Új Szó, 2003. június (56. évfolyam, 125-149. szám)
2003-06-05 / 128. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2003. JÚNIUS 5. Kaleidoszkóp - hirdetés A legújabb egyesült államokbeli kutatások szerint egyértelműen pihentetőbb a hajnali alvás, mint a késő éjszakai Nehéz megakadályozni Székelyföld további lemaradását Mikor nyerjünk időt az alváson? Fontos hír vizsgára készülők, éjszakai mulatozók és mindazok számára, akik az alváson próbálnak időt spórolni: pihentetőbb a hajnali alvás, mint a késő éjszakai. Ha már éjszakázunk, és másnap minimális alvással próbálkozunk pörögni, jobban tesz- szük, ha hajnalban bújunk ágyban, mint ha késő éjszaka -javasolják a Stanford Egyetem orvosi kutatóközpontjának munkatársai. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A Sleep Medicine című folyóiratban bemutatott kísérletük eredményei szerint ugyanis, bár az emberek rendkívül különbözőképpen reagálnak az alvásmegvonásra, jobbak az adaptációs tapasztalatok a hajnali szunyókálás- sal kapcsolatban. Az alvás szerepének értelmezésére több elmélet is született. Az alvás fontosságának adaptív teóriája szerint a napszakok, azaz a világosság-sötétség változásához alkalmazkodunk. Az alvás a mozdulatlanság miatt megóvja az állatot attól, hogy a sötétség beállta után ragadozók prédája legyen. Zsákmányállatok keveset és menekülésre készen - nagyon ritkán eldőlve - alszanak. A ragadozók viszont, melyeket nem fenyeget váratlan támadás, hosszan alszanak. Alig két-három órát alszik a ló, a kecske, hosszan szunyókál viszont a tigris. A másik, úgynevezett regenerációs elmélet szerint a test és benne az idegrendszer fáradtságát piheni ki a szervezet alvás során. Az elméletnek ellentmond, hogy ágyba kényszerült súlyos betegek alvási ritmusa nem tér el lényegesen az egészséges emberekétől. A teória alapján várható lenne, hogy az aktívabb állatfajok többet alszanak, mint a kevésbé aktívak, de ilyen összefüggés nem igazolható; a laj- hárok akár a nap húsz óráját is képesek alvással tölteni. Közismert, hogy az alvásmegvonás figyelemzavarral, növekvő fáradtságérzéssel, valamint a monoton helyzetek tűrésének képtelenségével jár együtt. Teljes alvásmegvonás állatkísérletben az alany pusztulását is okozhatja. A teljes alvásmegvonás hosszának rekordja ember esetében egyébként 449 óra. Az individuális különbségek köztudottan jelentősek az alvásmegvonás terén, ennek ellenére a kutatók úgy vélték, hogy érdemes azt az eddig elhanyagolt tényezőt általánosságban megvizsgálni, hogy van-e speciális hatása a másnapi teljesítményre annak, hogy mikor hajtjuk fejünket álomra, vagyis egy kevéske alvásra. A kísérletbe nyolc, 18-25 év közötti férfit vontak be, akiknek pihenését számos szempontból vizsgálták a kutatók az alváslaboratóriumokban. Az első két éjszaka minden résztvevő 8,5 félórát aludhatott, majd ezután két csoportra osztották őket. Az első csoportba tartozók este fél tizenegytől hajnali fél háromig pihenhettek, míg a másik csapat tagjai hajnali negyed háromtól negyed hétig. Másnap a kutatók tesztelték a résztvevők éberségi szintjét, valamint memóriatesztet és egyéb koncentrációt igénylő feladatokat oldattak meg velük, autóvezetést szimuláltat- tak, sőt még vért is vettek tőlük. Nem meglepő módon az alvásmegvonás minden résztvevőt megviselt. Az éberségi tesztek eredményei a nyolc és fél órás alvást követő napon jelentősen eltértek a kísérlet utolsó napjának eredményeitől. Továbbá jelentős eltérések mutatkoztak a két csoport teljesítményét illetően is. A hajnali alvók teljesítménye jelentősen meghaladta az éjszakai alvókét, lényegesen jobban tűrték az alvásmegvonást. Sőt a hajnali szundikálók alváshatékonysága is nagyobb volt (a négy óra alatt az alvással töltött percek alapján számították ki a mutatót), és az álomba zuhanásuk is gyorsabb folyamat volt, mint az éjszakai alvóknál. A kutatók változatos eredményeket kaptak az individuális különbségek terén. Az egyik résztvevő a hajnali alvók csapatában például csupán a hatodik napon mutatta az alváselvonás nyilvánvaló tüneteit, öt napot viszonylag normálisan „elvegetált”. Az éjszakai alvók csapatában viszont volt egy olyan résztvevő, akinek bioritmusát úgy felborította az új alvásrend, hogy súlyos álmatlanságba esett. A kísérlet további érdekes eredménye volt, hogy a résztvevőknél csökkent a leptin nevű hormon termelődése. A leptin hatására mérséklődik az étvágy, a leptinszint visz- szaesése viszont étvágynövekedést, így súlygyarapodást idézhet elő. (FN, ú) III. György angol király elhatalmasodó elmebaját nagy valószínűséggel a folyamatos arzénmérgezés okozhatta Nem világos, hogyan jutott a szervezetébe ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ III. György (1760-1820) angol király két dologról híresült el. Az egyik az volt, hogy az ő uralkodása alatt vesztette el Anglia észak-amerikai gyarmatait, másfelől megbomlott elméje miatt uralkodásának utolsó dekádjában már teljesen beszámíthatatian volt. Az uralkodói elmebaj oka arzénmérgezés lehetett - állítja Martin Warren, a Queen Mary University of London biokémikus professzora. Egy 5 éves munka végére tett pontot bejelentésével, amikor nyilvánosságra hozta kutatási eredményeit: megcáfolhatatlan bizonyítékot talált arra, hogy III. György angol uralkodót folyamatosan arzénnal mérgezték. Elmebajának legvalószínűbb okozója is ez lehetett. A kérdést azonban ketté kell bontani: egy dolog az, hogy a hajában a megengedettnél százszor több arzént találtak (ami valóban okozhat bizonyos elmeállapotbeli változásokat), és megint más az, hogy ez vajon merénylet volt-e, vagy sem. Az orvosi szakértők többsége abban egyetért, hogy III. György őrültségének gyökere a porphyria nevű betegség lehetett, ami valóban okozhat elmebajt. Az ebben a betegségben szenvedők olyan enIII. György őrültségének gyökere a porphyria nevű betegség lehetett. zimben szenvednek hiányt, mint a „haem”, amely az oxigén testben való áramoltatásáért felel. Ha viszont nincs kellő oxigén, neurotikus tünetek adódhatnak. Az arzén felfedezése azért fontos, mert ez az az egyik fém, ami megakadályozza a haem kialakulását. Ez a felfedezés azonban azért is fontos, mert ezek szerint III. Györgynek, a hozzá hasonló illabilis idegrendszerrel rendelkező ősei és leszármazottai is ebben a betegségben szenvedhettek - lévén örökölhetők a porphyria génjei. Csakhogy nagyon sokan, akik öröklik a porphyriát, tünetmentesek maradnak életük végéig. A király hajában talált nagy mennyiségű arzén viszont kiváló arra, hogy felerősítse a betegség csalhatatlan külső jegyeit. Már csak egy kérdés maradt: hogy került ennyi arzén III. Györgybe? Az egyik magyarázat az, hogy gyógyszerként kapta. Erre vonatkozóan azonban nem maradtak fenn feljegyzések, bár a XIX. század eleji orvostudomány ódákat zengett az arzén csodatévő hatásáról'(kiváló lázcsillapító, stb.). Mások viszont azzal érvelnek, hogy - a kor szokásait figyelembe véve - hajpúderként használták. A merényletpártiak figyelmeztetnek, Napóleonnal is az arzén végzett. Egy ilyen szertartásba illő bepúde- rezés során számos alkalom kínálkozott arra, hogy az arzén - bőrön át vagy inhalálva - bejusson a szervezetbe. Adott esetben előfordult az is, hogy kézkrémet készítettek belőle. A merényletpártiak viszont arra figyelmeztetnek, hogy Napóleonnal is az arzén végzett, és nagyon valószínű, hogy őt megmérgezték. Miért lenne akkor ez olyan merész feltételezés Anglia uralkodója esetében is? (O-O) 2003. jÚniUS 28. szombat MASTERS OF ROCK - VIZOVICE 2003. június 29. vasárnap JAMAFEST - ČESKÉ BUDEJOVICE min fTTTTTnmm^ nre? lí i JĽ mm' Ift ■fv/i jmiM Erdélyi benyomások ORAVETZ FERENC Május 29. és 31. között a párkányi önkormányzat delegációjának tagjaként részt vehettem a székelyföldi Bárót település Bárót napok elnevezésű ünnepségsorozatán. Odamenet az alsó útvonalat választottuk, így Nagylaknál léptük át a magyar-román határt és Déva, Szeben, Fogaras érintésével jutottunk el Barátra. Fogarasig aránylag jó minőségű utakon autóztunk, de a Fogaras -Barát szakasz eléggé megviselte autónk futóműveit. Ezen az iparilag fejletlen romániai szakaszon füstölgő gyárkéménnyel szinte nem is találkozik az ember. Könnyen érzékelhető, hogy az emberek elsősorban mezőgazdaságból, állatteA falusi lakosság alig 10-15%-a él bérből, a többinek nincs munkája. nyésztésből élnek. Az utunk során több ízben láthattunk legelésző állatokat, teheneket, lovakat és közvetlenül az út mentén kapirgá- ló, zöldet csipegető tyúkokat. A házak, kerítések állagából ítélve a megtermelt javakból nemigen jut ezek felújítására. Még az egykor takaros és gondozott szász épületek is omladoznak. A diktatúra idején fejpénzért nyugatra engedett szászok helyére szegény sorsú románokat telepítettek, akiknek nyilván nincs módjukban, a málló vakolatot felújítani, az ösz- szetört cserepeket kicserélni. Az Erdővidék fellegváraként ismert Baróton és a közigazgatásilag hozzá tartozó településeken még szomorúbb kép fogadott bennünket. Az utak számunkra elképzelhetetlen, siralmas állapota, szegénység és nyomor. A mindennapi falatért itt véres verejtékkel keményen meg kell dolgozni. Faluhelyen a legtöbb asszony minden nap korán kel, mert a tehe- ne(ke)t ki kell fejni, még mielőtt a falu pásztora hat óra előtt összetülkölné a csordába terelt, legelőre hajtott állatokat. A falusi lakosság mindössze 10-15%-a él bérből és fizetésből, a többinek nincs munkája. Még ha 30-40 kilométeren belül lenne is munkalehetőség az ingázás szinte lehetetlen, mert az útiköltséget nem tudná megfizetni. Marad az őstermelés, a nem túl magas bonitású föld „túrása” és az állattenyésztés. A mezei munkák terén a falusi ember elengedhetetlen segítőtársa a ló. Gyakran látni ló húzta, jellegzetes „V” alakú, könnyű gumikereken guruló kocsikat. De előfordul a tehénfogat is. Ezeken mennek a mezőre és ezek segítségével takarítják be a terményt. A városi bérházakban nincs melegvíz-szolgáltatás és központi fűtés, mert a nálunk lakáskezelő vállalatként ismert ottani cég már régen csődbe ment. Ez annál kellemetlenebb, mert télen nem ritka a mínusz 25-30?C-os farkasordító hideg és a téli időszak jóval tovább tart, mint nálunk Közép Európa szívében. Az embernek az a benyomása, hogy a falurombolás előkészítésének céljával ezt a vidéket a Ceausescu vezette kormányzat évtizedeken keresztül szisztematikusan sorvasztotta. E kép láttán érthetőnek tűnik, hogy a jobb sorsra érdemes székely fiatalok nagy számban eddig miért vándoroltak el szülőföldjükről. Az otthon maradottakat valójában csak az igen erős kötődés, a szülőföldhöz való ragaszkodás tarthatta vissza. Egy másik mellbe vágó élményt a 98-99 százalékban magyarok lakta településeken a románoknak épített görögkeleti templomok jelentették. Baróton, ahol kb. 100 román él kettőt is építettek. Mondani sem kell, hogy nem töltötték be a hozzájuk fűzött reményeket, egyszerűen nem funkcionálnak. A templomok építése nein volt zökkenőmentes, mert a- falubéliek közül senki sem vállalta a templomépítést, sok helyen e célra rabokat kellett kivezényelni. A rendszerváltás óta beindult egyfajta demokratizálódó folyamat. Jó jel, hogy az Erdővidéken komoly értéket jelentő erdőterületeket a jogos tulajdonosok (birtokos közösségek) hamarosan visszakapják. Erős uniós nyomásra a román kormánynak 1998-ban el kellett fogadni egy régiófejlesztési törvényt. A megoldást végül is a Budapestet Bukaresttel összekötő, Kovászna megyét átszelő autópálya megépítése jelentené. Jelenleg a legnagyobb fejlődést gátló tényező a rossz állapotban lévő úthálózat, amely elriasztja, távol tartja a befektetőket és turistákat. Mindenesetre úgy fest, hogy Székelyföld további leszakadásának megakadályozása sem könnyű feladat, a felzárkózása pedig hosszadalmas szívós munka és nyugati támogatás nélkül szinte lehetetlen. A falurombolást megúszó, hányatott sorsú székelyek többsége viszont bizakodik és ez a közösség jövőjének szempontjából mindenképpen reményt keltő. Bili Clinton amerikai exelnököt csak a kutyája szerette Memoárjában Hillary, a volt first lady kitálalt ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Még feleségével sem volt őszinte a Lewinsky-botrány idején Bili Clinton. Az amerikai elnök (1993 és 2001 között) csak kongresszusi meghallgatása előtt vallotta be Hil- larynak, hogy „van valami igazság” a vádakban. A rideg családi hangulatra jellemző, hogy a botrány idején csak Buddy, a család kutyája tartott ki Bili mellett. „Ki akartam törni Bili nyakát” - írja a Lewinsky- botrányról jövő héten megjelenő memoárjában Hillary Clinton. A nyári könyvpiac slágerének szánt írásból kiderül, hogy az elnök a botrány kipattanásakor még feleségének is hazudott. Hillary Clinton két hálószobái beszélgetést idéz fel „Élő történelem” című önéletrajzában. Az elnök először 1998. január 21-én a hitvesi ágy szélére ülve vallott a Le- winsky-afférról. Mint mondta, botrány fog kirobbanni, de semmi sem igaz belőle. Hét hónappal később, a kongresszusi meghallgatása előtti hétvégén Bili álmából ébresztette fel feleségét - idéz az AP hír- ügynökség a könyvből. Van némi igazság a vádakban - vallotta be Clinton. „A lélegzetem is elakadt. Hogy érted ezt - rivalitám rá. Tomboltam, és egyre dühösebb lettem” - írja Hillary Clinton. „Hogy miért kellett becsapnia, az az ő története, neki kell elmesélnie” - írja könyvében a volt first lady. Saját bevallása szerint élete legnehezebb döntése volt, hogy férje mellett maradt. A rideg családi hangulatra utal, hogy a könyv állításai szerint a válságos időszakban egyedül Buddy, a család kutyája tartott ki az elnök mellett. A Az elnök először 1998. január 21-én vallott a Lewinsky-afférról. családi konfliktust végül Hillary szenátori ambíciói orvosolták. A kampány újra összehozta férjével. Hillary Clinton volt az első first lady, aki választott hivatalért indult harcba. Hillary Clinton önéletrajza kiadója reményei szerint a nyár bestsellere lesz. A Simon&Schuster kiadó ezért még azt is vállalta, hogy a könyvet kivételesen magas, egymilliós példányszámban dobja piacra. Bili Clinton emlékezései szintén nyomtatásra várnak, ám kiadásával várhatóan megvárják Hillary könyvének lecsengését. (I) UP1145
