Új Szó, 2003. június (56. évfolyam, 125-149. szám)
2003-06-28 / 148. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2003. JÚNIUS 28. Nem tudni, kit vettek őrizetbe Washington. A szaúdi hatóságok őrizetbe vették a májusi rijádi merényletek feltételezett értelmi szerzőjét. Szaúd-Ará- bia washingtoni nagykövetségéhez közel álló forrás közölte, hogy Ali Abdul Rahman al- Gamdi (Abu Bakr al-Azdi) megadta magát a hatóságoknak. Egy amerikai tisztségviselő viszont azt mondta a Reu- tersnak, hogy az al-Kaida szaúdi bázisú vezető ügynökét fogták el. Május 12-én öngyilkos merénylők autóbombákkal zúzták szét három, nyugatiak lakta rijádi lakókomplexum több épületét, 25 embert, köztük 8 amerikait rántva magukkal a halálba. (MTI) Le Pen pert vesztett Párizs. Elvesztette a Le Monde ellen rágalmazás címén kezdeményezett polgári pert Jean- Marie Le Pen, a francia szélső- jobboldali Nemzeti Front (FN) elnöke. A mértékadó liberális lap tavaly májusban, az elnök- választás második fordulója előtt tanúk vallomásával alátámasztott cikkében azt közölte, hogy az elnökségért pályázó Le Pen 1957-ben egy ejtőernyős alakulat parancsnokaként részt vett az algériai ellenállás elfogott aktivistáinak megkínzásá- ban. Le Pen ügyvédje az ítélet kihirdetése után kifogásolta, hogy a bíróság szemet hunyt a Le Pen hitelét lejárató cikk időzítése ellen. (MTI) Plavsics svéd börtönben Stockholm. Svédország beleegyezett abba, hogy Biljana Plavsics volt boszniai szerb elnöknek az ország egyik börtönében biztosítson helyet. Az egykori boszniai vasladyt a hágai törvényszék korábban 11 évi szabadságvesztésre ítélte. Jim Landale hágai szóvivő tegnap közölte, hogy a 72 éves Plavsicsot már csütörtökön elszállították Hágából, és jelenleg a stockholmi Kronober- gshaktet vizsgálati fogdában várja, melyik svéd börtönbe küldik'tovább. (MTI) Plavsics asszony azért választotta Svédországot, mért a büntetés-végrehajtás tekintetében az ottani törvények a legli- berálisabbak (Képarchívum) A törzsről levált egy fémdarab London. A British Airways szóvivője tegnap bejelentette: egyik Boeing 777-es gépüknek csütörtökön vissza kellett fordulnia a Londontól délre lévő Gatwick repülőtérre, mert a géptörzsről levált egy fémdarab a levegőben és megsértette a gép két kabinablakát is. Az incidens a felszállás után 15 perccel történt, s a karib- tengeri Antigua szigete felé tartó gép mintegy 1800 méteres magasságban repült. A társaság szerint a 1 méterszer 1,2 méteres levált fémborítás felszíni sérülést okozott a gép hátsó részében, két kabinablakon. A háromrétegű üvegezésű ablaknak csak a külső rétege sérült meg. A 264 utas és a gép egy pillanatig sem voltak veszélyben. (MTI) Izrael kivonulna a Gázai övezet északi részéről, illetve a ciszjordániai Betlehemből Közel a megállapodás Adnan al-Hul házát tegnap az izraeliek lerombolták (TASR/AP-felvétel) Gáza/Jeruzsálem. Az izraeli védelmi minisztérium szóvivője cáfolta azt a tegnap reggeli palesztin bejelentést, miszerint a felek megállapodást kötöttek volna az izraeli hadsereg azonnali kivonulásáról a Gázai övezet északi részéről, illetve a ciszjordániai Betlehem városából. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Egy magas rangú palesztin biztonsági tisztségviselő az AFP hírügynökségnek a megállapodás megszületéséről számolt be, amely szerint az izraeli csapatok kivonása után a Gázai övezet északi részén és a ciszjordániai Betlehemben a Palesztin Hatóság látja majd el a biztonsági feladatokat. A neve elhallgatását kérő tisztségviselő elmondta azt is, hogy az izraeliek beleegyeztek a gázai északi-déli főútvonal újranyitásába, valamint épületek az lerombolásának és a célzott támadásoknak a beszüntetésébe. Más palesztin források szerint a felek szót ejtettek még a palesztin foglyok kérdéséről és a palesztin munkavállalók szabad utazását korlátozó izraeli tilalom feloldásáról is. A tárgyalások hírét vezető izraeli biztonsági források is megerősítették, azonban a megegyezés létrejöttét az izraeli védelmi minisztérium szóvivője határozottan cáfolta. A tegnapra virradóra folytatott tárgyalásokon palesztin részről Mohammed Dahlán belbiztonsági miniszter jelent meg, az izraeli felet pedig Ámosz Gilad tábornok, a hadseregnek a megszállt területeken való tevékenységét összehangoló parancsnoka képviselte. A megbeszélésen jelen volt még Dán Kurtzer, az USA izraeli nagykövete és John Wolf, a közel-keleti béketerv megvalósítását felügyelő amerikai tisztségviselő. Szilvan Salom izraeli külügyminiszter tegnap - a védelmi tárca cáfolata után - úgy ítélte meg, hogy közel van a megegyezés a palesztinokkal a Gázai övezetből való izraeli kivonulás ügyében. „Előrehaladás történt a találkozókon. Közel vagyunk a megállapodáshoz” - közölte. Izraeli biztonsági források szerint a palesztin fél ígéretet tett a fegyveres szélsőségesek és a fegyvercsempészet megfékezésére, valamint a palesztin iskolákban és sajtótermékekben tapasztalható, erőszakra buzdító propaganda leállítására. Izraeli és palesztin források egyaránt megerősítették, hogy a felek tegnapra még további tárgyalási fordulót terveztek. A csapatkivonásokkal Izrael fontos lépést tenne az útitervnek nevezett közel-keleti rendezési terv végrehajtására. A tervezet meghatározza, hogy Izraelnek ki kell vonnia alakulatait a 2000 szeptembere óta elfoglalt palesztin területekről. Három Hamász-aktivista, egy izraeli katona és egy palesztin civü halt meg az izraeli hadsereg tegnap hajnali akciója során a Gázai övezetben. A hadsereg egységei hajnalban behatoltak a Gáza városától délre lévő Mudzsarha faluba, és körülzárták az iszlám szélsőséges szervezet helyi vezetője, Adnan al-Hul házát, aki azonban nem volt otthon. Az ezt követő tűzpárbajban ölték meg az izraeliek a három Hamász-aktivistát, köztük al-Hul unokatestvérét. A rajtaütés során a házat lerombolták. Hamász-vezetők tegnap, három napon belül már másodszor közölték, hogy a szélsőséges palesztin szervezet kész tűzszünetet kötni, vagy leállítani az Izrael elleni támadásokat. Izraeli kormányilletékesek tegnap is azt hangsúlyozták, hogy a Hamász ígéreteinek nem lehet hinni. London szerint amerikai katonákat kellene küldeni a nyugat-afrikai országba Bush: mondjon le a libériái elnök MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. George Bush felszólította Charles Taylor libériái elnököt, hogy a további vérontás elkerülése érdekében mondjon le a polgárháború sújtotta nyugat-afrikai ország élén betöltött tisztségéről. „Az USA határozottan támogatja a június során aláírt tűzszüneti megállapodást. Taylor elnöknek távoznia kell, hogy országa elkerülje a további vérontást” -jelentette ki az amerikai elnök csütörtöki beszédében, amelyben kormányzatának Affika-politikáját vázolta fel a regionális konfliktusoktól a fejlesztés kérdésein át az AIDS elleni küzdelemig. Bush július 7-12. közt körutat tesz Afrikában, amelynek során ellátogat Szenegálba, a Dél-afrikai Köztársaságba, Botswanába, Ugandába és Nigériába. Az elnök beszédében nem adott választ arra a brit javaslatra, hogy az USA küldjön katonákat Libériába és álljon egy nemzetközi békefenntartó erő élére, amely érvényt szerezne a tűzszüneti megállapodásnak. Brit érvelés szerint Libéria esetében elsőként az USA jöhet szóba erre a feladatra, mivel az országot a XDÍ. században felszabadított amerikai rabszolgák alapították. Bush nem reagált Kofi Annan ENSZ-főtitkár azon felvetésére sem, hogy növeljék a Kongói Demokratikus Köztársaságban az ENSZ békefenntartóinak a számát. Úgy vélte, hogy hosszú távon afrikaiak fogják fenntartani a békét a földrészen. Bejelentette, hogy Washington 100 millió dollárral segíti a kontinensen a harcot a nemzetközi terrorizmussal szemben. Az összeget arra fordítják, hogy megszüárdítsák öt kelet-afrikai ország, Kenya, Etiópia, Dzsi- buti, Uganda és Tanzánia légi és tengeri kikötőinek a biztonságát, megerősítsék határőrizetét, illetve számítógépes adatbázisainak a védelmét. Kelet-Afrikában az al-Kaida 1998- ban követte el első terrortámadását: az USA kenyai és tanzániai nagykövetsége ellen végrehajtott robbantásokban 224 ember lelte halálát. Az al-Arabija szerkesztői állást is ajánlott a volt miniszternek ékesszólásáért Ali bohóc a tévében NOL-HÍR Bagdad. A groteszk hadijelentéseiről elhíresült volt iraki tájékoztatási miniszter csütörtökön ismét feltűnt két arab tévében. Muhammad Szaid asz-Szahaf az al-Arabija és az Abu Dzabi TV adónak azt mondta, hogy barátok közvetítésével jelentkezeti Bagdadban az amerikai megszálló csapatoknál, de a kihallgatás után szabadlábra helyezték. Az amerikai média által Ali bohócnak gúnyolt asz-Szahaf ezzel cáfolta a letartóztatásáról elterjedt híreket. Asz-Szahaf ezúttal fess katonasapkája nélkül jelent meg a kamerák előtt, és a semleges „felelősök” szóval utalt az amerikaiakra, akiket a háború alatt törpéknek, zsivá- nyoknak, férgeknek, hitetleneknek és gyáváknak bélyegzett. A háborús sajtókonferenciákról emlékezetes pátoszából azonban megőrzött valamit. „Az idő írja a történelmet, és az mutatja majd meg, mi is történt akkor valójában” - mondta a Bagdad eleste előtti utolsó órákról. Közölte, nincs többé kapcsolata a megdöntött Szaddám Húszéin elnökkel, sem a bukott iraki vezetőség más tagjaival. Asz-Szahaf még közvetlenül az iraki főváros eleste előtt is azt bizonygatta a világközvéleménynek, hogy az amerikai és brit támadók megsemmisítő vereséget szenvedek. Az ex-miniszter nem szerepel az USA által leginkább körözött 55 volt iraki csúcsvezető listáján. A tévéinterjúk egy magánház lakószobájában készültek, az adók szerint Bagdadban. Az Szaid asz-Szahaf (Képarchívum) al-Arabija korábban állást is ajánlott dubai szerkesztőségében a volt miniszternek magával ragadó ékesszólásáért. Előrelépés az anyanyelv használatának biztosítása terén Magyarul a bíróságokon MTI-HÍR Bukarest. A román parlament képviselőháza az alkotmánymódosítás során tegnap megszavazta a nemzeti kisebbségek anyanyelvhasználathoz való jogát az igazságszolgáltatásban. A román alaptörvény vonatkozó cikkelyének a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RM- DSZ) javaslatára elfogadott módosítása szerint „a nemzeti kisebbségekhez tartozó román állampolgároknak jogukban áll a bíróságokon anyanyelvükön kifejezni magukat”, az idevágó sarkalatos törvénynek megfelelően. RMDSZ-fórrások szerint az eddigi állapotokhoz képest az új alkotmányos rendelkezés fontos előrelépést jelent az anyanyelv használatának biztosítása terén Romániában. Katonát kér az USA Indiától, Pakisztántól és Bangladestől Egyszerűen fejbe lőtték a bevásárló amerikait MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad/Washington. Fejbe lőttek egy amerikai katonát tegnap egy bagdadi üzletben. A Reuters szemtanúkra hivatkozva arról számolt be, hogy a katona éppen DVD-t akart vásárolni, amikor fejbe lőtték. A bolt vezetője szerint a történtek után két amerikai katona elvitte sebesültet. Egy korábbi támadásban, amely csütörtökön este történt, egy amerikai katona meghalt, kilencen pedig megsebesültek. Az amerikai őrjárat elleni támadást a Bagdadtól mintegy 130 kilométerre délre lévő Kúfa településen, Nedzsef város közelében hajtották végre. A megtámadott járőrkocsikban az amerikai katonák mellett iraki rendőrök is voltak. A támadás váratlan volt, hiszen a síiták szent városa, Nedzsef, illetve Kúfa környéke eddig viszonylag biztonságos térségnek számított - mondta tegnap az amerikai katonai szóvivő. Az amerikai erők tegnap őrizetbe vettek három irakit azzal a gyanúval, hogy az illetőknek közük lehet két amerikai katona elrablásához. Amerikai tisztségviselők csütörtökön tettek bejelentést a két amerikai katona eltűnéséről, közölve mindjárt azt a gyanút is, hogy elrabolták őket. A két katona őrségben állt szerdán a Bagdadtól északra fekvő Balad város közelében egy telep mellett, ahol iraki rakéták szétszerelését végzik. Társaik szerda éjszaka észlelték eltűnésüket. A katonákkal együtt eltűnt Humvee típusú páncélozott gépjárművük is. Az Irakban állomásozó amerikai erők felderítő szolgálata lehetségesnek tartja, hogy a tettesek terrorcselekmény végrehajtása végett kerítették hatalmukba a járművet, abban ugyanis feltűnés nélkül, észrevétlenül megközelíthetik az amerikai katonákat. Egy Irakban szolgáló amerikai parancsnok azt mondta az AFP francia hírügynökségnek, hogy az elrablás óta látták egyszer felbukkanni a szóban forgó páncélozottjárművet Bagdadban. Az indiai, a pakisztáni és a bangladesi kormány fontolgatja azt az amerikai kérést, hogy jelentős számú katonával járuljon hozzá az iraki helyzet stabilizálásához. A terv mindhárom országban erős ellenállásba ütközik. India 17 ezer, Pakisztán pedig 10 ezer katonát küldene Irakba, ha a politikai erők megegyezésre jutnak. Egyelőre nem ismert, hogy Banglades hány katonát állítana ki, ha a kormány teljesíti az amerikai kérést, amelyet Colin Powell amerikai külügyminiszter tolmácsolt a dakkai kormánynak. Iráni diákok felhívása Mohammed Hatami államfőhöz Négyezren őrizetben MTI-HÍR Teherán. Iráni diákok egy csoportja felhívást intézett tegnap Mohammed Hatami elnökhöz, hogy álljon ki nyilvánosan gyülekezési joguk védelmében, ellenkező esetben, a múlt heti diáktüntetések brutális rendőri feloszlatása miatt, mondjon le tisztéről. „Ez az utolsó szavunk a diákszervezetek és az iszlám köztársaság vezetése közötti párbeszédben. Ha ez az utolsó kapcsolat is megszakad, a diákok kénytelenek elkönyvelni, hogy a két fél közötti párbeszéd értelmetlen, annak azonban súlyos következményei lesznek az országra nézve” - hangoztatta a nyílt levél. Az egyetemi hallgatók azt is hangsúlyozták, hogy a június 10. és 20. között lezajlott diáktüntetéseket követő őrizetbe vételek a fiatalok törvényes jogainak megsértését jelentik. Megbélyegezték egyúttal a hatóságoknak azt a rendeletét, amely július 9., az 1999-es nagy diáktüntetések évfordulója közeledtével betilt az országban mindenféle tiltakozó megmozdulást. Az iráni síita klérus nagy részénél mérsékeltebb politikusként ismert Mohammed Hatami elnök hatalomra kerülésekor iszlám alapokon álló demokráciát ígért az irániaknak, most azonban a tényleges reformokat mind hangosabban hiányoló demokratikus erők, illetve a változtatásokkal mereven szemben álló nagyhatalmú síita főpapi kar között kell egyensúlyoznia. Teheráni hivatalos bejelentés szerint az iráni biztonsági erők országszerte 4000 embert vettek őrizetbe a múlt héten véget ért tüntetési hullám során. Előrelépés az indiai-kínai határviták rendezésében Nem lesz Szikkim-vita MTI-HÍR Sanghaj. Atal Behari Vadzspaji indiai miniszterelnök bizakodóan nyilatkozott tegnap, kínai látogatásának végén a himalájai Szikkim állammal kapcsolatos vita rendeződéséről. Kijelentette: az e témában aláírt jegyzőkönyvvel, amely lehetővé fogja tenni a kereskedelmet (az Indiához tartozó) Szikkim és (a Kínához tartozó) Tibet között, „elindultunk azon az úton, amelynek végén Szikkim nem lesz többé vitás kérdés India és Kína kapcsolataiban”. Egy kínai külügyi szóvivő még arról beszélt ezen a héten, hogy Szikkim még sokáig kérdés lesz Kína és India között, ez az ügy nem oldható meg egyik napról a másikra. India 1975- ben annektálta a Tibettel határos kicsiny, hétezer négyzetkilométernyi Szikkim területét, amely már 1950, a brit gyarmati befolyás megszűnése óta indiai védnökség alatt állt. Szikkim jelenleg India egyik szövetségi állama. Kína nem ismerte el a területfoglalást, és ennek jelekén! egészen mostanáig lezárva tartotta a határt ezen a közös határszakaszon. Vadzspaji mostani vizitje alkalmával a kínai fél beleegyezett, hogy határátkelőt nyissanak e szakaszon is, és a határ menti kereskedelem meginduljon Tibet és Szikkim között. Vadzspaji derűlátón nyilatkozott pénteken az India és Kína viszonyát leginkább megterhelő határviták megoldásáról is. Mini mondta, az a tény, hogy a felek kü lönmegbízottakat neveznek ki a ha tárviták rendezésének meggyorsítá sa, kétségtelenül elő fogja segíteni t megoldást.
