Új Szó, 2003. június (56. évfolyam, 125-149. szám)

2003-06-06 / 129. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2003. JÚNIUS 6. Riport Vajka és Doborgaz polgármesterei tiltakoznak, mert május elsejétől megszüntették a mentőautó állomáshelyét, így az emberek biztonsága megszűnt Ha nem jár a komp, a szállításért fizethet a beteg A többletkilométereket a betegeknek kell fizetniük - állítja Viliam Wagner vállalkozó (jobbról) a polgármeste­rekkel és a panzió igazgatójával folytatott beszélgetésen (Somogyi Tibor felvételei) Mielőtt Vajkát, Bodakot és Doborgazt a vízlépcső elzár­ta a szárazföldtől, a hatal­mon lévők fűt-fát ígértek a községek lakóinak. A többi között kedvezményes vil­lanyszolgáltatást, orvost, gyors betegszállítási le­hetőséget és sorolhatnánk. PÉTERFI SZONYA A falusiak emlékeznek a rendelőin­tézet átadására, majd arra, hogy so­káig üresen állt, mert nem volt meg­felelő orvos. Amikor végre lett és szükség esetén éjjel is fel lehetett zörgetni, mert zokszó nélkül segített a rászorulónak, kissé megnyugod­tak az emberek. A körzeti orvos ha­lálával minden megváltozott, a he­lyébe lépő orvos (ok) viszonya a be­tegekhez jónak alig volt mondható. A kiszolgáltatott, zömmel idős em­berek számára az egyedüli biztonsá­got a Vajkán állomásozó mentőautó jelentette. Ugyanis a vezetője nem­csak munkaidőben, hanem bármi­kor elszállította az orvosi segítségre szorulót akár Somotjára, akár a du- naszerdahelyi kórházba. Május else­jével ez a biztonság - mondhatni ki­váltság - megszűnt, mert a somoijai körzetben magánosították a beteg- szállítást. Vajka és Doborgaz polgár- mesterei tiltakoznak a mentőautó állomáshelyének megszüntetése el­len, bár az eltelt egy hónap alatt a tervezett betegszállítás zavartalanul működött. Viliam Wagner a beteg- szállításért felelős vállalkozó az első perctől állította, gazdaságosan kí­vánja üzemeltetni a mentőautókat, tehát szó sem lehet arról, hogy egyetlen kocsi is kihasználatlanul álljon. - Idegesítő az is - vélekedik Nagy József, Vajka polgármestere -, hogy nem tudjuk, mennyit kell fizet­nünk a tervezett szállításért. Mert aki mozdulni bír, a helyi kisbusszal indul a somoijai szakrendelőkbe, ahol az orvosok sorrenden kívül lát­ják el a „tomposokat”. Tizenegy előtt megy a busz visszafelé, s ha jár a komp, gyors az átkelés. Ám ha nem, a lakosok 50 küométeres ke­rülővel jutnak csak a faluba. Ez oda­vissza 100 kilométer, tehát 200 ko­rona. A helyi utaztatás is egyre drá­gul, az összes költséget mégsem varrhatjuk az emberek nyakába, ezért Vajka és Dobrogaz közösen üzemelteti a járatot. Bár 15 koroná­ról 20-ra emeltük a viteldíjat, a ráfi­zetés negyedévenként közel 50 ezer korona, amit megfelezünk. Ám a kisbusz már hároméves és olykor ja­vításra szorul. Néhány napja 57 ezer koronás számlát kellett megtéríte­nünk az önkormányzat költségveté­séből. Ebbe a doborgaziak azért nem szálltak be, mert őket az okta­tásügyi kiadások terhelik. A harma­dik község, Bodak, kezdettől fogva Bős felé orientálódott, sem a buszt, sem az orvosi szolgáltatásokat nem nagyon veszi igénybe - magyarázza Nagy József.- A betegszállítással kapcsolatban rémhírek terjednek, holott nem volt fennakadás egyszer sem. Az itt élőknek nem kell tartaniuk attól, hogy nem jutnak időben szakorvo­sukhoz. Igaz, a szállítást tervezni kell, s ez továbbra is a körzeti orvos hatáskörébe tartozik - tudatja Vili­am Wagner vállalkozó azon a meg­beszélésen, amelyen a vajkai és a doborgazi polgármestereken kívül részt vett a vajkai nyugdíjas panzió üzemeltetője is. A polgármesterek­kel együtt nem ért egyet azzal, hogy ha a rossz időjárási viszonyok miatt nem kompon, hanem ke­rülővel kell eljuttatni a betegeket a somorjai rendelőintézetbe, a több­letköltséget - 200 koronát - a bete­gekkel fizettetik meg. - Mi vétlenek vagyunk abban, hogy az állami utat megszüntették, mégis rajtunk verik el a port. Milyen jogon? - háborog Boráros József Doborgaz polgár- mestere. Emanuel Krokovič a pan­zióban élőket és az alkalmazotta­kat képviselve szeretné megtudni, miért köteles részarányosán fizetni a szállításért az ellátásra szorulót kísérő alkalmazott is?! - Ha a bete­get bent tartják a kórházban, kí­sérője a rossz összeköttetés miatt nem jut vissza a munkahelyére. Ed­dig a vajkai mentős szállította - ér­vel az igazgató. Viliam Wagner elis- métli, a tervezett betegszállítást végző hat mentőautó képes ellátni a régió szükségteleit, ám a gazda­ságos üzemelés megköveteli a szál­lítás tervezését. A rendeleteket nem ő alkotta, a törvény viszont ki­mondja: a költségeket arányosan el kell osztani a szállított személyek között, tehát a kísérőnek is fizetnie kell. A mentősök csak annyit tehet­nek, hogy a lehetőségekhez mérten az egymásra várás idejét lecsökken- tik. Májusban 33 beteget szállítot­tunk, fennakadás nélkül - jegyzi meg. - Követelni kellene és fogjuk is - veti fel a doborgazi polgármes­ter -, hogy az egészségügyi minisz­ter kivonja lakosainkat a többletfi­zetési kötelezettség alól. Ha üzem­zavar, vagy rossz időjárás miatt nem jár a komp, a kerülő okozta többletkilométereket állják az egészségbiztosítók. A megbeszélés résztvevői szerint a két községben az orvosi ellátást is jobbítani kellene. Nem tartják ugyanis elegendőnek, hogy dr. Sza- lay Mihály csupán heti két alkalom­mal fogadja a betegeket. - Sajnos, egyre gyakrabban fordul elő, hogy csak egy napon rendel, holott a köz­ség nem követel tőle bérleti díjat, mi fizetjük a villanyt, a fűtést, a takarí­tást, a telefont. Nem érv a kevés be­teg, a két község és a panzió idős la­kói számára megnyugtató volna, ha hetente legalább háromszor állna rendelkezésükre. Ha már nem állo­másozhat Vajkán a mentőautó - vé­lekedtek az érdekeltek. Szalay Mihály körzeti orvos nem ér­tett egyet a polgármesterek vélemé­nyével. -Vannak jóval nagyobb köz­ségek, ahová nem jár ki orvos, a be­tegeknek kell utazniuk. Noha a so­moijai belgyógyászat rendelkezésre áll mind a vajdaiaknak, mint a do- borgaziaknak, Vajkán is rendelek. Ötszáz beteg viszont nem tart el egy körzeti orvost, nem kívánhatja sen­ki, hogy két napnál többet tartóz­kodjam a faluban. Előfordul, hogy elfoglaltságaim miatt csak egyszer rendelek, ám addig fogadom a bete­geket, ameddig szükséges. Ha pedig sürgős orvosi segítségre szorul vala­ki, amúgy is Somorjára kell mennie. Busszal, személyautóval, betegszál­lító mentővel vagy rohamkocsival - nyilatkozta, majd megjegyezte: nincs tudomása arról, hogy a vajkai- ak és a doborgaziak elégedetlenek lennének munkájával. Ennyi maradt a vajjal egészségügyi intézetből oB i;-t; Mi lesz veled fisza-part? - teszik fel a kérdést a folyó partján elterülő falvak polgármesterei, akik a Tisza-parti turizmus fellendülését várják, ami segítene a községeknek is 'SHö Előkészületek Bodrogköz legkedveltebb üdülőj ének megmentésére HOGYA GYÖRGY Minden vidéknek, kisebb terület­nek megvannak a maga idegenfor­galmi érdekességei. Valahol ezek száma kisebb, néhol pedig talán több is van belőlük, mint amennyit az adott régió el tudna látni, rend­ben tudna tartani. Ilyenkor egy­hangúlag kikiáltják turisztikai lát­ványosságnak, ám azzal már keve­sebben törődnek, hogy egy-egy ilyen hely mennyi támogatást kap, és a tulajdonos község mennyire képes megbirkózni a rá háruló fel­adatokkal. A Bodrogköz egyik ilyen látványossága a kistárkányi Tisza-part, ahol nyaranta több ezer fürdőző, horgász és - a nyári kultu­rális rendezvények idején - mulat­ni vágyó fordul meg. Mint a falusi­ák elmondták, az 1990-es változás után sokan azt hitték, végre itt a le­hetőségek ideje, fellendül a Tisza- parti turizmus, és ez segít valamit a községnek is. Nem így történt. (Bár talán mentségükre szolgál, hogy az elvárások terén nem ez az egyetlen és legfontosabb dolog, amiben a helyiek - és sokan mások is - tévedtek. Ráadásul közbejött egy-két folyószennyezés is, ami nem tett jót a fürdőreklámnak.) A Tisza-part - pontosabban a Mi Tiszánk, ahogy errefelé hívják - tehát nem virágzott fel, még ak­kor sem, ha a szokásos tiszavirág­zás továbbra is elmaradhatatlan - és sokak számára elérhetetlen - látványossága a folyónak. Nem is lepődtem meg, amikor Kistárkány polgármestere, Petrik Árpád ép­pen ide, a folyópartra hívott meg. A környék polgármesterei már többször tárgyaltak az említett látványosság megmentéséről és fellendítéséről. Mint elmondta, szeretne eleget tenni azoknak az elvárásoknak, amelyeket jogosan fogalmaznak meg az idelátoga­tók, ám amelyek sajnos nehezen vagy egyáltalán nem teljesíthetők a községi vagyonból. Véleménye szerint Bodrogköz legismertebb üdülőközpontjának ügye nem csak Kistárkány gondja, a bodrog­közi falvaké is. Tény, hogy a köz­ség eddig igyekezett megtenni mindent, ami tőle tellett, tehát a szezonban közhasznú munkások bevonásával megoldották az esti szemétösszeszedést, árusokat en­gedtek a partra, akiknek áramot szolgáltattak és ideiglenes játék­pályákat alakítottak ki. Ám a víz­vezeték kiépítésére már nem fu­totta, és emiatt állandó bajuk volt a higiénikussokkal is. A polgármesterek azon gondol­kodnak, miként lehetne meg­győzni a többi polgármestert a következő Bodrogközi Városok és Falvak Társulásának ülésén arról, hogy támogassák az „előkészítő bizottság” javaslatát. Hiszen ak­kor joggal mondják a többiek, hogy ugyanúgy támogatni kell a Karcsa-partot, a Latorca-partot, a regionális rendezvényeket, és las­san felsorolják mindazt, ami a ré­gióban rendszeresen zajlik. Az egyik EU-tisztviselőt idézik, aki azt mondta, nem szabad a végte­lenségig tagolni a régiókat, mert a mikrorégióknak kisebb az esé­lyük a pályázatoknál. De hol a ha­tár, mennyi község az, amely ha­tékonyan képviselheti a régiót minden gondjával, bajával? Végül csak oda lyukadnak ki, hogy a Bodrogközi Városok és Falvak Társulása a megfelelő jogi sze­mély, amely képes megoldani az ő problémájukat is. Hiszen közö­sen nagyobb az esélyük, hogy öko-vécéket béreljenek, vagy akár kémiai lebohtású tisztító beren­dezéseket szerezzenek be, ame­lyeket aztán egyik regionális ren­dezvényről a másikra lehetne köl­csönözni. Nem beszélve arról, hogy a pályázatok terén is na­gyobb a súlya egy harminc közsé­get képviselő társaságnak. Ehhez azonban fel kellene rázni csipke­rózsika-álmából a társaság tagjait. Kopasz József, Nagytárkány pol­gármestere szerint nem lehet ma­gára hagyni Kistárkányt a Tisza- part problémájával, össze kell fog­ni. Az itteni emberek na.gy többsé­ge nem engedheti meg magának a külföldi üdülést, az ő érdekükben kell elsősorban elfogadhatóvá ten­ni a régiót. Fülöp Pál, Perbenyik polgármestere úgy tartja,na vala­mikori árvizek egész Perbenyik határáig jutottak, tehát ebben az értelemben még ők is Tisza-parti- ak. Támogatja az összefogást, tud­ja, hogy egy-egy kisközség képte­len megbirkózni regionális méretű gondokkal. Végignézzük a folyó és a helyi vandálok által a szabadtéri színpadon végzett pusztítást. Úgy érzik, elindultak egy új úton. Levetni készülnek a régi be­idegződéseket, ami, sajnos nem megy egy-két nap alatt. Megszok­tuk, hogy megmondják mit kell tennünk, ám a valamikori vak kö­telességtudatból való eszmélés csak újabb megpróbáltatásokat je­lent. A 89-es változás adta le­hetőségek lassan érlelik első gyü­mölcseiket: az önkritikát és az ön­álló kezdeményezést. Kérdés, hogy beérnek-e, és ha igen, mikor? VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: DÉLUTÁN ÉS ESTE ESŐ, 28-33 FOK ELŐREJELZÉS A Nap kel 04.55-kor - nyugszik 20.46-kor A Hold kel 10.35-kor - nyugszik 01.09-kor A Duna vízállása - Pozsony: 320, apad; Medve: 190, apad; Komárom: 260, apad; Párkány: 190, apad. Enyhén felhős lesz az égbolt, komo­lyabb felhősödés és csapadék csak délután és este va­lószínű. A legma­gasabb nappali hőmérséklet 28 és 33 fok között alakul, a hegyekben is legalább 19 fok valószínű. Gyen­ge, délnyugaton délkeleti irányú szél, 3 és 7 m/s közötti sebesség­gel. Éjszaka a hőmérő higanyszála 17 és 13 fok közé süllyed. Holnap többnyire borult lesz az égbolt, ki­sebb esőzések, lokális viharok bár­hol előfordulhatnak. A legmaga­sabb nappali hőmérséklet 25 és 29 fok között alakul, az ország északi részén 23 fok valószínű. ORVOSMETEOROLOGIA Ingerlékenyeb­bek, fáradéko­nyabbak lehe­tünk az uralkodó időjárás hatásá­ra. Lassulnak a reakcióink, kevésbé bírjuk a szel­lemi és a fizikai megterhelést. A közlekedésben és a munkavégzés során ezért ajánlott a fokozottabb figyelem. Gyakrabban fordulhat elő hátgerincbántalmak miatti fejfájás, a szív- és érrendszeri pa­naszokkal küszködőknél keringé­si zavarok léphetnek fel. A gyen­gébb idegzetűeket akár depresszi­ós roham is érheti. Holnap a mai­nál is kedvezőtlenebb hatásokkal számolhatunk. Holnap CSALÁDI kok HÉTVÉGI MAGAZIN ♦ Befogadó ékszerdoboz ♦ Gyerekek vegyes családban ♦ A vasárnap délután

Next

/
Thumbnails
Contents