Új Szó, 2003. június (56. évfolyam, 125-149. szám)

2003-06-30 / 149. szám, hétfő

Kultúra hirdetés ÚJ SZÓ 2003. JÚNIUS 30. Kiosztották az ArtFilm díjait Trencsénteplic. Az idei ArtFilm fesztivál legjobb rendezésért járó Aranykulcs Díja Lengyelországba vándorol: Piotr Trzaskalski kapta Edi című filmjéért. A legjobb operatőri munkáért járó Aranykulcsot a kínai Legyen üdvözülve Sanghajban című versenyfilm nyerte el. A leg­jobb rövidfilmért járó Aranykulcsot szlovén, a legjobb diákfilmnek já­ró Aranykulcsot pedig cseh alkotónak ítélte az ArtFilm zsűrije, (tébé) ■Hl SZÍNHÁZ JMHM POZSONY HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Nagy szerencse 19 KIS SZÍNPAD: Dok­tor Šuster 19 MOZI POZSONY HVIEZDA - KERTMOZI: 8 mérföld (amerikai) 21 MLADOSŤ: Egy csodálatos elme (amerikai) 15.15, 17.30, 20 TATRA: Álomcsapda (amerikai) 18,20.30 AU PARK- PALACE: A fülke (amerikai) 16.30, 18.30, 19.15, 20.30, 21.25, 22.30 Azonosság (amerikai) 14.05, 16, 18,20,21.10,22 Hangyák a gatyában 2. (német) 15.30,17.30,19.30, 21.30 Jégkorszak (amerikai) 15.30, 17.20 Hogyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alatt (amerikai) 19.10, 21.40 Halálosabb iramban (ame­rikai) 15.40,17.50, 20, 22.10 A dzsungel könyve 2. (amerikai) 15.15 Álomcsapda (amerikai) 17, 19.40, 22.20 Szakítópróba (amerikai) 15.50, 17.50, 19.50, 21.50 Londoni csapás (amerikai) 14.10, 16.30, 18.50 Mátrix - Újratöltve (amerikai) 15.10, 18, 20.50 Tökös csaj (amerikai) 14.45, 17.05 Álmomban már láttalak (amerikai) 14.55, 17.20 A kísérlet (német) 19.45, 22.15 Baromi jó (cseh) 14.10, 16.20 Ken Park (amerikai) 18.30, 20.35, 22.40 PÓLUS - STER CENTURY: A fülke (amerikai) 15.45, 17.30, 19.15, 21.15, 23 Azonosság (ameri­kai) 19.45, 21.40 A zongorista (angol-francia-német-legyel-holland) 21 Hangyák a gatyában 2. (német) 14.20,16.20,18.25,20.20,22.20 Álomcsapda (amerikai) 17.20, 20, 22.35 Halálosabb iramban (ame­rikai) 14.05, 16.10, 18.20, 20.30, 22.40 Kémkölykök 2. Az elveszett álmok szigete (amerikai) 15.10 Kutyák és macskák (amerikai) 14 Mátrix - Újratöltve (amerikai) 14.10,17,19.55 Szakítópróba (ameri­kai) 15.35, 17.40 Londoni csapás (amerikai) 14, 16.25,18.50, 22.15 Álmomban már láttalak (amerikai) 15.30,17.50,20.05,22.25 KASSA TATRA: A zongorista (angol-francia-német-legyel-holland) 17, 19 CAPITOL: Hangyák a gatyában 2. (német) 17, 18.30, 20.30 ÚSMEV: A fülke (amerikai) 16, 18, 20 IMPULZ: Szeretném, ha sze­retnél (amerikai) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA PAT - KERTMOZI: Daredevil A fenegyerek (amerikai) 21.30 LÉVA JUNIOR: 8 mérföld (amerikai) 16.30,19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Beavatás (amerikai) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Álomcsapda (amerikai-kanadai) 15, 17.45, 20.30 Frida (amerikai-kanadai) 13.45,16 Halálosabb iramban (amerikai) 13.15, 15.30,17.45, 20 Hogyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alatt (ameri­kai) 17.45, 20 Johnny English (angol) 14,16 Ki nevel a végén? (ame­rikai) 18, 20.15 Londoni csapás (amerikai) 13.15, 15.30, 17.45, 20 Malacka, a hős (amerikai) 14.15, 16 Mátrix - Újratöltve (amerikai) 14.30.17.30.20.30 A sötétség leple (amerikai) 18,20 Taxi 3 (francia) 13.30 Több a sokknál (amerikai-holland) 15.30 Tökös csaj (ameri­kai) 20.15 Tulipános Fanfan (francia) 13.15,15.30,17.45, 20 Veszett vad (amerikai) 18.15, 20.15 X-Men 2 (amerikai) 15.15,17.45 Ma támogatás, holnap biztosított jövő A nemrég még ING Nationale - Nederlanden néven ismert ING Életbiztosítónak világszínvonalú termékei vannak. Az ING Életbiztosító pénzügyi tanácsadói is a legjobbak közé tartoznak, ezt a pénzügyi szolgáltatásokat elemző LIMRA International. Inc. ügynökség igazolta is. 2002-ben az ING 83 szlovákiai pénzügyi szakemberének ítélték oda a tekintélyes Intemetional Quality Award díjat. Hatan közülük ezt a pénzügyi Oscar-díjat már negyedszer, Edit Chrenková pedig ötödször kapta meg! Évekkel ezelőt talán nem is sejtette mibe vág bele. Milyen előzményei vannak egy ilyen díjnak? Munka, munka és mégegyszer munka. Sok év igényes munkája fekszik benne, sok-sok találkozó az ügyfelekkel. Évente legalább kétszer meglátogatom őket. Pontosan kell ismernem a változó igényeiket. Az életbiztosításnak pontosan testre szabottnak kell lennie. Ha az ügyfelek megbíznak az emberben, akkor örömét leli a munkájában. Mi az oka, hogy' az emberek megtanultak bízni a pénzügyi tanácsadókban? A cég érdekeit szem előtt tartva, az ügyfelek érdekeit képviselem. Képes vagyok azonnal tanácsot adni. majdnem minden felett van áttekintésem. Az embereknek fontos, hogy jól tájékozottak legyenek. Ez a munka éppen önnek való! Hogyan lesz valakiből jó pénzügyi tanácsadó? Nem mennyiséget, hanem elsősorban minőséget kell kínálni. Olyan termékeket, szolgáltatásokat és lehetőségeket, amelyek teljes mértékben az ügyfél megelégedésére szolgálnak. Tudva levő, hogy az elégedett ügyfél tovább adja a hírt, így új kapcsolatokat teremthetünk, új ügyfeleket szerezhetünk, tovább dolgozhatunk. Nekem örömet okoz, ha dolgozhatok, és teljes megoldást kínálhatok. Van kedvence az ING által kínált termékek között? Legszívesebben befektetési életbiztosítást kínálok. Az ügyfél szempontjából jól variálható. A biztosítás ideje alatt rendkívüli biztosítási díjat is befizethet, például egy alap hozadékát. így egy füst alatt biztosítása és bankbetétje is van. Ez pedig nagyon előnyös. Ha elölről kezdhetné, újra emellett a munka mellett döntene? Biztosan. Imádom ezt a munkát azzal együtt, hogy reggeltől estig kitölti napjaimat. A munkámnak élek, előre örülök, hogy találkozhatom ügyfeleimmel. Egy olyan kaland részese vagyok, amelyben másoknak segítünk biztosítani jövőjüket. Bereczki Csaba hármas összefogásban forgatta játékfilmjét, amely egy zárt világ különös lakóiról szól Bolondok éneke Erdélyből Muzsika a forgatás szünetében: a hegedűs cigány mellett Stéphane Höhn, a film főszereplője, odébb Maia Morgenstern (Kleb Attila felvétele) Remek mestereket mondhat magáénak Bereczki Csaba (1966) erdélyi filmrendező. Asszisztensként dolgozott az olasz Marco Ferreri és a fran­cia Tony Gatlif mellett. Ő ma­ga eddig három filmet forga­tott. Az elsőt (Emlékeim egy házról) 1995-ben, a másodi­kat (Elle est pas more) négy évvel később, legfrissebb al­kotását, a Bolondok énekét pedig az idei Magyar Film­szemlén láthatták a nézők. SZABÓ G. LÁSZLÓ Zoltán Frimont, a Bolondok éneke főhőse magyar származású francia orvos. Felesége társaságában, az Orvosok Határok Nélkül szervezet munkatársaként Romániában jár, amikor hirtelen összeomlik és egy erdélyi sárga házba kerül. Gyógyí­tóból ápolt lesz az elmegyógyinté­zetben, Zoltán azonban egyre job­ban érzi magát a falak között. A fél- kegyelműek világa sokkal őszin­tébbnek tűnik számára, mint a kinti világ. Nem is akarja elhagyni a kór­házat, de egy rövid időre mégis ha- zaugrik Párizsba. Ott aztán rádöb­ben, hogy fájdalmas titkával, zűrös múltjával csak a bolondok házában tud végérvényesen leszámolni, ezért a lehető legrövidebb úton vissza is tér Erdélybe, ahol a kezel­tek közül nem egy az őszinte társat látja benne. A magyar-francia-román kopro­dukcióban született film főbb szere­peit Eperjes Károly, Bánsági Ildikó, Andorai Péter, Kovács Lajos, Julie Depardieu és Maia Morgenstern játssza. Zoltán Frimont, az orvos: Stéphane Höhn, aki akár jutalomjá; téknak is tekinthetné a szerepet. Ó mégis azt mondja: „Nekem fontos kihívás volt a Bolon­dok éneke. Ha a színész bekerül egy ilyen zárt világba, nagyon kell vi­gyáznia, nehogy karikatúrává vál­jon a játéka. Zoltánra kettős feladat hárul a történetben. Fel kell fednie a saját identitásában rejlő kétértel­műséget, és el kell fogadnia sárga házban élő édesanyját. Az identitás kérdése számomra is ismerős. Apai ágon német, anyai ágon francia va­gyok. A kettős gyökér sok problé­mát jelent. Ez persze nem ok arra, hogy az ember megőrüljön. Csak nagyon érdekes, amikor az ember épp az elmegyógyintézetben keresi az identitását, belső szenvedése okait.” Egy monarchiabeli, nagyváradi tbc- kórházban forgatta filmjét Bereczki Csaba. Bár igazi kezeltek nincsenek a filmben, a statiszták pontosan tudták, hol a határ, meddig mehet­nek el az őrület ábrázolásában. „Két héttel a forgatás megkezdése előtt már én is komplett őrült voltam - tréfálkozik a rendező, aztán ko­molyra fordítja a szót. - A magyar és a francia vonatkozáson kívül román és cigány szála is van a filmnek. Ez természetes jelenség nálam. Ahol én Erdélyben felnőttem, az többnyelvű közösség volt. A filmben hallható nyelvi kavalkád mind a mai napig a fejemben is jelen van. Az emberek persze akkor is megértik egymást, ha különböző nyelveken beszélnek. Legfeljebb mindenki a magáén vála­szol. A forgatókönyvet úgy írtam meg, hogy az minél univerzálisabb legyen, és minél több kultúrát fog­jon át. Zoltán francia missziós orvos, aki egy másik kultúrterületen, egy számára idegen helyen vállalt fel­adatot. Ez lehetett volna Afrika vagy akár Szibéria is, de Románia lett, azon belül pedig Erdély. Úgy érzem, ezzel átfogóbbá tettem a történetet, és több ország több kultúrájához tud eljutni.” Bereczki Csaba a budapesti Szín­ház- és Filmművészeti Főiskola el­végzése után rendezői diplomával ment ki Párizsba. A franciáktól ka­pott ösztöndíjjal került be az ottani főiskolára, majd annak elvégzése után egy dokumentumfilm-műhely tagja lett. „Magyarországon a kilencvenes évek közepén mélyponton volt a filmgyártás. Az én nemzedékem va­lahogy nem tudott debütálni. Fran­ciaországban egyik munka hozta a másikat, dokumentum- és kisfil- mekben dolgoztam, rendezőasz- szisztens voltam, forgatókönyveket írtam, és így jutottam el több éves küzdelem és várakozás után a Bo­londok énekéhez. A nyolcvanas évek Romániájában egyébként én magam is kénytelen voltam néhány hetet sárga házban tölteni. Akkor még nem voltam bolond. Most, az első filmem után már hasonlítok az akkori társaimra. Hogy kevesebbet idegeskedjek, a lakásom falait én is sárgára festettem. Ezt a középkori lélekgyógyászok találták ki. A sárga ugyanis a lehető legideálisabb a bel­ső feszültséggel küzdő ember szá­mára. Ettől tud a leghamarabb megnyugodni. De hogy miért is vol­tam bolondok házában...? Politikai okok miatt. A nyolcvanas évek köze­pén a Ceausescu-rendszer idején jött divatba, hogy a fiatal fiúkat munkaszolgálatra vitték, építeni a szocializmust. Én ebben nem akar­tam részt venni, ezért el kellett vala­hogy kerülnöm, hogy szénbányába, kőfejtőbe vigyenek, netán a Duna- Fekete-tenger csatornához. Húsz­évesen, amikor épp halálosan sze­relmes voltam, nem szívesen vállal­koztam volna ilyen munkára. Tud­tam, hogy úgyis belehalok ebbe a szerelembe, egy orvos ismerősöm segítségével inkább ezt választot­tam. Ő pedig azt mondta, azonnal be kell feküdnöm az elmegyógyin­tézetbe, különben elvisznek. »Ne­ked jó a humorod, élvezni fogod a helyzetet!« - próbált megnyugtatni. Igazából akkor ijedtem meg, amikor nem tudta pontosan megmondani, mennyi időt kell bent töltenem. »Le­het, hogy csak három hónapot, de az is lehet, hogy három évet!« - fe­lelte. Tehát bementem, és még csak nem is sejtettem, hogy mikor jövök ki. Aztán annyira elvarázsolt a benti világ, hogy húzni kezdtem az időt, nem akartam elválni azoktól, akik­kel olyan szoros kapcsolatba kerül­tem. Újabb és újabb indokokat hoz­tam fel, csak hogy még egy hetet kapjak. Szerettem volna mindenki­től rendesen elbúcsúzni. Annál, ahogy kint a szocializmust építet­ték, sokkal érdekesebbnek találtam, ahogy bent egymást építettük.” Nem magyarnak, nem románnak és még csak nem is francia alkotásnak tartja Bereczki Csaba a Bolondok énekét. Számára a film nem intel­lektuális, hanem érzelmi cselek­mény, az érzelmeknek pedig nincs nemzetiségük. .Azoknak a színészeknek, akik el­mebeteget játszottak a filmben, vic­cesen csak annyit mondtam a forga­tás elején: a kliséket csupán úgy tudjátok elkerülni, ha önmagatokat adjátok. Valójában persze nem volt ennyire egyszerű a dolog. Engem az segített a munkában, hogy élesben én magam is megtapasztaltam ezt a világot. Kintről ezt el sem lehet kép­zelni, még akkor sem, ha az őrült­ség tulajdonképpen az emberek többségében ott van, csak éppen nem mindig látszik. Az elmebeteg­ség bizonyos válfaja, a paranoia, a mániás depresszió a lakosság jelen­tős hányadában benne lapul, csak nincsenek látható jelei, hiszen ezt mindenki igyekszik leplezni. Én pe­dig most ezt próbáltam meg min­den színészből kihozni, hogy amíg forog a kamera, meije megmutatni. Különös varázsa van a filmbeli kór­háznak: Stéphane Höhn, aki a sze­repe szerint egy elveszett figurát alakít, rögtön a forgatás elején any- nyira elbizonytalanodott, hogy azt mondta: nem tudja, merre menjen a figurával, nem látja a kiutat, csak a sűrűt, a teljes sötétséget. Én pedig azt a nem túl elegáns megoldást vá­lasztottam, hogy hagytam őt ebben a furcsa állapotban. Vigyáztam rá, hogy ne omoljon össze, de a forga­tás végéig instrukciókban a mini­mumot kapta tőlem. A többi szí­nésszel könnyebb dolgom volt. Őket már korábban ismertem. Maia Morgenstemt Romániából, Julie Depardieu-t pedig Párizsból. Julie a főhős feleségét, Maia Zoltán kór­házbeli szerelmét játssza a filmben. Julie azonban kettős feladatot ka­pott tőlem. Ő alakítja a sárga ház költőjének régi kedvesét. Amikor el­meséltem neki, hogy mindkét szere­pet rá szeretném bízni, Julie csak nézett rám, de nem kérdezett sem­mit. Lehet, hogy bízott bennem, vagy egyszerűen csak belevetette magát a mély vízbe. Ezzel persze mindannyian így voltunk. Tudtuk, hogy nehéz dolgunk lesz, valahogy mégsem féltünk. Pedig a kórház hangulata mázsás súlyokkal nehe­zedett ránk.” A Szlovákiai Magyar írók Társasága rendkívüli közgyűlése Új elnök, új elnökség Az Irodalmi Szemle júniusi számának tartalmából Vallomás a szülőföldről SZÁSZI ZOLTÁN Pozsonypüspöki. Előrehozott és rendkívüli tisztújító közgyűlésén új választmányt választott a Szlováki­ai Magyar írók Társasága szomba­ton Pozsonypüspökiben, a Madách Posonium székházában. Az előre­hozottközgyűlésen a 111 írószövet­ségi tagból mindössze 26-an jelen­tek meg, ezért a leköszönő elnök, Koncsol László az írószövetség sza­bályzatának értelmében rendkívü­livé minősítette át a közgyűlést. Né­meth Zoltán vitaindító, Szlovákiai magyar irodalom: van-e vagy nincs? című előadása, valamint ez elnök Koncsol László és a szintén leköszönő titkár, Gál Éva beszámo­lója után közel másfél órás jelölési és választási procedúra után a je­lenlévők új választmányt bíztak meg a szövetség munkájának irá­nyításával. Az új választmány tag­jai Tőzsér Árpád, Barak László, Ho- dossy Gyula, Szászi Zoltán, Arda- mica Zorán, Csehy Zoltán és Né­meth Zoltán lettek. Az összetétel­ből nyilvánvaló, hogy alapos fiata­lítás és Pozsonytól távolabb élő al­kotók kaptak lehetőséget a Szlová­kiai Magyar írók Társasága tevé­kenységének fellendítésére és megújítására. A közgyűlésen bizal­mat kapott választmány a közgyű­lés utáni első ülésén megválasztot­ta az új elnököt Hodossy Gyula sze­mélyében. A titkári feladatok ellá­tására Csanda Gábort kérték fel. Az új választmány elsőrendű fel­adatai között a társaság életének felfrissítését és anyagi helyzetének javítását, valamint az olvasók és szerzők közötti szorosabb kapcso­lattartást, az irodalom népszerűsí­tését tűzte ki feladatul. LAPAJÁNLÓ A lap legújabb száma közli Mezey Katalin, Tóth Krisztina, Feliinger Károly és Bodnár Éva verseit, vala­mint Öllős Edit Cserepek című nap­lójegyzeteit. Veres János hagyatéká­ból is olvashatunk néhány verset, melyeket még az ötvenes évek elején szerzett a költő. Duba Gyula Szerel­mes földrajzom címmel vall a szülő­földről. Bebarangolja a dél-szlováki­ai tájakat, s felidézi emlékeit, min­denekelőtt a magyar falut, mely él­tetője és ihletője Duba Gyula írásai­nak. Közli a lap Gál Sándor napló­jegyzeteit 1983-ból, valamint Fonod Zoltán tanulmányát a csehszlovákiai magyar költészet útkereséséről 1945 után. A tanulmány nemcsak a meg­határozó életműveket tekinti át, ha­nem foglalkozik a kéziratos iroda­lom kérdésével, hangsúlyozva azt a tényt, hogy „intézményesített kere­teken kívül nem létezik magyar iro­dalom és magyar kultúra sem”. A ki­sebbségi magyar irodalom számára - a szerző szerint - egyértelműen az egyetemes magyar irodalom felől érkeztek a megtermékenyítő hatá­sok. Ez is a múlt címmel közli a lap Magyarics Ferenc háborús emlékeit. A szerző alig volt húszéves, amikor besorozták, majd „gyalogmagyar­ként” három és fél évet katonásko­dott, megjárva az orosz frontot is. A könyvről könyvre rovat közli Mács József írását a Pomogáts Béla össze­állításában megjelent Escorial, a- vagy a Cs-tartomány című kötetről. A kötet a Cselényi László költészeté­vel foglalkozó írásokat, kritikákat tartalmazza. A Tallózó rovatban Borély Szilárd esszéjét olvashatjuk, Hét elfogult fejezet a magyar líráról címmel, (dz)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents