Új Szó, 2003. június (56. évfolyam, 125-149. szám)
2003-06-06 / 129. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2003. JÚNIUS 6. A háztartási és a kerti szerves hulladék értékes komposztalapanyag. A városokban is megoldható lenne gyűjtése Aranyat érő talajj avító keverék Adalékok és komposztfelgyorsítók Adalék Összetétel Hatása Algamész száraz tengeri alga sor természetes ásványi sókat tartalmaz; stabilizálja a föld állagát Mésznitrogén szintetikusan előállított keverék mészből és nitrogénből fertőtlenít, kiöli a gyommagokat, károsulhatnak a kis élőlények, régebben gyakran használták, de ma már nem ajánlatos Agyagliszt természetes agyagtörmelék megemeli a föld víz- és tápanyagtároló képességét főleg laza, homokos talaj esetén; serkenti az agvag és humusz összeállását Komposztadalék növényi alapon száraz növények (pl. csalán és macskagyökér), lehet vegyíteni algákkal is harmonizálja és felgyorsítja a felbomlási folyamatot; a rothadás baktériumait elnyomja a komposztélőlényeket pedig serkenti Komposztadalék mikroorganizmusokkal élesztőgomba, Mycorthizagombák növénykivonatkokkal és tápanyagokkal vegyítve nehezen bomló anyagoknál használják a bomlás folyamata sertentésére; a biokémiai bomlást rohamosan felgyorsítja Kőliszt bazalt, porfir, szilícium, magnézium és foszfátok kis mennyiségben fontos nyomelemeket biztosít, a szagokat leköti, közrejátszik a talaj fellaszításában és felmelegítésében; főleg agyagos talajnál használják. Forrás: Csodakert A biohulladékot szeméttárolókba dobálni, drága gépekkel, még drágább üzemanyag felhasználásával elszállítani, lerakási díjat fizetni érte, óriási pazarlás és bűn, hiszen szerves (háztartási) hulladék komposztálható. A komposzt- trágya előállítása nem hétpecsétes titok. Egy kis találékonysággal a növényi hulladékot értékes humusszá változtathatjuk, és a komposzt- tartály is szépen beépíthető a kerti környezetbe. KÖTELES GÁBOR A válogatva gyűjtött szerves hulladékot célszerű a komposztáló előterében tárolni és minél előbb komposztálni. A szerves anyag mennyiségétől függően gömbfából vagy betonlemezekből esztétikus komposztvermek készíthetők. Az igénytelenebbek számára megfelel a kert árnyékos részében ásott gödör is. A komposztverme- met én is úgy készítettem, hogy kertem árnyékos részén kijelöltem egy 6x1 méteres területet. Negyven centiméter mély gödröt ástam, majd a területet negyven centiméter magas deszka és betonkerítéssel körülvettem. Itt gyűjtöm és forgatom a kertből, konyháról és a nyúlólból összegyűlt hulladékot. A folyamatos töltés-forgatás eredményeképpen a gödör tartalmának egyharma- dát érett komposzt, második harmadát megforgatott komposzt és harmadikat friss komposztalapanyag képezi. A komposztálandó anyagot 5-10 centiméteres darabokra aprítom, majd tömörítés nélkül 35-40 centiméter vastagon a komposztgö- dörbe helyezem el. A frissen berakott rétegre 5 cm vastagon elterítem a nyúltrágyát. Ha van fahamu csontliszt, ezt is rászórom, majd az egészet vékony földréteggel takarom. Ha a földréteggel takart rész fölött kellő anyagmennyiség gyűlik össze, újabb réteget rakok, amit nyáron 6-8 hétig érleltetek. A komposzt készítésekor szenteljünk kellő figyelmet az anyag nedvességének. Ha a komposztált hulladék bűzlik, az anyagot nagyon megnedvesítettük, ha penészedik, nedvesíteni kell. A már több éve használt komposztálóban - az egyéb mikroorganizmusokon kívül - a giliszták is megjelennek, amelyek kedvezően hatnak a komposzt minőségére vagy a talajéra, ahová a komposztot kiszórtuk. Az összerakott anyagot fagymentes hónapokban 6-8 hetenként forgatom és a kupacot fűka- szálékkal is takarom. A városi biohulladéknak sem kellene feltétlenül a szemétdombra kerülnie. A tömbházak lakói és az ön- kormányzatok nagyobb együttműködés eredményeként nálunk is megoldható lehetne a szerves háztartási hulladék gyűjtése. Nem kell ehhez más, csak nagyobb készség mindkét részről. ElengedheteÜen a lakosság készsége a hulladék osztályozására már a lakásban. Az önkormányzatoknak és a szolgáltató vállalatoknak pedig megfelelő gyűjtőedényekről, ezek ésszerű jelöléséről és elhelyezéséről kell(ene) gondoskodniuk. A szerző a szepsi Mezőgazdasági Iskola nyugalmazott szaktanára A termés szövetelhalását a vékony húsú korai paprikákon a mészhiány okozza és az erős napsugárzás váltja ki Miért keletkeznek foltok a paprikán? CSEKES ZOLTÁN A paprika termésfoltossága újra problémát okoz a termesztőknek, a betegség főleg a hajtató berendezésekben jelentkezik. Többen tévesen azt gondolják, hogy a beteg paprika felső csúcsi részén keletkező különböző nagyságú foltokat valami gombabetegség okozza. Pedig nem új, gombák esetleg vírusok okozta betegségről van szó. A betegség eredete élettani jellegű és az erős napsugárzás váltja ki. Ilyenkor a termés felső, nap felé eső részén ovális, éles határú folt keletkezik. Az ilyen folt mindig a csúcsi részén és sosem a kocsány felőli részen képződik, az utóbbi a baktériumos lágyrothadás jellemzője. A paprika termésfoltossága főleg az első virágzásból fejlődött terméseket károsítja, mert akkor a növénynek még nincs olyan dús levélzete, amely kellően beárnyékolná a termést. Másrészt a betegség kialakulása azzal is magyarázható, hogy az első termések vannak legközelebb a föld felszínéhez, s a felmelegedett talaj kisugárzása ezeket éri a legjobban. A keletkező sebhelyeken keresztül azután más gomba is fertőzhet. Megfigyeléseink szerint a betegség általában a vékony húsú, korai paprikákon, így például a Szlovákia vagy a Viharsarok fajtákon jelentkezik a leggyakrabban. A betegséggel kapcsolatban végzett tápanyagvizsgálataink kimutatták, hogy az ilyen paprika kevés meszet tartalmaz, ami a termés szövetelhalását okozza. A szakirodalom és a tapasztalatok is azt mutatják, hogy a paprika a magas hőmérsékleten mindig úgy védekezik, hogy elzárja légzőnyílásait, hogy kevés vizet párologtasson, de így kevesebb vizet is vesz fel. Azt azonban tudjuk, hogy a meszet a növény csak bő vízben oldva veszi fel. A termés képzéséhez, kifejlődőséhez pedig mindig nagyobb mennyiségű mész (Ca) szükséges. Ha tehát a paprika a termésképzés időszakában kevés vizet vesz fel, akkor a termésben mészhiány keletkezik, ami termésfoltosságot okoz. Az elegendő mészfelvételt még a termesztő is gyakran korlátozza, ha a talajt például sok műtrágya felhasználásával elszikesíti, vagy a talajnak magas a kimutatható káliumtartalma. A fentiek is igazolják, hogy intenzív paprikatermesztésnél elengedhetetlen a komplex talajelemzés elvégzése. A bajok megelőzésében megoldást jelenthet a rendszeres levéltrágyázás is, amellyel elérhetjük a másznék a levélen keresztüli felvételét még nagy melegekben, csökkentett transzpiráció idején is. A könnyen oldódó, gyorsan felvehető levéltrágyák erre a célra kevésbé felelnek meg. Vizsgálataink során kiváló eredményt érhetünk el a Lamag Ca lassan oldódó levéltrágyával, mert a mész a levél felületén 14-21 napig a növény rendelkezésére áll. A készítmény továbbá jelentős magnéziumot is tartalmaz, ami garantálja a lassú tápanyagfelvételt. Erről pedig tudjuk, hogy klorofilképző, így a fotoszintézist is élénkíti, ez pedig gyorsítja az anyagcserét, így a mész beépülését is a termésbe. A szerző a Központi Mezőgazdásági Ellenőrzési és Növényvédelmi Intézet (ÚKSUP-OOR) komáromi részlegének a munkatársa Időszerű permetezési és növényápolási tanácsok Veszélyes kártevők ellen ________Agrárvilág CSE KES ZOLTÁN Az almásokban tovább veszélyeztet a varasodás és a lisztharmat. Ügyeljünk arra, hogy a védekezést az alkalmazott permetszer hatásidejének lejárta előtt megismételjük. A molyok ellen 10-14 napos ciklusokban permetezzünk. Folytatjuk a védekezést a keleti gyümölcsmoly ellen is. A kártevő főként az őszibarackosokat veszélyezteti. Ellene a következő vegyszerek használhatók: Calypso 480 EC (0,1%), Basudin 600 (0,1%), Diazol 60 EC (0,1%), Nurelle D (0,1%), Metanion 48 EC (0,2%), Sumithion Super (0,1%), Pyrinex 48 EC (0,2%), Ultracid 40 WP (0,1%), Zolone EC (0,2%). A felsorolt készítmények a levéltetvek ellen is védelmet nyújtanak. A füstösszárnyú körtelevélbolha elleni védekezést is tovább folytassuk a következő permetszerekkel: Dimi- lin 48 SC (0,03%), Nomolt 15 SC (0,1%), Match 050 EC (0,1%), Ri- mon 10 EC (0,05%), Biobit WP (0,2%), Calypso 480 SC (0,2%). A készítményeket 10-14 napos időközönként váltogassuk. A permedébe adagoljunk Agrovital tapadószert is. A szilva kártevői közül most a sárka vírust terjesztő levéltetvek ellen védekezzünk a keleti gyümölcsmolynál felsorolt permetszerekkel. Ezek a szilvamoly lárvái ellen is hatásosak. A szőlőben virágzás után a legfontosabb növényvédelmi tennivaló a peronoszpóra és a lisztharmat elleni alapkezelések elvégzése. Ajánljuk a Lamag Mo (0,5%) lombtrágya használatát is, mely elősegíti a gombabetegségek elleni védelmet. A káposztafélék védelménél ne feledkezzünk meg a levéltetvek elleni védekezésről. A káposztapero- noszpóra ellen használjuk: Merpan 50 WP (0,2%), Folpan 48 SC (0,2%), Dithane M 45 (0,2%), No- vozir MN 80 (0,2%), réztartalmú készítményeket, mint amilyen a Cuprocaffaro (0,4%), Kuprikol 50 WP (0,5%), Champion 50 WP (0,4%). A permetléhez adagoljunk tapadószert is. A hagymafélék legveszedelmesebb kórokozója a hagymapero- noszpóra, mely ellen a már ismertetett permetszerekkel folytassuk a védekezést Agrovital (0,025%) hozzáadásával. A virág- és díszkertekben levéltetvek betelepedése ellen védekezzünk. Ajánlatos a vegyszereket váltogatni. A palánták kiültetésénél, balkon és más értékes dísznövények, fák átültetésénél használjunk Agrisor- bot. A készítmény vízmegtartó képességének köszönhetően segíti a növények illedését, kedvezően hat a növény vízellátottságára, ami az öntözés gyakoriságának csökkentését eredményezi. Veszélyes kártevők: A medvelepke kétszer rajzik Tarrá rágj ák a fákat CSANDA PÉTER Az amerikai fehér szövőlepke tipikusan soktápnövényű kártevő, a gyümölcsfák közül elsősorban a diófát, az alma- és csonthéjas termésűeket kedveli. Az amerikai fehér szövőlepke (vagy ahogy a hernyó erős szőrözöttsége miatt hívják, medvelepke) a telet bábállapotban a fatörzsek, szőlőkarók repedéseiben tölti. A téli fatisztogatáskor biztosan sokat elpusztítottunk közülük. A fehér lepke áprilisban, májusban, az esti órákban rajzik, és a fák csúcsi részén lévő levelekre rakja tojásait. A lepke A fehér lepke áprilisban, májusban, az esti órákban rajzik. általában a fa tetejét keresi fel tojásrakás céljából, és a tojásból kikelő hernyók is mindig a fa csúcsán készítik nyári hernyófészküket. Olyan magasra pedig nehezen jut fél a permetlé, és levágni is nehéz a hernyóktól hemzsegő ágat. Erre a munkára azonban nagyon hasznos a hosszú rúdra szerelt hernyózó olló! A kikelő hernyók együtt maradnak a szövedékkel beszőtt hernyófészekben. Kezdetben csak hámozgatják a leveleket, majd később a teljes levéllemezt elfogyasztják, csak az erek maradnak meg a levelekből. A hernyók a kisfákat teljesen lombtalaníthatják. Előfordul, hogy a tarrá rágott fát csapatostól elhagyják, és egy másik fára vándorolva folytatják a károsítást. Nagyon veszélyes kártevő, de ha idejében észrevesszük a hernyófészket, nem kell az egész fát bepermetezni, elég ha vadászó permetezést végzünk, vagy növényvédő szer nélkül levágjuk az összenőtt ágat, és megsemmisítjük a hernyófészek oltalmában rágcsáló hernyókat. Ha ezt az időpontot elmulasztottuk, később a megnőtt hernyók - bábozódási helyet keresve - szétszélednek. Egy évben kétszer rajzanak, érdemesebb az első nemzedék hernyóit június elején megkeresni, mert akkor sikerül megakadályozni a második, nagyobb létszámú, július végi, augusztusi nemzedék kifejlődését. A lárvakelés kezdetén főleg a házi kertekben a környezetbarát kitinképződést gátló szereket (Cascade 5 EC, Dimilin 48 SC, Nomolt 15 SC) kellene előnyben részesíteni. Majd a fiatal hernyók ellen a szintén környezetkímélő Biobit XL és Biobit WP biológiai készítményeket használjuk! A szerző kertészmérnök PIACI ÁRSÉTA Pozsony június 5-én Komárom június 5-én Zseliz június 5-én Rimaszombat június 5-én Losonc június 5-én sárgarépa 35 Sk/kg 10 Sk/cs 15 Sk/kg 24 Sk/kg 27-28 Sk/kg petrezselyem 28 Sk/cs 15 Sk/cs X 35 Sk/kg 35 Sk/kg újburgonya 33 Sk/kg 30 Sk/kg X 24 Sk/kg X tojás 3,50 Sk/db 2,50-2,80 Sk/db 2,50 Sk/db ; 2,50 Sk/db 2,40-2,50 Sk/db paprika 80-100 Sk/kg 5-10 Sk/db X 80 Sk/kg 7-10 Sk/db karalábé 12 Sk/db 5-8 Sk/db X 12 Sk/db 8 Sk/db zeller 35 Sk/kg 6-7 Sk/db X 10 Sk/db 12 Sk/db káposzta 20 Sk/kg 18 Sk/kg X 18 Sk/db 15-25 Sk/kg uborka 24 Sk/kg X 25 Sk/kg 26 Sk/kg 30 Sk/kg saláta X X 4-5 Sk/db 6 Sk/db 6-8 Sk/db újhagyma X 5-8 Sk/cs 5-8 Sk/cs X 12 Sk/cs paradicsom 60 Sk/kg 55-65 Sk/kg 56 Sk/kg 46 Sk/kg 50-55 Sk/kg karfiol 30 Sk/fej 10-28 Sk/db 20-30 Sk/db 28 Sk/db 25-35 Sk/fej cseresznye X 35-40 Sk/kg X 30 Sk/kg 20 Sk/kg retek X 6 Sk/cs 6 Sk/cs 12 Sk/cs 12 Sk/cs MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális jegyban ki középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 41,781 Lengyel zloty •9,383 Angol font 58,551 Magyar forint (100) 15,550 Cseh korona 1,327 Svéd korona 4,583 Dán korona 5,628 Szlovén tollár (100) 17,907 Japán jen (100) 30,205 Sváici frank 27,085 Kanadai dollár 26,330 USA-dollár 35,727 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 40,37-42,67 34,22-36,62 1,29-1,35 14,78-16,78 OTP Bank 40,41-42,52 34,44-36,35 1,29-1,35 15,22-16,39 Postabank 40,63-42,95 34,34-37,06 1,30-1,36 14,24-17,84 Szí. Takarékpénztár 40,42-42,39 34,43-36,19 1,28-1,35 15,06-16,48 Tatra Bank 40,13-42,27 34,06-35,88 1,29-1,35 15,87-17,17 UniBanka 40,71-42,79 34,80-36,59 1,28-1,35 14,12-15,87 Általános Hitelbank 40,58-42,74 34,70-36,55 1,28-1,36 14,81-16,53 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Fonás: SITA)
