamás is büszke lehet a bizijére, neki Tóth Árpád, Füst Milán, Szabó Lőrinc válogatott verseit küldjük, olvassa figyelmesen a nyugatosok verseit, mert lehet, hogy á magyartanár jövőre már egyest ad neki. A sülyi Farkas Csaba is szép eredménnyel zárta ezt a tanévet, neki Gárdonyi Géza, Papp Dániel, Tömörkény István és Móra Ferenc válogatott novelláit küldjük. A lédeci Chrenko Linda tiszta egyes bizijéért József Attila válogatott verseit kapja, lapozgassa figyelmesen. A szőgyéni Stígmár Balázsnak George Bemard Shaw Pygmalion című drámáját küldjük. Kissé komoly műfaj ez, de biztosan megbirkózik vele, hiszen kitűnő érdemjegyeket tudhat magáénak. A párkányi Orosky Kornél nyári relaxálása alatt Bertold Brecht Koldusoperáját olvashatja, a fordulatos, eseménydús dráma remélhetőleg elnyeri majd a tetszését. Szabó Júlia Ékecsről tóparti süt- kérezéseit tartalmasabbá teheti, ha magával viszi a strandra Thomas Mann rövid elbeszéléseit, melyek közül a legkiemelkedőbb a Mario és a varázsló. Leboda Tamás Marcelházáról Anton Pavlovics Csehov Sirály című drámáját kapja a sok szép jegyéért. A hetedikes Kecskés Péter Érsekújvárból Maxim Gorkij Éjjeli menedékhelyét kapja. További jó tanulást mindenkinek! Várom leveleiteket, észrevételeiteket, élménybeszámolóitokat! A bogár örök... (funpic.hu) Nagytakarítás-Jenő, honnan származik az ágy alatt lévő rengeteg borosüveg?- Nem tudom, drágám, én még soha nem vettem üres borosüveget. Nyolc Két ivócimbora betér a sarki kiskocsmába.-Te mit iszol?- Nekem nyolc.- Nekem is nyolc.- Csapos, 16 kisfröccsöt kérünk! Jézus Két szesztestvér támasztja a pultot a kocsmában. Az egyik nagyot húz a korsójából, majd felsóhajt, és így szól:- Te, haver, a gyerek tegnap hazajött az iskolából, és elmesélte nekem, hogy azt hallotta a tanítójától, hogy Jézus a válasz mindenre!- Igen? - kérdez vissza a másik egy nagy csuklás kíséretében. - Akkor most már csak arra szeretnék választ kapni, hogy mi volt a kérdés? Sav Törpe ember beront a kocsmába, leül a bárpulthoz:- Hé, pultos! Melyik a legerősebb whiskyje? Abból kérek egy decit! A pultos nagyot néz, de aztán a kis embernek ad valami löttyöt. A törpe egy húzásra megissza, és kiabál:- Azt mondtam, erős whiskyt kérek! A pultos remegve tölt a legjobb whiskyből, de a törpének az sem jó. Végül a pultos fele-fele arányban ad sósavat és whiskyt a törpének. Fölhajtja, elégedetten morog, fizet és távozik. Egy perc múlva rohan vissza ordítva:- Mit adott maga nekem? Oldalba pisiltem a lovamat és csak a négy patkó maradt ott! Revanš- Mit mondott a nejed, amikor tegnap este részegen mentél haza?- Elakadt a lélegzete.- Na, akkor ma én is berúgok! A lányokat az iskolában arra nevelik, hogy a népszerűség sokkal fontosabb, mint a tehetség és a jó teljesítmény Iskolai előítéletek? A lányok magabiztos fellépése gyakrabban minősül rosszaságnak, mint ha ugyanezt fiúk teszik (Képarchívum) ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Az Egyetemista Nők Amerikai Szervezete (American Association of University Women) megállapította, hogy az iskolai oktatás hátrányosan különbözteti meg a lányokat. Vajon mi ebből az igazság? A lány tanulók az osztályban sokkal csendesebbek, észrevétlenebbek, és kevésbé magabiztosak, mint a fiúk. A tanárok kevesebbszer kérdezik őket, és ha válaszuk nem tökéletes, kevesebb biztatást kapnak annak továbbgondolására. Ennek hátterében az áll, hogy az iskola és a tanárok, a társadalmi normákat hűen tükröző mikrokozmoszként, a lányokat egy olyan női ideál irányába igyekeznek befolyásolni, mely szerint a lányok fő erénye a tiszta, csinos megjelenés, és a csendes, illedelmes, szerény viselkedés. A fiúknak ezzel szemben a dicséret az önállóságért, kezdeményezőkészségért és az eseményekben való aktív, hangos részvételért jár. A lányokat az iskolában (is) arra nevelik, hogy a népszerűség és a társas elfogadás sokkal fontosabb, mint a tehetség és a jó teljesítmény. Egy 1992-es felmérés szerint, a hatodikos és hetedikes lányok maguk is úgy érzik, hogy társaik szeretete fontosabb számukra, mint az önállóság, a jó bizonyítvány vagy a tanárok dicsérete. A fiúk ezzel szemben, az önállóságot és az okosságot sorolták az első helyre. Egy Reay nevű amerikai kutató 2001-ben azt találta, hogy a lányok iskolai megkülönböztetése a viselkedésükkel szembeni kisebb toleranciában is megnyilvánul. A lányok magabiztos fellépése gyakrabban minősül rosszaságnak, mint ha ugyanezt fiúk teszik. Ráadásul a kislányok rendbontó viselkedését mindig egyfajta jellemhibának, karaktertorzulásnak tekintik a felnőttek, míg fiúknál ugyanez a rosszalkodás férfi mivoltukból természetesen adódónak, így elfogadhatóbbnak tetszik. Az utóbbi tíz év (amerikai) beiskolázási adatai szerint a lányok olyany- nyira nincsenek már hátrányosan megkülönböztetve az oktatás terén, hogy többen járnak közülük egyetemre, mint a fiúk közül (55% nő és 45% fiú). Míg 1961-ben az egyetemi diplomák alig egy százalékát szerezték nők, mára ez az arány megközelíti az ötven százalékot. Az Egyetemista Nők Amerikai Szervezetének egyik legsúlyosabb vádja talán az volt, miszerint a tanárok egyenlődenül osztják meg figyelmüket és segítségüket a lányok és a fiúk között. Az eredeti tanulmány csupán annyit állított, hogy a fiúkhoz 8- 10-szer többször szól tanáruk az óra alatt, azt azonban nem mondta, hogy ez a többlet figyelem mindig pozitív is egyben. Az igazság éppen az ellenkezője: a fiúk gyakoribb rendbontó, a helyes választ mások előtt bekiabáló viselkedése valóban több figyelmet vált ki, ám ez az extra odafigyelés leggyakrabban helytelenítés, csendre intés, szidás. A diákok maguk sem látják úgy, hogy a lányokat bárki is hátrányosan különböztetné meg. A velük készített interjúk során a lányok 59, a fiúk 57 százaléka érezte úgy, hogy gyakran felszólítják, míg több fiú (67% 63-mal szemben) panaszkodott arra, hogy nem mindig mondhatja el a véleményét. Az oktatásnak vannak hibái, ám a nemek szerinti hátrányos megkülönböztetés bizonyosan nem tartozik közéjük. Az igazság az, hogy a fiúk, mint csoport, valójában sokkal veszélyeztetettebbek a tanulmányi kudarcok, bukások, érzelmi és magatartás problémák terén, mint a lányok. Több intőt kapnak, többször buknak, és gyakrabban tanácsolják el őket az iskoláktól. Tény tehát, hogy a lányok és fiúk nem egyformák, így az iskolában is más stílusban, más területeken teljesítenek jól. Igaz, hogy a nőkre számos olyan társadalmi sztereotípia nyomása nehezedik, mely az önálló, okos és ambiciózus fellépést érzelmileg ellentmondásossá teszik, a tények azonban egyelőre azt mutatják, hogy a lányok, mint az élet oly sok más területén is, megküzdenek ezzel a problémával is. (snl) Tarzan minden reggel rendesen borotválkozott? Az élet nagy kérdései ÖSSZEÁLLÍTÁS Hogy lehet, hogy a téves szám sose foglalt? Honnan lehet tudni, hogy kifogyott a láthatatlan tinta? Milyen mély lenne az óceán, ha nem volnának benne szivacsok? Ha az idegenek olyan okosak, hogy bírnak utazni az űrben, akkor miért a leghülyébbeket rabolják el? Honnan tudjuk, hogy nincs két egyforma hópehely, hisz nem is láttuk mindet? Miért kell leszögezni a koporsókat? Ha azért vagyunk, hogy segítsünk másokon, akkor minek vannak mások? Ha az úszás használ az alaknak, akkor mi a helyzet a bálnákkal? Ha a fekete dobozok törhetetlenek, miért nem olyan anyagból csinálják a repülőt? Ha nem szabad megenni az állatokat, akkor miért vannak húsból? Miért húznak bukósisakot a kamikázék? Ha olyan remek dolog a munka, akkor miért fizetnek érte? Miért van a templomtornyon villámhárító? Tarzan minden reggel rendesen borotválkozott? ...de honnan volt borotvája? ( www.google.com ) Frédi és Béni karácsonyoztak, pedig Krisztus előtt éltek? Miért az a sorozat neve Impossible Mission, ha mindig megoldják az eseteket? Miért hallunk az űrben játszódó háborús filmekben mindig óriási robbanásokat, pedig az űrben nem terjed a hang? Hogyan írjuk a nullát római számokkal? Ha az összes többi bolygó holdjának van neve, a mi holdunknak miért nincs? Miért nyomjuk erősebben a távirányító gombjait, amikor az elem.kifogyóban van? Nevét nemcsak a történelemkönyvek, de a múmiákról szóló filmek is ismertté tették. Bár egyszerű halandóként született, halála után 2000 évvel már istenként tisztelték Imhotep, a főpap, az építész, az orvos és a félelemetes múmia ISMERTETÉS „Imhotep férgektől nyüzsgő, bomló teteme 3000 éven át feküdt titokban elrejtve Hamunaptra elveszett városában, míg két kincsvadász csapat rá nem bukkant és fel nem szabadította a gonosz teremtményt.“ íme Imhotep a filmek alapján, de ki volt ő valójában? Bolygassuk együtt a múltat! Imhotep nem volt egyik egyiptomi királyi dinasztia tagja sem, mégis bár egyszerű halandóként született, halála után 2000 évvel már istenként tisztelték és valószínűleg neve ismertebb a vüágon saját királyánál, Dzsószemél, akit életében hűséges alattvalóként szolgált. Nevét nemcsak a történelemkönyvek, de a múmiákról szóló fümek is ismertté tették. A régi tekercsek, falrajzok alapján nagyon magasrangú személyiség lehetett, de pontos szerepét még mindig nem sikerült tisztázni. Talán ő az első építész, akinek nevét megőrizte a történelem és az első orvos is. A hagyomány szerint főpap volt, Írnok, bölcs, miniszter, költő, asztrológus. Mégsem tudjuk pontos rangját, hiszen Alsó-Egyiptom kancellárjaként, a király után az első emberként, palota írnokaként, Heliopolis főpapjaként, vezető építészként és ácsként is szerepel a különféle iratokban. Imhotep, (a név azt jelenti „aki békével jön“) sokáig valamiféle mitológiai figuraként élt az emberek képzeletében és senki sem volt abban biztos, hogy ő valóban létezett. A 19.században aztán bebizonyosodott, hogy ő valódi történelmi személy volt és időszámításunk előtt 2648-ban halt meg. Életéről nagyon kevés részletet ismerünk, de számos szobor maradt fenn róla. E szobrok némelyikéből arra következtethetünk, hogy átlagos ember volt, aki egyszerű ruhákat viselt, és nem törődött a külsőségekkel, más szobrokon bölcsként ábrázolják, aki fejét támasztva gondolkodik, később pedig istenként ábrázolták, kezében egyiptomi füles kereszttel vagy jogarral. Egészen biztosak lehetünk benne, hogy nem volt isten, akit csak a „mitológia talált ki“, hanem nagyon is valóságis személy volt, aki egy építésznek, Kanofernek volt a fia. Bár egyszerű halandóként született tehetsége, kitartása utat tört neki a legfelsőbb szintekig. Vallási téren is elérte a legmagasabb fokozatot, hiszen ő volt Heliopolis főpapja és bár abban az időben a főváros Memphis volt, ebben a periódusban Egyiptom vallási fővárosa Heliopolis volt, ezért ez volt a legfőbb vallási rang. Építészként is a legnagyobbak közé sorolható, hiszen ő tervezhette Dzsószer fáraó piramisát, amely az első lépcsős piramis. Ez az építmény máig megmaradt, és az egyik legbrilliánsabb építészeti csodája az ókori világnak. Valószínű, hogy nemcsak Dzsószer fáraó piramisát tervezte, hanem az ő munkája Sekhemkhet befejezetlen piramisa és az Edfu templom is. Orvosként kb. 90 anantómiai tételt alkotott, leírt és gyógyított több mint 200 betegséget a gyomorban, a szemben, a bőrőn, a hajon, a körömben, a nyelven stb. Gyógyította a tüdővészt, az epekövet, a vakbélgyulladást, a kösz- vényt. Elvégzett számos fogorvosi beavatkozást is. A görögök vallásos tiszeteletét éppen orvosi munkái miatt vívta ki, és úgy gondolták, hogy ő a 2200 évvel korábbi „Nyugati édeasapja“ a nagy Hippokrátészüknek. Láthatjuk, hogy vallási vezetőként, építészként és orvosként is egyaránt kiváló volt, akit csak a róla keringő mendemondák és manapság az ezekből készült filmek tettek annyira misztikussá. Annyi azonban tényleg a történelem homályába vész még a mai napig, hogy hol is nyugszik Imhotep, mert bár a Múmia című filmben megtalálják holttestét, sőt, feltámad és új testet ölt, valójában nem tudjuk, hogy hol temették el őt. Egy feljegyzés alapján valahol a lépcsőzetes piramisban fekszik ő maga is, de még senki sem bukkant rá, és talán ez valóban egy igazi legenda, (s)
