Új Szó, 2003. július (56. évfolyam, 150-175. szám)
2003-07-17 / 163. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2003. JÚLIUS 17. Közélet 5 Ján Golian, a földművelésügyi tárca államtitkára: a visszaélések és a leleplezések csak a jéghegy csúcsát képezik Erdészetek - ausztriai mintára Ján Golian: „Az állami erdészet mélyreható gazdasági ellenőrzése még az elmúlt évben megtörtént." (Somogyi Tibor felvétele) Az új kormány megalakulása után a földművelésügyi minisztériumban szemléletváltásra került sor; ennek egyes vetületeit másként értékeli a termelő, a kereskedő, s ugyancsak másként a törvényalkotók. Ma már nyilvánvaló, hogy elkerülhetetlen az erdőkről szóló törvény megalkotása, mint ahogy az állami erdészet törvényileg szabályozott transzformálása is. Erről beszélgettünk Ján Golian államtitkárral. SOÓKY LÁSZLÓ Államtitkár úr, a közelmúltban számos olyan jelzést kaptunk, amely az erdészetben és a faiparban megtörtént visszaélésekre utalt, sőt, a napvilágra került törvénysértések kapcsán maga a földművelésügyi miniszter kezdeményezett eljárást a gyanúsítottak ellen. A tavaszi leleplezések kapcsán milyen változások várhatók az erdészet területén? Az említett esetek és a leleplezések nyilván csak a jéghegy csúcsát képezik, ugyanakkor felgyorsították azt a folyamatot, amely az új miniszter belépésével megkezdődött, s amelynek végső célja az erdészet teljes körű átalakítása. Szemléletváltást jelentett a Szlovák Állami Erdészet új vezérigazgatójának a kinevezése. Március 21-től következetesen végrehajtja azt a követelményrendszert, amely lényegében a rendszerváltás óta, mint igény már jelen volt, ám az erdészet személyi állománya - zárt közegként - a megvalósítást minduntalan megakadályozta. A minisztériummal való egyeztetés után a vezérigazgató 28 igazgatói állás betöltésére írt ki pályázatot. A kiválasztás első köre május végén befejeződött, s mintegy száz jelentkező került a második körbe. A meghallgatásokra június 30-a és július 2-a között került sor. Az elért eredmények alapján öt bizottság dönt az új igazgatók személyéről. » Szemléletváltást jelentett a Szlovák Állami Erdészet új vezér- igazgatójának a ki- nevezése. \\ Az ismert események kapcsán kiderült, hogy az egyes igazgatóságok területén visszaélések történtek. Kezdődött-e mélyreható gazdasági és hatásköri ellenőrzés azokon a kirendeltségeken, ahol felmentették az igazgatókat? Az állami erdészet mélyreható gazdasági ellenőrzése még az elmúlt évben megtörtént, ezzel egy időben célirányos ellenőrzést hajtottunk végre egyes kiszemelt üzemegységekben. A mélyreható pénzügyi és gazdasági ellenőrzés jelenleg is folyamatban van, melynek végeredménye már döntő hatással lesz az állami erdészetnek részvénytársasággá való átalakulására is. A transzformációs folyamat már elkezdődött, létrejött az átalakítást le- vezénylő irányítótanács, az erdészet átalakításán és a törvénytervezet kidolgozásán jelenleg mintegy 150 ember dolgozik, együttműködve a környezetvédőkkel, az oktatásügygyei, az erdészethez kapcsolódó tudományos egyesületekkel, civil szervezetekkel. A minisztérium e szerteágazó tevékenység összehangolását végzi. Hol tart az átalakítás folyamata, mit tudhatunk most az erdészet transzformációjáról? A mezőgazdasági minisztérium a napokban észrevételezi és hagyja jóvá az átalakulási tervezetet, melynek jogi megfogalmazása után a törvényhozás határoz a törvényről, amely a jelenlegi állami vállalatot részvénytársasággá alakítja át. A törvénytervezet előkészítésének a határideje 2003. december 31-e, ami annyit jelent, hogy 2004. július 1-jével hatályba léphet, ugyanígy a kiegészítő jogszabályok is, mint például a módosított vadászati törvény, amely jelenleg véleményezésen van. Mindenképpen el kell mondani, hogy a jelenlegi vadászati törvény nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mert csak egy szűk körnek biztosít kedvezményeket, illetve egyértelművé vált, hogy a vadászatból befolyó jövedelem messze elmarad a beruházási költségek és az okozott károk mögött. A kiadási oldalon több mint egymilliárd koronát találunk, viszont a bevételi rész nem éri el ennek a tíz százalékát sem. Ezt a tarthatatlan állapotot az új vagy módosított vadászati törvénynek ki kell küszöbölnie. Az erdészet átalakításáról szóló törvény előkészítésekor figyelembe vettek-e valamilyen külföldi tapasztalatokat, s ha igen, melyik országokkal egyeztettek? Az átalakítás az állami vállalatot érinti, ami annyit jelent, hogy az új részvénytársaság a megalakításához kizárólag állami tulajdonban levő erdőket vehet igénybe. Az alkotmány kimondja, hogy az állam tulajdonában levő erdőket nem lehet magánosítani, ezért a tervezet szerint a létrejövő részvénytársaság vagyonába egy meghatározott állami vagyon kerül, melynek nagyságáról még nem született döntés. Ha figyelembe vesszük az osztrák erdészetnek részvénytárssággá történt átalakulásában szerzett tapasztalatait, akkor ez a rész mintegy három százalék körül mozog. Erre a tulajdonrészre egyébként azért van szükség, hogy a részvény- társaság vállalkozásként működhessen, s hogy a szükséges hitelek felvételekor biztosítékot adhasson a bankoknak. Az összes többi erdőt a megalakuló részvénytársaság - az osztrák példához hasonlóan - bérelni fogja az államtól, esetleg más jogi vagy természetes személyektől, s az államtól bérelt terültekért befolyó díj a költségvetés részét képezi. Az elmondottakból már kiderült, hogy az osztrák kollégák friss tapasztalatait igyekeztünk beépíteni az elképzeléseinkbe, elsősorban abból a megfontolásból, hogy az ausztriai erdészet átalakítása nagyon rövid idő alatt kimagasló eredményeket mutat. Érdemes elmondani, hogy szomszédainknál az erdészet transzformációja 1997- ben történt meg, s az addigi mutatóik nagyjából megegyeztek a mi mostani gazdasági eredményeinkkel. Amíg állami támogatást kaptak, addig vagy veszteségesek voltak, vagy csak minimális nyereséget tudtak kimutatni. Az átalakulást követő időszakban, 2001 végéig a megalakult részvénytársaság 1,3 milliárd schillinget juttatott az államkasszába, ami hihetetlen fel- emelkedést jelent. Az osztrák kormány az erdészetet egyetlen fillérrel sem támogatja, az elért eredmények a szemléletváltásnak és az érdekeltek újszerű gazdálkodásának köszönhetőek. Mekkora területen gazdálkodik az osztrák erdészet, és mekkora kerül nálunk a megalakuló részvénytársaság kezelésébe? Az osztrák erdészeti társaság megközelítőleg 800 ezer hektáron gazdálkodik. A Szlovák Állami Erdészet jelenleg mintegy 1,1 millió hektárt kezel, de még ide soroljuk az isme\\ Az alkotmány kimondja, hogy az állam tulajdonában levő erdőket nem lehet . . magánosítani. \\ reden tulajdonú erdőket is, ami any- nyit jelent, hogy pár hektár különbséggel területben az osztrákok szintjén állunk. Tárgyalnak-e az erdőterületek kérdésében az egyházzal, számolnak-e az egyház tulajdonában levő erdőkkel a megalakuló részvénytársaság esetében? Az egyházi erdők a magántulajdon egyfajta formáját képezik, ahol az egyház a saját gazdasági tervei alapján gazdálkodik, az erdészet tevékenysége kizárólag a szaktanács- adásra korlátozódik. A remélhetőleg létrejövő erdészeti részvénytársaságból a magán- és egyházi erdők tulajdonosainak, üzemeltetőinek az lehet a haszna: átvehetik egy merőben új személettel és a szakmai tudást más módszerekkel felhasználó cég ismereteit és tapasztalatait. Derűlátásunk okát nem csupán az osztrák példa jelenti, hanem azok a magánkézen levő erdők is, amelyeket az állam a kárpóüás idején eszköz nélkül adott át a tulajdonosoknak, s amelyek kiválóan működnek, mivel a gazdáik törődnek velük. Szlovákiai vélemények az Európai Unió jelentéséről Már rég orvosolt gondok ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Gyurovszky László régiófejlesztési miniszter szerint Szlovákia azért kapta a legrosszabb értékelést, mert óriási lemaradást kellett behoznunk a visegrádi országokkal szemben, hiszen később kapcsolódtunk az integrációs folyamatba. „A négyévi lemaradást olykor a minőség rovására tudtuk csak lefaragni” - szögezte le Gyurovszky, aki úgy véli, az Európai Bizottság olyan problémákra mutat rá újból, melyeket Szlovákia a korábbi figyelmeztetések alapján már rég orvosolt. Például új koordinációs rendszert vezettek be, amiről Brüsszelben még nem tudnak, és a hiányzó, új közbeszerzési törvényt tegnap elfogadta a kormány. Szeptemberben a parlament elé terjesztik a régiófejlesztésről szóló törvény módosítását, és az ősszel az állami segítségről szóló jogszabály is összhangba kerül az uniós előírásokkal. A társfinanszírozással sincs gond, állítja Ivan Miklós pénzügyminiszter. A tárcavezető és Csáky Pál miniszterelnök-helyettes a kabinet augusztus 15-i ülésére kidolgozza a társfinanszírozás módját. Duka Zólyomi Árpád szerint minden relatív, a brüsszeli bírálatot nem kell tragédiaként felfogni. „Ami az alapokból való merítést illeti, érdemes összevetni a szlovákiai helyzetet a többi tagjelölt országgal, sőt a tagállamokkal” - mondta az MKP képviselője. A három legfőbb közjogi méltóság tegnapi találkozóján is szóba került a jelentés. „A kormányfő tájékoztatott arról, hogy tartalma még egy korábbi állapotot tükröz, időközben előrelépés történt. Kértem őt, hogy juttassa el hozzám a jelentést, és az időközben történt változásokat is, hogy össze tudjam hasonlítani” - mondta Rudolf Schuster államfő. Mikuláš Dzurinda példaként elmondta, hogy a jelentés elkészülte óta már két ágazati fejlesztési tervet is elfogadott a bizottság. Pénteken Brüsszelbe utazik Csáky Pál és Gyurovszky László is. Az intézkedések és a kormány véleménye ellenére Pavol Hrušovský kész összehívni a parlament ülését, ha azt megfelelő számú frakció kéri. (sza, s, lpj) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Csáky Pál és Ladislav Pitt- ner leváltására szólította fel Mikuláš Dzurindát Robert Fico, a Smer elnöke. „A miniszterelnök-helyettes májusban kapott még egy esélyt a kormányfőtől, az Európai Bizottság jelentése után azonban már nyilvánvaló, hogy ezt nem tudta kihasználni - mondta tegnap Fico. - Ha Mikuláš Dzurinda nem lép, akkor soron kívüli parlamenti ülés összehívását fogjuk kezdeményezni.” Monika Beňová szerint a jelentés igazolja, hogy a csatlakozási folyamatot nem kompetens személy irányítja, ezért azt a miniszterelnöknek kell a kezébe vennie. A parlament integrációs bizottságának tagjai ma Brüsszelbe utaznak, s megbeszéléseket folytatnak az alapok merítésével kapcsolatban. „Felkészületlenségünk csökkentheti a következő EU-költségvetési időszak támogatásainak mennyiségét is” - állítja a Smer alelnöke. Fico a hét végéig adott időt Csáky menesztésére, csakúgy, mint a titkosszolgálat igazgatójának leváltására. „Ladislav Pittnernek önként le kellene mondania” - véli Fico. A Smer elnöke a katonai ügyészek lehallgatása miatt látja indokoltnak a titkosszolgálat nemrég kinevezett vezetőjének leváltását. Fico állítja, a kormányfő, a belügyminiszter és a szolgálat igazgatója saját politikai céljaira használja fel a szervezetet. „Hosszú hallgatásuk azt jelenti, hogy vagy ők maguk éltek vissza a titkosszolgálattal, vagy tudtak róla és falaztak az elkövetőnek” - mondta Fico. A kormányfő szerint a Smer elnöke megragad minden lehetőséget, hogy feszültséget szítson a kormánykoalíción belül. „Fico úr nevetséges, tudja, hogy mindig tények alapján döntök” - reagált Mikuláš Dzurinda. Pittner továbbra is élvezi a miniszterelnök bizalmát. „Az ország felkészítése az EU-csatlako- zásra az egész kormány feladata, ezért az Európai Bizottság értékelése az egész kormány bizonyítványa” - áll a HZDS nyilatkozatában, a párt azonban nem követeli sem Csáky, sem a kormány menesztését. (lpj,s) RÖVIDEN Utófinanszírozás az oktatásban Pozsony. Több mint 750 millió koronát hagyott jóvá a kormány az alap- és középiskolák kifizetetlen és a szeptembertől decemberig térítendő számláinak rendezésére. „Nem az adósságok törlesztéséről, hanem utófinanszírozásról van szó” - hangsúlyozta Ivan Mikloš pénzügyminiszter. Azaz a kabinet nem a régi tartozásokat próbálja rendezni, hanem azokat a pluszkiadásokat téríti utólag, melyekkel a költség- vetés nem számolt, és melyek az év közben bekövetkezett áremeléseknek tudhatok be. A pluszpénzzel év végéig gond nélkül kellene működniük az iskoláknak. Martin Frone oktatási miniszter szerint nem fenyegeti veszély a szeptemberi tanévkezdést. A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása szerint nem elégséges az ilyen utófinanszírozás. A szervezet úgy véli, legalább 1,2 milliárd koronára volna szükségük az iskolafenntartóknak, (sz-a) Szerződés a többi egyházzal is Pozsony. Elkészült a hitoktatásról szóló, az állam és a tizenegy regisztrált egyház között kötendő szerződés első változata, tájékoztatta lapunkat Ondrej Prostredník, az Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára. Amikor a kormány jóváhagyta a katolikus nevelésről szóló szerződést, a miniszterek kötelezték magukat, hogy hasonló dokumentumot írnak alá a többi egyházzal is. A tervezet hamarosan tárcaközi véleményezésre kerül. (sz. a.) Félmillió korona még megmaradt Pozsony. A kormány elfogadta Csáky Pálnak a népszavazási kampányról tartott beszámolóját. A teljes kampány 50,8 millió koronába került, így a miniszterelnök-helyettes vezette csoport a célra előirányzott 51,3 milliárd koronából félmilliót még meg is spórolt. (TASR) A többség támogatja az abortusztörvényt Pozsony. A lakosság közel 70 százaléka támogatja az abortusztörvény ANO-féle módosítását, derült ki az MVK legfrissebb felméréséből. Az elnöknek 65,4 százalék szerint alá kellene írnia a törvényt, 19,3 százalék gondolja úgy, hogy jobb lenne, ha újratárgyalásra visszaadná a parlamentnek. (TASR) Levél a televíziótól a nyugdíjasoknak Pozsony. A Szlovák Televízió augusztus 5-ig minden nyugdíjashoz eljuttat egy levelet, s arra szólítja fel őket, a tévédíjakról szóló törvény módosítása alapján kezdjék el fizetni a koncessziós díjakat. Az idősek szeptembertől a tévéért 50, a rádióért pedig 20 koronát kötelesek fizetni havonta. (TASR) Tegnap megállapodott a három közjogi méltóság Valaki mindig itt lesz ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A három legmagasabb közjogi méltóság egyike a számukra ma kezdődő nyári szünet idején is mindig az országban tartózkodik, az alkotmányból következően ugyanis egyszerre mindhárman nem hagyhatják el Szlovákiát. Egyebek közt erről is egyeztetett tegnapi találkozóján Rudolf Schuster, Pavol Hrušovský és Mikuláš Dzurinda. A kormányfő tájékoztatta Rudolf Schustert arról, hogy a pápalátogatás költségeire a kormány tegnapi ülésén mintegy 170 millió koronát hagyott jóvá. Tárgyaltak a kormány által már jóváhagyott, a katolikus nevelésről szóló, a Szentszékkel kötendő szerződésről. A kormányfő bejelentette, hogy megbízta Daniel Lipšic igazságügyi minisztert, augusztus 20-ig dolgozzon ki jogi szakvéleményt arról, hogy az alkotmány alapján kormányszintű vagy államfői szintű egyezségnek számít-e. „A szerződést a szakvélemény ismeretében, augusztus 20-a után írja alá a megfelelő közjogi méltóság” - mondta Dzurinda. - Nem kizárt, hogy az elemzés eredménye akár alkotmánymódosítás is lehet, hogy ebben a tekintetben egyszer s mindenkorra tisztán lássunk.” (1. p. j.) Októbertől 6080 koronára emelkedik a minimálbér Családi pótlék új módon ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. Októbertől 6080 koronára emelkedik a minimálbér. A kormány tegnapi döntése alapján a legalacsonyabb hivatalos órabér az eddigi 32 koronáról 35-re változik. A kabinet ülésén két javaslat is volt, a másik szerint az eddigi 5570-ről csak 5950 koronára emelték volna a minimálbért. A kormányjavaslattal egyetértettek a munkáltatók, a szakszervezetek viszont továbbra is kevésnek tartják az összeget, bár az eredeti, 8100 koronás követelésüket már 6760-ra mérsékelték. A gyermekek után járó családi póüék januártól 500 koronára nő, s emellett bevezetik a gyermekenkénti havi négyszáz koronás adókedvezményt is. Azoknál a családoknál, ahol a fizetés olyan alacsony, hogy már nem is adóztatják meg, a négyszáz koronát pluszban megkapják, (s, t) Szakszerűen szeretné elbírálni a tervezetet Návrat az egyetemről ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Csáky Pál miniszterelnökhelyettes és Szigeti László, az oktatási tárca államtitkára szerint az Akkreditációs Bizottság gátolja a magyar egyetem megalapítását. A Magyar Koalíció Pártjának képviselői úgy vélik, a testület munkája politikai befolyásnak van kitéve. A bizottság elnöke, Pavol Návrat elutasítja ezt. Véleménye szerint az akkreditációs folyamat az előírásoknak megfelelően, rendben halad. Csáky Pál politikailag motivált folyamatról, a nemzetállami görcsök utolsó rúgkapálásáról beszél, Szigeti László pedig attól tart, hogy a testület elmaradt döntése miatt politikai csatározások tárgyává válhat a magyar egyetem. Návrat abszurdnak minősítette mindkét kijelentést. „Az Akkreditációs Bizottság csupán egy dolgot tart szem előtt, mégpedig hogy objektív szakmai véleményt alkosson a magyar egyetem tervezetéről. Arra kérem a politikusainkat, tegyék lehetővé a nyugodt légkört, és biztosítsák a megfelelő körülményeket a dokumentum szakszerű elbírálásához. Éppen a politika térfeléről elhangzó kijelentések veszélyeztetik az egyetem akkreditációs anyagának szakszerű és tárgyilagos elbírálását” - közölte lapunkkal a bizottság elnöke, (érvé) A Smer elnöke leváltatná Csáky Pált és Ladislav Pittnert Fico újra fejeket követel
