Új Szó, 2003. július (56. évfolyam, 150-175. szám)

2003-07-18 / 164. szám, péntek

Nyugdíjak-nyugdíjreform 2 A nyugdíjrendszer három pillére A szociális minisztérium elképzelése szerint az átalakított nyugdíjrendszer három pilléren nyug­szik majd: a felosztó-kirovó és a tőkefedezeti elven működő pillérek képezik majd a nyugdíjrendszer kötelező részét. A harmadik pillér a mai kiegészítő nyugdíjbiztosítási rendszerhez hasonló elven mű­ködik majd, mindenki maga döntheti majd el, részt akar-e venni benne. Első pillér Ez a jelenlegi nyugdíjfolyósítási rendszer korsze­rűsített változata lesz, amely továbbra a felosztó­kirovó elv alapján működik, vagyis a befizetett nyugdíjjárulékból a jelenlegi nyugdíjak egy részét fizetné belőle az állam. A minisztérium tervei és a parlamentben lévő törvényjavaslat szerint az első pillérnek legalább 50 százalékos szerep jut majd, tehát a nyugdíjbefizetések felét - a bruttó fizetés 10 százalékát - továbbra is rögtön újraosztja majd ál­lam. A második pillér létrehozásával jelentős - kü­lönböző becslések szerint 200-500 milliárd korona - deficit keletkezik a jelenlegi nyugdíjkifizetések során - mivel a befizetett járulékok másik felét sa­ját számláján helyezi majd el a kiválasztott nyug­díjpénztár azok esetében, akik a tisztán felosztó-ki­rovó rendszer helyett a kétpilléres rendszert vá­lasztják majd. A hiány nagysága attól függ, hogy hányán döntenek majd a kétpilléres rendszer mel­lett. Az biztos, hogy az 55 éven felüliek csak az egy- pilléres, a pályakezdők pedig csak a kétpilléres rendszert választhatják. A keletkező hiányt privati­zációs bevételekből igyekszik majd fedezni a kor­mány. Jelenleg erre a célra 65 milliárd korona áll a rendelkezésére, mely a számítások szerint mintegy 10 évig lesz elegendő. Az új rendszerben az első pillérbe befolyó pénzt úgynevezett virtuális szám­lán tartja majd a Szociális Biztosító, mely a felosz­tó-kirovó pillért működteti majd. Mindenki pon­tos, éves kimutatást kap majd az általa és - alkal­mazottak esetében - a munkaadója által befizetett összegről. Ez egyrészt arra szolgál majd, hogy a biztosított tisztában legyen vele, mekkora összeget fizetett be eddig szerepel a számláján, és ez alapján mekkora nyugdíjra számíthat, másrészt pedig el­lenőrizni tudja azt is, hogy a munkaadója rendesen teljesíti-e kötelezettségét, fizeti-e a nyugdíjjárulé­kot. A leendő nyugdíj összege ugyanis a valóban befizetett járulék nagyságától függ majd, a biztosí­tó csak azt veszi figyelembe, ami megérkezett a számlájára. Ez újabb különbség a jelenlegi rend­szerrel szemben, mivel ma a nyugdíj összegét nem befolyásolja az, ha a munkaadó tartozik a nyugdíj- biztosítónak. A Szociális Biztosító jelenlegi tartozá­sai mintegy 60 milliárd koronát tesznek ki, mely­ből mintegy 20 milliárd az évek során be nem fize­tettjárulék, a többi pedig az erre az összeghez kap­csolódó késedelmi kamat és büntetés. Az évente egyszer megküldött nyugdíjszámla-kivonat alap­ján tehát mindenki ellenőrizheti számlája állását. A számlakivonatokat fokozatosan kezdi küldeni a biztosító, 2005-ben az 1960 előtt, 2006-ban az 1970 előtt születettek, 2007-ben pedig már nyug­díjrendszer valamennyi résztvevője megkapja a ki­mutatást. Második pillér A második pillér az úgynevezett tőkefedezeti elven alapszik majd, vagyis az aktív munkaválla­ló befizetését egy számlán helyezik el, és a nyug­díjpénztár - a pénz kezelője - befektetései révén próbálja kamatoztatni azt. Ez a pillér is kötelező befizetéseken alapszik majd, a tervek szerint a nyugdíjjáruléknak a tőkefedezeti elven alapuló pillérrel azonos részét kapja, vagyis a bruttó bér 10 százalékát kell ide befizetni. A lakosság nagy része választhat, él-e a tőkefedezeti elven műkö­dő pillér adta lehetőséggel, vagyis eldöntheti, hogy a nyugdíjjáruléka egészét továbbra is a Szociális Biztosítóba fizeti be, vagy felét a kivá­lasztott nyugdíjpénztár valamelyik alapján ke­resztül kamatoztatja. Ez a választási lehetősé­gük már nem lesz meg azoknak, akiknek 2005- ben már kevesebb mint 10 év lesz hátra a nyugdíjig. Nekik kötelezően a Szociális Biztosí­tóba kell elvezetniük teljes nyugdíjjárulékukat. Nem választhatnak a pálykezdők sem, ők azon­ban kötelezően a kétpilléres rendszerben kezdik meg a nyügdíjtakarékosságot, vagyis nyugdíjjá­rulékuk felét a Szociális Biztosítóba, másik felét a kiválasztott magán-nyugdíjpénztárba fizetik majd be. Minden nyugdíjpénztár nyugdíjalap­okon keresztül kezeli a befizetett járulékot, a mai befektetési alapokhoz hasonlóan részvé­nyekbe és állampapírokba, kötvényekbe fektet­hetik a vagyont, törekedve a minél nagyobb éves hozam biztosítására. Ha az ügyfél, vagyis a biz­tosított elégedetlen az elért éves hozammal, nyugdíjpénztárt válthat. A készülő nyugdíjtaka- rékosságról’szóló törvény alapján várható, hogy egy nyugdíjpénztár legfeljebb csak 3 nyugdíjala­pot hozhat létre, melyek különböző befektetési kockázattal dolgoznak majd. A kockázat termé­szetesen csak a hozamra vonatkozik majd, ugyanis megtörténhet, hogy egyes években az adott nyugdíjalap veszteséges lesz, vagyis a be­fektetett pénz veszít értékéből. A fiatalabbaknak érdemesebb lesz a nagyobb kockázatot vállaló alapokat választani, hiszen több év átlagát te­kintve ezek nagyobb hozamot biztosíthatnak. A nyugdíjalapok várhatóan a nagyobb befektetési kockázattal működő alapjaikat a fiatalabb klien­seiknek tartják fenn, akik az életkor emelkedé­sével folyamatosan térhetnek át a kisebb, de biz­tosabb hozamot nyújtó alapokba. A nyugdíjalap­okba befizetett járulékokért 100 százalékos ga­ranciát vállal az állam, tehát nem fordulhat elő, hogy a nyugdíjpénztár csődje esetén az ügyfelek elvesztik az életük folyamán befizetett összeget. További biztosítékot jelent az is, hogy a nyugdíj- pénztárak nem válnak az általuk kezelt pénz tu­lajdonosává, csak kezelői lesznek annak, vagyis csőd esetén a csődbiztos nem nyúlhat az alapok­ba befizetett összeghez. Harmadik pillér Ennek alapját a magán-nyugdíjpénztárak és a kereskedelmi jellegű biztosítások képezik. A har­madik pillér már nem kötelező, mindössze az érin­tett anyagi helyzetétől, időskori igényeitől függ. Részben már ma is működik a rendszer, ugyanis a járulékos nyugdíjbiztosítás, a különböző kiegészítő biztosítások a harmadik pillér alapját biztosítják. A felnőtt lakosság 70 százaléka egyetért a nyugdíjreformmal A Markant közvélemény-kutató ügynökség 2003. július 5-7. között végzett reprezentatív fel­mérést végzett a 18 évesnél idősebb lakosok kö­zött. A nyugdíjreformmal kapcsolatos kérdésekre 835-en válaszoltak, akik arányosan képviseltél a lakosságot kor, nem, műveltség és regionális meg­osztás szerint. Az alábbiakban néhány kérdésre adott válaszok arányát olvashatják. 1. Jónak tartja a jelenlegi nyugdíjrendszert? Határozottan jobb 5,3 Inkább jó, mint rossz 14,7 Inkább rossz, mint jó 33,3 Határozottan rossz 37,8 Nem tudom 8,9 2.Úgy gondolja, hogy a jelenlegi rendszert megkell változtatni? Határozott igen 37,7 Inkább igen, mint nem 32,3 Inkább nem, mint igen 11,6 Határozott nem 7,9 Nem tudom 10,5 Az új nyugdíjrendszerben nyugdíjjáruléka egy részét, melyet eddig a Szociális Biztosító ke­zelt, saját nyugdíjszámlára lehet majd befizetni. Egyetért ezzel a lehetőséggel? Határozott igen 49 Inkább igen, mint nem 21,8 Inkább nem, mint igen 7,9 Határozott nem 8,7 Nem tudom 12,6 A nyugdíjszámlára befizetett összeget a nyugdíjpénztárak befektetik, biztosítva ezzel az értéknövekedésüket. Egyetért azzal, hogy a nyugdíjalaptól és a Szociális Biztosítótól együttesen kapott nyugdíj összege nagyobb lesz, mint a jelenlegi rendszer alapján folyósí­tott nyugdíj? Határozott igen 12,7 Inkább igen, mint nem 32,6 Inkább nem, mint igen 15,6 Határozott nem 10,1 Nem tudom 29,1 Nyugdíjak A 2003 december 31-ig érvényes rendszer A jelenlegi rendszer a jövőre életbe lépő, egypilléres rendszerhez hasonlít, de ma még tel­jesen más módszer alapján számolják ki a nyug­díjak összegét. Az alacsonyabb keresetűek (11 ezer korona bruttó kereset alatt) várhatóan ve­szítenek az új rendszerrel, ezért ha tehetik, meg­éri számukra idén nyugdíjba vonulni. Mi határozza meg a nyugdíj nagyságát Döntő a ledolgozott évek száma Nem számít be a ledolgozott évek közé:- a néhány napig tartó idénymunka- a megegyezés alapján végzett munka- a havi 120 koronánál alacsonyabb fizetsé­gért végzett munka- az távúton végzett egyetemi tanulmányok Beszámít a ledolgozott évek számába- a nappali szakon végzett egyetemi tanulmá­nyok- a katonai szolgálat- ellenállási tevékenység, fogság politikai okokból- a munkanélküli segély folyósításának ideje- a gyes ideje - a gyermek 6 éves koráig- a fogyatékos gyermek gondozásának ideje, ha nem adták bentlakásos intézetbe- az az idő, ami alatt az egyéni vállalkozó nyugdíjbiztosítást fizet Az alacsony nyugdíjakat a Szociális Biztosító kiegészítheti Ha a nyugdíj összege egyedülálló személy esetében nem éri el a létminimum 1,1-szeresét, azaz 4631 koronát, két személy esetében pedig az együttes összeg a 7865 koronát, kérvényez­hető a nyugdíj emelése. Be kell azonban bizonyí­tani, hogy a nyugdíjasnak nincs semmilyen lehe­tősége kiegészíteni a nyugdíját. Az öregségi és a rokkantnyugdíjasok esetében erre a bizonyítás­ra nincs szükség, a biztosító automatikusan fel­emeli a nyugdíj összegét a létminimum 1,1 sze­resére. Kapható két nyugdíj egy időben? Igen, de kivételt képez két, saját jogon járó nyugdíj (például az öregségi és a rokkant­nyugdíj). Ebben az esetben csak a magasabb összegű nyugdíj jár. Az öregségi és az özvegyi nyugdíj esetében az alacsonyabb összegű nyugdíjat megfelezik, és úgy számolják hozzá a magasabb összegű nyugdíjhoz. A végösszeg azonban nem lehet magasabb 9219 koronánál. Ugyanez vonatkozik két, nem saját jogon járó nyugdíj esetében is (például özvegyi és árva­sági), ebben az esetben is az alacsonyabb nyugdíjat felezik. A nyugdíjak néhány fajtája Öregségi nyugdíj A férfiak esetében a nyugdíjkorhatár jelenleg 60 év. A nyugdíjjogosultság feltétele azonban még 25 ledolgozott év is. A jelenlegi szabályozás ez alól a következő kivételeket ismeri:- 55 év a nyugdíjkorhatár legalább 15 év bá­nyában vagy 10 év uránbányában való ledol­gozása esetén- 55 év a nyugdíjkorhatár legalább 20 év föld alatti építkezésen, hajón, repülőn, kohá­szatban, vegyiparban, búvárként vagy radio­aktív környezetben való ledolgozása után- 58 év a nyugdíjkorhatár legalább 20 év fel­színi bányában, kőfejtőben, tűzálló és kerámi­ai anyagok gyártásában vagy üvegmegmunká­lóként való ledolgozása után A nők esetében a nyugdíjkorhatár jelenleg 57 év, ugyancsak feltétel a 25 ledolgozott év. Alacsonyabb a nyugdíjkorhatár a családos nők esetében:- 53 év, ha 5 vagy annál több gyermeket ne­velt fel- 54 év, ha 3 vagy 4 gyermeket nevelt fel- 55 év, ha 2 gyermeket nevelt fel- 56 év, ha legalább egy gyermeket nevelt fel. A jogszabály nem tesz különbséget saját, örökbefogadott vagy nevelőszülőként felne­velt gyermek között, valamennyi esetben érvé­nyes a nyugdíjkorhatár csökkenése. A nyugdíj összegének kiszámítása: A nyugdíj kiszámításánál a nyugdíjkorhatár letöltése előtti tíz évben ledolgozott legjobb öt évet veszik figyelembe. Ezen 5 év alapján kiszá­molják az átlagjövedelmet, a nyugdíj összegébe azonban csak legfeljebb tízezer koronát lehet beszámítani. Az öregségi nyugdíj összege A nyugdíj összege 50-60 százaléka a havi át­lagkeresetnek, melyet fenti módszer szerint szá­mítanak ki. A legalacsonyabb nyugdíj 550 koro­na, a legmagasabb 9219 korona. A legalacso­nyabb nyugdíjat törvény határozza meg, várha­tó, hogy még ebben az évben 2437 koronára emelik. Az öregségi nyugdíj átlagos értéke jelenleg 6118 korona. Az öregségi nyugdíj éves emelését eddig a parlament határozta meg minden év­ben, 2004-től azonban már automatikusan emelkedik a nyugdíjak összege: minden év júli­us 1-jétől az átlagbér és az infláció arányában. Ha például jövőre az átlagbérek nominálértéke 10 százalékot nő, az infláció pedig 8 százalékos lesz, akkor a nyugdíjak 9 százalékkal emelked­nek. Arányos öregségi nyugdíj Azok kapják, akik nem dolgozták le a rendes öregségi nyugdíjhoz szükséges 25 évet. A férfi­nak ehhez a nyugdíjhoz legalább 10 ledolgo­zott évet kell felmutatnia, a nyugdíjkorhatár 65 és, a nőnek 20 évet kellett ledolgoznia és a nyugdíjkorhatár 60 év. A legalacsonyabb összeg ebben az esetben is 550 korona (emelés után 2437) a legmaga­sabb pedig 9219 korona. Az átlagos összege 3218 korona. Rokkantnyugdíj Erre a nyugdíjfajtára akkor keletkezik jog­igény, ha az egyén betegség miatt legalább egy éve nem dolgozik, és még nem töltötte be a nyugdíjkorhatárt. A megítéléséhez szükséges bizonyos munkában töltött idő: 20 éves korig kevesebb mint egy év, 20-22 éves kor között 1 év, 22-24 éves kor között 2 év, 24-26 éves kor között 3 év, 26-28 éves kor között 4 év, 28 éves kor felett 5 év. Az átlagnyugdíj összege 5646 korona. A diákoknak jár a rokkantnyugdíj abban az esetben is, ha legalább egy napot dolgoztak, 16 éves kor felett munkának számít a tanulás is. Özvegyi nyugdíj A nőknek jár az özvegyi nyugdíj a férje után, ha az elhalálozott férfi nyugdíjas volt, vagy teljesítette a nyugdíj odaítélésének feltételeit vagy munkahelyi balesetben halt meg- az özvegyi nyugdíj egy évig-jár, hosszabb ideig csak akkor, ha a nő rok­kant, fiatalkorú gyermeket nevel, legalább 3 gyermeket felnevelt, elmúlt 45 éves és felne­velt 2 gyereket vagy 50 éves elmúlt. Ha a nő a későbbiekben teljesít a felsoroltak közül vala­melyik feltételt, újra jogosulttá válik az özve­gyi nyugdíjra.- az özvegyi nyugdíjra való jogosultság meg­szűnik, ha a nő újra férjhez megy Az özvegyi nyugdíj összege a 60 százaléka annak a nyugdíjnak, amire a férj jogosult volt , az elhunytakon A nyugdíj átlagos összege 4069 korona. A férfiak özvegyi nyugdíja A férfi csak akkor jogosult özvegyi nyugdíj­ra, ha legalább egy kiskorú gyermeket nevel. Ha a gyermek felnő, a jogigény megszűnik, vagy az özvegy újra megnősül. A nyugdíj ösz- szege 2356 korona. A parlament előtt lévő szo­ciális biztosításról szóló jogszabály azonos fel­tételeket teremt a férfi és nő özvegyek számára is: a férfiak is a nőkkel megegyező jogokat kapnak majd.

Next

/
Thumbnails
Contents