Új Szó, 2003. június (56. évfolyam, 125-149. szám)
2003-06-05 / 128. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2003. JÚNIUS 5. Kultúra Q A regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartájáról a holnap kezdődő XXXIV. Kazinczy Napokon Nem ismerjük eléggé jogainkat „Arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a kisebbségi nyelvhasználat szempontjából melyek azok az alapvető kérdések, akár politikai, akár szakmai vonalon, amelyeket meg kellene oldanunk" (Képarchívum) Holnap kezdődik Kassán a XXXIV. Kazinczy Napok kétnapos rendezvénysorozata, melynek témája a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartája és szlovákiai alkalmazása. Az esemény színhelye a Thália Színház Márai Stúdiója, főszervezője a Cse- madok, a társrendezők között van a Magyar Köztársaság pozsonyi Kulturális Intézete, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága- Anyanyelvi Konferencia. A szakmai előkészítést a dunaszerdahelyi Gramma Nyelvi Iroda vállalta. MISLAY EDIT A konferencia előtt a irodát működtető Gramma Egyesület elnökével, Szabómihály Gizellával beszélgettünk. Mennyiben lesz rendhagyó az idei Kazinczy Napok? Rendhagyó abból a szempontból, hogy ezúttal nem csupán nemzetközi lesz a konferencia, hanem kétnyelvű is. Ez ideig szlovák nyelven nem hangzottak el előadások, ám mivel a konferencia témája ezúttal a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartája és a szlovákiai kisebbségek nyelvhasználati jogai, úgy gondoltuk, a többi szlovákiai kisebbség problémájával is foglalkozunk a rendezvény keretében. Ezért kértünk fel olyan előadókat, akik például a roma vagy a ruszin nyelvvel kapcsolatban tartanak előadásokat. A Kazinczy Napokat általában a nyelvműveléssel, -ápolással foglalkozó rendezvényként tartja számon a közvélemény. Most viszont az előadások zöme a kisebbségek nyelvhasználati jogaira összpontosít. Valójában korábban is hasonló volt a helyzet. Ha visszagondolunk a rendezvény névadójának, Kazin- czynak a korára, maga a nyelvújítás meg a nyelvművelés is politikai indíttatású volt. Köztudott, hogy lényegében II. József németesítő törekvései váltották ki, valamint az az oktatási törvény, amelynek értelmében a német nyelvet vezették be oktatási nyelvként, többek között arra való hivatkozással, hogy magyar nyelven az akkori modern fogalmakat nem lehetett megnevezni. A 18. század végén és a 19. század elején, a reformkorban is nagy politikai csatározások folytak a magyar nyelv politikai elismertetéséért. A Kazinczy Napokon a nyelv- művelés kérdései mögött a rendszerváltást megelőző években is mindig meghúzódott a politikum. De ’89-ig a nyelvhasználat politikai oldalát csak minimálisan lehetett érvényesíteni, mert a lenini nemzetiségi politika „megoldottnak” tekintette a kisebbségi kérdést. A fordulat után persze kiderült, hogy azért ez nem egészen van így, és szükséges, hogy ezekről az aspektusokról is beszéljünk, mert valójában ez mindennek az alapja. Mert ha egy nyelvet nem lehet a hivatalos és a nyilvános színtéren használni, akkor nem beszélhetünk például arról, hogy meg kell alkotnunk a szlovákiai magyar hivatalos terminológiát. A szakmai közönségnek szólnak az előadások, vagy a nagyközönség érdeklődésére is számot tarthatnak? Elsősorban a nagyközönségnek szánjuk ezeket az előadásokat, jellegüknél fogva is inkább ismeret- terjesztők. Ugyanis az erre vonatkozó felméréseink, vizsgálataink azt mutatják, hogy a kisebbségek általában nincsenek teljesen tisztában azzal, milyen nyelvi jogaik vannak. Másrészt Szlovákiára jellemző az, hogy elfogadja a nyelv- használati törvényeket, de a gyakorlati alkalmazásával a kormányzat már jóval kevesebbet törődik. Vagyis a problémát általában az okozza, hogy van egy törvényünk, de hogy az a gyakorlatban hogyan érvényesül, kevésbé érdekli az érintetteket. Sajnos bizonyos magyar körökben is él olyasfajta nézet, hogy ez az embereknek a magánügye. Holott ez nem magánügy, hanem közügy, hogy kihasználhassuk azokat a lehetőségeket nemcsak a magyarok, hanem a többi szlovákiai kisebbség is -, amelyek a nyelvhasználati törvényben meg a kartában megfogalmazódnak. A téma további aktualitását az adja, hogy egy éve hatályos a karta, és egy év után a dokumentum rendelkezései alapján a kormánynak jelentést kell készítenie arról, hogyan érvényesül, vagyis mit tett a kormány a karta rendelkezéseinek érvényesítése értelmében. A jelentést megfelelő nemzetközi fórumokon elbírálják, egy szakértői bizottság száll ki, megtárgyalják, és készítenek egy országjelentést. A kormányzati jelentés készítése most folyik, de egyelőre nem ismerjük a tartalmát. Mely előadásokra hívná fel a közönség figyelmét? Olyan előadásokat igyekeztünk a programba sorolni, amelyek érdekesek lehetnek a hazai magyar közönség számára is. Vizi Balázs, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézete munkatársa a karta nemzetközi aspektusait tekinti át, tehát hogy általában mi jellemző a karta elfogadott változataira. Marián Gajdoš, a Szlovák Tüdományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóintézetének munkatársa a dokumentum szlovákiai elfogadási folyamatáról számol be. Mivel általában keveset tudunk arról, hogy a többi kisebbség milyen problémákkal küzd, kiemelnék két előadást. Az egyik a ruszin nyelv kérdését, pontosabban az 1995 szlovákiai kodifikáció- jához vezető utat világítja meg, a másik a roma nyelv sajátos problémáját járja körül, pontosabban arra keresi a választ, hogyan lehetne a több létező dialektus függvényében megoldani a roma nyelv írásbeliségének kérdését. Több előadó, így jómagam is, a karta szlovákiai változatának problémáival foglalkozik. Vagyis azt igyekszünk megvizsgálni, arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a kisebbségi nyelvhasználat szempontjából melyek azok az alapvető kérdések, akár politikai, akár szakmai vonalon, amelyeket meg kellene oldanunk. Mert nem a közembert kellene elsősorban bírálni azért, ha nem használja megfelelő mértékben az anyanyelvét, hiszen elsősorban a politikusok, a nyelvészek feladata, hogy ráirányítsa ezekre a kérdésekre a figyelmet. A Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep tavalyi termésének egy részét a kassai közönség is láthatja A természet közelségének hatása Közel a tájhoz JUHÁSZ KATALIN Kassa. Európa festői és grafikusai szívesen mennek Hajdúböszörménybe. Ez a furcsán hangzó állítás a Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep miatt igaz. Magyarország legrégebbi, folyamatosan működő nyári képzőművésztelepe 1963-ban alakult, a három hétig ott alkotó művészek munkáiból mára ötszáz darabos gyűjtemény jött össze. A tavalyi termés egy részét most a kassai közönség is láthatja, ami azért nagy szó, mert a magyar vendégek nemcsak a képeket hozták át, hanem igyekeztek feleleveníteni a régebben szoros kapcsolatokat, felvenni a „kassai szálat” is. A Thália Színház társalgónak becézett parányi büféjének falán alig fértek el a képek, pedig nem akárkik zsúfolódtak itt ösz- sze: Burai István, Stefan Gort, Tadeus Blonski, fe.Lugossy László és sokan mások. A kiállítás öüete Wlado Broniszevsky fejéből pattant ki, aki kassai lengyel kisebbségiként természetes dolognak tartotta, hogy a tavaly nyáron született képeket autóba pakolják, és Kassára szállítsák. Hogy a megvalósítás az EU-ba menet is bonyolultabb, mint maga az ödet, arról Marczin István, a művésztelep vezetője mesélt lapunknak. Szerinte a volt szocialista blokk országai közül Szlovákiában a legmacerásabb a kiállítás-szervezés. A határőrök és a galériák vezetői egyaránt túlbonyolítják és túlbürokratizálják az ügymenetet, pedig manapság, a civil szervezetek korában már nem kell a megyei szerveken keresztülfuttatni az ügyet. A hazai galeristák nehézkessége miatt nem lesz látható Magyarországon például a mezőlaborci Andy Warhol Múzeum anyaga. De térjünk vissza Hajdúböszörménybe, ahová szintén nem könnyű eljutni, a művésztelepen ugyanis csakis hivatásos képzőművészek vehetnek részt, olyanok akik teljesítik a minőségi követelményeket, és két alkotást hajlandóak a telepnek ajándékozni. Az érdeklődők maguk jelentkeznek, illetve a pályatársak ajánlásával érkeznek. „Évente húsz-huszonöt alkotót látunk vendégül, hála istennek nagy a túljelentkezés, minden évben válogathatunk. Szlovákiából a hetvenes években érkezett az első nagy hullám, számukra akkor azért volt fontos a telep, mert nálunk találkozhattak az erdélyiekkel és a vajdaságiakkal. Ez azonban még nagyon belterjes dolog volt. A kilencvenes években már nem kellett különböző helyekről delegálni a résztvevőket, szabadon jöhettek. Az államilag futtatott művészeket azonban sosem fogadtuk be, de nem is vágytak közénk” - állítja Marczin István, aki büszke arra, hogy a telep végig el tudta kerülni a politika befolyását. Illúziórombolónak hat, de tény, hogy húsz ember három hét alatt nem tud közösséggé kovácsolódni, ám nem is ez a cél. Csak a hely ihletése hozhatja közel egymáshoz az ott született műveket. Nem csoportos kísérletezés folyik a telepen, hiszen a képzőművészet magányos műfaj, az alkotók félrevonulnak provizórikus műtermeikbe, ám a természet közelsége, a „festői” hely valamennyiükre hat, és persze egymás munkáira is kíváncsiak. Ezért lehet egységes kiállítást rendezni az ott született termésből. A szervezők kísérőprogramról is gondoskodnak, kevésbé ismert helyekre viszik vendégeiket, a Hortobágy helyett például Szatmárcsekét választják, nem véleüenül. A tábor idején egy napos szimpóziumot is szerveznek, erre mindenkit meghívnak, aki számít a művészettörténész-szakmában. A kétharmad részben külföldi, ennek egyharmad részében pedig határon túli magyar alkotóknak így lehetőségük nyílik megismerni a magyarországi trendeket. „Manapság ugyanis nem úgy működik a dolog, hogy egy-egy államilag támogatott művész februárban veszi kalapját, és a hortobágyi művésztelepről elindulva szeptember elejéig végigvendé- geskedi az összes magyarországi telepet. Míg a hetvenes években mindegy volt, melyik telep kiállítását nézi meg az ember, hiszen ugyanazokkal a nevekkel találkozott mindenütt, ma már mindenütt egészségesebben szelektálnak” - véli Marczin István. A kiállítás június végéig látható a kassai Thália Színházban. TOLLVONÁS Ellenglobalizáció TALLÓSI BÉLA Létezik egy projekt, a Kelet felé irányulás (Cap a l’est), amelynek részeként tavaly Budmericében tíz kelet- és közép-európai ország költői találkoztak, és számoltak be arról, milyen hatással van saját nemzeti kultúrájukra a francia. Van alapja annak, hogy ilyen hatásról folytassanak eszmecserét költők, hiszen ahogy a projekt szervezői részéről is elhangzott: a francia kultúrának mindig is megvoltak a hagyományai a közép-európai nemzetek kultúrájában. Erre is lehet apellálni akkor, amikor a Kelet felé irányulással egyfajta ellenglo- balizációs folyamatot tudnánk megindítani, amely a szellemi és kulturális értékek nyelvét, a franciát szembehelyezné a kom- mercionalizálódás, a biznisz és a globalizáció nyelvével, az angollal. Globalizáció elleni globalizáció, csöbörből vödörbe folyamat ez valahol. Mert vajon nem valamiféle frankofón kulturális egységre kell-e gondolnunk akkor, amikor a projekttel kapcsolatban arról beszélünk, hogy a franciát lehetne kiterjeszteni a Szlovákiától keletre lévő országokba is, mintegy az európai egység nyelveként. Az elképzelések szerint a francia olyan kommunikációs eszköz lehetne, amelyen keresztül az európai nemzetek kultúrája eljuthatna hozzánk, illetve a mi kultúránk eljuthatna Európába. Tisztes kezdeményezés: száműzzük a kultúrából az angolt, hiszen az - miként minden más területen - a kultúrát is csak globalizálja és kommercionalizálja. Mondhatnám, hogy le az angollal, már csak azért is, mert nem beszélem (bár a franciát sem), ugyanis még abban a időben voltam kis- és nagydiák, amikor egy másfajta Keletre irányulás nagy projektjét éltük kötelezően. Amikor a Szlovákiától keletre lévő országokban az orosz volt a- kommunikációs eszköz. így aztán számomra, aki sem a biznisz nyelvét, sem a szellemi értékek nyelvét nem beszélem, magán- szorgalomból és önképzéssel csak az olasszal jöttem szorosabb viszonyba, majdnem mindegy, hogy ki felé adom fel a szabadságom. Majd azután döntök, hogy nyugdíjas koromban milyen nyelvtanfolyamra jelentkezem be, ha utánajárok, és saját szememmel és bőrömön tapasztalom meg, mely országok kultúrája, az angol vagy a francia gyarmatosítás alól felszabadultaké van-e magasabb szinten. SZÍNHÁZ KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Lúdas Matyi (vendégjáték Somorján) 8.30, 10.30 MOZI POZSONY HVIEZDA: Ken Park (am.) 17, 20.45 Test a testre (am.) 15.15, 19 MLADOSŤ: Test a testre (am.) 15.30, 17.30, 20 MÚZEUM: Beszélj hozzá! (sp.) 20 TATRA: Mátrix - Újratöltve (am.) 17.30, 20 KASSA TATRA: Mátrix - Újratöltve (am.) 17,19.30 CAPITOL: Test a testre (am.) 17, 18.30, 20.30 IMPULZ: Szeretném, ha szeretnél (am.) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Tökös csaj (am.) 17, 19.30 KOVÁK: Én, a kém (am.) 19.30 GALÁNTA-VMK: Heaven (ang.-ném.) 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Johnny English (ang.) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Bölcsőd lesz a koporsód (am.) 20 Chicago (am.-kan.) 20.15 Egy veszedelmes elme vallomásai (am.-kan.-ném.) 16, 18, 20.15 Hogyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alatt (am.) 15.45, 18, 20.15 Johnny English (ang.) 16,18,20.30 A mag (am.) 15.45 Mátrix-Újratöltve (am.) 14.30, 17.30, 20.30 A Nap könnyei (am.) 18 A sötétség leple (am.) 18,20 Több a sokknál (am.) 15.45,18,20.15 20 8. PÜNKÖSDI NÉPMŰVÉSZETI ÜNNEPSÉG MARTOS JÚNIUS 6. 18.00 A magyar nyereg - kiállítás a kultúrház kistermében Tardoskedd képzőművészeinek kiállítása a kultúrház nagytermében 19.00 Jacsmenyik József kiállítása a Patikában 20.00 Táncház a Patika udvarán - Fellép a Berkő folklórcsoport Gömörből JÚNIUS 7. 10.00 Oszlopon ülés - közelebb Istenhez ókeresztény szokás szerint 10.00- 18.00 Az én falum - Tardoskedd, egész napos bemutató a község életéről 6.00- 10.00 Horgászverseny az Öreg Nyitra partján 10.00- 21.00 Kirakodóvásár a Vénkertek soron 11.00- 12.30 A kassai Thália Színház Lúdas Matyi előadása a Hosszúgyűrben 10.00- 15.00 8. Országos gulyásfőző verseny a Hosszúgyűrben 15.00- 16.00 Térzene - Fellép a dorogi német nemzetiségi kultúre- gyesület Bányász fúvószenekara 14.00- 16.00 Forgószínpad - előadások a Hosszúgyűrben és a Patika előtt 16.00- 17.30 A kassai Thália Színház Lúdas Matyi előadása a turul amfiteátrumban 17.00- 18.00 Templomi koncert Dinnyés Józseffel 18.00- 18.30 Baross Gábor emléktáblájának leleplezése a turul amfiteátrumnál 18.00- 19.00 A Magyar Tekerőzenekar és a Magyar Dudazenekar koncertje a turul amfiteátrumban 19.00- 20.00 Szív és agy harmóniája - Eperjes Károly színművész előadása Közös istentisztelet a turul amfiteátrumban 20.00- 23.30 Pünkösdi Gálakoncert - Fellépők: a komáromi Pihe- gő, a solymári Cédrus, debreceni gyermekegyüttesek, a komáromi Feszty Árpád Kamaraegyüttes, a debreceni Forgórózsa, a martonvásári Százszorszép, a Berkő folklórcsoport és Dinnyés József. Tűzijáték - turul amfiteátrum 23.00- 3.00 Táncház az árgyélus házban JÚNIUS 8. 9.00- 18.00 Agyaggalamblövő verseny a lövöldében (Sportpálya)
