Új Szó, 2003. július (56. évfolyam, 150-175. szám)

2003-07-11 / 158. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2003. JÚLIUS 11. Riport B Ha a hazai mezőgazdasági támogatás mértéke nem éri majd el legalább a környező országok szintjét, akkor akár általános csődöt is jelenthetnek a gazdák Nem mondhat le a mezőgazdászokról a kormány Lelkes Péter: a mezőgazdaság állami támogatása nem hazai sajátosság Király Zoltán: nem tervezzük az állomány felszámolását (Vas Gyula felvételei) Európai uniós csatlakozá­sunk előtt egy évvel válság­ban van a hazai mezőgazda­ság. Az aszály szinte már csak a pontot tette fel az i-re, hi­szen a sertéstenyésztők, a tej-1 termelők már év eleje óta kongatják a vészharangot. Ha pedig továbbra sem hull szá­mottevő csapadék, cukorré­pából, kukoricából is az átla- gosnál jóval alacsonyabb ho­zamokra lehet számítani, ami további bevételkiesést jelent az ágazatnak. V. KRASZNICA MELITTA Mindebből azonban az átlagpolgár­ban a híradások nyomán elsősorban az rögzül, hogy a mezőgazdászok már megint siránkoznak, és újabb támogatást követelnek az államtól - ezúttal a szárazság okozta károk enyhítésére. „Lassan olyan kép ala­kul ki rólunk, mintha mást sem ten­nénk, csak a költségvetésen élős- ködnénk - fakadt ki Lelkes Péter, a lakszakállasi mezőgazdasági szö­vetkezet elnöke. - Mindenkinek tu­datosítani kellene^ hogy a mezőgaz­daság állami támogatása nem hazai sajátosság, az Európai Unió költség- vetésének felét ez az ágazat nyeli el. Számítások szerint mezőgazdasági dotációk hiányában Szlovákiában az ugrásszerű áremelkedés követ­keztében a jelenlegihez képest plusz 10-12 milliárd koronát kelle­ne a lakosságnak élelmiszerek vá­sárlására fordítania. A valóságban viszont az élelmiszerárak stagnál­nak, és inflációcsökkentő hatásuk van, ami ugye egyáltalán nem mondható el az energia, vagy más iparcikkek áráról.” Ha a kormány nem hajlandó legalább olyan mér­tékben támogatni a gazdálkodókat, mint azt a környező, az EU-hoz ve­lünk együtt csatlakozó országok kormányai teszik, ez Lelkes szerint csak egyet jelenthet: tudatosan tönkre kívánja tenni az ágazatot. A kialkudott csatlakozási feltételek aláírása után még Mikuláš Dzu- rinda kormányfő is úgy nyilatko­zott, hogy a többi belépő országgal együtt Szlovákia is kiegészíti nem­zeti költségvetéséből a közvetlen tá­mogatásokat. Később elvetette en­nek lehetőségét, illetve további tár­gyalásokat lát szükségesnek az ügy­ben, s a kabinet a 2004-es költség- vetés összeállításakor tér vissza a kérdéshez. „A kormánynak tényleg az a szándéka, hogy a szlovákiai gazdálkodók teljesen konkurencia­képtelenné váljanak? Ha ugyanis a hazai támogatás mértéke nem éri majd el legalább a környező orszá­gok szintjét, akkor akár általános csődöt is jelenthetünk - mondta Lelkes. - Jó lenne, ha a döntésho­zókban tudatosulna, hogy in nem csupán arról az 50-60 ezer ember­ről van szó, aki az őstermelésben dolgozik. A mezőgazdáságra olyan ágazatok is kötődnek, mint a feldol­gozóipar, az állatorvosi hálózat, a vegyszereket, műtrágyákat gyártó vállalatok, vagy a gépipar. Az ál­lamnak egyszerűbb munkanélküli segélyeket fizetni, mint ésszerűen támogatni a vidéken sokszor egye­düli munkalehetőséget biztosító mezőgazdaságot?” A szakember meglátása szerint a nagy szárazság és az alacsony hoza­mok ellenére sem kell túlzott gabo­nahiánytól tartani. A hónapok óta tartó sertésfelvásárlási válság miatt ugyanis egyre több gazdálkodó fon­tolgatja az állatállomány felszámo­lását, így takarmányból is egyre ke­vesebbre van szükség. „A tavalyi 42-45 koronával szemben idén átla­gosan 30 koronát kapunk az élőser­tés kilójáért. Szövetkezetünk eseté­ben, ahol 21 ezer sertést nevelünk, ez havonta 1,5-2 millió korona be­vételkiesést jelent. A tej literenkénti felvásárlási ára is 1-1,50 koronával elmarad a tavalyitól, a vágómarha kilóját 4-5 koronával olcsóbban tudjuk értékesíteni, mint az elmúlt évben. Nincs miből kompenzálni a veszteségeket. Az aszály miatt szö­vetkezetünkben például 12 millió koronával kevesebb bevételre szá­mítunk gabonából, a borsó eseté­ben pedig 2 millió korona a kiesés. Félő, hogy ilyen gazdasági-piaci kö­rülmények között nemcsak a rossz hatékonysággal gazdálkodó üze­mek morzsolódnak le - ami talán egyedüli pozitív hozadéka ennek a helyzetnek -, hanem az eddig nye­reséges vállalatok, gazdálkodók is állományuk csökkentését vagy tel­jes felszámolását fontolgatják. Akik mégis kitartanak, azok a hullámvöl­gyet törvényszerűen követő fel- emelkedésben bíznak. Nem vagyok viszont biztos abban, a konjunktúra adta lehetőségektől a kormány nem fosztja-e meg a talpon maradt gaz­dálkodókat újabb dömpingbehoza- tallal. Jól tudjuk, hogy a mostani sertésválság is a tavalyi csehországi behozatallal indult.” A hazai mezőgazdászokra további csapást jelent az üzemanyag árának augusztusi emelése, ami számítá­sok szerint újabb 800 millió korona többletkiadást jelent az ágazat szá­mára. Évek óta szorgalmazzák a gazdálkodók a földadó eltörlését is, mindhiába. Pedig az EU-tagorszá- gokban sincs ilyen adó. Lelkes Péter szerint tiszta játékszabályokra len­ne szükség, jelenleg ugyanis csupán megérzéseikre hagyatkozhatnak a gazdálkodók a tekintetben, hogy mit is termeljenek, mekkora állatál­lományt hagyjanak, esetleg számol­ják fel az egészet. „Azért is várjuk országunk EU-s csatlakozását, hogy végre tisztán lássunk. Ha kisebb tá­mogatást is kapunk, mint a régi tag­államok, de biztosak lehetünk ben­ne, hogy azt megkapjuk” - tette hozzá. Lelkes Péter véleményét osztja Ki­rály Zoltán, lakszakállasi magán­gazda is. Ő is az EU-csatlakozás hí­ve, éppen a fentiekben megfogal­mazottak miatt. „Megbotránkozta­tó az a huzavona, amit a kormány a közvetlen támogatások kiegészíté­sének kérdésében folytat. Bízom benne, hogy az illetékesek végül is belátják: a hazai mezőgazdaság megmentése érdekében nálunk sem lehet a környező országok tá­mogatási szintje alá menni” - mondja. Király Zoltán két társával együtt 180 hektáron gazdálkodik, kalászosokon kívül kukoricát, nap­raforgót, cukorrépát és takarmány­féléket termel. Állatállományuk 100 szarvasmarhából és körülbelül ugyanennyi sertésből áll. „A pilla­natnyi nehézségek ellenére nem tervezzük az állomány felszámolá­sát, egy régi mondás szerint az okos' paraszt akkor fedezteti malacát, amikor a legrosszabb a helyzet. Re­mélem, legkésőbb az EU-ba lépé­sünk idejére megváltozik a jelenlegi kedvezőtlen állapot. Harminckét koronás felvásárlási ár és 43-44 ko­ronás előállítási költségek mellett ugyanis nem lehet sokáig talpon maradni. Községünkben nagy ha­gyománya van az anyasertéstartás­nak, évente 6-7000 háztájiban ne­velt kismalacot is eladtak a falubeli­ek. Most viszont egyre-másra eláll­nak ettől a tevékenységtől.” Királyéknak a tejjel nincs gondjuk, ugyanis kezdetektől fogva hús- hasznosságú szarvasmarhát te­nyésztenek. Választásuk tudatosan esett erre a típusra, közel 30 éves állattenyésztői múlttal ugyanis Ki­rály Zoltánnak volt annyi tapaszta­lata, hogy ilyen kis állomány mel­lett nem térülne meg a fejő- és hű­tőház kiépítésébe fektetett pénz. „Sajnos nálunk a felvásárló üze­mek még nemigen fizetik meg azt a minőségbeli különbséget, ami a tej-, illetve a húshasznosságú vágó­marha húsa között van - fejtegette a magángazda. - Az EU-ban ettől is javulást várok. Bővítésre azonban nemigen lesz lehetőség, mivel a hústípusú marhaállományra is kvóta vonatkozik.” Korunk modern világában, a Kárpát-medence peremterületein újra kérdésessé vált anyanyelvűnk fennmaradása. Szükség van hát arra, hogy felkészítsük a magyarságot védelmére Negyedik Lármafa-találkozó Szent László nyomában KOVÁCS ÁGNES A lármafa magas póznát jelent, amelynek szurkos szalmával bekö­tött felső részét veszedelem jelzé­seként meggyújtották. A középkori Magyarországon Szent Lászlónak 150 templomot szenteltek. Ez a szám érzékelteti azt a kiemelkedő szerepet, ame­lyet Szent László játszott a magyar nép képzeletvilágában és az egy­házban, különösen a határvidéke­ken. Már száz évvel a szentté ava­tása után legendák sorát lelhetjük fel róla. A király sírjánál gyógyulá­sok, csodák történtek, ezért a Szentszék vizsgálata után 1192- ben szentté avatták. A legsúlyo­sabb eskünek számított az, amit Szent László fejére tettek. Ereklye­tartó szobrának arcvonásai éltek az ország minden részéről Váradra zarándokolok emlékezetében, a szobrokban és a falfestményeken. Ezért van az, hogy szinte minden ránk maradt falfestményen meg­egyezik Szent László arcának és alakjának ábrázolása. A IV. Lármafa-találkozó Rozsnyó­tól Kassáig kereste fel azokat a he­lyeket, ahol Szent László alakja falfestményeken vagy akár bizo­nyos helyekhez kötődő legendák­ban még fellelhető vagy bizonyít­hatóan megvolt. A túl sűrűre sike­redett programsorozatból azon­ban sajnálatos módon kimaradt néhány, de lényeges Szent Lászlót ábrázoló freskó megtekintése: nemcsak a rimabányai és a karasz- kói falfestmények, hanem a Rozs­nyóhoz közeli Rákos és Csetnek középkori freskói is. A találkozó első, Szent László-i nyomokat ma­gán viselő állomása Hárskút volt, ahol az Árpád-kori katolikus templomban valaha létezett Szent László festményről lehet tudni, azonban az már elpusztult. A to­vábbi freskókból csupán apró felü­letek látszanak, amelyek a kedve­zőbb anyagi feltételeket várják, hogy végre megmutatkozhassa­nak. Hárskúton ökumenikus isten- tisztelettel emlékeztek, és buzdí­tották a nyelvhatáron vagy szór­ványban élő magyarokat a meg­maradásra. A következő úti cél Dernő volt, ahol a Csemadok újjá­alakulásának 50. évfordulója al­kalmából emelt kopjafát, a 48-as emlékművet és a katolikus templo­mot tekinthették meg. A lucskai romtemplomnál tett látogatás után Barkára érkeztek az erdélyi vendé­gek, ahol díszkapuval fogadták őket. Az újkenyér ünnepével és az aratással kapcsolatos szokásokat mutatta be a helyi folklórcsoport. Innen a csapat a Szádelői-völgybe zarándokolt, amelynek természeti szépségeit Gordon László, a Gö- mör-tornai Karszt legjobb ismerője mutatta be. Debrődön a Szent László-forrásnál, pihent meg a csa­pat, ahol a legenda szerint a király menekülés közben ráugratott egy kőre, és abból víz fakadt. A deb- rődiek a több mint egyórás műso­rukban a magyar történelem jeles eseményeit jelenítették meg való­ban élvezetes előadásban. Másnap Kassán a delegáció magyar misén vett részt a Szent Erzsébet dóm­ban, és megtekintették a nagysá­gos fejedelem, Rákóczi sírboltját és a rodostói házat. Süli János, Kassa Óváros polgármestere be­számolt a vendégeknek az önkor­mányzati munkáról, Kollár Péter, a Thália Színház igazgatója a szlo­vákiai magyar színházak helyzeté­ről, Mihályi Molnár László tanár pedig a kassai oktatás és közműve­lődés történetéről tájékoztatta a vendégeket, s nem maradt el a Thália Színház előadása sem. Az erdélyi pedagógusok, lelkészek, muzeológusok, írók civil szerveze­tek vezetői, közművelődési dolgo­zók nevében Beder Tibor, a Ma­gyarok Székelyföldi Társaságának és a Julianus Alapítvány elnöke foglalta össze a IV. Lármafa-talál­kozó hozadékát. A találkozó üze­nete egy Szent László legendából indul ki, amikor László herceg, a későbbi király és Szent a leányrab­ló kuntól Cserhalomnál visszasze­rezte az elrabolt leányt, egy leen­dő anyát, aki majd továbbadja az anyanyelvet gyermekeinek. „Ko­runk modern világában, a Kárpát­medence peremterületein újra kérdésessé vált anyanyelvűnk fennmaradása. Szükség van hát arra, hogy felkészítsük a magyar­ságot védelmére” - olvasható a IV. Lármafa-találkozó üzenete. VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: HELYENKÉNT BORULT ÉGBOLT, 17-27 FOK ELŐREJELZÉS A Nap kel 05.05-kor - nyugszik 20.49kor A Hold kel 19.01 -kor - nyugszik 02.18-kor A Duna vízállása - Pozsony: 275, apad; Medve: 80, változatlan; Komárom: 160, apad; Párkány: 90, apad. Változóan felhős, helyenként borult égboltra számít­hatunk. Eső bár­hol előfordulhat. A legmagasabb nappali hőmérséklet 17 és 22 Cel­sius fok között alakul; az ország déli, délnyugati területein azon­ban akár 27 fokig felmelegedhet. Északnyugati, északi szél várható 8 m/s-os sebességgel. Az éjszakai hőmérséklet 10 és 14 fok közé csökken. Holnap hidegfront érke­zik az ország fölé. Felhős lesz az égbolt és többfelé várható zápor, zivatar. A legmagasabb nappali hőmérséklet 21 és 25 fok között alakul. ORVOSMETEOROLOGIA A szív- és érrend­szeri betegségek­ben szenvedők ma jobbára pozitív hatásokkal szá­molhatnak. Gyak­rabban fordulhat elő migrénes ere­detű fejfájás, az alacsony vérnyomá- súaknál általános rosszullét, gyen­geség jelentkezhet. Komolyabb problémákkal a mozgásszervi, főleg reumatikus betegségekben szenve­dők számoljanak. A magasabb vér- nyomásúaknál depresszió jelent­kezhet, a változó időjárású helyeken a különböző bőrbetegségek tünetei­nek erősödése várható. Holnap a mai hatások többsége megmarad, sőt némelyek még erősödhetnek is. Holnap CSALÁD KŐI ♦ Átadtuk a légtisztítót a boldog nyertesnek ♦ 50 tuti úti tipp ♦ Milyen a kínai átlagcsalád? HÉTVÉGI MAGAZIN

Next

/
Thumbnails
Contents