Új Szó, 2003. június (56. évfolyam, 125-149. szám)

2003-06-25 / 145. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2003. JÚNIUS 25. Európai unió 9 Parlamenti elnökök nyilatkoznak az Új Szónak az Európai Unió jogrendje és a nemzetiségek kapcsolatáról Kell-e védeni a kisebbségeket? Az Európai Unióban jelenleg nincs egységes kisebbségpo­litika. Ha az EU kormányközi konferenciája is úgy akarja, a nemzeti kisebbségekhez való tartozás miatti diszkri­mináció tiltása, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak hatékony védelme viszont most bekerülhet az unió al­kotmányába. JUHÁSZ LÁSZLÓ Tabajdi Csaba, az Európa Tanács magyar delegációjának vezetője a közelmúltban egy nyilatkozatában rámutatott: az EU nem kezeli sú­lyának megfelelően a kisebbségi kérdést, hiszen az európai jog­anyagnak sem része a nemzetiségi problémakör. Az erről szóló magyar igényt a francia elnök is támogatja, Jacques Chirac szava pedig sokat számíthat az EU majdani alaptörvényének el­fogadásakor, melynek szövegébe be szeretnék építeni a kisebbségek kollektív jogainak szavatolását. Néhány héttel ezelőtt az EU soros el­nöke, Görögország fővárosában ta­lálkoztak az európai uniós és a csat­lakozó országok parlamenti elnökei. A tanácskozás ugyan érintőlegesen sem foglalkozott a kisebbségi lét kérdéseivel, Athénban azonban la­punknak lehetősége nyílt, hogy né­hány házelnök véleményét kikérje ebben a problémakörben. THIERSE: „ERRE IS SZOLGÁL AZ EURÓPA TANÁCS" Wolfgang Thierse, a német tör­vényhozás elnöke kérdésünkre el­mondta, egyértelmű szabályok lé­teznek az európai kisebbségekkel Wolfgang Thierse (Képarchívum) Petr Pithart (TASR-felvétel) kapcsolatos ügyek kezelésére. „Va­lamennyi EU-tagállam törvényke­zésében világos kisebbségpolitiká­val találkozhatunk. Az egyes orszá­gok jogszabályai foglalkoznak a ki­sebbségi jogok védelmével” - mondta. A Bundestag első embere szerint az uniós tagállamok kor­mányának és parlamentjének fel­adata, hogy a kisebbségvédelem alkotmányos kereteit meghatároz­za. Thierse emlékeztetett, már most is létezik egy fórum, amelyik foglalkozik ezzel a problémakör­rel, ez pedig az Európa Tanács, amelyik a demokrácia és a nemze­tiségek védelmének ügyét állandó felügyelet alatt tartja. „A kisebb­ségvédelem egyike annak a számos feltételnek, amelyet egy-egy tagje­lölt állam esetében megvizsgál az Európai Unió” - mondta az Uj Szó­nak a német parlament elnöke, aki nem ért egyet azzal az álláspont­tal, hogy a kisebbségek ügyével nem foglalkozik az EU. „Éppen el­lenkezőleg. A tagállamok Európa- szerte nagy fontosságot tulajdoní­tanak annak, hogy a nemzeti ki­sebbségek jogait a megfelelően biztosítsák” - nyilatkozta lapunk­nak Wolfgang Thierse. PITHART: „KÖZELEDJENEK AZ ÁLLÁSPONTOK" A cseh szenátus elnöke szerint az Európai Uniónak talán sohasem lesz egységes álláspontja a kisebb­ségi kérdésekkel kapcsolatban. Petr Pithart elmondta, a lényeg az, hogy a vitás kérdésekről folyama­tos párbeszéd folyjon. „Ezáltal az álláspontok, ha lassan is, de köze­ledhetnek egymáshoz. De ez a ma­ximum, amire ebben a tekintetben számíthatunk” - nyilatkozta la­punknak a cseh törvényhozás felsőházának elnöke. Rámutatott, ha nem létezne a NATO és az EU, egyik fegyveres konfliktus rob­banna ki a másik után. Pithart szerint nem egységes kisebbség­politikára, hanem olyan mecha­nizmusokra van szükség, ame­lyekkel az esetleges konfliktus­helyzeteket meg lehet oldani. „A demokráciákban mindig is lesz­nek viszályok. Ez azonban engem nem nyugtalanít. Az viszont ag­gasztana, ha az ellentétek elmé­lyülnének.” Petr Pithart szerint a kisebbségvédelem módszerei és intenzitása országról országra kü­lönbözhet, az intézményesítés pe­dig szerinte nem minden esetben hozza meg a várt eredményt. VACAROIU: „A MAGYAROK TÖBBET AKARNAK" Nicolae Vacaroiu, a román parla­ment felsőházának elnöke megke­resésünkre elmondta, az Európai Uniónak igenis van egységes ki­sebbségpolitikája. Szerinte ezt a kisebbségek jogait tartalmazó eu­rópai charta határozza meg. „Egyesek azonban többet akarnak, mint amit a nemzetközi keretek biztosítanak. Különösen a magyar kisebbség” - nyilatkozta az Új Szó­nak a román szenátus elnöke. Hozzátette, Bukarestnek nem okoz gondot beszélni erről a témá­ról. A kisebbségeknek vallási, kul­turális és nyelvi szabadságot kell biztosítani, ebben a tekintetben ugyanolyan jogaik és kötelessége­ik vannak, mint a többségi nemzet képviselőinek - mondta. „Soha­sem egyezünk bele, hogy privilegi­zálják a kisebbségeket. Orszá­gunknak vannak olyan területei, ahol a többségi nemzet gyakorlati­lag kisebbségben van” - mutatott Nicolae Vacaroiu (A szerző felvétele) rá Vacaroiu, aki ellenez minden­fajta autonómiatörekvést. Kérdé­sünkre, vajon miért elégedetlenek az erdélyi magyarok, a román tör­vényhozás elnöke elmondta, ez teljesen normális jelenség, mivel minden etnikai csoport a többségi nemzetnél több előnyhöz szeretne jutni. „Ezért senki nem is hibáztat­ja őket” - tette hozzá. HRUŠOVSKÝ: „LEGYEN EZ A Ml HATÁSKÖRÜNK" A szlovák törvényhozás elnöke nem hiszi, hogy európai szinten si­kerül egységes koncepciót létre­hozni a nemzetiségi politikával kapcsolatban. Pavol Hrušovský Pavol Hrušovský (nrsr.sk) házelnök elmondta, az egyes álla­mok specifikumai miatt nem lehet lesz azonos keretek közé szorítani ä kisebbségvédelmet. „Központi szin­ten nem érhetjük el, hogy egységes jogrend szabályozza valamennyi tagállam kisebbségpolitikáját” - mondta a szlovák parlament elnö­ke. Ennek a kérdésnek a megoldá­sát Hrušovský szerint az egyes tag­államok hatáskörében kell hagyni, hiszen ők tudják a leginkább figye­lembe venni azokat a részleteket, amelyek egy-egy vitás kérdés meg­oldásában kulcsfontosságúak. „Máshogy kell kezelni ezt a kérdést olyan országban, ahol a lakosság 10 százalékát teszik ki a nemzetisé­gek, és máshogy ott, ahol csak 0,5 százaléknyi nemzeti kisebbség él. Nem mindenütt van képviseletük a nemzeti parlamentben és kormány­ban, ezért nem mindenütt tudják azonos mértékben érvényesíteni érdekeiket” - mondta lapunknak Hrušovský, aki szerint biztos, hogy Szlovákia hatékonyabb megoldáso­kat tud majd találni a vitás kérdé­sekre, mint az Európai Unió. 2009-től kezdve tilos lesz az EU-ban állatokon kísérletezni új kozmetikumok kifejlesztése céljából Az Európai Unió óvj a az állatok életét MTI-JELENTÉS Brüsszel. Egy új gyógyszerteszte­lési eljárással az Európai Unió elé­be ment az állatvédelmi szerveze­teknek: az új módszer bevezetése nyomán ugyanis évi 200 ezer kí­sérleti állat élete kímélhető meg. Mint Philippe Busquin, az EU ku­tatásügyi biztosa elmondta: az el­járás lényege, hogy az új in vitro eljárás keretében nem állatkísér­letekkel, hanem emberi vérsejte­ken végzett több százezer kísérlet­tel lehet meghatározni a lázat okozó anyagokat, az úgynevezett pyrogéneket. Idővel gombák meg­határozására is lehetőség nyílhat. Az új módszert - uniós támogatás­sal - európai kutatócsoportok dol­gozták ki. Az iparnak számos ág­azatban amúgy is le kell szoknia az állatok felhasználásáról - han­goztatta Busquin. Egy márciusban elfogadott irányelvnek megfe­lelően 2009-től kezdve tilos lesz állatokon kísérletezni új kozmeti­kumok kifejlesztése céljából. A bi­zottság által kidolgozandó új vegyipari irányvonal szintén az ál- latlu'sérletek számának csökkenté­sét irányozza elő. Míg az állatkísérletek az EU-or­szágokban évi 3 milliárd eurót emésztenek föl, addig az alterna­tív tesztek általában jóval olcsób­bak. Ezzel együtt a kutatásügyi biztos nem tudja elképzelni az ál­latkísérletek teljes leállítását. „Az emberi egészség szavatolása érde­kében egyelőre nem nélkülöz­hetők az állatok bevonásával vég­zett gyógyszerkísérletek” - mond­ta Busquin. EU-LEXIKON A társulási szerződés Társulási szerződést köt az Euró­pai Unió azokkal az országokkal, amelyek osztják legfontosabb el­veit és célkitűzéseit, amelyekkel kapcsolatát intézményessé és szorossá kívánja tenni, és ame­lyek hosszú távon a tagságra pá­lyáznak. Ilyen szerződés fűzi az unióhoz Szlovákiát, illetve a jövő évi belépésre meghívott további kilenc államot, valamint minden más tagjelölt nemzetet. Törökor­szág pontosan negyven éve kö­tött ilyen szerződést az unióval. Az öreg kontinens államaival kö­tött társulási szerződések egyik célja ma már kimondottan is az, hogy felkészítse a jelentkező or­szágot a teljes jogú tagságra. A dokumentum átfogóan szabá­lyozza az EU és a társult ország közötti kapcsolatokat: kitér a po­litikai párbeszédre, előírja a sza­badkereskedelmi viszony foko­zott megteremtését, illetve alapot ad a két fél jogrendszerének kö­zelítéséhez. A társulási szerződés nem vezet el automatikusan az EU-tagságig. Az EU 1993 nyarán kimondta ugyan, hogy kész tagjai közé fogadni a társulási szerződéssel már vagy majdan rendelkező kelet- vagy kö­zép-európai országokat, de hoz­zátette, hogy ehhez a pályázók­nak meg kell felelniük a tagsággal járó követelményeknek is. Meg is szabták pontosan a belépéshez el­engedhetetlenül szükséges felté­teleket (koppenhágai kritériumok néven ismeretesek), úgymint sta­bil intézményekkel garantált, többpárti demokrácia jogállamis­ág, emberi és kisebbségi jogok biztosítása és védelme, működő és versenyképes piacgazdasági rendszer létezése, a tagsággal járó kötelezettségek átvételének ké­pessége, utóbbiba értve a politi­kai, gazdasági és pénzügyi unió célkitűzéseinek elfogadását is. Az EU keleti bővülésének törté­nelmi időszakában a társulási szerződések legfontosabb külde­tése lett, hogy előkészítse a teljes jogú tagságot. A kilencvenes években az EU összesen tíz kelet-európai állam­mal kötött társulási szerződést: ezek az államok valamennyien az unió teljes jogú tagságára pályáz­nak, és közülük nyolcán 2002. legvégére el is nyerték a belépés lehetőségét, 2004. május 1-jei csatlakozással. Az érintett orszá­gok listáján Csehország, Lengyel- ország és Szlovákia mellett Ma­gyarország, Románia, Szlovénia, Bulgária és a három balti állam szerepel. A várólistán ugyanak­kor a keleti blokk további orszá­gai is rajta vannak, köztük a Bal­kánnak a demokrácia útjára lé­pett államai is. (MTI) RÖVIDEN Magyarországnak még sok dolga van Budapest. Magyarországnak még több területen átalakításokat kell végrehajtania az európai uniós csatlakozásig - közölte Jürgen Kop­pen az Országgyűlés integrációs bizottságának tegnapi budapesti ülésén. „Magyarországnak a belső pénzügyi ellenőrzés függetlensé­ge, a közös uniós agrárpolitikához szükséges kifizető és ellenőrző rendszer kialakítása és az élelmiszeripari feldolgozó intézmények átalakítása terén kell sürgős lépéseket tennie az EU-csatlakozásig” - idézett az Európai Bizottság leveléből az unió budapesti nagyköve­te. A bizottság levele a jövő májusi EU-tagságot megelőző magyar teendőkre vonatkozik. Jürgen Röppen emlékeztetett arra, hogy no­vemberben lát napvilágot az unió utolsó országjelentése. (MNO) Jön a .eu végződés az interneten Brüsszel. Az Európai Bizottság kijelölte azt a belga-olasz-svéd kon­zorciumot, amely a regisztrációs szolgáltatók összehangolásáért lesz felelős. A .eu domainek regisztrációja valószínűleg hat hóna­pon belül megkezdődik. A nyertes EURid szervezet gyorsan elér­hető, automatizált regisztrációs rendszer kiépítését ígéri. (MH) Mottója is lehet az EU-nak Brüsszel. A tizenkét csillagos lobogó és a himnusz után a közel­jövőben hivatalos mottót kaphat az Európai Unió (EU) - közölte az Euobserverre hivatkozva a Napi Online. A „United in its diversity” (nyers fordításban: „Változatosságában egyesült”) mottót Valéry Giscard d’Estaing, egykori francia köztársasági elnök, az európai al­kotmányt kidolgozó Európai Konvent elnöke is támogatja. Giscard d’Estaing szerint a választott mondat kifejezi az EU egységét és a kulturális, illetve politikai különbözőséget is. (NO) Bush a génkezelt élelmiszerek pártján Washington. George Bush amerikai elnök hétfőn Washingtonban ismét bírálta az európaiakat, amiért elutasítják a génmanipulált élelmiszereket. A BIO 2003 szakvásárt megnyitva Bush szemére ve­tette az Európai Uniónak, hogy „megalapozatlan és tudománytalan félelemből” akadályozza a génmódosított élelmiszerek importját. Bush szerint az európai tilalom hozzájárul az afrikai éhínséghez. „Egy éhezéstől fenyegetett földrész érdekében sürgetem az európai kormányokat, hogy szüntessék be a biotechnológiával szembeni el­lenállásukat. Ösztönöznünk kell a biztonságos, hatékony biotech­nológia terjedését, hogy megnyerhessük a globális éhség elleni csa­tát” - fejtegette az elnök. (MTI) A furcsa javaslat állítólag az EU-felkészülést szolgálja Sátoraljaújhely: kötelező lesz rovásírást tanulni INDEX-JELENTÉS Sátoraljaújhely. Szamosvölgyi Pé­ter polgármester javaslatára meg­szavazták, hogy az EU-felkészülés részeként a helyi képviselőket kö­telezzék a rovásírás-tanfolyamra. „Nem volt egyhangú a szavazás, de utána senki sem szólalt fel, hogy ez abszurd lenne” - közölte névtelen­séget kérő informátorunk, aki egyébként nem lát semmiféle tör­vénytelenséget az ügyben. A húsz­tagú testületből értesülésünk sze­rint tizennyolcán szavaztak, 10-8 arányban a polgármester felvetése mellett. Névtelen forrásunk el­mondta, hogy a döntést Juhász Ist­vánnak, az EU-integrációs bizott­ság szocialista párti elnökének kell majd végrehajtatnia. Rövidesen vonalvégre kaptuk az érintettet, aki - ha nem is kuncogó, de min­denképpen vidám hangon - közöl­te, hogy bár a megszavazott javas­lat komolytalan, de azt „már csaka- zértis” végre fogják hajtani. Hatá­rozottan állította, hogy a nemmel voksoló szocialisták is el fognak menni a tanfolyamra. A képviselőket, a polgármesteri hi­vatal dolgozóit, illetve az önkor­mányzati intézmények vezetőit fogják olyan dolgokra oktatni, mint számítógépkezelés, EU-isme- retek, pályázatírás, illetve nyugati nyelvek. Szamosvölgyi polgármes­ter saját indítványaként vette eh­hez a rovásírást és a határon túli magyarok történetét. A tanfolyam­sorozat költségeire Sátoraljaújhely pályázni fog. A városvezető kérdé­sünkre leszögezte, ő nem rovásírás oktatásra, hanem egy-két foglako­zásra gondolt az egyéb előadások között, mintegy lazításképpen. UNIÓS HÉTKÖZNAPOK Milyen előnyökre számíthat­nak a rokkantak az Európai Unióban? Ha valaki munkahelyi baleset során válik rokkanttá, annak az országnak a törvényei szerint kap rokkantsági nyugdíjat, ahol dolgozott és fizette a biztosítást. Abban az esetben, ha elköltözik ebből az országból, elveszítheti jogosultságát a rokkantsági nyugdíjra. Minden országban más feltételek vonatkoznak ugyanis a rokkantság megállapí­tására, és ha ezek nem egyeznek meg, a nyugdíjas nem kell, hogy az eredeti nyugdíjának megfe-' lelő összeget kapjon. Mit hoz a fogorvosoknak Szlo­vákia csatlakozása? Előnyöket és hátrányokat egya­ránt. A sztomatológiai ren­delőket a szigorú uniós előírá­soknak megfelelően kell felsze­relniük. A pluszköltségek akár félmillió koronára is rúghatnak. Azoknak a fogorvosoknak pél­dául, akik rendelőintézeten kí­vül dolgoznak, rendelőjükbe drága röntgengépet kell venni­ük. Az előnyök között említhet­jük az oklevelük külföldi elisme­rését, vagyis a szakorvosok Szlo­vákia határain kívül is kereshet­nek maguknak munkát. Igaz, hogy jövő májustól a péksüteményt csak csomagol­va árusíthatják? Nem igaz. Az Európai Unió nem szabályozza a péksütemények csomagolását. Arról azonban rendelkezik egy irányelv, hogy a gyártóknak és a bolttulajdono­soknak be kell tartaniuk a higié­niai előírásokat. Konkrét rendel­kezés hiányában tehát a tagálla­mok dönthetik el, hogyan tesz­nek eleget ennek az irányelv­nek. Ha becsomagolják a fánkot, a kiflit vagy a zsömlét, az az ő dolguk, (pr-, ú)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents