Új Szó, 2003. június (56. évfolyam, 125-149. szám)

2003-06-30 / 149. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2003. JÚNIUS 30. TÉMA: AZ ÚJ TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK Q A restitúciós igényeket 2004. december 31-ig lehet benyújtani, az egyenruhán feltüntetik a rendőrök nevét, a civilszolgáltosok nem vállalhatnak más munkát Mi változik júliustól? Július elsején több, a közel­múltban elfogadott törvény- módosítás lép életbe. Változik a restitúciós törvény, emelke­dik a létminimum összege, nőnek a nyugdíjak. Az alábbi­akban néhány a jelentősebb változást ismertetünk. TOKÁR ADRIÁN A RESTITÚCIÓS TÖRVÉNY A július 1-jén életbe lépő módosítás­nak köszönhetően 2004. december 31-ig van idejük azoknak, akik sze­retnék visszaigényelni az 1948. feb­ruár 25-e után államosított földjü­ket, illetve az azon álló, mezőgazda- sági célokra szolgáló épületeket. A 229/1991 Tt. sz. törvény a mező- gazdasági földterülettel illetve más, mezőgazdasági vagyontárgyakkal kapcsolatos tulajdonviszonyok ren­dezéséről 2003. július 1-jei hatállyal jelentősen módosul. Eredetileg az 1948. február 25. után különböző jogcímeken államosított mezőgaz­dasági földterületek, és az azokon található, vagy más, mezőgazdasági célokra szolgáló épületek vissza­igénylésének lehetőségét szabályoz­tad restitúcióra jogosult személyek 1992. december 31-ig voltak kötele­sek jogaikat bíróságon érvényesíte­ni. Ha ezt nem tették meg, az igé­nyük megszűnt és érvényesíthetet- lenné vált. A szoros határidőt akkor jelentős számú igénylő nem tudta betartani, gyakran objektív okokból. Sokan az örökség rendezéséről indí­tott eljárás elhúzódása akadályozott jogos igényük érvényesítésében: a jogosult örökös nem tudta időben benyújtani keresetét a bíróságon. Nelďk segít az a változtatás, amely 2004. december 31-ig teszi lehetővé újabb restitúciós keresetek benyúj­tását, bírósági kereset formájában. RENDÖRECYENRUHÁK A korrupció elleni küzdelemmel indokolta a belügyminiszter azt a törvénymódosítást, mely július 1- jétől elrendeli a rendőrök nevének feltüntetését egyenruhájukon. „Nehezebben hagyja lefizetni ma­gát az a rendőr, akinek neve olvas­ható az egyenruháján” - állítja Vla­dimír Palkó. A szolgálatos rend­őrök eddig csak azonosító számot viseltek egyenruhájukon, a módo­sítás kötelezővé teszi, hogy emel­lett feltüntessék teljes nevüket és akadémiai titulusukat is. A névje­gyet a zubbony vagy ing bal felső zsebén viselik majd a rendőrök. Továbbra is névjegykártya nélkül vehetnek majd részt speciális beve­tések során, amikor az előírások szerint csuklyát viselhetnek. A mi­niszter is adhat „felmentést” a név viselése alól: a rendőrök életének, biztonságának és testi épségének védelme érdekében élhet a törvény adta jogával, engedélyezheti a név feltüntetésének mellőzését. CIVILSZOLGÁLAT Július 1-től módosul a civilszolgá­lat teljesítését szabályozó, 207/ 1995 sz. törvény is. A legjelen­tősebb módosítás, hogy bővül azon szervezetek köre, ahol a ci­vilszolgálat teljesítése engedélye­zett: az egészségügy, szociális se­gítségnyújtás, kultúra, környezet- védelem, katasztrófa-elhárítás te­rületén tevékenykedő és az okta­tási, állami, önkormányzati és egyéb nonprofit szervezetek köre bővül a tűzoltóság és a különböző mentőalakulatok egységeivel. A bejegyzett egyházak lelkészei ezentúl nem csak az egyház kere­tén belül, hanem az általa létreho­zott más jogi személyeknél is le­tölthetik a civilszolgálatot. Változnak a civilszolgálat enged­élyezésével kapcsolatos rendelke­zések is: a bíróság helyett a felet­tes katonai szervnél fellebbezhet az, akinek az illetékes katonai ha­tóság a sorozáskor megtagadta felvételét a civil szolgálatot vég­zők listájára. Szigorodnak a civil­szolgálatosok munkavégzését til­tó szabályok is: a jövőben sem lép­hetnek munkaviszonyba és nem szerepelhetnek vállalatok, cégek irányító és ellenőrző szerveiben. Változás, hogy július elsejétől sa­ját nevükben sem vállalkozhat­nak. Ez alól csak a tudományos, publicisztikai, irodalmi, művészi vagy sporttevékenység képez ki­vételt, melyet csak a civilszolgá­latra kijelölt munkaidőn kívül vé­gezhetnek a civilszogálatot telje­sítők. A jövőben az illékes munka­ügyi hivatal mellett a katonai pa­rancsnokságot is kötelesek lesz­nek értesíteni azok a szervezetek, amelyeknél szabad munkahely lé­tesül civil szolgálat végzésére. A belügyminiszter szerint a névkártya csökkentheti a korrupciót (foto: TASR) Hány koronát jelent a 6 százalékos nyugdíjemelés? Emelés előtt Emelés után (koronában) Maximális nyugdíj értéke 8697 9219 A nyugdíjak átlagos értéke: Öregségi 6110 6477 Rokkantsági 5642 5981 Részleges rokkantsági 2992 3172 Özvegyi 4065 4309 Árvasági (egy gyermek után) 1810 1919 Forrás: Szociális Biztosító, ú Az oldal szerkesztésében közreműködtek a Kalligram Alapítvány Jogelemzö Csoportjának (CLA) munkatársai. Schuster legalább 8 százalékot javasolt, a parlamenti képviselők ismételten 6 százalékot hagytak jóvá Emelés júliustól, kifizetés csak augusztustól ÚJSZÓ-HÍR Pozsony. A parlament júniusban megerősítette korábbi döntését: a nyugdíjak július 1-jétől 6 százalék­kal emelkednek. Mivel azonban a Szociális Biztosítónak csak néhány nap állt rendelkezésére a nyugdíjak átszámolására, a nyugdíjasok július­ban még a régi összeget kapják. Az emelt összegű nyugdíjat először au­gusztusban kapják meg, a biztosító ekkor fizeti ki a júliusban elmaradt különbözetet is. „Tekintettel a rövid határidőre a biztosító július l.-jéig képtelen a gyakorlatban végrehajta­ni a nyugdíjemelést. A nyugdíjasok­nak azonban nem kell aggódniuk, az augusztusi nyugdíjuk már hat százalékkal magasabb lesz, és ekkor megkapják a júliusban elmaradt emelés összegét is” - mondta la­punknak Andrea Kadnárová, a biz­tosító szóvivője. Szlovákiában összesen mintegy 1,2 millió nyugdí­jas van, ők több mint 1,4 millió nyugdíjat kapnak - tehát néhányan közülük több jogcímen is jogosultak a járadékra. A hat százalékos eme­lésnek köszönhetően az átlagos öregségi nyugdíj összege 367 koro­nával emelkedik, a maximális nyug­díj 9219 korona lesz. A biztosító munkáját Rudolf Schuster államfő nehezítette meg, aki a májusban el­fogadott jogszabályt visszaadta a parlamentnek újratárgyalásra. Sze­rinte a 6 százalékos emelés ala­csony, nem fedezi a nyugdíjasok megnövekedett létfenntartási költ­ségeit, ezért legalább nyolc százalé­kos nyugdíjemelést tartott volna in­dokoltnak. Ekkora emelést javasolt a Szociális Biztosító is, mely a beteg- biztosítási alapjában keletkezett többletből idén finanszírozni tudná ezt. Egy százalékos emelés havonta átlagosan 70 millió korona plusz- költséget jelent. A kormánypárti képviselők elvetették az államfő ja­vaslatát, újra az eredeti, hat százalé­kos elképzelést hagyták jóvá, ez az év végéig 2,52 milliárd korona több­letkiadással jár. Ľudovít Kaník mun­ka-, szociális és családügyi miniszter szerint csak ennyire futja, ennél na­gyobb mértékű emelés jövőre óriási hiányt okozna a biztosítónak, és veszélybe sodorná a tervezett nyug­díjreformot. A nyugdíjemelés mér­tékéről idén határoztak utoljára a képviselők. A kormány már elfogad­ta azt a törvényjavaslatot, mely pon­tosan meghatározza a mindenkori nyugdíjemelés mértékét és időpont­ját: minden évben július 1-jétől emelkednek majd, az emelést me­gelőző időszak inflációjának és az átlagbér-emelkedésnek az átlagával megegyező mértékben. Ha tehát a 2003júliusa és 2004júniusa közt az infláció 8 százalékos lesz, az átlag­bér-emelkedés 10 százalékos, akkor a nyugdíjak a két érték átlagával, te­hát 9 százalékkal emelkednek majd július 1-jétől. (lpj) Változhat a jelzáloghitel állami kamattámogatása a törlesztés ideje alatt Jövőre az állami prémium 15 százalékra csökken, legfeljebb 3000 korona lehet A bér a legfontosabb szempont ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A legnagyobb változás az állami ka­mattámogatás rendszerét érinti: a támogatás mértékét eddig ugyanis mindig az illető év állami költségve­téséről szóló törvényben szabták meg, ami aztán a hiteltérítés egész ideje alatt nem változott. Példaként az idei év említhető. Jelenleg a tá­mogatás 2,5 százalékos, így ha meg­kötjük a hitelszerződést, akkor a visszafizetés egész ideje alatt ekkora támogatást kapunk majd, még ha a támogatás mértéke a jövő évi költ­ségvetésben ennél alacsonyabb lesz is. A júliusban megkötött szerződé­sek esetében azonban a kamattámo­gatás nagysága már nem lesz állan­dó. Az év második felében így min­denki bizonytalan kamattámogatási összeggel köthet szerződést. Aki jú­lius elseje előtt kötötte meg a szerződését, annak a hitel visszafi­zetésének egész időtartamára bizto­sítják a most érvényes 2,5 százalé­kos kamattámogatást. Sokan az utolsó pillanatban kötöttek szerző­dést, a bankok az ügyfélszerzés ér­dekében akár 48 órán belül képesek voltak elintézni a hitelszerződést. Idén azonban még az év második felében megkötött szerződések tu­lajdonosai is biztosak lehetnek a 2,5 százalékos kamattámogatás­ban - legalábbis ezt ígéri a pénz­ügyminisztérium. A jövő évi támo­gatás a költségvetés lehetőségeitől függ majd. Pénzügyminisztériumi szakértőink addig is azzal nyugtat­gatnak bennünket, hogy a támo­gatás nem csökken 0 százalékosra. A változásoknak köszönhetően az elmúlt időszakban ugrásszerűen megnőtt a jelzáloghitelek iránti ér­deklődés. Pénzintézeteink márci­us végéig csaknem 24 ezer hitelt nyújtottak, több mint 17 milliárd korona értékben. Egyes bankok - így a jelzálogpiacon vezető Általá­nos Hitelbank is - még a tavalyi év végénél is nagyobb érdeklődésről adnak számot. A tavalyi év végén a jelzáloghiteihez folyamodók ará­nya megduplázódott. A hatalmas érdeklődés akkor elsősorban an­nak volt köszönhető, hogy a kor­mány az idei évtől 2 százalékkal, 2,5 százalékosra csökkentette a jelzáloghitelek állami kamattámo­gatását. Milyen feltételeket kell teljesítenie a hitelért folyamodónak? Az ügyfél fizetőképességének a ki­számításához megszabott feltéte­lek pénzintézetenként változnak, vannak azonban bizonyos általá­nos érvényű kritériumok: A kérvényezőnek 18 évnél idő­sebbnek kell lennie, és állandó lak­hellyel kell rendelkeznie Szlovákiá­ban. A fizetőképesség kiszámításá­nál a hitelt kérvényező havi nettó bevételeiből leszámítják az összes tételt - biztosítást, lakhatási költsé­geket, esetleges másik kölcsön rész­lettérítését és a létminimum össze­gét - amit köteles fizetni. Ha a kér­vényező nem egyedülálló, akkor a nettó fizetéséből az eltartott szemé­lyekre is leszámítják a létminimum összegét. A hitelt csak akkor kap­hatja meg, ha ezen felül is marad akkora fix összeg, ami megfelel leg­alább a kötelező hiteltérítés össze­gének. Július 1-jétől változik a lét­minimum összege is, ezért a hite­lért folyamodónak magasabb bevé­telre van szüksége. Egyéni kérvényezők esetében a net­tó havi bevételnek legalább 15 ezer korona körül kellene mozognia. Az ügyfelek legnagyobb megszűrése ebben a fázisban tapasztalható. A szakemberek szerint, ha az ügyfél a fizetőképesség szempontjából meg­felel a banknak, akkor 99,9 száza­lékra biztos lehet benne, hogy meg­kapja a hitelt, amit Szlovákiában ta­lálható ingatlannal kell bebiztosíta­ni. Felhasználása sokrétű: igénybe vehetjük lakások és házak vételénél, építésénél és felújításánál is. A hitel törlesztési ideje legfeljebb 30 év le­het. (mi) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Július elsejétől a lakás-ta­karékpénztárak ügyfeleinek kelle­metlen meglepetést készített elő a kormány. Holnaptól ugyanis már nem számítják be megtakarításaik­ba a számlavezetésért járó díjat. Még ennél is nagyobb megszorítá­sokra számíthatnak azonban a jövő évtől. 2004 januáijától a lakás-taka­rékpénztárak ügyfeleinek juttatott állami prémium nagysága az eddigi 20 százalékról 15 százalékosra csök­ken. A támogatás felső határát nem változtatják, ez továbbra is évi 3 ezer korona lesz. Mit jelent ez a gya­korlatban? A jelenlegi feltételek, vagyis 20 százalékos támogatás és 3 ezer koronás felső határ mellett az az ideális, ha évente 15 ezer koronát fektetünk lakás-takarékoskodásba. Ha a jelenlegi rendszerben összead­juk a lakás-takarékpénztár által nyújtott kamatokat és az állami pré­miumot, kiderül, hogy pénzünk évente 9 százalékkal gyarapodik. Ha jövőre az állami prémiumot 15 szá­zalékosra csökkentik, akkor az ideá­lis éves befektetés 20 ezer koronára nő. Ekkor is megkapjuk ugyan a 3 ezer koronás maximális állami tá­mogatást, pénzünk azonban már csak 7,7 százalékkal fog gyarapodni. Panaszra azonban a lakás-takarék­pénztárak ügyfeleinek nincs okuk, hiszen ez még mindig jóval több, mint amit a bankok nyújtanak. Pénzintézeteink a betéteink után ugyanis átlagosan 4 százalék körüli kamatot fizetnek. További előnye a lakás-takarékpénztáraknak az, hogy az állam a kamatokat nem adóztatja meg, míg a bankoknál ebből is adót szednek. A lakás-takarékpénztárak­ban akkor is megéri takarékoskodni, ha nem akarunk házat építeni, vagy lakáshitelt felvenni, (mi) A létminimum és a kapcsolódó szociális támogatások összegének változása (koronában): Jelenleg 2003. július 1-től Nagykorú, egyedül élő személy 3930 4210 További, vele egy háztartásban élő felnőtt személy, vagy kiskorú gyermek 2750 2940 Ellátatlan kiskorú gyermek 1780 1910 Szociális nyugdíj 3930 4210 Egyéb típusú' nyugdíjak minimális összege 4323 4631 *Az öregségi, rokkant-, özvegyi, árvasági (mindkét szülő elhalálozása esetén) nyugdíjak esetében, ha az illető egyedül él, és nincs más bevétele Megéri takarékoskodni

Next

/
Thumbnails
Contents