Új Szó, 2003. július (56. évfolyam, 150-175. szám)

2003-07-19 / 165. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2003. JÚLIUS 19. 3 Riport A falu szép környezetben fekszik, a folyó, a mocsarak a mocsári teknősökkel arra utal, hogy el kell jönni annak az időnek, amikor messziről is felfedezik ezt a tájat Bodrogszerdahely az asszimilálódás lejtőjén Bodrogszerdahely községet írásban először 1260-ban em­lítik Zeredahel néven, de a feltárt temetkezési helyek ta­núsága szerint a Bag-hegy nyugati lábánál mind a korai, mind pedig a középső bronz­korban éltek emberek. A ko­rabeli iratok a 14. század kö­zepétől két települést, tétele­sen Egyház- és Vásárszer- dahelyt emlegetnek, amely a 17. század utolsó negyedében I. Lipót császártól városi ran­got és pallosjogot kapott. SOÓKY LÁSZLÓ A település földesurai közül érde­mes megemlíteni báró Vécsey Gyu­lát, Orosz Sándort és báró Jósika Jánost, akik jelentős mértékben hozzájárultak a település fejlődésé­hez. Érdekességként felidézhetjük, hogy Bodrogszerdahelynek 1869- ben 1065, 1961-ben a Bodrog- szöggel való egyesülés után 2750 lakosa volt. Gecse Ferenc mérnök, Bodrogszer­dahely polgármestere elmondta, hogy a járási székhelytől, Tőketere- bestől mintegy 40 kilométerre ta­lálható falunak jelenleg 2500 lako­sa van, melynek 40%-a szlovák, 60%-a magyar nemzetiségű. Korábban a község közigazgatási területén működött kőbánya, be- tonelemgyártó üzem, mezőgazda- sági állami birtok, mára mindez le­épült, illetve a mezőgazdasági tevé­kenység átalakult. A munkanélkü­liség még a kormány látszatintéz­kedései ellenére is eléri a 35%-ot, a száz hektárnál nagyobb területen gazdálkodó vállalkozók alkalmaz­nak helybélieket, többségüket vi­szont csak szezonmunkára. A faluban két iskolát találunk, ösz- szesen 520 gyerekkel, itt a nemzeti­ségi megoszlás már fordítottja az említett lakosságiénak, mivel a szlovák iskolát 60, míg a magyar is­kolát az iskolaköteleseknek csupán a 40%-a látogatja. Kérdésem elől, hogy mi lehet az oka annak, hogy a magyar szülők szlovák iskolába íratják a gyerekei­ket, a polgármester előbb kitért, majd az érvényesülési lehetőséget és a kommunikáció könnyebbségét említette, s megjegyezte, hogy mostanában próbálnak tenni az arány megfordítása érdekében, azt, hogy mit, nem árulta el. A polgármester sokat remél attól, hogy Szlovákia és Magyarország együtt várja az uniós csatlakozást, mivel a magyar határ közelsége szá­mos együttműködési lehetőséget je­lenthet mindkét fél számára. A falu, ha nem is küszködik égető anyagi gondokkal, hogy meglévő intézményeit üzemeltetni tudja, takarékossági intézkedésekre kényszerül, jelenleg a két óvoda összevonása jelenti a legnagyobb feladatot, mert nagyon érzékeny közeget érint. Gecse mérnök elmondta azt is, hogy Bodrogszerdahely korábban is és most is a környék központi tele­püléseként működik, ami a hatályos közigazgatási törvény kapcsán fo­kozott terheket ró az önkormány­zatra, kiegyenlített költségvetésre Vonzó a Bodrog völgye rendezkedtek be, ami annyit jelent, hogy a kiadásaik nem haladhatják meg a bevételeiket. Fejlesztésre nem nagyon futja, a meglévők kar­bantartása, különösen most, hogy az önkormányzatokhoz kerültek az óvodák és az iskolák épületei is, fel­emészti minden tartalékukat. Mint a szlovákiai települések többségé­nek, Bodrogszerdahelynek is gon­dot okoz a hulladék elhelyezése, je­lenleg Imregbe hordják a szemetet, de a közeljövőben beindul a király- helmeci hulladéklerakat, ami meg­oldást jelenthet a térség ilyen irá­nyú problémájára. A Tiszán és a Bodrogon való teher­fuvarozással kapcsolatosan felröp­pent híreket Bodrogszerdahely polgármestere egy kicsit feltupíro- zottnak tartja, kicsinek értékeli annak a valóságértékét, hogy e két folyón számottevő teherszállítás bonyolódjon. Elmondta, hogy egy vállalkozó a bodrogszerdahelyi ki­kötőt már üzemelteti, ám mindkét folyó csak annak mondja el a titka­it, aki nemzedékek óta itt él. Ab­ban az esetben, ha egy állandó, duzzasztott vízszint lenne a me­derben, talán érdemes lenne ala­posabban is foglalkozni a kérdés­sel, a jelenlegi állapotok között vi­szont a meder keskenysége és a vízszint ingadozás alapvetően be­határolja a vízen való fuvarozás mozgásterét. Mint mondta, ma­gánemberként és polgármester­ként is örülne, ha sikerülne a vál­lalkozás, amit semmilyen szinten nem gátol, de a megvalósításához és folyamatos működéséhez nem fűz túlzott reményeket, mint meg­jegyezte, szkeptikus, mert más az elmélet, a terv, és megint más a gyakorlati megvalósítás. Bodrogszerdahely polgármestere elmondta azt is, hogy a község szin­te minden szolgáltatással rendelke­zik, amire az itt élők igényt tarta­nak. A sport- és kulturális létesítmé­nyek mellett teljes ellátottságú az oktatásügy, működik mind nyugdí­jasklub, mind pedig nyugdíjas­otthon, emellett rendezett az egész­ségügy és a közbiztonság helyzete is. Aki tehát nem akar bíráskodni, annak nem kell feltétlenül elhagy­nia Bodrogszerdahelyt. Annyi kelle­ne csupán - mondja a polgármester -, hogy a törvényalkotók és a végre­hajtó szerv, a kormány ne csupán a hatásköröket ruházza át az önkor­mányzatokra, de áldásos lenne, ha egy kevés pénzt is csatolnának a ha­táskörökhöz. Aznapi példaként em­lítette, hogy állami támogatást kér­tek a katonasírok és emlékművek karbantartására, valamivel több, mint százezer koronát, s aznap ér­kezett meg a belügyminisztériumi értesítés, miszerint 708, azaz hét- száznyolc jó szlovák koronát hagy­tak jóvá a kérelmezett célra, ami megalázó az elesett hősök emlékére nézve is, s akkor is, ha nagyon me­részen arra gondolunk, hogy Euró­pa más részein már a huszonegye­dik században élnek. Az ilyen méltánytalanságok és övön aluli ütések ellenére azért terveket is szövögetnek, szándékukban áll a szennyvíztisztító és az arra rávezető csatornahálózat megépítése, ami összesen mintegy 80-100 millió ko­ronás beruházást jelent, amit saját eszközökből, hitelekből, uniós pén­zekből szeretnének fedezni. A tisztí­tott szennyvizet majd a Bodrogba vezetik, ami egyrészt megemeli a beruházás költségvetését, másrészt nem lehet pontosan tudni, hogy mi­Gecse Ferenc polgármester lyen beavatkozást jelent a folyó élő­világának életébe. Gecse Ferenc arról is tájékoztatott, hogy mind épületekkel, mind pedig szakemberekkel felkészültek azokra a feladatokra, amelyekkel az új köz- igazgatási törvény végrehajtó ren­delkezései megbízták a kiválasztott községeket, tételesen a környező községek építésügyi, szociális ügyei­nek intézésére. Szerinte a mikro- régiók megalakulása, s a térséget irányítók pozitív együttgondolkodá­sa lehet az a többlet, ami visszasze­rezheti a térség régi rangját. Dicsérte az itt letelepedő ősöket, mint mondta, Bodrogszerdahely nagyon szép környezetben fekszik, legmagasabb pontja a 277 m magas Terbucka és a legalacsonyabb ­mely Szlovákia legalacsonyabb ten- gerszint feletti pontja is - között több, mint 190 méteres a szintkü­lönbség, emellett itt a folyó, a holt­ágak, a mocsarak a mocsári teknő­sökkel, minden arra utal, hogy a fa­lunak és a térségnek még vannak tartalékai, mert el kell jönni annak az időnek, amikor messziről is felfe­dezik ezt a tájat. A polgármester, aki egyben a Bod­rogközi Városok és Falvak Társulá­sának az elnöke is, a térség jövőjét a mezőgazdaság, ezen belül a sző­lőtermesztés megújulásában, vala­mint a kultúra, a hagyományok és a varázslatos táj turisták által való felfedezésében sejti. Az első lépés­nek mindenképpen a Phare támo­gatás segítségével megépített ke­rékpárutak jelentik, de elkerülhe­tetlennek tartja az uniós csatlako­zás után a két tokaji szőlő- és bortáj társulását is. Gecse Ferenc, Bodrogszerdahely polgármestere a fentiek alapján bi­zakodó a térség meghatározó gond­jainak megoldását illetően, s min­den rezdüléséből kitűnik, hogy a hátrányos helyzet ellenére pozití­van gondolkodik, s tesz is mind a község, mind pedig a mikrorégió ügyeinek előremozdításáért. A tőle függetlenül működő világ cseleke­detei viszont arra utalnak, hogy va­lakik megmételyezték az itt élő ma­gyarokat, hiszen az a tény, hogy egy magyar többségű község iskoláiban már a szlovákok alkotnak többsé­get, mindenképpen azt jelenti, hogy meg kellene kongatni a vészharan­gokat. A bodrogszerdahelyi asszi­milációs folyamat itt a Felvidéken nem egyedi, nem is szokatlan, egy­szerűen csak szívszorító. Abban a közegben, amelyben a felvidéki ma­gyar egyetemet, annak létrehozását presztízskérdésnek tekintik, érde­mes lenne nyitott szemmel körül­nézni a magyar többségű falvak óvodáiban és alapiskoláiban is. A polgármesteri hivatal patinás épülete (Somogyi Tibor felvételei) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: VÁLTOZÓAN FELHŐS ÉG, 26-31 FOK ELÓREJELZES A Nap kel 05.13-kor- nyugszik 20.43-kor A Hold kel 23.46-kor - nyugszik 11.22-kor A Duna vízállása - Poz'sony: 310, árad; Medve: 80, árad; Komárom: 140, árad; Párkány: 65, árad. Hidegfront húzó­dik az ország fe­lett, számottevő hatása azonban csupán Nyugat- Szlovákiában ér­vényesül. Ma délután túlnyomóan felhős lesz az ég, ám csapadék csak szórványosan várható. Kissé meg­élénkül az északnyugati szél, 25-29 fok várható. Éjjel az egész országban eshet, 15-17 fokig süllyed a hőmérő higanyszála. Holnap viszonylag hű­vös időre számíthatunk, változóan felhős lesz az ég, nyugaton néhány órára kisüthet a nap. A hőmérséklet csúcsértéke 26-31 fok körül alakul, keleten és északon ennél négy-öt fokkal kevesebb valószínű. ORVOSMETEOROLOGIA Az ország fölött átvonuló hideg­front miatt érzé­kenyebbé válhat­nak a régi sebek helyei, az ízületi bántalmakban szenvedők szúró, hasogató fájdalomra számíthatnak. Az asztmások és az egyéb légúti be­tegségekkel bajlódók azonban fellé­legezhetnek. Kissé megnövekedhet a szellemi és a fizikai teherbírá­sunk. A szívbetegek ma erőtöbble­tet tapasztalhatnak, ám ne felejtsék el az orvos utasításait. Akinek reu­ma vagy hátgerincbántalom okoz gondot, ma még ne erőltesse meg magát. Holnap a mainál is kedve­zőbb hatásra számíthatunk.

Next

/
Thumbnails
Contents