Új Szó, 2003. július (56. évfolyam, 150-175. szám)
2003-07-12 / 159. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2003. JÚLIUS 12. Egészségünkre Jövő héten versennyel egybekötött Új Szó-tanfolyam indul az elsősegélynyújtásról. Kapcsolódjon be Ön is! Amíg a mentő megérkezik FIGYELMEZTETŐ udja, mit kell tenni, ha családtagját, barátját, ismerősét, esetleg egy teljesen idegen embert hirtelen baleset éri, vá- raüanul rosszul lesz és veszélybe kerül az élete? Számos eset bizonyítja, hogy a hirtelen fellépő, életet is veszélyeztető helyzet következményei nagymértékben enyhíthetők, ha a beteg azonnal megkapja a szükséges segítséget. Az esetek 30-60 százalékában elkerülhető a halál, és csökkenthető a rokkantság veszélye, ha a balesetet követő 10-15 percben - még mielőtt a mentő megérkezik -, elsősegélyben részesül a beteg. Ha ez elmarad, súlyos, gyakran tragikus következményekre számíthatunk... A tapasztalatok azt mutatják, hogy a legtöbb ember a balesetet látva pánikba esik, és közben értékes percek múlnak el... Az életveszélyes helyzetben nyújtott sokoldalú segítség szándéka keltette éltre az Életlánc Alapítványt, s ebben a szellemben hirdetett harcot a felesleges halál ellen. Három fontos feladatot teljesít: segítséget nyújt életveszélyes helyzetekben, tanfolyamokat szervez az elsősegélynyújtásról és széleskörű felvilágosító munkát végez. Április óta él az a telefonvonal (Linka záchrany: 0850 11 13 13), amelyen éjjel-nappal az ország minden pontjáról életmentő utasításokat kaphat mindenki, akinek családtagja, ismerőse vagy egyszerűen csak embertársa életveszélyes helyzetbe kerül, vagyis vérzik, ful- doklik, öntudatlan állapotba jut, mellkasi fájdalom gyötri. Ilyenkor az a legfontosabb, hogy a beteg közelében lévő ember felismerje, mennyire súlyos a helyzet. Általában agyi katasztrófa, szívroham, fulladás, súlyos baleset az, amikor azonnali segítségre van szükség, s pontosan végre kell hajtani az orvos telefonon leadott utasításait. Dr. Karol Kálig, az üzemeltető Életlánc Alapítvány létrehozója örömmel tájékoztatott arról, április óta, amióta él a telefonvonal, több mint 2000-en hívták a számot. - 507 esetben súlyos egészségi problémát oldottunk meg, ebből tizenötször életmentő utasítást adtunk. Ez nem kis eredmény, ha figyelembe vesz- szük, hogy közúti balesetben évenFELHÍVÁS Az elsősegélynyújtás bizonyos elméleti kérdései megtanulhatók, de a segítség gyakorlati szabályait csak szakember felügyelete mellett lehet tökéletesen elsajátítani. Ebben szeretnénk olvasóinknak segíteni azzal, hogy jövő héttől Új Szó-tanfolyamot indítunk. Minden héten közlünk egy-egy megtörtént esetet, s utána orvos mondja el, hogyan kellene szakszerűen segíteni a bajbajutott emberen. Aki rendszeresen olvassa sorozatunkat, értékes ajándékot nyerhet. Érdemes tehát nemcsak olvasni, hanem gyűjteni is az Egészségünkre mellékletet. A részleteket következő számunkban közöljük. Ne feledje: jövő héten indul az elsősegélynyújtás Új Szó-tanfolyama. te átlagosan 1000 ember hal meg, ennek több mint 30 százaléka feleslegesen. 24 órás telefonügyele- tünkkel azt az űrt próbáljuk kitölteni, ami a baleset és a mentő megérkezése között telik el - tette hozzá dr. Karol Kálig. A csúcstechnikával felszerelt pozsonyi telefonközpontban minden hívást rögzítenek, s bármelyik bármikor visszajátszató. Az ügyeletes orvos ottjártunkkor azt a hívást ismételte meg, amelyben egy hölgy rémült hangon, szinte kiabálva kért segítséget. Agyvérzés után lévő édesanyja ugyanis miután vizet ivott, fulladozni kezdett és megállt a lélegzete. Az orvos először próbálta megnyugtatni, majd utasította, hogy mit tegyen. Alig telt el néhány perc, és a hölgy örömében felkiáltott, hogy ismét lélegzik az édesanyja. Másnap hálálkodva köszönte meg, hogy megmentették az édesanyját.- Naponta átlagosan 10-15 súlyos esetben kérik segítségünket. A mentő bármilyen gyors is, 20 percnél korábban nem érkezik a helyszínre, s ez az idő rendkívül drága, ki kell használni, hogy feleslegesen senki se haljon meg. Annak örülnénk a legjobban, ha minél több embernek kéznél lenne a hívószám, hogy ha szükség van rá, legyen kitől segítséget kérni - tette hozzá Kálig doktor. Lehetőleg ne utazzunk egyenesen a munkahelyünkről, hanem gondosan készüljünk fel az útra Nyaralás: kikapcsolódás vagy stressz? ÚTRAVALĎ Szabadságok idején gyakran előfordul, hogy indulás előtt az önfeledt boldogság helyett sok ember lelkileg és idegileg megbetegszik. Ugyanis a nagy kapkodástól olyan izgatott lesz, hogy pihenés helyett pszichológusra íenne szüksége. Ennek ellenére persze útra kelünk, majd hazatérünk, hogy egy újabb krízist éljünk át... NYARALÁSI STRESSZ Ki ne ismerné azt az érzést, amikor az ember utazás előtt egy-két nappal olyan zaklatott, hogy a munkahelyén és a magánéletében igyekszik minden teendőjét a lehető legrövidebb idő alatt elintézni, befejezni? Ilyenkor feszültek vagyunk, alvászavarokkal küszködünk, napközben túl sokat vállalunk, a fejünk felett összecsapnak a hullámok. Mindez könnyen a vegetatív idegrendszer súlyos zavaraihoz vezethet, ami fejfájásban, migrénben, gyomorhurutban, az immun- rendszer általános legyengülésé- ben, továbbá potencia- és libidópanaszokban nyilvánulhat meg. Pedig mindezt elkerülni nem olyan nagy ördöngösség. „HAZATÉRÉSI VÁLSÁG" Nemcsak az indulás, hanem a visz- szaérkezés is okozhat kellemetlen perceket. Ahogy az idegen környezet megszokása, úgy egy jól sikerült nyaralás utáni hazatérés is nehézségekkel járhat. Miután kipihenve, jókedvűen jövünk haza a nyaralásból, magánéletünkben, otthonunkban vagy a munkahelyünkön váratlan dolgot tapasztalunk: levertnek, fáradtnak érezzük magunkat, a hangulatunk is rossz. Általában a hazatérés utáni harmadik nap a legkritikusabb, éppen ezért miután kipihentük a nyaralás „fáradalmait“, próbáljuk becsempészni mindennapjainkba az ott megszokott időtöltéseket. Ha például vízparton töltöttük szabadságunkat, hazajövet menjünk el néhányszor úszni. így nem érezzük annyira a hirtelen váltást, a visszatérést a hétköznapokba és talán szokásunkká válik a rendszeres testmozgás. A SZERVEZET „UTÓKEZELÉSE" A barnára sült bőrünk megvastagodik, rugalmatlanná válik az erős napfényől. Ezért jó, ha kerüljük az erős kozmetikumot, szappant, alkoholtartalmú arcvizet. Használjunk helyette vízpótló, hidratáló krémet, emulziót, pakolást. Ne feledkezzünk meg a napozás utáni (aftersun) készítményekről. Ha májfoltok jelentek meg bőrünkön, vagy a már meglévők nagyobbodtak, tanácsos az orvost felkeresni. Mivel a nyaralás - napfény, szél, esetleg a sós tengervíz - a hajunkat is igénybe veszi, ne sajnáljuk az időt egy regeneráló kúrára. A hatékony bőrápolás azonban nem elegendő, ha nem fordítunk •figyelmet a táplálkozásra. Igyunk minél több folyadékot, lehetőleg ásványvizet, gyógyteát, cukor nélküli, rostos zöldség- vagy gyümölcslevet. Fogyasszunk sok gyümölcsöt, együnk zöld és sárga főzeléket, salátát. Emellett töltsük föl szervezetünk vitamin- és ásvá- nyianyag-készletét. ♦ Jóval a nyaralásunk kezdete előtt fogjunk hozzá munkahelyi feladataink és privát ügyeink intézéséhez, hogy ne az utolsó pillanatra maradjon minden. ♦ Ne hajtogassuk szüntelenül, hogy mennyire várjuk már a szabadságunkat, mennyire ki vagyunk éhezve egy Ids pihenésre. ♦ Fontoljuk meg, hogy a nagy utazás előtt és után szükségünk van-e arra, hogy egy-két napot otthon legyünk. Lehetőleg ne utazzunk közvetlenül a munkahelyünkről, hanem készüljünk fel az utazásra és az azt megelőző teendőkre. Jó, ha visszatérve a nyaralásból, otthon pi- hengetünk még egy-két napot, mielőtt újra beállunk a mókuskerékbe. ♦ A szabadság előtti időszakban étkezzünk egészségesen: együnk sok friss gyümölcsöt, főzeléket, halat és kevés húst. Ne, vagy csak kevés alkoholt igyunk, mérsékeljük a dohányzást és az erős kávé fogyasztását. Emellett töltsük föl szervezetünket vitaminokkal, nyomelemekkel. ♦ Keljünk útra kipihenten! Az első napok örömét csökkenti, ha a várva várt szabadságra halálosan kimerültén érkezünk. MIT TANÁCSOL AZ ORVOS? A fertőzés mindig halálos kimenetelű Veszettség jeligére: „A szomszédos községben veszettség fordult elő. Sze- ■ retném, ha bővebben írnának erről a témáról, mik a betegség tünetei, gyógyítható-e és főleg, hogy mi a teendő kutyaharapás esetén?" Dr. Tóthné Mészáros Erzsébet gyermekorvos A veszettség-fertőzés a központi idegrendszert érintő gyulladásos folyamat, amely • gyakorlatilag minden esetben halálos kimenetelű. Kórokozója a Rabies vírus, amelyet a fertőzött állatok terjesztenek, leggyakrabban harapással. Az állat nyálával kerülnek a vírusok a sebbe, ahol elszaporodnak és az idegrendszert támadják meg. A veszettség jeleinek kialakulása előtt 5 nappal már az állat nyálában jelen van a vírus, tehát a még egészségesnek látszó állat is terjesztheti a betegséget. A lappan- gási idő hossza attól függ, hogy a test melyik részén történt a harapás. Leggyakrabban 2-3 hét, de előfordulhat féléves lappangási idő is. Főbb tünetek: a harapás helyén szúró, égető, viszkető érzés, fájdalom jelentkezik. Nyugtalanság, izomrángás, izomremegés, fájdalmas nyelés, nyelési zavarok, nyálfolyás, láz, erős izza- dás, idegesség, álmadanság, depresszió, kínzó fejfájás. Nyelési görcsök jelentkeznek már a víz látványától is (víziszony). A halál az első tüneteket követő 3-5. napon következik be, légzésbénulás tünetei közepette. A legnagyobb veszélyt az ember környezetében gazdádanul élő és ellenőrzés nélkül szaporodó macskák jelentik. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a veszett macska többnyire a fejet támadja meg, így a lappangási idő lerövidül. Kutyák esetében minden 3 hónaposnál idősebb ebet évente kötelező beoltani. Lakott településen kívül a veszettség fő terjesztői a vadon élő ragadozók. Főleg a róka veszélyes. Legfontosabb tünete, hogy a vadon élő állatok szelíddé válnak. Feltűnően szelíd- neknek tűnnek, de pillanatok alatt agresszívvé válhatnak. Az agresszivitást bármely váratían inger kiválthatja. Ha veszett rókával találkozunk, ne vonjuk magunkra a figyelmét. Kerülni kell a hirtelen mozdulatokat, és ajánlatos csendben maradni. Meg kell próbálni az állat látóteréből kikerülni. Jó, ha megjegyezzük: emberközelbe, autó elé csak beteg állat kerül, és ennek oka legtöbbször a veszettség. A fertőződés csak akkor következik be, ha a vírus a sebbe, vagy a nyálkahártyára kerül. A beteg állat simogatása, vagy vérével, vizeletével, esetleg ürülékével való érintkezés gyakorlatilag nem jelent fertőzésveszélyt. Ha veszettség-gyanús állat megsebesített, a sebet azonnal ki kell tisztítani, le kell öblíteni szappanos vízzel. Ezt követően jód tartalmú fertődenítő szert kell alkalmazni. Biztosítani kell a tetanusz elleni védettséget is. Abban az esetben, ha a sérülést ismert állat (kutya) okozta, állatorvosi kivizsgálást kell kérni. Ha az állat a kivizsgálás és az azt követő 5 napos megfigyelés során egészségesnek bizonyul, nem szükséges a sérült beoltása. Ha az állatorvos az állatot veszettség-gyanúsnak nyilvánítja, és azt laboratóriumi vizsgálatok is alátámasztják, a beteget védőoltásban kell részesíteni. Az oltást, amely 6 adagból áll, a fertőző osztályon végzik. Abban az esetben is haladéktalanul el kell kezdeni a speciális védőoltás -sorozatot, ha a harapást ismeretlen állat okozta. A gyermekek és felnőttek azonos mennyiségű oltóanyagot kapnak. Valamennyi oltás beadását az oltást végző orvos köteles igazolni. Gyakorlatilag tehát mindenkit be kell oltani, akit olyan állat harapott meg, amelynél nem zárható ki a veszettség gyanúja. Törpék és óriások Jelige: Bizonyítvány. „Az unokám bizonyítványa nem volt valami jó. Hoz- ■ zám menekül, mivel senki egy jó szóval sem illeti. Mindenkitől csak a szidást kapja, az apja néha megveri, a lányomnak pedig nincs türelme hozzá. Mi lesz ebből a gyerekből, hiszen, már így is furcsa dolgokat művel. Mit tehetnék érte?" I Kedves Nagymama, teljesen jogos a kérdése, és a félelmei sem alaptalanok. Az a • gyermek, altit mindenki támad és visszautasít, valószínűleg nem lesz kiegyensúlyozott, hanem védekezni fog. Áhogy Allport írja kiváló könyvében, Az előítéletben, ez a gyermek úgy viselkedik, mint törpe az óriások erdejében, nem fog egyenlő feltételek mellett küzdeni. A környezete arra kényszeríti, hogy tartsa a száját, míg csúfolják és kinevetik, tűrnie kell a megaláztatást. Sokmindent tehet ez gyermek, amivel fokozhatja énje ellenállását. Teljesen visszavonulhat, befelé fordulhat, aki csak néha beszél az óriásokkal (szülőkkel), de sohasem őszintén. Összefoghat más törpékkel, hogy megvigasztalódjon és visszanyerje önbecsülését (pl. serdülőkorban ezek a gyermekek antiszociális csoportokba tömörülnek). Azt is megDr. Bordás Sándor klinikai pszichológus próbálhatja, hogy becsapja az óriásokat, amikor csak tudja, és ezáltal megkóstolhatja a bosszú édes ízét (pl. az ilyen gyermek rendszeresen meglophatja szüleit). Kétségbeesése ráviheti, hogy alkalomadtán lelökjön egy óriást a járdáról, vagy megdobja egy kővel, amikor nem látja senki (pl. szándékosan kellemetlen helyzeteket teremt a szülőnek). Vagy túl minden kétségbeesésen, az is megeshet, hogy elkezdi azt a szerepet játszani, melyet az óriás osztott ki rá, és fokról fokra elfogadja azt a borzasztó képet, melyet az óriás a törpéről kialakított. Természetesen ön- szeretete megtörik a megvetett- ség csapásainak záporában, mígnem gyűlölni kezdi magát (pl. az öngyilkosságig is eljuthat). Schopenhauer írja: „A szenvedés, melyet a természet, a véletlen vagy a sors mér ránk, sosem fájhat annyira, mint a seb, melyet mások önkénye üt rajtunk.“ Kedves Nagymama, javaslom, hogy unokája érdekében forduljon pszichológushoz. íiGltS'XvS íiGÜNKRí: AZ Ul SZÓ MBLLBOm Szerkeszti: Kovács Hona Levélcím: Egészségünkre, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 461, fax: 02/59 233 469
