Új Szó, 2003. június (56. évfolyam, 125-149. szám)

2003-06-26 / 146. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2003. JÚNIUS 26. Közélet 5 A NATO-ban nem az a legfontosabb, melyik állam mennyit költ, hanem hogy mire fordítják ezt a pénzt Sok még a közös tennivalónk Washington szerint Pozsony jól tette, hogy támogatta az USA iraki hadműveletét. Ezt Elizabeth Jones, az Egyesült Államok külügyminisztériu­mának európai ügyekért fele­lős miniszterhelyettese jelen­tette ki kedden azon a sajtó- beszélgetésen, melyre lapunk is meghívást kapott. Az ott el­hangzottakból válogattunk. SZABÓ GERGELY Ön Mikuláš Dzurinda kormányfő­vel és az igazságügyi miniszterrel is találkozott. Mi volt tárgyalásuk fő témája? Az Egyesült Államok és Szlovákia kapcsolatáról beszélgettünk azzal összefüggésben, hogy az önök or­szága meghívást kapott a NATO-ba és hamarosan az Európai Unió tag­állama is lesz. Ez a két esemény sok­kal tágabbra nyitotta együttműkö­désünk lehetőségeit, mint eddig bármi. Amikor több mint egy évvel ezelőtt itt jártam, szinte kizárólag kétoldalú kapcsolatokról tárgyal­hattam. Ma már beszélhettünk Irak­ról, Iránról, a Közel-Keletről, Észak- Koreáról - mindarról, amiről az EU vagy a NATO tagállamainak képvi­selőivel tárgyalunk. Még intenzí­vebb kapcsolatokra számítunk te­hát az USA és Szlovákia között, amint a NATO és az EU teljes jogú tagjává válik. Az USA és Európa egyes országai­nak kapcsolatában törést jelen­tett, hogy eredetileg kiszemelt szövetségeseik közül nem min­denkire számíthattak Irak ostro­mánál. Az iraki konfliktus kapcsán nem az Egyesült Államok és Európa kapcso­latában állt be törés, hanem Európa lett megosztott. Sok-sok olyan or­szág volt, mint Szlovákia, amelyek támogatták az USA döntését, hogy részt kell vennie egy Szaddám elleni koalícióban. Amikor aztán a háború már gyakorlatilag véget ért, ismét az ENSZ Biztonsági Tanácsához (BT) fordultunk, hogy fogalmazzon meg » Az iraki konfliktus kapcsán nem az Egyesült Államok és Eu­rópa kapcsolatában állt be törés, hanem Eu- . rópa lett megosztott. >> egy határozatot, amely összehan­golná ennek a koalíciónak az Irakkal kapcsolatos erőfeszítéseit. így szüle­tett meg az 1483. számú határozat. Ez volt az első megnyilvánulása Eu­rópa és az USA egységének. Ekkor Putyin és Chirac elnök, Schröder kancellár és Bush elnök kimondta: Lapoztunk egyet, most már előre keil néznünk, sok közös tennivalónk van még Irakban, Afganisztánban és a Közel-Keleten. Erre fogunk kon­- Mivel Irak ügyében Szlovákia kiállt az Egyesült Államok mellett és nem­sokára a NATO teljes jogú tagja lesz, sok amerikai vállalat kockázatmen­tesnek érzi az itteni befektetési (Képarchívum) centrálni. Nem sokkal ezután Bush elnök legfontosabb európai szövet­ségesei érdekeit szem előtt tartva a Közel-Keletre utazott, hogy meg­nyerje az izraeli és a palesztin kor­mányfőt az „útiterv” végrehajtásá­nak. Minden esély megvan arra, hogy az Európai Unió hozzánk ha­sonlóan részt vehet majd a gázai inf­rastruktúra kiépítésében. Mennyiben változtatta meg az ira­ki háború az Egyesült Államok és Szlovákia kapcsolatát? Jó néhány dolog már azelőtt is fo­lyamatban volt. Intenzíven segítet­tük Szlovákiát katonai képességei­nek javításában, amelyek a NATO- tagság eléréséhez szükségesek. Mi­kor megkezdődött az iraki háború és Szlovákia úgy döntött, sok más eu­rópai országgal együtt támogatja a törekvéseinket, ez a döntés nagyon pozitív jelzést küldött Szlovákiáról az Egyesült Államokba arról, meny­nyire megbízható tagja lesz orszá­guk a NATO-nak. Mi a véleménye a régi és az új Eu­rópáról? A „régi” és az „új” Európa kifejezé­sek nem állják meg a helyüket, mert Olaszország vagy Spanyolország - amelyeknek sok-sok évszázados tör­ténelmük van - nagyon is magukévá tették ezt az új gondolkodást, az el­képzelést arról, hogyan kellene mű­ködnie a NATO-nak. ig lesz tennivaló. De tisztázzunk egy valamit: nem az Egyesült Államok kormánya dönt arról, mely vállala­tok vehetnek részt a Szaddám utáni Irak felépítésében. Azt azonban tu­dom, hogy az USA pozsonyi nagykö­vetsége mindent megtesz annak ér­dekében, hogy az érdeklődő vállala­tok a lehető legtöbb információhoz hozzájussanak az együttműködés lehetőségeit illetően. Es ha már itt tartunk - és ez véleményem szerint még fontosabb -, Ron Weiser vezet­te pozsonyi nagykövetségünk rend­kívül intenzíven dolgozik azon, hogy Szlovákiát vonzóvá tegye a külföldi befektetők számára. Ennek sokkal nagyobb jelentősége van a szlovákiai munkavállalók számára, mint egy-két iraki szerződésnek. Mi­vel Irak ügyében Szlovákia kiállt az Egyesült Államok mellett és nemso­kára a NATO teljes jogú tagja lesz, sok amerikai vállalat kockázatmen­tesnek érzi az itteni befektetést. Kérem, beszéljen arról a 6 millió dollárról, amelyet a Kongresszus hagyott jóvá Szlovákia számára az iraki háborúban nyújtott segít­ségéért. Irakkal kapcsolatban kérvényez­tünk egy bizonyos összeget, ennek egy részét szántuk azoknak az or­szágoknak, amelyek a segítségünkre voltak. Nem mondhatom meg, vé­gül hogy osztják el ezt a pénzt, ez a feletteseim hatáskörébe tartozik. Milyen lehetőségeket lát arra, hogy szlovákiai vállalatok is részt vegyenek Irak újjáépítésében? Erre több mód is kínálkozik. Vállala­taik mellett kormányon kívüli szer­vezeteik is részt vállalhatnak ebben a folyamatban. Biztos vagyok ben­ne, hogy Irakban még nagyon soká­A New York Times éles hangú cikkben bírálta a most véget ért szaloniki EU-csúcstalálkozó pénz­szóró, saját vállát veregető mun­káját. Az EU mezőgazdasági poli­tikája kapcsán a lap megjegyzi, hogy az Egyesült Államok a befo­lyásos mezőgazdasági lobbik bő­kezű támogatásával elárulja a szabadpiacot és a szabad kereske­delmet, amelyben hisz. Mi a véle­ménye erről az írásról? Az őszinte véleményemre kíváncsi? Nem igazán értem az EU mezőgaz­dasági támogatásainak rendszerét, így véleményt sem tudok alkotni ar­ról, mennyire hatékony ez a mecha­nizmus. Annyit tudok, hogy mind az EU, mind pedig az USA egyetért, hogy ez bonyolult folyamat. Ahhoz, hogy Szlovákia a NATO megbízható tagja lehessen, költ­ségvetéséből nem kis összeget kell áldoznia a hadsereg korsze­rűsítésére és a tagsággal járó fel­adatok elvégzésére. Hogyan ér­tékeli a kormány igyekezetét, hogy megfeleljen ezeknek a felté­teleknek? Tagjelölt államként Szlovákia egyi­ke volt azoknak az országoknak, amelyek a leginkább igyekeztek ele­get tenni a feltételeknek, amelyek a NATO-tagsághoz szükségesek, va­gyis költségvetése két százalékát vé­delmi célokra fordítja. Ennek a felté­telnek egyébként a NATO jelenlegi tagországai közül sem felelt meg mindegyik. Ezt a két tényt figyelem­be véve látható, hogy Szlovákia na­gyon jól teszi dolgát a NATO-tagság elérése érdekében, főként a szövet­ség többi tagállamával összehasonlí­tásban. Az Észak-aüanti Szövetség­ben azonban nem az a legfontosabb, melyik állam mennyit költ, hanem hogy mire fordítják ezt a pénzt. A prágai csúcson a NATO-központ A NATO szerkezetát- ' alakítása olyan fel­adat, amelynek fontossá­gában valamennyi . . tagállam egyetért. \\ korszerűsítéséről is szó volt, és ez a kérdést továbbtárgyalták a NATO védelmi minisztereinek múlt heti brüsszeli találkozóján. A brüsszeli központot le akarják építeni, amivel rengeteg pénzt lehet majd megta­karítani. Azok az országok, ame­lyek jelentős összegeket költöttek hivatalnokokra, ezt a pénzt a felsze­relésre és szálh'tásra fordíthatják. Ez volt ugyanis az egyik legfontosabb hozadéka a prágai NATO-csúcsnak, hogy a NATO a világ bármely ré­szén ütőképesen működhessen. Az új tagállamok képessége és készsé­ge a specializálódásra bennünket is arra ösztönzött, ne várjuk el, hogy valamennyi tagállam mindenben jó legyen. A NATO szerkezetátalakítá­sa olyan feladat, amelynek fontos­ságában valamennyi tagállam egyetért. Az Egyesült Államok és valamennyi tagállam felül akarja vizsgálni, hogy van-e értelme az egyes támaszpontokon fenntartott alakulatoknak. Van, amiről már most tudjuk, hogy fölösleges, mert nem mozdítható, így nem vethető be ott, ahol szükséges. RÖVIDEN Leszerelnek a kiskatonák Pozsony. Holnap 3071 fiatal férfi veszi le a katonai egyenruhát, ugyanis lejár a katonai szolgálatuk. A többség tavaly októberben rukkolt be, de vannak olyanok is, akik idén áprilisban kezdték meg rövidített katonai szolgálatukat. Az új sorozás alapján július 2-án 2580-an vonulnak be a kaszárnyákba. Jelenleg még kilenc hónapig tart a katonai szolgálat, de hamarosan fél évre csökken. (TASR) Egyre több rendőrmakett az utakon Nyitra. Újabb rendőrmaketteket kíván „munkába állítani” a rendőr­ség, ugyanis úgy érzik, ezek némileg csökkentik a száguldozó sofőrök merészségét. Vladimír Palkó belügyminiszter azt állítja, néha ő is hir­telen a fékre lép, ha meglát egy ilyen műrendőrt Ausztriában. Szlová­kiában eddig két makettet állítottak fel különösebben balesetveszélyes útszakaszokon, de ebből az egyiket, amelyik Nyitra mellett volt, már el is lopták. A másik, Aranyosmarótnál a mai napig strázsál. (TASR) Egynapos kórházi kezelések előnyben Pozsony. Az Általános Egészségbiztosító (VŠZP) az egynapos kezelé­seket fogja a leginkább támogatni. A biztosító vezetői szerint a vüág más fejlett részein is a kórházban töltött idő csökkentésére töreked­nek, s Szlovákiában is ehhez akarnak idomulni. Az egynapos kezelé­sekbe beletartozhatnak a különböző kivizsgálások, de az egyszerűbb műtétek is. A biztosítónál azt ígérik, a dolgokat mindenképpen úgy intézik majd, hogy a betegeknek előnye származzon belőle. (TASR) Náci jelképek miatt rendőrségi eljárás Zsolna. Rasszista és xenofób jelszavak terjesztéséért, valamint a szkinhed mozgalom propagálásáért indult eljárás egy 19 éves zsol­nai fiatalember ellen. Az illető a járási hivatal épületében hívta fel magára a figyelmet, ugyanis náci jelképekkel és rasszista jelszavak­kal teleírt pólóban jelent meg ott. (SITA) Törvényesek voltak az STV-s elbocsátások Pozsony. A Szlovák Televízióban a májusi tömeges elbocsátásokkal nem sértették meg a munka törvénykönyvét, állapította meg nemrég elkészült jelentésében a Munkafelügyeleti Hivatal. Az intézmény csak hat volt alkalmazott elbocsátásában talált kivetnivalót, ezek mind a té­vés szakszervezet tagjai voltak. Az STV vezetése ezzel nem ért egyet, szerinte ennek a hat személynek a munkája is feleslegessé vált. (SITA) Leégett egy busz, az utasok kimenekültek Liptószentmiklós. Teljesen leégett egy Karosa autóbusz egy hegyi át­kelőnél nem messze Liptószentmiklóstól. A tűz a busz hátuljában ütött ki, a negyven utasnak időben sikerült kimenekülnie, így senki sem sé­rült meg. A sofőr még megpróbálta poroltóval eloltani a lángokat, de nem járt sikerrel, s a kiérkező tűzoltók sem tudták megmenteni a jár­művet. A keletkezett kár meghaladja a négymülió koronát. (SITA) Gettó lesz a betondzsungelből? Pozsony. Az ország lakótelepeiből lassan gettók alakulhatnak ki, áll egy nemrég elkészült szakértői jelentésben. A vagyonosabbak folya­matosan költöznek el a lakótelepekről vidékre, így ott csak a szegé­nyebbek maradnak. A kormány a mai napig sem kapcsolódott be az EU lakótelepeket felújító programjába, bár a felújítás sokkal kevesebb pénzbe kerülne, mint lerombolás, és új házak építése. (SITA) Újabb elnöki amensztia Pozsony. Rudolf Schuster tegnap újabb három személyt részesített el­nöki amnesztiában. Egy házaspárt azért mentett fel, mert kisebb bűn- cselekményükért már leülték a kiszabott féléves börtönbüntetést, de a priuszuk miatt sehol sem tudtak állást szerezni. A harmadik felmen­tett egy férfi volt, akit korábban azért ítéltek el, mert nem tartotta el rendesen a fiát. Jelenleg egyedül neveli a fiút, akivel nagyon jó a kap­csolata, ezért az elnök úgy döntött, elengedi a büntetést. (TÁSR) Tűz egy dévényújfalui telephelyen Pozsony. Harminc tűzoltó tizennégy tűzoltókocsival három órán át harcolt a tűzzel egy elhagyott dévényújfalui raktárnál. Értesülések sze­rint délután három óra előtt csaptak a magasba a lángok, a helyi tűzol­tók azonnal a helyszínre siettek. A Volkswagen tűzoltói is bekapcso­lódtak az oltásba, mivel a gyár telephelye közvetlenül az elhagyott raktárak mellett fekszik. A tűz oka egyelőre ismeretlen, a nyomozók azonban kizárták, hogy elektromos szikra lett volna a hibás. Gyanít­ják, hogy szándékos gyújtogatás történt. (TASR) Az MKP határozottan kifejtette a véleményét Csak elutasító álláspont ÖSSZEFOGLALÓNK Módosításokkal támogatja a speciális ügyész intézményét Ne korlátlan időre ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS A tárcáknak kell előteremteniük a plusz pénzt Van még betöltetlen eurohivatalnoki állás Pozsony. Magyar kedvezménytör­vény, bírósági és közigazgatási re­form, a sztráda és gyorsforgalmi út építésének koncepciója (melyet múlt héten a magyar miniszterek megvétóztak a kormányban) - ezek voltak a Koalíciós Tanács teg­nap esti ülésének hivatalos téma­körei. A bírósági hálózat tervezett átalakításával kapcsolatban egyezség született, ennek jegyé­ben a kormánypártok a parlament­ben is támogatni fogják azt a ter­vezetet, mellyel ma foglalkozik a kabinet. Ezt a miniszterek valószí­nűleg egyhangúan megszavazzák, tájékoztatta lapunkat Bárdos Gyu­la, a Magyar Koalíció Pártjának frakcióvezetője. A kormány ma a magyar kedvezménytörvényről is tárgyalni akar, amit az MKP nem helyesel. A Koalíciós Tanács ülése lapzártánkig nem ért véget, de ér­tesüléseink szerint a magyar párt határozottan kifejtette véleményét és próbálta lebeszélni partnereit arról, hogy a kabinet foglalkozzon a státustörvénnyel. Az ANO és a KDH a magyar normáról egyelőre nem nyilatkozott, előbb meg akar­ta ismerni az MKP véleményét. El­lenben Mikuláš Dzurinda még az ülés előtt hangsúlyozta: a jogsza­bállyal kapcsolatban csak elutasító álláspont fogalmazódhat meg. Bárdos lapunknak leszögezte: az MKP mindent elkövet azért, hogy a kormány ne fogadjon el semmi­lyen határozatot a státustörvény- nyel kapcsolatban. A frakcióvezető úgy véli, a kormányfő politikai tő­két akar kovácsolni a státusügy­ből. A kedvezménytörvény megvi­tatása előtt a partnerek hosszasan tárgyaltak az autópályákról is: az MKP szeretné elérni, ha nemcsak északon, hanem délen is épülné­nek utak. (sza) Pozsony. Speciális bíróság és ügyészség, különleges egységek - ilyen eszközökkel próbál harcolni Szlovákia a szervezett bűnözés és korrupció ellen. „Az elmúlt időszak­ban több súlyos bűntényt sikerült felderíteni, a tettesek mégsem nyer­ték el méltó büntetésüket, mert né­hány bírónak nincs bátorsága ilyen esetekben igazságot szolgáltami” - mutatott rá Gál Gábor parlamenti képviselő. Az alkotmányjogi bizott­ság tagjaként pozitívan értékeli, hogy már a parlamentben van a spe­ciális ügyészségről és bíróságról szó­ló jogszabály. A Magyar Koalíció Pártja (MKP) módosító indítványok­kal próbál még javítani a törvénye­ken. Gál Gábor megváltoztatná azon személyek körét, akik ügyével e speciális szervek foglalkoznának. „Ha egy miniszterről azután derül ki valamilyen törvénysértés, miután lemondott vagy befejeződött megbí­zatási időszaka, viszont a bűncselek­ményt tárcavezetőként követte el, az ilyen ügyekkel is a speciális ügyész­ségnek és bíróságnak kellene foglal­koznia” - véli a magyar politikus. Gál szerint a szervezett bűnözés el­len harcolóknak és családjuknak - ha kérik - a belügyminisztériumnak automatikusan megfelelő védelmet kellene biztosítania. A tervezet sze­rint speciális ügyészt a parlament nevezné ki a főügyész javaslatára, korlátlan időre. Azonban Gál Gábor megjegyezte: „Mi lesz, ha nem válik be a megválasztott speciális ügyész, ha idővel kiderül, hogy hiányzik be­lőle a megfelelő lelkesedés és elhiva­tottság? Fontos, hogy legyen megbí­zatási időszak, hogy szükség esetén új ember kerülhessen e tisztségbe.” Áz MKP nem jelöl senkit e funkció­ba; Gál szerint az ügyészségen és a bíróságon pártatlan szakemberek­nek kellene dolgozniuk, (sza) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A minisztériumokban összesen 580 úgynevezett eurohiva- talnokra lesz szükség ahhoz, hogy a tárcák ellássák az Európai Unióval kapcsolatos feladatokat. Jelenleg ebből 280 hely van betöltve, s a szá­muk napról napra nő - közölte Gyu- rovszky László régiófejlesztési és építésügyi miniszter. Információink szerint a hivatalnokok kiemelt fize­tésére szánt idei 50 millió koronás keret elegendő lehet, mivel az alkal­mazottak- a közhiedelemmel ellen­tétben - nem 40-50 ezer koronát kapnak majd, hanem átlagosan net­tó 7 ezer koronával többet, mint a hasonló beosztású hivatalnokok. A kiugróan magas fizetések csupán néhány, vezető beosztású szakem­berre vonatkozik. Jövőre pedig a törvények megfelelő módosításával már a költségvetés is biztosíthatja számukra a kiemelt fizetést. Ľubo­mír Piai szerint a minisztériumok­ban csökkenteni kellene a létszá­mot, s az ebből fennmaradó pénzek­ből kellene kifizetni az eurohiva- talnokok kiemelt bérét. A Köztisztvi­selői Hivatal elnöke úgy látja, nem járható út az, hogy a minisztériu­mok az állami költségvetésből kér­nek plusz pénzt ezekre a posztokra. Szerinte a jól dolgozó hivatalnoko­kat igenis meg lehet fizetni, hiszen a törvény szerint akár 68 ezer koronás kiemelt bért is kaphatnak. Ehhez vi­szont a minisztereknek kell úgy át­alakítani a minisztériumot, hogy elő tudják teremteni ezt a többletpénzt. A szabad eurohivatalnoki posztokat a Köztisztviselői Hivatal az inter­neten hirdeti meg. (shz, s)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents