Új Szó, 2003. július (56. évfolyam, 150-175. szám)

2003-07-21 / 166. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2003. JÚLIUS 21. Közélet 5 Gál Gábor: ha kételyek merülnek fel valamilyen törvénnyel kapcsolatban, az alkotmánybírósághoz kell fordulni Visszamenőleges hatályosság A vagyon eredetéről szóló tör­vényjó dolog, ám az a baj ve­le, hogy retroaktív, és ezért el­fogadhatatlan - hangzik az egyik jogászvélemény, mire egy másik jogász az egészet cáfolja. B. SZENTGÁLI ANIKÓ Időről időre a különböző normák kapcsán előjön a retroaktivitás kér­dése - a legutóbb a háromszor és elég elv bevezetésével kapcsolatban fogalmazódtak meg „retroaktív ag­godalmak”. Arról, hogy tulajdon­képpen mit takar ez a viszonylag sok bonyodalmat okozó fogalom, Gál Gábort, a parlament' alkot­mányjogi bizottságának MKP-s tag­ját kérdeztük. Mi a retroaktivitás? Leegyszerűsítve: visszamenőleges hatályosság. Akkor beszélünk retroaktivitásról, amikor egy tör­vény nemcsak a jövőbe mutat, ha­nem a hatályba lépése előtti jogvi­szonyokra is vonatkozik. Van köz­veden és közvetett visszamenőleges- ség. Az előbbi akkor áll fenn, ha egy norma kimondottan utólag, vissza­menőleg megváltoztatja a jogviszo­nyokat, ami jogállamban elfogadha- tadan, mert súlyosan sérti a polgá­rok jogbiztonságát. Az utóbbiról ak­kor beszélhetünk, ha egy rendelke­zés más törvényeken keresztül befo­lyásolja a jogviszonyokat. Amikor a büntető törvénykönyv­be bevezették a háromszor és elég elvet, szintén felmerült a retroaktivitás. Miért? A háromszor és elég elv lényege dió­héjban az, hogy ha egy bűncselek­» A háromszor és elég elv lényege, hogy ha egy bűncselekmény el­követője már harmad­szor áll a bíróság előtt, súlyos büntetést . . kap. >> mény elkövetője már harmadszor áll a bíróság előtt, súlyos büntetést kap. Csakhogy ezt a személyt tulajdon­képpen azért büntetik üyen szigorú­an, amiért már kétszer volt börtön­ben - nem beszélve arról, hogy a ko­rábbi törvénysértésekért már leülte büntetését -, tehát lényegében a ko­rábbi két ítélet miatt kaphat akár „Csak ritkán beszélünk közvetlen retroaktivitásról, inkább a közvetett visszamenőlegességre vannak példák." (Képarchívum) mmim életfogytiglanit is. Ott is arról folyt a vita, hogy ez az elv nem vonatkoz­hat visszamenőleg mindenkire, ép­pen ezért a záró rendelkezések pon­tosítják az érintettek körét. A bünte­tőjogban alapvetően elfogadhatat­lan a retroaktivitás, kivéve akkor, ha ez enyhítő körülményként szolgál­hat a gyanúsított vagy a vádlott szá­mára. Teljesen laikusán fogalmazva: tegyük fel, hogy augusztus elsején érvénybe lép egy törvény, mely megváltoztatja azt az állapotot, amely korábban, egy hónapja volt érvényes. Abszurd példát mondok: egy hónapja még a lopás nem számí­tott bűncselekménynek, viszont X. Y. ellopott egy autót. Egy hónappal később életbe lép az a törvény, mely kimondja, hogy a lopás bűncselek­mény, és akit kézre kerítenek, öt év­re ítélhető. Elfogják X. Y.-t, akit el akarnak ítélni, mert lopott. Csak­hogy egy hónappal ezelőtt abban a tudatban tört fel egy kocsit, hogy emiatt a haja szála sem görbülhet. Ha már akkor tudta volna, hogy ezért börtönbe zárhatják, talán nem lopott volna. Igazságos dolog őt utó­lag felelősségre vonni? Visszamenő­leg nem lehet megváltoztatni a já­tékszabályokat. A törvényeknek a jövőbe kell mutatniuk. Mindenki­nek az éppen abban a pillanatban hatályos törvények szerint kell cse­lekednie. Természetesen ez a lopás­ról szóló példa csak szemléltetés volt, a lopás nem mostantól számít bűncselekménynek. Akkor mondok én is egy abszurd példát: mi van akkor, ha a pénz­ügyminiszter olyan törvényt ter­jeszt elő, mely szerint mától min­denkinek, akinek piros színű au­tója van, pluszadót kell fizetnie. A hatályba lépés pillanatában van egy piros autóm, viszont ha tud­tam volna, hogy pluszadót kell miatta fizetni, akkor vagy más szí­nűt veszek, vagy semmüyen autót nem vásárolok. Csakhogy ezt a kocsit a múltban szereztem, va­gyis ennek a törvénynek is lenne retroaktív hatása? Nem lenne, illetve csak közvetett ha­tása lenne. Ez a példa egyébként vo­natkoztatható a mostanában nagy visszhangot kiváltó, a téli gumiab­roncsokról szóló rendelkezésre. So­kan mondhatnák, hogy ha tudták volna, hogy télen kötelező a pluszki­adással járó téli gumiabroncs, nem vásároltak volna autót. Megváltoz­tak a játékszabályok, és ha valaki­nek nem tetszenek, akár most is el­adhatja az autót, nem kötelező gép­kocsit tartani. Viszont most nem fognak senkit megbüntetni azért, mert a múlt télen nem volt az előírá­soknak megfelelő abroncsa. Az adó­törvények mind a jövőbe mutatnak, miközben a közvetett retroaktivitás mindig megvan, hiszen az előző évi jövedelmet adóztatják meg. Amikor tehát a retroaktivitás szót halljuk, egyértelműen negatív je­lenségre kell gondolnunk? Természetesen, hiszen a jogbizton­ság abszolút megsértéséről van szó. Kiindulok egy adott helyzetből, tisz­teletben tartok minden előírást, leg­jobb tudásom szerint járok el, vi­szont abszolút bizonytalanságban élnénk, ha semmi nem garantálná, hogy utólag nem lehet megkérdője­lezni lépéseink helyességét. A jelen­leg érvényes törvények alapján nem értékelhetjük a múltat. Ez egy álta­lánosan elfogadott elv, erre épül az egész jogrend. Éppen ezzel érvelnek a vagyon el­kobzásáról szóló törvény ellenlá­basai is. Azaz hogy nem lehet el­kobozni a törvény hatályba lépése előtt szerzett vagyont. Sajnos, sokszor előkerül a visszame- nőlegesség kérdése, és ezt különbö­\\ Ez a példa egyéb- r ként vonatkoztat­ható a mostanában nagy visszhangot kivál­tó, a téli gumiabroncs­okról szóló rendel- kezésre. \\ ző jogtechnikákkal meg lehet olda­ni, ezért csak ritkán beszélünk köz­vetlen retroaktivitásról, inkább a közvetett visszamenőlegességre vannak példák. Most is érvényben vannak olyan rendelkezések, me­lyek alapján el lehet venni a tulajdo­nostól bizonyos vagyont, hiszen is­merjük a vagyonelkobzás intézmé­nyét, és meghatározott esetekben bizonyos vagyon az államra száll­hat. Mindezt büntető törvényköny­vünk ismeri, csak nem működik ha­tékonyan. Mivel az igazságügyi mi­nisztérium műhelyéből származó törvény még csak tárcaközi vélemé­nyezésen van, korai erről parlamen­ti képviselőként nyilatkozni. Jogilag meg lehet oldani a kérdést, csak megfelelő technikát kell alkalmazni. Egyébként ha kételyek merülnek fel valamilyen törvénnyel kapcsolat­ban, az alkotmánybírósághoz kell fordulni, csak az mondhatja ki az esetleges retroaktivitást. Mindig a taláros testület döntése mérvadó. HI' f'' t-C'-' HH I ~ üt Beolvad a frekvenciatanács Pozsony. A kormány az elektronikus kommunikációt felügyelő és sza­bályozó közös szervben vonná össze a frekvenciatanácsot, a Postaügyi Hivatalt és a Távközlési Hivatalt. Az erről szóló javaslatot Pavol Proko- povič közlekedési és távközlési miniszternek az év végéig kell benyúj­tania. A frekvenciatanács szóvivője, Jarmila Grujbárová szerint az em­lített két hivatal és a testület összevonása indokolatlan, mert ezzel a lé­péssel a frekvenciatanács elveszti függetlenségét. (SITA) Országos roma önkormányzatot sürgetnek Zólyom. A roma civil szervezetek tanácsával egyetértésben országos roma önkormányzat létrehozását javasolja a 166 szervezetet tömörí­tő Roma Parlament is. Vezetője, Ladislav Fizik szerint az önkormány­zat kialakításakor a magyarországi modellt követhetnék. (TASR) Halpusztulás már a Vágón is Besztercebánya. Néhány tonna haltetemet gyűjtöttek össze a hét végén a Garam besztercebányai szakaszán, ahol a csütörtökön ész­lelt ammóniaszennyezés következtében gyakorlatilag minden vízi élőlény elpusztult. A hét végén a Vág pöstyéni szakaszán is néhány tucat elpusztult halra bukkantak. (TASR) Schuster valószínűleg nem írja alá Pozsony. Rudolf Schuster államfő valószínűleg nem írja alá az abortusztörvényt - vélik politológusok. Grigorij Mesežnikov, Jozef Majchrák és Miroslav Kusý is úgy gondolja, hogy Schustert főként a katolikus egyház elutasító álláspontja sarkallja majd arra, hogy ne lássa el kézjegyével a jogszabályt. Megjegyezték, hogy az államfő a kormánykoalíció stabilitásának kérdését is szem előtt tartja majd, amikor a törvény sorsáról határoz, illetve azt, hogy feltehetőleg in­dulni kíván a jövő évi elnökválasztáson. Az államfő egyébként ma kezdi meg nyári szabadságát, (t, s) Holttestet találtak Doborgazon Doborgaz. Ismeretlen nő holttestére bukkantak pénteken a telepü­lés közelében, a felvízcsatorna partján. A helyszínelő orvosnak nem sikerült megállapítania, hogy milyen korú nőről van szó és mikor halt meg. Valószínűleg bűncselekmény áldozatává vált, mivel a holttesten több mint egy tucat szúrt seb volt. (SITA) RÖVIDEN Szombatig lehetett felajánlani a kárpótlási jegyeket Lezárult a csereakció HÍRÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Szombaton lehetett utoljára becserélni a kárpótlási je­gyeket Forrás Rt.-részvényekre; az Állami Privatizációs és Vagyonke­zelő (ÁPV) Rt. további jegycseré­ket a jövőben nem tervez. Egyes bankfiókok az utolsó napokban, így szombaton délelőtt is meg­hosszabbított nyitvatartási időben várták az ügyfeleket. László Csaba pénzügyminiszter korábban kije­lentette, hogy a tranzakciót a kárpótlásijegy-bevonás lezárásá­nak tekinti. „Nincs olyan elképze­lés, hogy a jövőben bármely cég részvényeit kárpótlási jegy ellené­ben ajánljuk fel” - tette hozzá. Vági Márton, az ÁPV Rt. vezérigaz­gató-helyettese emlékeztetett ar­ra, hogy a magyar állam mintegy 140 milliárd forint címletértékű kárpótlási jegyet bocsátott ki. „Becslések szerint 7-9 milliárd fo­rint nem került eddig bevonásra” - mondta. A társaság részvényeiből 4,6 millió A sorozatú törzsrész- vényt és 4 millió B sorozatú oszta­lékelsőbbségi részvényt értékese­tek belföldi és külföldi kárpótlási- jegy-tulajdonos magánszemélyek­nek és intézményeknek. Egy kár­pótlási jegy ellenében egy darab, ezer forintos részvény volt igényel­hető úgy, hogy az allokáció során az alanyi kárpótoltak elsőbbséget élveztek. (FigyelőNet, MTI) Kötelezően választható lesz jövő szeptembertől Kukán-Kovács találkozó: Pozsony diplomáciai győzelmet aratott - összegezhető a szlovák pártvezetők véleménye Óvatosságra intő szlovákiai magyar politikusok ÖSSZEFOGLALÓNK Alapiskolai hitoktatás ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Pozsony. Szlovákia diplomáciai győzelmet aratott - összegezhető a szlovák politikusok véleménye a szombati Kukan-Kovács találkozó­val kapcsolatban. Imrich Béreš, az Új Polgári Szövetség alelnöke, aki az Európa Tanácsban élesen bírálta a magyar kedvezménytörvény módo­sítottváltozatát is, pozitívan értékel­te a külügyminiszteri szintű tárgya­lás eredményét. „A Velencei Bizott­ság, az EBESZ és az Európa Tanács kritikája termékeny talajra hullott” - örvendezett Béres, aki fontosnak tartja, hogy egy másik állam jogsza­bálya nem lesz érvényes Szlovákiá­ban, azaz ellentörvényt sem kell el­fogadni. A liberális honatya szerint Budapest és Pozsony között nagy mértékben oldódott a kedvezmény­törvény okozta feszültség, és Béres reméli: hamarosan pont kerül en­nek, a két ország kapcsolatait terhe­lő fejezetnek a végére. Az ellenzék is elégedetten fogadta a szombati ta­lálkozó eredményét. Az az eljárás, melyben Eduard Kukán szlovák és Kovács László magyar tárcavezető megegyezett, összhangban van az­zal, ahogyan a Smer képzeli a két or­szág közötti további együttműkö­dést. „Most már csak abban kell bíz­nunk, hogy valóra is válik mindaz, amiben szombaton megállapodtak”- hangsúlyozta Monika Beňová, a Smer alelnöke. A parlament integrá­ciós bizottságának vezetője rámuta­tott: az Európai Unióhoz nem csatla­kozhatnak olyan államok, melyek jogrendje nem európai normákat tartalmaz, és déli szomszédunk a kedvezménytörvény elfogadásával eltávolodott azoktól az országoktól, melyek megpróbálják saját jogrend­jüket az unióssal összhangba hozni. A hét végi tárgyalás után azonban Szlovákia és Magyarország ismét közelebb került egymáshoz: a diplo­máciai főnökök egyezsége standard irányba terelte a két ország kapcso­latait, tette hozzá Beňová. Ezzel szemben pártbeli kollégája, Dušan Čaplovič szerint ki-ki a saját politikai irányvonalát követte, és lényegében semmisem oldódott meg, még min­dig nem körvonalazódik a jövőbeli egyezség. „Míg Kovács végig a stá­tustörvényből adódó kedvezmé­nyekről beszélt, addig Kukán a szlovák-magyar alapszerződés ke­retein belül mozgott” - hangsúlyoz­ta a Smer képviselője, aki szerint pártja sohasem egyezik bele, hogy a sokat emlegetett anyagi támogatás konkrét személyekhez jusson el. Az ellenzék számára csak szervezetek támogatása jöhet számításba, az is csak konkrét projektumok alapján. A Magyar Koalíció Pártja pozitívan értékeli a szombati megállapodást, melynek értelmében Magyarország oktatási-nevelési támogatást nyújt­hat a szlovákiai magyaroknak, s az természetesen a kedvezménytör­vény alapján történik, mondta la­punknak Duka Zólyomi Arpád, az MKP elnökhelyettese. „De várjuk ki a végét” - intett óvatosságra a ma­gyar politikus. Bár a szlovák-ma­gyar kisebbségi vegyes bizottság két társelnöke augusztus 31-én találko­zik, és kidolgozza a kétoldalú szer­ződés tervezetét, a mérvadó az lesz, ha ez alá is lesz írva. A dokumentu­mot a kormányoknak is jóvá kell majd hagyniuk, úgyhogy hosszadal­mas folyamat vár a két országra. „Különös, hogy csak a társelnökök ülnek tárgyalóasztalhoz. Fontosnak tartanám, hogy az egész bizottság részt venne a munkában. A két el­nök kikérheti a bizottsági tagok vé­leményét. Ha lesz rá lehetőség, meg­próbáljuk elérni, hogy ne csak két ember döntse el, milyen legyen a szerződés szövege” - jegyezte meg az Új Szónak Duka Zólyomi Árpád, aki egyébként tagja a vegyes bizott­ságnak. Arra a felvetésre, hogy a két külügyminiszter nem a kedvez­ménytörvényről, hanem kedvezmé­nyek nyújtásáról tárgyalt, miközben Budapest nyilvánvalóan a státustör­vény alapján juttatja majd az anyagi támogatást egy magyarországi ala­pítványnak, az pedig egy szlovákiai szervezetnek, Duka Zólyomi azt vá­laszolta: „Kissé nevetséges és gyere­kes elvi magatartásról van szó szlo­vák részről. Pozsony hajlandó tár­gyalni a magyar kisebbség támoga­tásáról, de nem hajlandó figyelembe venni, hogy létezik egy hatályos kedvezménytörvény. Budapestnek viszont e jogszabály értelmében cse­lekednie kell. De kérem, mindenki fogalmazzon úgy, ahogyan jó neki. A lényeg az, hogy abban a doku­mentumban, melynek aláírásáról szombaton megegyeztek, benne lesz, hogy lehet anyagi támogatást nyújtani.” A. Nagy László, a parla­ment emberjogi bizottságának elnö­ke szintén pozitívan reagált a talál­kozóra, ugyanakkor ő is óvatosságra intett, de helyesli a tárgyalások foly­tatását. Duray Miklós, a magyar párt ügyve­zető alelnöke szerint a szombati tár­gyalást semmiképpen sem lehet a kedvezménytörvény szempontjából értékelni, hiszen a szlovák-magyar alapszerződés érvényesítéséről volt szó. „Az, amiben a két miniszter megegyezett, nem érinti a státustör­vényt” - szögezte le Duray, aki nem volt hajlandó kommentálni Kovács azon kijelentését, hogy a magyar jogszabály nem lesz érvényes Szlo­vákiában, mert az MKP alelnöke szerint a státustörvény idáig sem volt hatályos nálunk, (s, t, sza) Pozsony. A tervek szerint a 2004/2005-ös tanévtől az alapis­kolák alsó tagozatán a gyermekek kötelezően választhatnának az eti­kai nevelés és a hittan között. A ka­tolikus nevelésről szóló, a Szent­székkel kötendő szerződés értel­mében osztályonként legkevesebb 12 érdeklődő tanuló esetén iktat­ható be a gyerekek órarendjébe a hitoktatás. Az említett szerződés mintájára elkészült a többi 11 be­jegyzett egyházzal és felekezeti kö­zösséggel is a vallási nevelésről szóló egyezménytervezet; ennek alapján osztályonként már 3 je­lentkező esetében is bevezetnék a nem katolikus hittant. Ez utóbbi egyezménytervezetet az Egyházak Ökumenikus Tanácsa a napokban továbbítja az illetékes szerződés­előkészítő bizottságnak, amely a későbbiekben tárcaközi egyezte­tésre bocsátja a dokumentumot. A két szerződést vélhetőleg szeptem­berben írják alá. A gyerekek, illetve a szülők igényeinek megfelelően az oktatási tárca elképzelései sze­rint heti egy órában oktatnák mind az etikai nevelést, mind pedig a hittant. Mivel a hitoktatást más tárgyak rovására vezetnék be, az alapiskolák első és második osztá­lyos tanulóinak továbbra is marad­na az előírt heti 23-as, a harmadik és negyedik osztályos diákoknak pedig a 24-es óraszám. A hittan a tervek a szerint a matematikát, a szlovák nyelv és irodalmat, vala­mint az idegen nyelvet válthatná fel heti egy órában. Az oktatási tár­cának egyelőre még problémát je­lent a hitoktatók bérére szánt pénz előteremtése. Ha a jelzett időpont­ban valamennyi hazai alapiskolá­ban bevezetnék a hittant, mintegy 2400 hitoktató béréről kellene gondoskodnia az államnak. Szin­tén gondot okoz, hogy az alapisko­la alsó tagozatán tanító 15 235 pe­dagógus közül csupán negyvenen foglalkoznak jelenleg is tanítási óra keretében a diákok etikai neve­lésével. Közülük is csupán 23-an rendelkeznek a szükséges szakké­pesítéssel. (érvé, no) A LAKOSSÁG FELEKEZETI ÖSSZETÉTELE Római katolikus 68,9 Egyéb hitvallású evangélikus 0,1 Görög katolikus 4,1 Református 2 Pravoszláv 0,9 Nem tüntette fel 3 Ágostai hitvallású evangélikus 6,9 Felekezet nélküli 13 Forrás: Szlovák Statisztikai Hivatal, 2001, adatok százalékban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents