Új Szó, 2003. július (56. évfolyam, 150-175. szám)
2003-07-08 / 155. szám, kedd
6 Külföld ÚJ SZÓ 2003. JÚLIUS 8. Ellenzéki győzelem Mexikóban Mexikóváros. A 71 évi kormányzás után három évvel ezelőtt ellenzékbe szorult Intézményes Forradalmi Párt (PR1) édes bosszúként megnyerte a parlamenti választásokat vasárnap Mexikóban. így lekörözte Vicente Fox elnök Nemzeti Akciópártját (PAN), de nyomban ajánlatot is tett Fox- nak, hogy együttműködik vele a gazdaság megreformálásában. Roberto Madrazo, a PRI elnöke rögtön hozzátette azonban, hogy saját reformterveit is meg kívánja valósítani. Foxékat annak idején a külföld is nagy elismerésben részesítette, amiért megtörték a PRI hosszú uralmát, de egyelőre nem tudták beváltani a gazdasági reformokra tett ígéreteiket. Madrazo felszólította Fox elnököt és a többi politikai erőt, hogy együtt teremtsék meg a szükséges konszenzust munkahelyteremtésekhez, a biztonsághoz és a gazdasági növekedéshez. Győzelmével a PRI csattanós választ adott azoknak is, akik azt jósolták, hogy a hatalom elvesztése után a párt szétesik. (MTI) Pekingben Észak-Koreáról Peking. Hu Csin-tao kínai államfő ellenzi, hogy atomfegyverek legyenek a Koreai-félszigeten, de véleménye szerint figyelembe kell venni Észak-Ko- rea biztonsági aggodalmait is. A kínai elnök Ro Mu Hjon délkoreai államfővel közösen tartott pekingi sajtóértekezletén beszélt erről tegnap. Hangsúlyozta: Peking támogatja azokat a diplomáciai lépéseket, amelyeknek célja Phenjan atomfegyverkezési törekvéseinek leállítása. (MTI) Taylor elnök Nigériába távozik Monrovia. Charles Taylor libériái elnök elfogadja Olusegun Obasanjo nigériai elnök menedékjogra vonatkozó felajánlását. Taylor ezt a nigériai államfővel közösen tartott vasárnapi sajtóértekezleten jelentette be. Azt nem közölte, hogy mikor mond le és mikor készül távozni az országból. Mind ő maga, mind pedig a nigériai elnök hangsúlyozta, hogy ha túl sietősen távozik, ismét fellángolhatnak a harcok a nyugat-afrikai országban. Hangsúlyozta, azt is, hogy a hatalom átadásának rendben kell megtörténnie. A libériái elnök egyúttal sürgette az Egyesült Államokat, hogy küldjön békefenntartó erőket. Közben Monroviába érkezett tegnap egy amerikai katonai szakértőkből álló 20 fős csoport, amely feltérképezi, miként lehet a leghatékonyabb segítséget nyújtani a nyugat-afrikai országnak. Washingtoni források szerint George Bush elnök 500-1000 fős erő Libériába küldését fontol- galja. A szenátus katonai bizottságának vezetője ugyanakkor a kaotikus libériái állapotokból fakadó kockázatokat hangsúlyozva emlékeztetett az 1993-as Szomáliái küldetés csúfos kudarcára. (MTI) Taylor előzőleg azt mondta, csak a nemzetközi békefenntartó erők megérkezése után távozik az országból (Reuters) Vlagyimir Putyin orosz elnök ígéretet tett a csecsenföldi terroristák kiirtására Törökország büszkeségét sértették meg az amerikaiak Mindenre elszántak a fekete özvegyek Moszkva. Vlagyimir Putyin elnök minden eddiginél keményebb hangú beszédében könyörtelen harcot helyezett kilátásba a csecsen terroristák ellen. Tegnap is történt egy halálos áldozatot kövewtelő robbanás Moszkvában. Kezdetben, az orosz fővárosban uralkodó feszült hangulat miatt mindenki merényletre gyanakodott. MTI-ÓSSZEFOGLALÓ Később kiderült: munkások terület- rendezés közben gránátokra bukkantak. Ugyanakkor a jelentések eltértek abban, hogy a munkások miképpen találták a gránátokat. Az ITAR-TASZSZ tudósításában azt írta, hogy földmunka során kerültek elő a gránátok, míg az Interfax azt jelentette, hogy egy szeméttárolóban voltak. A rendőrség tegnapi közlése szerint eddig 16 halálos áldozata van a tusinói repülőtéren szombat délután elkövetett öngyilkos merényletnek. A Szárnyak elnevezésű rockfesztivál bejáratánál két öngyilkos terroristanő robbantotta fel az övére erősített pokolgépet. Az eddig nyilvánosságra hozott adatok szerint a legfiatalabb áldozat egy 17 éves lány, a legidősebb egy 39 éves férfi. A terrorakció miatt minden programját lemondó Vlagyimir Putyin orosz elnök tegnap kemény hangvételű beszédben ígérte a terroristák megsemmisítését. Mára gyásznapot rendeltek el Moszkvában. Putyin kijelentette, a terroristákkal szemben hatástalan a megelőzés eszköze: „elő kell rángatni őket a pincékből és a barlangokból, ahol rejtőznek, és meg kell semmisíteni őket”. Az államfő szavai szerint „a csecsenföldi banditák nem csak együttműködnek a nemzetközi terrorszervezetekkel - köztük a legveszélyesebbekkel -, hanem azok részeivé váltak”. Leszögezte, hogy a világ egyetlen országa, így Oroszország sem tűri el, hogy a terroristák pórázon vezessék: ez az állam szétesését jelentené. Az elnök mindemellett hangsúlyozta, hogy a terrorizmus elleni harcnak célzottnak kell lennie: szavai szerint a merényletek végrehajtóinak éppen az a céljuk, hogy a megtorlás a békés csecsen lakosságot sújtsa, és az elforduljon a békefolyamattól. A tusinói merénylet ügyében folytatott nyomozás megállapította, hogy az egyik kamikáze-nőnél talált igazolvány valódi volt: a 20 éves csecsen lány a köztársasággal szomszédos Ingusföldről érkezett Moszkvába. Feltételezések szerint a két nőt egy parancsnok irányította az orosz fővárosban. A hatóságok újabb merényletektől tartanak, ezért a belügy fokozott óvatosságra intette a lakosságot. A sajtó szerint a titkosszolgálatok elismerik, hogy nem fordítottak kellő figyelmet arra a korábbi információra, mely szerint a tavalyi moszkvai túszdráma megszervezését is magára vállaló Sámil Bászájev csecsen hadúr 36 fekete özvegynek is nevezett női kamikázét akar szét- küldeni az orosz városokba. Ezeknek a nőknek a féljük vagy más közeli hozzátartozójuk a csecsenföldi harcokban esett el. A tusinói merénylet egyik elkövetője, Zalihan Elhadzsijeva információk szerint a bátyját vesztette el. Nem került pont a Downing Street és a BBC közötti példátlan háborúskodás végére Tisztára mossák a Blair-kormányt Két amerikai katonát öltek meg tegnap két különböző incidens során Bagdadban. Ramadiban iraki fegyveresekkel csaptak össze az amerikaiak, s ennek során két iraki civilt lőttek agyon. A gyakori támadások miatt az amerikai katonák szinte mindenütt és mindenkit ellenőriznek. (ČTK/AP-felvétel) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ London. A brit kormány nem vezette szándékosan félre a parlamentet az iraki tömegpusztító fegyverek ügyében. A kormány szóvivője pedig nem gyakorolt nyomást a hírszerző szolgálatokra az e fegyverekről közzétett információs csomag megváltoztatása végett, a csomag egyes elemei azonban „indokolatlan hangsúlyt kaptak”. Ezt állapította meg a londoni alsóház külügyi bizottsága, amelynek tegnap ismertetett jelentése, jóllehet bírálatokat is tartalmaz, összességében a kormánynak kedvez. A kormánypárti többségi voksokkal elfogadott vizsgálati anyag szerint Alastair Campbell szóvivő nem játszott semmilyen szerepet abban sem, hogy a tavaly szeptemberben a kormány által közzétett hírszerzési dossziéba bekerült az iraki tömegpusztító fegyverek 45 perces bevetési készültségéről szóló értesülés. A BBC rádió korábban azt állította, hogy ez az információ, amely az iraki háborút megalapozó hírszerzési anyag egyik kulcseleme volt, a Downing Street-i miniszterelnöki hivatal, személy szerint Campbell nyomására került be az információs csomagba. Ebből a BBC-állításból évtizedek óta példátlan háborúskodás robbant ki a kormány és a vüágmércének tekintett közrádió között. A BBC kormányzótanácsa a tegnapra virradó éjszaka megtartott rendkívüli ülése után nyilatkozatban szögezte le ismét, hogy a BBC tudósításai a háború idején pártatlanok voltak. Viszont a külügyi bizottság szerint az iraki vegyi fegyverek 45 perces bevetési készültségéről szóló értesülés májusi közzététele közérdeket szolgált „az akkor rendelkezésre állt információk alapján”. A bizottsági jelentés a tulajdonképpeni alapkérdésről, az iraki tömegpusztító fegyverek létéről azt állapítja meg, hogy ezt továbbra sem lehet bizonyítani, de hozzáteszi: a kormány a háború előtt rendelkezésére állt információk alapján, őszintén feltételezte e fegyverek létét. Hrebenciuc: a regionális autonómia nem oldja, hanem gerjeszti a feszültségeket Két magyar karral az új tanévben MTI-HÍR Bukarest. Az új tanév már két magyar karral kezdődik a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen. Ezt Viorel Hrebenciuc, a kormányon lévő román Szociáldemokrata Párt (PSD) alelnöke a Krónika című erdélyi napilapnak adott interjújában jelentette ki. Hozzátette: az RMDSZ-szel kötött megállapodás kitételei az „élet által normalizált határidőkre” valósulnak meg. Hrebenciuc szerint a magyar kérdés nemzetközi színtérre vitele nem jár eredménnyel. „Ha most, jó néhány év elteltével hideg fejjel elemezzük, 1990. és 1996. között a magyar kérdés nemzetköziesítése nem hozott több jogot a magyar közösség számára, mint az azt követő időszak” - mondta, példaként említve a Moldvában élő csángók kérdését. A PSD alelnöke szerint még az idén, legkésőbb az év végéig a román parlament ratifikálni fogja a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartáját is. Hrebenciuc elismerte, hogy Romániában léteznek etnikai feszültségek, de úgy vélte, hogy ezekre nem a regionális autonómia a válasz, e vita megnyitása „Romániában nem oldja, hanem éppen gerjeszti a feszültségeket”. A vezető kormánypárti politikus szerint nagyon fontos üzenet mindenki számára, hogy az RMDSZ képviselői igent mondtak az alkotmány módosítására, azaz „most, a forradalom után 13-14 évvel, az RMDSZ megszavazta az alkotmányt”. Funar többé nem indulhat Bukarest. Kolozsvár hírhedt polgármestere nem indulhat többé a hely- hatósági választásokon, miután egy büntetőjogi perben a suceavai bíróság jogerősen és visszavonhatatlanul pénzbírságra ítélte. Bár Gheor- ghe Funamak mindössze ötmillió lejnyi (kb. 6 ezer korona) büntetést kell fizetnie, ez bekerül a rendőrségi nyilvántartásba, s a polgármester ezt követően büntetett előéletűnek számít. Funamak mintegy 600 perét tárgyalják különböző fokokon a romániai bíróságok. A törvények értelmében továbbra is a város élén maradhat, de a jövő évi választásokon már nem indulhat, (n) Bizalmi válság? MTI-HÍR Ankara. A török hadsereg vezérkari főnöke szerint bizalmi válságot idézett elő az amerikai és a török hadsereg között egy hétvégi incidens, amelynek során Irakban állomásozó amerikaiak őrizetbe vettek tizenegy török katonát. Egyébként az amerikaiak vasárnap este már szabadon is bocsátották, és tegnap vissza is küldték őket az észak-iraki Szuleimáníjában lévő állomáshelyükre. A török sajtó szinte egyhangúlag elítélte az amerikai hadsereg eljárását, az ország büszkeségén esett sérelemként értékelve azt. Nemzeti érzelmű törökök számos tüntetést tartottak az ügy miatt. Hilmi Özkök vezérkari főnök az USA ankarai nagykövetével folytatott megbeszélés után újságírók előtt elmondta, hogy Törökország és az Egyesült Államok közösen indít vizsgálatot a történtek pontos tisztázására. „Nem hinném, hogy ez volna az amerikai hadsereg általános gyakorlata, nehezen tudnám azonban az ügyet egyszerű helyi incidensként értékelni” - hangoztatta a török vezérkari főnök. Törökország 1990 óta korlátozott katonai jelenlétet tart fenn Észak-Irakban az ottani kurd gerillák féken tartása miatt. Ankara annak ellenére sem volt hajlandó kivonni egységeit a térségből, hogy Irak jelenleg amerikai kormányzás alatt áll. Irán tegnap megerősítette a rakétakísérlet tényét Izraeli aggodalmak MTI-HÍR Jeruzsálem. Izraelt aggasztja, hogy Irán megerősítette a közelmúltban végrehajtott sikeres rakétakísérlet tényét. Ezt Avi Pazner izraeli kormányszóvivő jelentette ki tegnap, nem sokkal azután, hogy Iránban megerősítették a Sahab-3 típusú föld-föld rakétával végrehajtott sikeres kísérletet. A kísérletről a Háárec című izraeli újság számolt be először, még múlt hét péntekén. Az izraeli szóvivő szerint rendkívül nyugtalanító az iráni bejelentés, különösképpen az a tény, hogy Irán nukleáris fegyvert igyekszik beszerezni. Pazner közölte: Izraelt ugyanúgy aggasztja az iráni rakétakísérlet, mint amerikai és európai barátait. Mint fogalmazott, mindent meg kell tenni annak megakadályozásáért, hogy Teherán atomfegyverekhez jusson. Az új típusú rakéta és a nukleáris fegyver együtt súlyosan veszélyeztetné a térség stabilitását. A Sahab-3 rakéta hatótávolsága 1300 kilométer - tehát elérheti Izrael területét -, és mintegy 800 kilogramm súlyú robbanótöltet célba juttatására képes. Nem lehet megbecsülni, hogy az iráni földföld rakéta milyen hatékonysággal tudna célba juttatni biológiai, vegyi vagy nukleáris töltetet. A népszavazás elutasította az alkotmánymódosítást Korzika: senki sem örül, semmi sem változik MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. Nicolas Sarkozy francia belügyminiszter televíziós nyilatkozatban jelentette be, hogy a Korzikán első ízben megrendezett népszavazáson 50,98 százalékos hajszálnyi többséggel a nem szavazatok győztek. A korzikai választó- polgárok tehát elutasították a sziget alkotmányos státusának megváltozatását felajánló kormányjavaslatot. A népszavazást kezdeményező Sarkozy belügyminiszter, a legnépszerűbb francia politikusok egyike kénytelen volt elismerni, hogy a korzikaiak nem kívántak élni a földközi-tengeri sziget számára felajánlott „különleges területei egység” kínálta lehetőséggel. Megfigyelők szerint ez nagyobb önállóságot jelentett volna a korzikaiak számára több területen is. Közölte, hogy a kormány korábbi ígéretéhez híven tudomásul veszi a döntést és érvényben hagyja a status quót. Kiemelte egyúttal, hogy az alkotmánymódosítási javaslatról tartott referendumon a 191 ezer választásra jogosult korzikai lakos 60 százaléka vett részt, ami imponáló érdeklődésről tanúskodik. Jean-Pierre Raffarin miniszterelnök röviddel később szintén leszögezte, hogy a korzikaiak döntését a kormány tiszteletben tartja. Jósé Rossi, a korzikai gyűlés (önkormányzat) kormánypárti elnöke szerint a nemleges vélemény igen csekély mértékben, mintegy ezer- ezerötszáz szavazattöbbséggel kerekedett felül. A korzikai mérsékelt nacionalisták vezetője, Jean-Guy Talamoni, aki az igen szavazatok mellett kampányolt, a kudarc egyik okaként jelölte meg a korzikai prefektus, Claude Erignac feltételezett gyilkosának elfogásáról a referendum küszöbén, péntek este bejelentett szenzációs hírt. Talamoni szerint Yvan Colonna foglyul ejtésének győzelemittas beharangozása után a nacionalisták számára vállalhatatlanná vált a kormány kezdeményezésének támogatása. A vidéki körzetekben az igen szavazatok kis mértékű többsége érvényesült, a Szépség szigetének két legnagyobb településén, Ajaccióban és Bastiában viszont 52,28, illetve 60 százalékos többségbe kerültek az elutasító szavazatok. A földközi-tengeri-szigeten rendezett első referendum negatív eredménye a kormány, a népszavazási ötlet szellemi atyja, Sarkozy belügyminiszter, valamint a korzikai politikai elit együttes kudarca - állapítják meg elemzők. A harmadik gyalogos hadosztály tagjai a felelősek Fosztogattak a katonák MTI-HÍR Washington. Amerikai katonák és hazatérő iraki emigránsok megrongálták és kifosztották Bagdad nemzetközi repülőterének épületét és a betonon álló repülőgépeket, miután április 3-án elfoglalták a légikikötőt. Áz amerikai Time magazin közölt ilyen értelmű jelentést tegnap megjelent legújabb számában. Ä lap a repülőtér helyreállításának irányításával megbízott amerikai tisztre, továbbá az amerikai védelmi minisztérium egy magas rangú illetékesére és a bagdadi repülőtér személyzetének tagjaira hivatkozik. Az egykori Szaddám Nemzetközi Repülőtér elfoglalása utáni két hétben alaposan megdézsmálták a vámmentes árukat kínáló üzlet árukészletét: az italok, cigaretták, illatszerek és márkás órák java része eltűnt a polcokról. Kizárt, hogy irakiak tették volna, hiszen mindez már akkor történt, amikor a repülőtér az amerikai hadsereg biztonsági őrizete alatt állt - mondta a folyóirat munkatárásának a Pentagon egy magas rangú tisztségviselője. A repülőtér alkalmazottai szerint az amerikai 3. gyalogos hadosztály katonái a felelősek, akik elfoglalták a repülőteret. A katonák ráadásul indokolatlanul lövöldöztek a már birtokukba került repülőtéren, betörték az összes ablakot és csaknem az összes üvegajtót.
