Új Szó, 2003. július (56. évfolyam, 150-175. szám)
2003-07-02 / 151. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2003. JÚLIUS 2. Európai unió 9 Aligha valószínű, hogy egy francia pék vetélytársa lehet kassai vagy szentendrei kollégájának Vállalkozóink jövője az EU-ban A kisvállalkozók többsége a helyi piacra termel (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) Május végén egy napra az Európai Unión belülre képzelhették magukat a régió vállalkozói és jogi személyei, akik számára szlovák-magyar gazdasági fórumot rendezett a kassai magyar főkonzulátus. A csatlakozást követő lehetőségek mellett szó esett a jelenlegi helyzetről is, szakértők elemezték a térség erősségeit és hátrányait, különös tekintettel a határon átnyúló kezdeményezésekre. JUHÁSZ KATALIN A Magyar Köztársaság gazdasági minisztériuma helyettes államtitkári szinten képviseltette magát. Apatini Kornélné előadása főleg azoknak szólt, akik a két ország helyzetét akarták összehasonlítani, tekintettel arra, hogy a szomszédos országok a csadakozás után egymással (s harcot vívnak majd, hogy érvényesülhessenek az európai piacon. Mindkét országot magas vállalkozói aktivitás jellemzi, a jövedelemtermelésben, árukivitelben játszott szerep azonban az EU tagállamokhoz képest elenyésző. Kelet-Szlovákiá- ban és Észak-Magyarországon egyaránt jellemzőek a kényszervállalkozások és a szférában való alacsony foglalkoztatás. A vállalkozások szerkezete is eltér az uniós trendektől, mivel a két országban még mindig a szocialista nagyvállalatok struktúrái dívnak, sokan kényszerből kezdtek vállalkozásba, és magukkal vitték „rossz beidegződéseiket” a magánszférába. Ez a hozzáállás az uniós versenyközegben semmiképp sem szerencsés. A helyettes államtitkár elmondta, hogy míg az EU-ban egy ádagos kisvállalkozás hat főt foglalkoztat, Magyarországon ez a szám négy fő. Bár az utóbbi években nőtt az önfoglalkoztatók száma, ezek többnyire elmaradott eszközöket, esetleg az uniós tagállamokban kiselejtezett gépeket és berendezéseket használnak, és lélekben sokan még mindig úgy gondolják, a minőség nem olyan fontos tényező. Jellemző a tőkehiány, a finanszírozási forrásokhoz való hozzájutás lassú és nehézkes. Ráadásul a vállalkozók jelentős része alulinformált az uniós piac működésével kapcsolatban, nem ismerik a modern értékesítési marketing szabályait, vagy a termelés mellett nincs pénzük marketingszakértő alkalmazására. Magas az állami támogatásra utaltság mértéke, sok kisvállalkozó képtelen megállni a saját lábán. Apatini Kornélné szerint azonban a térség számos erősséggel is rendelkezik, ezeket a csadakozást követően ki kell használnunk. Ilyen a kreativitás, az innovációs képesség. A vállalkozók zöme mára kellő tapasztalatokat szerzett, hiszen a derékhad már 6-7 éve önfenntartó. A térség lakói alkalmazkodóképességükről is messze földön híresek, ráadásul az az érdekes sajátosság is megfigyelhető, hogy az állami támogatásokra áhítozók megtanulták, honnan és hogyan lehet pénzhez jutni, ezért ha az uniós források megnyílnak, sokan gyakorlottan „rámozdulnak” ezekre. Jó néhányan már most arra várnak, hogy az uniós csadakozás után gyorsul a beruházások üteme, növekszik a termelékenység, bővül a foglalkoztatottság, új piacok nyílnak meg, és a technológia mellett beáramlik a know-how, azaz a szellemi tőke is. A szakemberek konjunktúrát jósolnak az építőiparban, ez természetesen a külföldi tőkebeáramlásnak lesz köszönhető. Az idegenforgalom szintén fellendül, ami kereskedelemnövekedést és a kézművesipar magához térését is jelentheti. „A többi uniós tagállam polgárai egyszerűen kíváncsiak lesznek ránk, újakra” - véli a helyettes államtitkár. A könnyűiparra azonban várhatóan nehéz idők járnak majd, méghozzá az erősödő ázsiai konkurencia miatt, amely a ruhaipart, a cipőipart és a szórakoztató elektronikát sok helyütt térdre kényszerítheti. A fogyasztók igényei növekednek, fejlődik az informatika, a közlekedés, a szállítás és a szolgáltató szektor. Új szakemberek, uniós jogászok segítenek majd a vállalkozásoknak támogatásokat szerezni. „Pártállami fülünknek talán furcsán hangzik, de a lobbi-tevékenység Brüsz- szelben nagyon keresett foglalkozás lesz. A nagy cégeknek már vannak lobbistáik az unió fővárosában, a kicsik egyelőre inkább a kamarákon keresztül próbálnak boldogulni” - állítja Apatini Kornélné, hozzátéve, hogy a kisvállalkozók zöme nem tapasztalja meg saját bőrén az EU-s versenyhelyzetet. Többségük u- gyanis a helyi piacra termel, a helyi lakosságnak szolgáltat, így nehezen elképzelhető, hogy egy francia pék vetélytársa lehet kassai vagy szentendrei kollégájának. Persze a csatlakozás számukra is hoz változást, elsősorban a minőségi követelmények változása, az új szabványok és jogszabályok miatt. Ezért fontos, hogy mindenki időben megismerje a saját szakmájára vonatkozó új szabályokat. A legnagyobb mérkőzés a közép- vállalkozókra vár, akik terjeszkedni akarnak, ám nemcsak a mostani tizenöt tagállamban működő kollégákkal kerülnek szembe, hanem az újonnan csadakozó államok is konkurenciát jelentenek majd számukra. „Épp ezért igyekezni kell minél hatékonyabban támogatni őket, adókedvezményekkel, kedvező hitelkonstrukciókkal, fejlesztési tőkével és szakmai tanácsadással. Nem szabad elfeledkezni a határon átnyúló együttműködésről sem, főleg a közös uniós tervezeteket illetően” - véli a magyar gazdasági minisztérium helyettes államtitkára A 70 eurót meghaladó közlekedési bírságokat a jövőben az EU egész területén be fogják hajtani Uniós bírságcédulák határok nélkül mti-hIr Brüsszel. A jövőben drága mulatság lesz a turistáknak például a spanyol Costa Brava útjain száguldozni. A „bírságcédula határok nélkül” jeligével született döntés értelmében ugyanis az Európai Unió 15 tagállamának polgárai a külföldön elkövetett kihágásokért hazatérésük után is felelősségre vonhatók és büntethetők lesznek. Eddig általában megúszták a dolgot azok az autósok, akik Franciaország autópályáin a megengedett 130 kilométer/óra sebességnél gyorsabban autóztak, és a rendőrség bemérte ugyan őket, de nem került sor megállításukra és a bírság bevasalására. A német hatóságoknak ugyanis nem volt kötelességük utólag behajtani a büntetést a franciák helyett. Ezen a helyzeten változtattak az uniós tagállamok belügyminiszterei brüsszeli ülésükön, ahol kimondták: a 70 eurót (kb. 3000 korona) meghaladó közlekedési bírságokat a jövőben az EU egész területén be fogják hajtani. Ha valaki nem fizeti ki a kirótt bírságot, úgy akár elzárásra is ítélhetik. Az alapgondolat értelmében a büntetést ott kell kifizetni, amelyik állam területén a kihágást elkövették. Ha azonban az elkövető nem tesz eleget a fizetési felszólításnak, úgy hazája hatóságai lépnek a tettek mezejére, behajtva a pénzt annak az országnak a nevében, ahol a szabálysértés történt. A pénzbüntetés összege ilyen esetben általában a behajtó államot illeti. Az idei idegenforgalmi évadban még nem kell tartani a határokon át „röpködő” bírságcéduláktól. Előbb arra Van szükség, hogy egységes formanyomtatvány álljon rendelkezésre a közlekedési vétségek szabályszerű megtorlásához. Ausztria és Németország között azonban már működik az a gyakorlat, amely EU-szinten majd csak hónapok múlva válik valósággá. EU-LEXIKON A lobbizás A lobbizás ma már széleskörűen elterjedt gyakorlat az Európai Unióban. A lobbizás napjainkban a közösség sokrétű és bonyolult intézményrendszere működésének olyan, nem hivatalos eleme, amelyet tudatosan alkalmaznak és használnak az EU-tagországok ágazati, szakmapolitikai és civil érdekképviseleti szervei, szervezetei az euro-bürokraták, döntéshozók tájékoztatására és befolyásolására. Becslések szerint napjainkra csupán Brüsszelben mintegy 7500 lobbiszervezet működik, amelyek sok ezer embert foglalkoztatnak. Ezek a számok csak megközelítő becslések: nincs hivatalosan regisztrált „lobbista lista”. A lobbizás elsősorban azt jelenti, hogy a legfelső szintű (politikai, gazdasági, közigazgatási és társadalmi) döntéshozatalt kívülről, azaz a nem hivatalos csatornákon keresztül próbáljuk befolyásolni. A lobbizást az egyes országok jellemzően inkább kulturális hagyományaik, szokásaik függvényében, mint jogszabályi eszközökkel fogadják el, tűrik meg, illetve határolják be. A brüsszeli lobbizás egyfajta szakma. Vannak általános követelményei, illetve a soknemzetiségű, soknyelvű, vegyes kultúrájú és összetett intézményrendszer közegében „érvényes” szabályai is. A brüsszeli csoportok elsősorban nem politikai, hanem mindenekelőtt szakmai ügyekben lobbiznak: legtöbbször valamely tagállami érdeket is megjelenítve munkájukban. E tevékenységet folytatni persze nemcsak Brüsszelben kell -igaz, ez sokszor a tevékenység látványosabb része. Lobbizni szektoronként érdemes - legalábbis a profi lobbisták szerint. Eszerint különbséget tehetünk ipari, törvényhozási (politikai), mezőgazdasági lobbi között, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Ha a Brüsszelben működő érdek- képviseleti szervezetek „orientáltságát” tekintjük, feltűnő a mezőgazdasági csoportok nagy száma, ami magyarázható azzal, hogy ez az EU leginkább (ellentétes) nemzeti érzelmekkel tarkított „kényes kérdése”. Ebben a szektorban a lobbizás lényegében a rendszer működését szabályozó döntések befolyásolására irányul. (Népszava) RÖVIDEN A lengyelek 2009-re várják az eurót Varsó. Lengyelország valamikor 2008-2009 környékén csatlakozhat az eurózónához, a közös pénz mihamarabbi bevezetésének erőltetésével nem szabad veszélyeztetni a gazdasági stabilitást - nyilatkozta Jerzy Hauer lengyel gazdasági miniszter, aki szerint a szigorú maastrichti kritérumoknak való megfelelés megállíthatja a lengyel gazdaság fellendülését, ami pedig szükséges lenne a magas munkanélküliség tervezett letöréséhez. A pénzügyminiszter felhívta a figyelmet arra, hogy az EU-csatlakozás költsége 2004-2005-ben minden bizonnyal rontani fogja-az államháztartás egyenlegét, ám ez a kiadásnövekedés nem a fogyasztás emelkedése által indukált, így annak elkerülése nem szükséges, (euro.hu) Új utazási szabályok Kalinyingrádba Moszkva. Július 1-től az orosz állampolgárok csak úgynevezett egyszerűsített utazási okmánnyal tehetik meg a tranzitutat a Kali- nyingrádi terület és Oroszország többi része között a 2004. május 1- én az Európai Unióhoz csatlakozó Litvánián át. Vízumra továbbra sem lesz szükség, de az útikártya-rendszer a korábbinál jóval körülményesebbé teszi az utazást a vonatozók számára. Sokan a procedúra helyett a drágább repülést választják, az orosz Aeroflot légitársaság ezért megduplázza kalinyingrádi járatainak számát. (MTI) Csak szervezési feladatot látnak el a cserélődő országok Rómába költözik Európa ISMERTETÉS Keddtől Olaszország látja ez az Európai Unió soros elnökének posztját. Az EU-nak nincs központi irányítója, de a munka összehangolásához szükség van kezdeményező erőre. Ezt a feladatot a tagállamok úgy osztják el egymás között, hogy a kizárólag szervezési feladatokat ellátó funkciót félévente cserélgetik egymás között. A rövid idő előnye, hogy mindenki viszonylag hamar sorra kerül és senki sem telepedhet rá az Unióra, de a soros elnökséget betöltő államok általában a néhány hónap alatt nem tudják megvalósítani terveiket, (o-o) Elnökségek 1998-2006 1998 első félév Nagy-Britannia második félév Ausztria 1999 első félév Németország második félév Finnország 2000 első félév Portugália második félév Franciaország 2001 első félév Svédország második félév Belgium 2002 első félév Spanyolország második félév Dánia 2003 első félév Görögország második félév Olaszország 2004 első félév Írország második félév Hollandia 2005 első félév Luxemburg második félév Nagy-Britannia 2006 első félév yHHHI Ausztria második félév Finnország Az EU-ban szembe kell néznünk a cigánykérdéssel Többség lesz a romákból HÍRÖSSZEFOGLALÓ Budapest. A Világbank becslése szerint a Szlovákiában élő félmillió roma nyolcvan százaléka munka- nélküli. A szervezet hároméves kutatása megállapította, hogy változatlan demográfiai mutatók mellett 50-60 év múlva ez a kisebbség többséggé válik Szlovákiában. A Világbank elnöke szerint a romák számára 2004, májusi európai polgárrá válásuk egyszerre jelent lehetőségeket és kihívásokat. James D. Wolfensohn ezt hétfőn, a Budapesten tartott első regionális romakonferencián jelentette ki. A romák szegénységének enyhítése az egyik legkritikusabb feladat, amely a csatlakozó országoknak szembe kell nézniük, mondta Wolfensohn a konferencián. (Reuters, ú) KI KICSODA AZ UNIÓBAN? Romano Prodi Az olasz politikus az Európai Bizottság elnöke 1999 óta. Ez a tisztség az Unió tervezett reformja után várhatóan megerősödik, és kulcsfontosságú lesz a szervezet irányításában. Ezt szorgalmazza Prodi is, akinek mandátuma 2004-ig szól. A volt olasz miniszterelnök 1939- ben született az olaszországi Scatidinóban. A Milánói Katolikus Egyetemen szerzett jogi diplomát, majd a Londoni Közgazda- sági Egyetemen folytatta tanulmányait. Pályafutását a Bolognai Egyetem politikai gazdaságtan tanszékén kezdte 1963-ban. Nyolc évvel később az iparpolitikai tanszékre váltott, ahol 1999-ig töltött be professzori állást. Közben számos kutatóintézet számára végzett kutatói munkát. Első kormányzati kinevezését 1978-ban kapta, amikor ipari miniszter lett egy évre. A kormány éléről 1998-ban, a törvényhozásból 1999-ben távozott. Ekkor választották az Európai Bizottság elnökévé, (origo)
