Új Szó, 2003. július (56. évfolyam, 150-175. szám)
2003-07-09 / 156. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2003. JÚLIUS 9. Riport Kézműves hagyományőrző tábort rendeztek tizedszer a Czuczor Gergely Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában, idén azonban Fonyód helyett Érsekújvárban Bőrből dobot, anyagból babákat készítettek A gyakorló szülőnek már számos fortélya van arra, hogyan foglalja le csemetéit a nyári hónapokban. Mindenképpen óriási előnyt jelenthet, ha a városban, esetleg valamelyik környező faluban élő nagyszülő is hajlandó kivenni a részét a gyerekekkel való törődésből. SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvárban a szülők többnyire valamelyik táborba is beíratják gyermeküket. Sajnos, ma már sokkal inkább a pénztárcájuktól, anyagi lehetőségeiktől, mintsem az ízlésüktől és a gyerek kedvteléseitől függ, hogy melyiket részesítik előnyben. CSAK AZ LEHET JÓ, AMI DRÁGA ? Az utazási irodák kínálatán túl a helyi Piramis Szabadidőközpont csaknem ötszáz koronás városi táborán kívül a Művelődési Akadémia tíznapos számítógépes és angoltábort szervez nyolcszáz koronáért júliusi és augusztusi időpontokkal, ugyanakkor a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség kis- és nagycserkészei is készülnek már a nyári tanyázásra. A Czuczor Gergely Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola idén két magyarországi hagyományőrző tábort, egy hazai természetjárót, valamint egy helyi, reggel nyolctól délután négyig tartó foglalkozásokból állót is kínált a gyerekeknek. Az utóbbi, egyhetes kézműves és hagyományőrző tábor június 30-tól, július 4-ig tartott. „Korábban, kilenc éven át Fonyódon rendezte meg az iskola ezt a tábort, most a tizedik évben ugyanilyen hagyományőrző, illetve kézműves jelleggel az iskolában szerveztük. Célunk elsősorban az volt, hogy még több gyermek számára tegyük elérhetővé” - mondja Gátasi Irén igazgatónő, amikor az iskola nyári kínálatáról faggatom. A tábor több helyszínen is zajlott, hétfőn az iskola termeiben rongybabát, bőrből könyvjelzőt készítettek a kis mesterek, de nem maradt el az udvaron a fütballcsata és a karikázás sem. A keddi nagy forróságban a városi strandra látogattak. „A tanítás utolsó heteiben úszótanfolyamon voltunk, ezért örültünk annak, hogy az ott tanultakat a tábor idején tovább gyakorolhatjuk. Nagy volt a meglepetésünk, amikor a már szabadságoló testnevelés szakos Rédey Péter tanító bácsi is kilátogatott a strandra és tovább foglalkozott velünk. De nem ő volt az egyetlen, erősítésként más tanítók is eljöttek közénk a gyerekeikkel” - újságolták a strandról kipi- rultan és fáradtan hazaballagó, júniusig még másodikos, ősztől viszont már harmadikos Zsuzsika, Dórika és Máté. Fahrer Edit, a nyolcéves Zsuzsika édesanyja szerint a lányát ezen a héten mintha kicserélték volna. A foglalkozásokon tanultakról órák hosszat tud mesélni, nem csoda, hogy ő maga is elégedett a táborral. FÁRASZTÓ MUNKA A BATIKOLÁS Másnap az alapiskolába Horváth Melinda és Harcsa Andrea pedagógusok foglalkoztak a gyerekekkel. E napon fehér trikókat kaptak reggel, és a batikolás művészetét tanulták. Nem volt könnyű feladatuk, hiszen a madzagot jó erősen meg kellett kötözni, néhányan közülük úgy elfáradtak, hogy bújócskázni mentek az udvarra, míg a trikókat a táborvezetők kékre és pirosra festették. Ezután gyöngyből készítettek képeket és megbeszélték a másnapi, komáromi kirándulás részleteit. Az Európa Udvar, Duna Menti Múzeum és Tiszti Pavilon megtekintése várt rájuk. Pénteken pedig dobot készítettek, valódi, ősmagyar bőrdobot. „Tavaly már csináltunk ilyet a nagyobbakkal, és bizony jó erős kézre, sok türelemre volt szükségünk. Ezen kívül a tábort látogató 28 gyermek - elsőstől egészen a hetedikesig - megtanult üvegpoharakat festem. Azt tapasztalom, hogy az alsó tagozatosok sokkal figyelmesebbek, fegyelmezettebbek, mint a nagyok. A korábbi, fonyódi táborokban elsősorban a felső tagozatos gyerekekkel foglalkoztunk, bizony sokkal nehezebb volt lekötni a figyelmüket, mint a kicsiknek” - árulta el Harcsa Andrea, akit az angol nyelvet tanulók az iskolaév során ugyancsak megkedveltek. Horváth Melinda ez alatt nagy türelemmel főzi ki a trikókat. Az udvarról visszatérő gyerekek pedig lesik, találgatják melyik remekmű kié. „Ki milyen mintázatú batikolt trikót készített, olyan lesz a végeredmény is. Nem könnyű feladat megjegyezni a csomók formáját, de szerencsére egyszerre csak három trikót tudunk befesteni, így nem lesz túl nagy a kavarodás” - moso- lyodik el Horváth Melinda. A gyerekektől megtudom, hogy őt a kedvességéért és türelméért már az első napon megkedvelték. Az idei, érsekújvári kézműves tábor valódi családi hangulatban zajlott, és nagy meglepetésünkre, nem csak az ezzel megbízott pedagógusok szakítottak néhány órát a szabadidejükből, hogy foglalkozzanak a gyerekekkel. Az iskola, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége, valamint a városi önkormányzat támogatásával rendezett egyhetes nyári tábor a szülőnek csupán háromszáz koronájába került, mégis sikerült biztosítani gyümölcsöt, inni és ennivalót az alapiskolásoknak, akik nagy örömükre emlékül hazavihettük saját készítésű mesterműveiket. Horváth Melinda tanítványával (A szerző felvétele) A Jablonca Polgári Társulás hagyományt kíván teremteni a búcsúi vásárral, amelyet idén másodízben szerveztek meg Jótékonysági koncert a templom megmentéséért KOVÁCS ÁGNES Bár idén sehonnan sem kapott anyagi támogatást a rendezvényre, ez sem tántorította el a Jablonca Polgári Társulást attól, hogy másodízben is megrendezze a búcsúi vásárt és koncertet. Igazi összefogás volt ez a nap, amikor nemcsak a helybeliek segítsége, hanem a fellépő művészek, a portékáikat árusító kézművesek is hozzájárultak ahhoz, hogy a Péter Pál napi búcsú jól sikerüljön. A szervezők jövőre már fesztiválban gondolkodnak. Igazi búcsúi hangulat volt Jab- loncán a második búcsúi vásáron. Már régóta évente csupán egyszer celebrálnak misét a helyi katolikus templomban, mivel az épület rendkívül rossz állapotban van, és a község katolikus híveinek a száma is erősen megcsappant. Az öregek szerint a jabloncai katolikus templom a világ legszebb temploma. 1781-ben épült, az alapok az 1500-as évekből származnak. Építésében a jablonca- iak mellett a szomszédos Szilice község és az azóta már nem létező, magyarországi Derenk község lakói segédkeztek. Persze, kellett hozzá egy gazdag mecénás, aki az Andrássyak családjában akadt. Csakhogy a majd hatszáz lelket számláló település azóta alig a felére zsugorodott, a katolikus hívek száma ma már elenyésző. Mivel közben - 1943-ban - a katolikus Derenk lengyel lakosságát kitelepítették, Szilice község felépítette a maga katolikus templomát, s egyre kevesebb templomjáró maradt. Az épület fokozatosan pusztulni kezdett. Sekrestyéje rég beomlott, teteje beázik, az oltárkép vászna elhasadt, a falak közt A visszacsalogatott árusok madarak kerestek menedéket. Mindent, ami mozdítható volt benne, biztonságosabb helyre vitték vagy ellopták. Orgonája állítólag valamelyik kassai templomban van. Minden évben azonban egyszer a búcsúi misére ünnepi (Szabó Ottó felvétele) díszbe öltöztetik a templomot. Előveszik a komódból a térítőkét, virágokkal és nyírfa ágakkal, kis fácskákkal takarják be a málladozó falakat. Két évvel ezelőtt határozták el a Jablonca Polgári Társulás tagjai és támogatói, hogy megpróbálják megmenteni a templomot, és pályázatokkal, valamint rendezvények bevételével megpróbálják megszerezni a felújításhoz szükséges húszmillió koronát. Idén az önkormányzat is csatlakozott a társuláshoz, 2010- ig bérbe venné az épületet, és pályázatok útján igyekszik megszerezni a szükséges pénzt is. Az idei búcsú szervezői azt szerették volna, hogy úgy mint régen, ismét sátrak álljanak az utcán, és búcsúfiát lehessen vásárolni. Visszacsalogatták az árusokat, akik már rég elmaradtak Jabloncáról. Itt azonban a haszontalan műanyag játékok helyett igényes kézműves- és ipar- művészeti tárgyakat vásárolhattak az érdeklődők. Volt ott minden, szőtt takarók, kerámia, fonott kosarak, fajátékok, tájképek, művészi igényű fotók, kovácsolt gyertyatartók, mézeskalács. A vásárt a kassai Csámborgó zenekar tette hangulatosabbá, amely a rozsnyói Búzavirágnak húzta a talpalávalót. A főműsort a kassai Pátria Régizene és Táncegyüttes szolgáltatta a reneszánsz katolikus templomban, a belépődíjból befolyó összeget a templom tatarozására fordítják. HOGYA GYÖRGY Határ menti kulturális és sporttalálkozó, népi kézműves-bemutató és - vásár, valamint határ menti ökumenikus gyülekezeti találkozó volt a része a Pácinban hétvégén megrendezett VIII. Bodrogközi Napok rendezvénysorozatnak, amelyre szlovák oldalról is rengetegen látogattak el. A műsor nagy része a Mágóchy-kastély udvarán zajlott. Meglepetésként érte a nagyérdeműt, hogy Nagykövesd testvérközség nem szerepelt társrendezőként a rendezvény műsorfüzetében, ám mind Pácin, mind Nagykövesd polgármestere megnyugtatásul közölte, jövőre és a későbbiekben is közösen szervezik a Bodrogközi Napokat. „Új polgármesterként új önkormányzattal kezdtem a munkát, fontosabb és sürgősebb teendőink akadtak, semhogy ezzel az ünnepséggel kellően foglalkozni tudtunk volna” - állítja Nagy Attila, Nagykövesd polgármestere. Barati Attila, Pácin polgármestere szerint a nyolcadik alkalommal megrendezett ünnepség így is megtartotta bodrogközi jellegét, hiszen majdnem húsz felső-bodrogközi (tehát szlovákiai) polgármester is részt vett a megnyitón és a délutáni bodrogközi polgármesterdalnokok műsorában. „A vasárnapi szentmise is arról szólt, hogy Bodrogköz egy és oszthatatlan, noha a trianoni határt húztak közénk!” - tette hozzá. Önkéntelenül is felteszi magának a kérdést az ember: vajon miben is nyilvánul meg a bodrogköziség? Melyek azok a jellegzetességek, amelyek meghatározzák e vidéket? Mert a bodrogközi ember szívélyes és jóindulatú, az köztudott, de miben látják egyedinek magukat vezetőik? „Természetesen minden vidéknek megvannak a hagyományai, s mint minden magyar vidék, ez is ezeregyszáz éves múltat tudja felmutatni, a temetőinkben a mi őseink nyugszanak” - Mondja Barati Attila. „A bodrogköziséget abban látom, hogy bármilyen csapás ért minket, bárhova kellett - a nagy nyomor elől - elköltöznünk, kivándorolnunk, mindig megmaradtunk bodrogközinek, mert a gyökereink idekötnek bennünket. S nekünk az a feladatunk, hogy ezeket a gyökereket ne hagyjuk elszáradni, hogy továbbra is megmaradjunk bodrogközieknek.” A két nap alatt rengeteg műsort tekinthettek meg a vendégek, a Pá- cin-Karcsa focimeccsen kidrukkolhatta magát a közönség. A kastély udvarán járva jóleső látvány volt, hogy az olcsóbb piaci áruk mellett népi mesterségek képviselői is jelen voltak. Nagy Attila elárulta, már megvannak a tervek a jövő évi rendezvényre. „Tárgyaltunk a vidék polgármestereivel. Megmutatjuk, milyen gazdag ez a vidék kultúrájában és hagyományaiban. A folklórcsoportok mellett nem maradnak el a kísérőrendezvények sem.” A következő Bodrogközi Napok a párbeszéd, az egymással való szorosabb együttműködésjegyében zajlik majd. VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: JOBBÁRA DERÜLT ÉGBOLT, 22-26 FOK A Nap kel 05.03-kor - nyugszik 20.51-kor A Hold kel 16.16-kor - nyugszik 01.18-kor A Duna vízállása - Pozsony: 285, változatlan; Medve: 95, apad; Komárom: 165, apad; Párkány: 105, apad. ELŐREJELZÉS Jobbára derült lesz az égbolt, az este folyamán északnyugat felől némi felhősödés várható. Komolyabb eső sehol sem valószínű. A legmagasabb nappali hőmérséklet 22 és 26 fok között alakul, északon legfeljebb 20 fokra számítsunk. Északnyugati szél 3 és 7 m/s közötti sebességgel, az ország délnyugati részén némileg erősebb. Éjszaka a hőmérő higanyszála 15 és 11 fok közé süllyed. Holnap a mainál valamivel felhősebb égboltra számíthatunk. A legmagasabb nappali hőmérséklet 24 és 28 fok között alakul. ORVOSMETEOROLÓGIA A mai időjárás főként a reumatikus és mozgásszervi megbetegedésekben szenvedőket viselheti meg. Az ízületek tájékán és a régebbi sebek helyén enyhébb fájdalmat érezhetünk. Az arra érzékenyek gyomor-, vese- és bélfájdalmakra panaszkodhatnak. Az alacsonyabb vér- nyomásúakat migrénes eredetű fejfájás gyötörheti. A szív- és érrendszeri panaszokkal küszködőkre viszonylag kímélően hat az időjárás, leginkább csak a vérnyomás hirtelen ingadozása okozhat gondot. Holnap is a maihoz hasonló hatások várhatók. Vajon miben nyilvánul meg a bodrogköziség? VIII. Bodrogközi Napok
