Új Szó, 2003. július (56. évfolyam, 150-175. szám)

2003-07-16 / 162. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2003. JÚLIUS 16. Riport Aggasztó méreteket ölt a munkanélküliséggel együtt járó elszegényedés, az árak folyamatos emelése és a megszorító intézkedések sarokba szorítják a települések lakóit Kistárkányon már csupán a csoda segíthet? A Tisza elválaszt, de lehetőségeket is rejt magában Nem kedvelem a statisztikai adatokat, mert lélektelenek még akkor is, amikor az em­berekről szólnak. Annak ér­dekében viszont, hogy vala­miféle összehasonlítási ala­pot nyerjünk a Szlovákiában közhírré tett állapotok és a bodrogközi valóság között, kénytelen-kelletlen ehhez a módszerhez folyamodtam. SOÓKY LÁSZLÓ Azt mindannyian tudjuk, hogy a 678/2002-es törvény módosítása után, amely 2003. január elsejétől hatályos, a munkanélküliség or­szágos szinten 18%-ról látszólag 15%-ra zuhant, ugyanakkor a Bod­rogközben még e pótcselekvési kényszerhelyzet után is 40% fölött maradt a munkanélküliek aránya._ Ha kiugró számokat említünk, ak­kor a legtöbb munkanélkülit Vékán találjuk, ahol a lakosság 71%-a nem jut munkahelyhez, a legkeve­sebb munkanélkülit a térségben Borsiban találjuk, 23,7%-ot, de még ez az arány is mintegy 9%-kal meghaladják az országos átlagot. Szomorú érdekességként említsük meg a munkanélküliek műveltség szerinti számadatait is, miszerint a 7300 munkanélküli ember közül 460 nem rendelkezik alapművelt­séggel sem, 1770 kijárta az alapis­kolát, az érettségi nélküli szakkö­zépiskolát végzettek száma 2870, gimnáziumot végzett 460 munka- nélküli s végül egy figyelemre mél­tó számadat: 67 főiskolát végzett személy él munkanélküli segélyen a bodrogközi kistérségben. A Kárpát-medencében hat Tárkány nevű települést találunk, tételesen: Felsőtárkányt, Tárkányt, Nagy- tárkányt, Kistárkányt, Kőröstár- kányt és Mezőtárkányt. Közülük kettőt találunk a jelenlegi Szlová­kia bodrogközi részén, összenőve, akár a sziámi ikrek. A falutáblák egymásnak vetik a hátlapjukat, Kistárkányé keletre, míg Nagytár- kányé nyugatra néz, mintha men­talitásukban is jelképeznék a kö­zépkorban még egy településként jegyzett falvak lakosságát. Petrik Árpád mérnök, Kistárkány polgármestere elmondta, a két falu vélhetően a 14. század első felében válhatott külön, mivel a Kistárkány létezésére vonatkozó első írásos emlék 1324-ből származik. A köz­ség a népszámlálási adatok szerint 1051 lakost számlál, nemzetiségi megoszlás szerint 926 magyart, 67 szlovákot, 51 romát, egy-egy cse- het, ruszint és ukránt. Felekezeti- leg a lakosság mintegy fele római katolikus, fele a református egy­házközséghez jelentkezik, 66 sze­mély pedig görög katolikusnak vallja magát. A polgármester elmondta azt is, hogy az itt lakók jelentős része csüggedt, mivel alig akad munka- lehetőség, a tiszacsernyői vasút- és átrakodó állomás az egyetlen cég, amely a környéken munkát tud biztosítani. Helyben szinte csak a községi hivatal és intézményei, az iskolák és az óvodák kínálnak munkát, valamint néhány, önma­gát ellátó család él mezőgazdasági vállalkozásból. Több, más felvidéki régióval szemben még az is hát­rányt jelent ennek a vidéknek, hogy a határ túloldalán, Magyaror­szágon sincs munkalehetőség, te­hát az esetleges egyidejű uniós csatlakozás vélhetően nem hoz új munkalehetőségeket a kistárkányi- aknak. A polgármester a Tiszát, mint határfolyót komoly akadály­nak tekinti, mivel fizikailag nem tudnak átmenni a túlsó oldalra, ami annyit jelent, hogy ha a határ csak két kilométerre van is a falu­tól, harmincöt kilométert kell utaz­ni a nagykövesdi határátkelőig. Szerinte ugyancsak aggasztó mé­reteket ölt a munkanélküliséggel együtt járó elszegényedés is, az árak szinte folyamatos emelése és az egyéb megszorító intézkedések végérvényesen sarokba szorítják a már korábban is sarokba szorított települések lakóit. Ha az energia- hordozók árát a közeljövőben még megemelik, a polgármester - mint mondta - elgondolni sem tudja, hogy mi lesz községe lakosaival. Azok, akik az emlegetett intézke­désekről döntenek, elképzelni sem tudják, hogy milyen helyzetben vannak az itt élő munkanélküli családok, akiknek már nem az in­kasszó befizetése jelent gondot, hanem a mindennapi betevő be­biztosítása is. Amennyiben a közel­jövőben központi szándék alapján nem biztosítanak új munkahelye­ket, a kistérséget katasztrófa súj­totta területté nyilváníthatják, mert a helyzet napról napra kilá- tástalanabbá válik. A maguk erejéből azon gondolkod­nak, hogy a kétszáz hektárnyi köz­ségi vagyonban lévő szántóterüle­tet beültetnék szilvafákkal és távla­ti tervként felújítanák a pálinkafő­zés hagyományát. Mivel híre kelt, hogy bizonyos vállalkozói körök hajlandóságot mutatnának mind a Bodrog, mind pedig a tiszai teher- hajózás újraindítására, melyet alapvetően a kassai megyei önkor­mányzat sem ellenez, érdekelt Kistárkány polgármesterének a vé­leménye is a kérdéssel kapcsolat­ban. Petrik Árpád mérnök elmondta, hogy Kistárkány elöljáróságát megkereste egy cég vezetője, aki tervei szerint követ szeretne szállí­tani a Tiszán Magyarország felé, amit az önkormányzat eleve eluta­sított azzal, hogy ellenzik az elkép­zelést, mert ha a falun keresztül nagy teherautókkal hordanák a kö­vet, tönkremennének az utak, a házak, s megrepedeznének azok a vékony aszfaltréteggel ellátott me­zei utak is, amelyek a Tiszához ve­zetnek. Úgy ítélték meg, hogy egy messziről jött vállalkozó nyereség­re szeretne szert tenni a község ká­rára, ezért az önkormányzat tagjai nagyon nagy egyetértésben és ve­hemensen elutasították a vállalko­zó kérelmét. Érdekes módon, a polgármester szavaira kérdést illetően nem tá­masztották alá sem a község lako­sai, sem a képviselő-testület jelen­lévő tagjai. Orlovszký Erzsébet pedagógus el­mondta, hogy a képviselő-testüle­tet vélhetően nem tájékoztatták kellő alapossággal a hajózásban rejlő lehetőségekről, így csak az alapján dönthettek, amit másod­kézből hallottak. Ha jelen lettek volna azon a találkozón, amelyen a vállalkozó gazdasági szakemberek előtt fejttette ki a két folyón való szállítást érintő tervezetét, valószí­nűleg elgondolkodtak volna a le­hetőség fölött, mielőtt végleges döntést hoznak. Maga a tervezet abból a tényből indul ki, hogy a Szlovákiát kelet-nyugati irányban átszelő gyorsforgalmi út Kassánál véget ér, s nem biztosítja a Kas- sa-Tiszacsernyő közötti rész köz­úton való fuvarozási lehetőségét. Ugyanakkor a dobrai konténerállo­más egy részét a vonatfuvarozás­ból kiválthatná a hajó, ami nem­csak olcsóbb minden másnál, ha­nem a térségben munkalehetősé­geket is biztosítana a tervezett há­rom kikötőben. A polgármester ezzel szemben úgy véli, hogy egy hajókikötő megépí­tése beavatkozást jelentene a Ti- sza-táj idillikus környezetébe, mé­lyíteni kellene a Tisza medrét, s ez­által veszélybe kerülhetnének a ké­részek, velük az egész tiszai élővi­lág, ami természeti katasztrófát je­lenthetne a környékre. Mint mond­ta, ő továbbra is azonosítja magát az előző önkormányzat határoza­tával, s ha a mostani önkormány­zat más véleményt alkotna, ő azon­nal lemondana, mert nem kíván közreműködni a falu tönkretétel­ében. A jelenlegi képviselő-testület tagjai közül többen úgy vélekednek, hogy a hátrányos helyzet és a szű­kös körülmények ellenére is Kistárkánynak nagyobb a mozgás­tere, mint amekkora lehetőségek­kel él. Kondás József önkormányzati kép­viselő kifejtette, hogy ha az előző önkormányzat döntését nem lehet felülbírálni, akkor éppen az indok­lást kellene meglovagolni, megke­resve azokat a lehetőségeket, ame­lyeket a környezetvédelem, a turiz­mus és a horgászati lehetőségek hordoznak magukban. Sajnálatos­nak tartja azt is, hogy a Tisza part­nak ez a szakasza kimaradt a me­gyei önkormányzat által jóváha­gyott uniós kerékpárút program­ból is, holott a Trianon által meg­húzott hármashatár sok érdeklő­dőt vonzana. Orlovszký József helyi képviselő szerint a 21. században alapvető elszigetelődést jelent, ha egy falu vezetése - különösen egy olyan fa­lué, amely földrajzilag a világ vé­gén található - nem kötődik internettel, mint köldökzsinórral az ország központjára, ezentúl pe­dig Európára. A nemzetiségi sajtó­ból aligha szerezhető be olyan in­formáció, amely egy adott közsé­get a fejlődés útjára tehet, a pályá­zati lehetőségek pedig nem kopog­tatnak be maguktól az ajtón, enélkül pedig pénzt szerezni lehe­tetlen. Ez annyit jelent, hogy nem csupán a földrajzi távolság és a kö­rülmények jelentenek hátrányos helyzetet, hanem az is, hogy önma­gunktól dobjuk el az információ- szerzés lehetőségét és önmagun­kat zárjuk el a világtól. A megol­dást abban látná, ha a falu alkal­mazna egy tehetséges fiatalt, aki­nek az lenne a feladata, hogy fi­gyelje a pályázati lehetőségeket és javaslatokat tenne az önkormány­zatnak a reális lehetőségekről. Petrik Ferenc (interjúnkat a képvi­selővel később olvashatják) nagytárkányi illetőségű megyei képviselő - aki nem kívánt bele- kontárkodni Kistárkány ügyeibe - szerint Kistárkány legnagyobb problémáját az jelenti, hogy a pol­gármesternek nincs a választási időszakot kitöltő választási prog­ramja, ha úgy tetszik koncepciója, ami kényelmes dolog, hiszen en­nek íján nincs mit számon kérni tőle. A véletlen történésekre bízni egy falu jelenét és jövőjét viszont nem szabadna, mert előrelátás és tervek nélkül nem csupán a tele­pülés sorvadhat el, de kilátásta­lanná válhat az ott élő emberek, különösen a most felnövő nemze­dék sorsa is. Nincs jogom minősíteni senkit, csak reménykedni tudok abban, hogy a fokozottan hátrányos hely­zetű bodrogközi községek egyre szembetűnőbb ellehetetlenülésére felfigyelnek azok, akiknek itt élnek a választóik. Ha ez belátható időn belül nem történik meg, csak osz­tani tudom Leczo István mérnök­nek, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal királyhelmeci kirendeltségveze­tőjének véleményét, miszerint: „A szülők egyre inkább úgy érzik, hogy gyermekük hiába fáradozik és ők is hiába áldoznak a taníttatá­sukra, mert a gyermekek nem kap­nak esélyt az elindulásra, tehetsé­gük, tudásuk kibontakoztatására.” A kócsag nem érzékeli a környék problémáit (Somogyi Tibor felvételei) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: MELEG IDŐ, NAPSÜTÉS, 27-31 ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLÓGIA FOK Komárom A Nap kel 05.10-kör - nyugszik 20.46-kor A Hold kel 22.53-kor - nyugszik 07.46-kor A Duna vízállása - Pozsony: 245, árad; Medve: 25, apad; Komárom: 105, apad; Párkány: 40, apad. Napsütéses, de­rült égboltra szá­míthatunk, he­lyenként némi fel­hőátvonulás való­színű. A legmaga­sabb nappali hőmérséklet 27 és 31 fok között alakul, az ország északi területein 25 fokra számíthatunk. Gyenge, változó irányú szél. Éjsza­ka a hőmérő higanyszála 16 és 12 fok közé süllyed. Holnap marad a maihoz hasonló kellemes idő, az időjárást a délnyugat felől érkező meleghullám befolyásolja. Nyugat felől felhőátvonulás várható, mely esetleg csapadékot is hozhat. A leg­magasabb nappali hőmérséklet 28 és 32 fok között alakul. A mai időjárás fő­ként a reumatikus és mozgásszervi megbetegedések­ben szenvedőket viselheti meg. Gyakoribb lehet a hátgerincbántal- mak miatti fejfájás, de erősebb fáj­dalmat érezhetünk az ízületek tájé­kán és a régebbi sebek helyén is. Csökken az alacsonyabb vérnyo- másúak szellemi és fizikai teherbí­rása, kevésbé képesek összpontosí­tani a feladataikra. Egyes ekcémás bőrbetegségek tünetei ugyancsak jelentkezhetnek. Ha tehetjük, alud­junk sokat. Holnap a maihoz ha­sonló, kellemetlen hatásokkal szá­molhatunk.

Next

/
Thumbnails
Contents