Új Szó, 2003. július (56. évfolyam, 150-175. szám)
2003-07-10 / 157. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2003. JÚLIUS 10. Gazdaság és fogyasztók Q Szlovákia növekedésének motorja a külföldre irányuló kivitel, ezért a fellendülés hosszú távon is fenntartható Az elvonáscsökkentéssel beruházásokra vadásznak A térség sikerországa lehetünk Az úthálózat fejletlensége elriaszthatja a valódi nagyberuházókat az elmaradott térségektől (Pavol Funtál felvétele) Pozsony. Az egységes 19%-os adó tervezett bevezetése, a rendelkezésre álló olcsó munkaerő, és a kormány reformok iránti elkötelezettsége kimozdította Szlovákiát a holtpontról. GÁL ZSOLT A gazdasági növekedés tekintetében Szlovákia több mint egy éve a térség éllovasának számít. Tavaly a bruttó hazai termék (GDP) 4,4%-kal nőtt, idén az első negyedévben pedig még mindig 4,1%-os volt a gazdaság növekedése. Csehországban a GDP csak 2,2%-kal, Magyarországon 2,7%-kal emelkedett 2003 első három hónapjában. Ráadásul a cseh és a magyar gazdaság szekerét jórészt a kormányzati túlköltekezés húzza. A szlovákiai növekedés fő motorja viszont a külföldre irányuló kivitel, ezért a növekedés hosszú távon is fenntartható. A külkereskedelmi mérleg az önálló Szlovákia történetében még soha nem alakult olyan jól, mint idén májusban. A kivitel 1,9 milliárd koronával haladta meg a behozatalt, az utolsó három évben ez volt az első kereskedelmi többlet. Közben a szomszédos országok súlyos kereskedelmi hiánnyal küzdenek. Jó hírek érkeztek a munkaerőpiacról is. A munkanélküliek aránya májusban 15 százalék alá esett, számuk 433 ezer főre csökkent. Tavaly decemberhez képest 71 ezerrel kevesebben voltak a munkaügyi hivatalok nyilvántartásában. Biztató, hogy a foglalkoztatottak száma évek óta növekszik, és valószínű, hogy ez a folyamat továbbra is folytatódni fog. Tavaly minden korábbi rekord megdőlt, a beruházások nagysága meghaladta a 4 milliárd dollárt. A kilencvenes évek végéig legfeljebb csak álmodhattunk ekkora összegekről, akkoriban évente legfeljebb 300-400 millió dollárnyi külföldi befektetés csordogált az országba. Idén az első negyedévben további 10,7 milliárd koronányi beruházást vonzott az ország. Nagyszombatban júniusban tették le Szlovákia második autógyárának az alapkövét. A Citroen és Peugeot márkákról ismert francia PSA konszern csaknem 30 milliárd koronát kíván itt befektetni, és 3500 új munkahely létrehozását tervezi közvetlenül a gyárban. A háttéripar és a beszállítók megjelenésével az új munkahelyek száma akár a 10 ezret is elérheti. Mivel a PSA 2006-tól 300 ezer autó gyártását tervezi az új gyárban, és valószínű, hogy akkora a Volkswagen termelése is felfut erre a szintre, pár év múlva akár 600 ezernél több autót is gyárthatnak Szlovákiában évente, s ezzel a 100 ezer lakosra jutó legyártott autók számát tekintve világelsők lehetünk. Bizakodásra ad okot, hogy az eddig jórészt a főváros környékére koncentráló külföldi befektetők megindultak az ország középső és keled része felé. A brazil Embraco Poprád- ban 1800 új munkahelyet kíván teremteni, hogy a hűtőgépekhez alkatrészeket gyárthasson a már ott működő amerikai Whirpoolnak. A spanyol Jobelsa, amely komoly autógyárak (többek között a Volkswagen, a Seat, a Peugeot, a Ford és a Renault) beszállítója az év végéig négyszáz fővel új üzemet szeretne beindítani Kassán, és később további 200 fő felvételét tervezi. Korábban az ország valósággal kettészakadt: egy gazdagabb nyugati régióra Pozsony környékén és az ettől fényévnyi távolságra lemaradó keleti, déli és középső országrészekre. Ha ez az állapot nem is fog egy csapásra megszűnni, a régiók közötti hatalmas különbségek valamelyest mérséklődhetnek a beruházók jóvoltából. Bár az úthálózat fejletlensége elriaszthatja a valódi nagyberuházókat az elmaradott térségektől (ezért választotta például a PSA Nagyszombatot és mondjuk nem Eperjest), de az Embraco és a Joble- sa példája azt mutatja, hogy a közepes nagyságú vállalatok számára ez nem feltétlenül akadály. A második Dzurinda-kabinet 19%- os egységes adót kíván bevezetni, csökkenteni akaija a járulékelvonásokat, megkönnyítette az elbocsátásokat, és hajlandó komoly támogatásban részesíteni a beruházókat. A másik tőkét vonzó tényező a nagy számban meglévő szabad és olcsó munkaerő. A munkabérek hozzávetőleg még mindig egyharmadával alacsonyabbak a cseh vagy a magyar átlagnál. Miközben Szlovákia reformpolitikájával máris kivívta a külföldi sajtó elismerését, addig a hazai lakosság egyelőre keveset érzékel a gazdasági sikerekből. Az átlagpolgárnak egyelőre augusztustól a fogyasztási adó emelésével kell szembesülnie, ami a sör, a dohány- termékek és az üzemanyagok árának növekedéséhez vezet. Ezután jön jövő évtől az egységes 19%-os hozzáadott-érték adó (DPH), ami ugye azt jelenti, hogy az eddigi 14%- os alacsonyabb adókulcs, amelyet például az alapvető élelmiszerekre vetettek ki megszűnik, s ez újabb áremelkedést okoz. Emellett azzal is számolni kell, hogy még egyszer jelentősen emelik a gázárakat. Ezen „népnyúzó” intézkedések következtében aligha nő a kormány népszerűsége, a választási ciklus végére (2006) azonban beérhetnek a gazdasági reformok gyümölcsei. A Dzu- rinda-kormány ugyanis a népszerűtlen intézkedések sorozatát a választási ciklus elejére időzítette. 2004 januátja után már nem várhatók sem nagyobb áremelések, sem nagyobb elbocsátások, sem a szociális kiadások jelentősebb lefaragása. Ellenkezőleg, ha minden jól megy, akkor folytatódnak a külföldi beruházások, nőni fog a foglalkoztatottság és emelkedni fognak a reálbérek. így az átlagember is egyre inkább a saját pénztárcáján keresztül fogja érzékelni a gazdasági helyzet javulását. Magyarország ősszel Közép-Európa vezető gazdaságai közé tartozott, mára azonban leszakadni látszik Medgyessy Péter szerint nincs válság ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Nem megszorítások kellenek a költségvetésben, hanem takarékosság - állítja Medgyessy Péter magyar miniszterelnök. A kormányfő szerint a magyar gazdaság nincs válságban, de a magyar gazdaságpolitikában nagyon sok a tennivaló. „Az egész világ és Európa egésze növekedési deficittel küzd. Ennek ellensúlyozására a magyar gazdaságpolitikának nagyon sok tennivalója van, de a válság minősítés kifejezetten politikai természetű, más oka ninGS. Politikusnak pedig érdemes tudnia: óvatosan kell bánnia a minősítgetések- kel, ha gazdaságról beszél” - állította a magyar kormányfő. „Idén az első negyedévben a GDP-növekedés 2,7 százalékos volt, míg egy évvel korábban 2,9 százalékos, tehát gyakorlatilag nincs érdemleges lassulás. Ez jobb annál, amit Csehország vagy Lengyelország produkál, s lényegesen kedvezőbb annál, amit a nyugat-európai országok, illetve az Amerikai Egyesült Államok fel tudnak mutatni. Tehát miközben az egész világ súlyos gondokkal küzd, Magyarországon a gazdaság működőképes, prosperál” - fogalmazott a kormányfő Orbán Viktor korábbi miniszterelnök bírálatára reagálva, miszerint gazdasági válság fenyegeti az országot. Nem osztja Medgyessy álláspontját Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének ügyvezető elnöke sem. Szerinte a magyar gazdaság „vészhelyzetben van, ezért az államnak azonnal be kell avatkoznia”. Demján szerint Magyarország verseny- képessége azért csökkent, mert a környező országokhoz képest magasabb a társasági és a személyi jövedelemadó, drágább a munkaerő és komoly tétel az iparűzési adó is. Várhatóan a következő 24 hónapban a világban gyorsul a fejlődés, s ebből Magyarországnak profitálnia kell. Ehhez javítani kell a versenyképességet és biztosítani kell, hogy a vállalati szektor számára maradjon elég tőke, vagyis az állam ne tenyereljen rá a nemzetgazdaságban kialakult összes forrásra. Magyarország ősszel még Kelet-Kö- zép-Európa vezető gazdaságai közé tartozott, mára azonban leszakadni látszik. A német Deka Bank konvergenciaindexe négypontos romlást jelez az elmúlt nyolc hónap alatt, az ICEG és a Világgazdaság hasonló mutatója alapján pedig Magyarország csak a hatodik helyen áll a térségben. Lett- és Lengyelország eközben javítani tudta pozícióját (főként az intézményi felzárkózás területén), így e két állam már csak minimális mértékben marad el Magyarország mögött. Az első körös jelöltek közül sereghajtónak számító Szlovákia és Litvánia is javítani tudta pozícióit tavaly október óta, a délkelet-európai térségben élenjáró Horvátország pedig kifejezetten látványos előrelépést ért el. A Deka Bank elemzésének figyelmeztető üzenete nem elszigetelt jelenség. (VG, MTI) A társasági adó 31 százalékról a jövő évben 28 százalékra, a további két évben pedig 24 százalékra csökkenne Radikális gazdasági reformok Csehországban KOKES JÁNOS Prága. A cseh kormány véglegesítette az államháztartási reform tervezetét, miután kedden pontosította és elfogadta a reform utolsó két, eddig még nyitott kulcspontját: a lakásépítési célú takarékosság állami támogatásának csökkentését, valamint a cégadó fokozatos mérséklését. Vladimír Spidla kormányfő az ülés után megerősítette, hogy az egész államháztartási reformcsomagot július 22-én rendkívüli ülésen tárgyalja meg a képviselőház. A lakásépítési célú takarékossági program keretében - ezzel az állam a lakásvásárlást illetve a lakások felújítását kívánta támogatni - jelenleg minden résztvevő állampolgár az évente megtakarított összeg 25 százalékára, maximum 4500 korona állami támogatásra jogosult. A futamidő öt év, s aki nem vesz fel kedvezményes kölcsönt, az öt év után szabadon rendelkezhet pénzével. Mivel jelenleg több millió ember spórol - mert ez a legnagyobb jövedelmet hozó banki takarékossági program - az állam kiadásai 2002-ben már 12,5 milliárd koronára nőttek. A kormányzat szerint ez már tovább nem növelhető, illetve nem tartható. Bohuslav Sobotka pénzügyminiszter szerint a jövőben az állami támogatás csak a megtakarított összeg 12 százalékát fogja kitenni, ami maximum 3 ezer koronát jelent. Ehhez viszont 20 ezer koronát fog kelleni betenni a számlára évente, míg korábban 18 ezer elég volt a 4500 koronás támogatás megszerzéséhez. A futamidő hat év lenne. Azok, akik a megtakarított pénzt valóban lakásvásárlásra fordítanák, bizonyos kedvezményeket kapnának. Ez azonban még nincs véglegesítve. A takarékossági programban résztvevő bankok bírálják a kormány elképzeléseit, s azt állítják, hogy ezzel valószínűleg jelentősen megcsappan a takarékoskodó állampolgárok száma, ami pénzhiányhoz vezethet. Ugyancsak változás, hogy az eddigi rendelkezésektől eltérően a jövőben a szülők nem vezethetnének számlát 15 éven aluli gyerekeik nevére. A társasági adó a jelenlegi 31 százalékról a jövő évben 28 százalékra csökkenne, majd a további két évben 24 százalékra. A cégek az adóalapjukból a jövőben csak a 900 ezer koronánál olcsóbb kocsik árát vonhatják le, a drágábbak árát már nem. Azok a magánvállalkozók, akik eddig adóbevallásuk szerint nyereség nélkül gazdálkodtak és ezért nem fizettek adót, a jövőben adókötelesek lesznek. Számukra a kormány bevezeti az úgynevezett minimális adót, amely a havi átlagkereset 50 százaléka lesz. Jelenleg a havi átlagbér 15 500 korona. A cseh államháztartási reform célja 2006-ig a jelenlegi 6,2 százalékról a bruttó hazai termék négy százalékára csökkenteni a közkiadások hiányát. A nyilvánosságra hozott elképzelések szerint a következő három évben 200 milliárd koronával kell csökkenteni a közkiadásokat. Az adótörvények módosításával pedig 70 milliárd koronával kell növelni az állam bevételeit. A kormány államháztartási reformját a szakszervezetek és az ellenzék is élesen bírálják. Vladimír Špidla kormányfő azonban korábban több ízben is kijelentette: ha a reformot nem sikerül keresztülvinnie, akkor lemond. Regionális adóreform ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Közép-Európa reformországai az elmúlt időszakban sorra hajtják végre adóreformjaikat. Az EU-csatlakozásra váró országok közül az első adócsökkentő lépést június elején a konzervatív-liberális szlovák kormány tette meg. Ennek megfelelően a Dzurinda-kabinet a vállalkozói adót 2004-től 25 százalékról 19 százalékra kívánja csökkenteni. Június közepén a Lengyelországban kormányzó szociáldemokraták is hasonló lépésre szánták el magukat, és az adókulcsot 27 százalékról 19 százalékra csökkentették. Június végén azután a csehek is 31-ről 24 százalékra csökkentették az adókulcsot, amely Magyarországon már 18 százalékos. Amennyiben a nemzeti parlamentek mindehhez beleegyezésüket adják, az új tagállamokban az adókulcsok messze a jelenlegi tagországokban hatályban lévő adókulcsok alatt maradnak. Az átlagos adókulcs ugyanis a mostani tagországokban 31,7 százalékos. A cseh pénzügyminisztérium nem csinál titkot abból, hogy az adó- csökkentéssel Szlovákia példáját kívánta követni. A két ország az 1993-ban bekövetkezett szétválás óta amúgy is verseng a beruházókért. A kiszámíthatatlan pozsonyi helyzet miatt a csehek jóval több beruházót vonzottak. Időközben azonban egyes elemzők szerint Szlovákia a térség mintadiákjává vált. S az alacsony adók mellett Szlovákiában kedvező tényezőt jelentenek a bérköltségek, amelyek 30 százalékkal a cseh bérköltségek alatt maradnak. Az adókulcs csökkentésének jótékony hatásával a lengyel kormány is tisztában van. Lengyelország mindeddig arról volt híres, hogy a cégekre magas terheket rótt. Ilyen körülmények között a vállalkozói adó csökkentése igen jó jelzés, még akkor is ha csak a gazdasági környezet egy részét érinti. Az Európai Unióba való belépéssel azonban a szóban forgó országoknak le kell mondaniuk a beruházók vonzásának erről a jól bevált eszközéről. A csatlakozási tárgyalásokon az Európai Bizottság ragaszkodott ahhoz, hogy mindenfajta adóelőnyt fokozatosan meg kell szüntetni. Brüsszel ugyanis azon a véleményen van, hogy mindenfajta kivétel - így a külföldi cégek esetleges adómentessége - egyfajta állami segítséggel ér fel, s mindez akadályozza a szabad versenyt. (MTI) A vidékfejlesztési bizottság a megoldást hiányolja Kifogásolt zöld jelentés ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Kritikusan értékelte a földművelésügyi tárca áldal kidolgozott idei ún. zöld jelentést a szlovák törvényhozás agrárbizottságának vidékfejlesztési albizottsága. Hamerlik Richárd parlamenti képviselő, a földművelésügyi bizottság alelnöke lapunknak elmondta: az általa vezetett szakértőcsoport ugyan kiemelte azt a tényt, hogy a jelentés elkészült, aprólékosan, statisztikai számokkal alátámasztva bemutatja az ágazat helyzetét, azt azonban kifogásolta, hogy a lehetséges kiutat a jelenlegi helyzetből már nem vázolja fel. A jelentés hamarosan a parlament agrárbizottsága, majd a plénum elé kerül, (gy) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Schuster ma dönt az adótörvényekről Pozsony. Rudolf Schuster köz- társasági elnök tegnap sem hozott végleges döntést arról, hogy aláírja-e a parlament által elfogadott adótörvényeket. Az elnök ma találkozik Ivan Miklós pénzügyminiszterrel, és ígérete szerint ezt követően dönt. Az elnök tanácsadói azt javasolják, hogy az egészségügyben, az alapvető élelmiszerek esetében és kulturális téren alacsonyabb hozzáadottérték-adót vezessenek be. (TASR) Megtartják a VSŽ részvényeket Pozsony. A kormány tegnap nem hagyta jóvá a Kassai Vasmű (VSZ) 16,46 százalékos részvény- csomagjának az eladását. A vagyonalap tulajdonában lévő részvénycsomagot részvényenként 88 koronás áron kívánták értékesíteni. Ha a csomagot sikerült volna eladni, akkor az alap 238 millió koronához jutott volna. Tatjana Lesajová az alap szóvivője szerint a kormány elutasítása miatt egyelőre nem tudják, hogy az említett összeg, mikor érkezhet meg az állam számlájára. (TASR) Rosszul teljesített az olajfinomító-ipar Pozsony. Májusban éves összevetésben 4,1 százalékkal nőtt Szlovákia ipari termelése, valamivel gyorsabb volt, mint az áprilisi 3,7 százalék, de elmaradt az év első három hónapjának 8 százalék feletti növekedési ütemétől. A várakozásoktól messze elmaradó májusi teljesítmény az olajfinomító ipar termelése 42,6 százalékos visszaesésére vezethető vissza. (TASR) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 41,644 Lengyel zloty 9,340 Angol font 59,861 Magyar forint (100) 15,847 Cseh korona 1,318 Svéd korona 4,557 Dán korona 5,601 Szlovén tollár (100) 17,768 Jaoán jen (100) 31,079 Svájci frank 26,970 Kanadai dollár 26,956 USA-dollár 36,720 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 40,47-42,77 35,48-37,88 1,30-1,36 14,87-16,87 OTP Bank 40,54-42,66 35,65-37,62 1,29-1,35 15,29-16,46 Postabank 40,49-42,79 35,36-38,08 1,29-1,35 14,05-17,65 Szí. Takarékpénztár 40,52-42,49 35,64-37,46 1,28-1,35 15,15-16,58 Tatra banka 40,52-42,68 35,76-37,66 1,29-1,35 15,24-16,50 UniBanka 40,55-42,63 35,78-37,62 1,28-1,35 14,30-15,24 Általános Hitelbank 40,52-42,68 35,76-37,66 1,28-1,35 14,98-16,72 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA)
