Új Szó, 2003. június (56. évfolyam, 125-149. szám)

2003-06-21 / 142. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2003. JÚNIUS 21. Embert írásáról A kézírás zónaarányainak vizsgálata a vizsgált személy törekvéseit mutatja meg a grafológus számára Egy fontos jel a sok közül: írásunk három zónája TUDATBAN MEGJELENŐ SZELLEMI TÖREKVÉSEK, MEGSZERZETT TUDÁS. VÁGYAK, FANTÁZIÁK, ELKÉPZELÉSEK jelennek meg # félts'» zőiáhan 0 , , MINDENNAPI TÖREKVÉSEK, aau a VALÓSÁGBAN MEGMUTATKOZÓ ÖSZTÖNTÖREKVÉSEK ,/ ÉS A TUDATOS KORLÁTOZÁSOK KOMPROMISSZUMÁBÓL KIALAKULÓ MAGATARTÁS jelei •" önti/ ÖSZTÖNTÖREKVÉSEK, HAJLAMOK. ANYAGI ÉS BIOIÓGIAI ÉRZETÜNK, is a SZEXUALITÁS SPONTÁN MEGNYILATKOZÁSAI jeíennek mega* alsó zňniban A zóna a felületnek az egész­től elhatárolódó része. A zó­na a grafológiában azokat az övezeteket jelenti, melyeket a betűk elfoglalnak, és amelyben, az ember szimbo­likusan mozog. Az írásnyom az írófelületen jön létre, te­hátjelen esetben a mozgás­tér a papír. A vizsgálandó írásnyom - a rendelkezésre álló térben - a személyiség általános vonásaira utal. SOÓKY ANDREA A megjelenés helyét befolyásolhat­ja, hogy az adott helyen, helyzet­ben és időben, hogyan érezzük ma­gunkat, továbbá milyen külső és belső tényezők voltak hatással sze­mélyiségünkre. Nincs két egyfor­ma ember, így két egyforma írás sincs: mindenki másképp használ­ja ki az írófelület által nyújtotta le­hetőségeket is. A kézírás függőleges irányban tör­ténő kiterjedésének nagysága sze­rint, ha az írásvonalat három öve­zetre osztjuk csoportosíthatjuk a betűket attól függően, hogy hány övezetet érintenek. Mint a többi grafológiai vizsgálatnál, itt is fel­tétlenül ismernünk kell a tanult - sztenderd - írását a vizsgált sze­mélynek. Például az angolszász írásban magasabb a felső zóna. A magyar és a szlovákiai magyar is­kolákban tanított sztenderd írás mindhárom zónát azonos méret­ben szabja meg. Mindig a középzó­nához viszonyítunk. A közép zóna az egyzónás betűk sztenderd he­lye; azok alsó érintőpontjait össze­kötő alapvonal, és felső érintő­pontjait összekötő vonal között ki­alakult sáv. A felső zónában a két- zónás betűk felső szárai, a törzsvo­nal-rész, vagy hurok, illetve ékezet jelenik meg. Az alsó zónában a két- zónás betűk alsó szárai, a hurkok jelennek meg. Az abc-ben egy 3 zó- nás kis betű van, az J". A grafológia fejlődése során a zó­naelméletek együtt változtak a pszichológiai elméletekkel. Pla­ton, Klages, Freud kutatásai és megállapítása mind-mind nyo­mon követhetőek és alátámaszt- hatóak a grafológia eredményei­vel is. A zónaarányok vizsgálata tehát a vizsgált személy törekvéseit mu­tatja. Ahhoz pedig, hogy a törek­vés irányát meghatározhassuk, a viszonyítás a középzóna lesz. Ez az a zóna, ahol minden betűnek keresztül kell haladnia, mindegy, hogy a vonal merre tart. Az irá­nyultságot tehát az fogja mutatni, hogy melyik az a terület, amely a kézírás készítőjének fontos, me­lyik az ahol szívesen tartózkodik ­ezt tehát a zónaméretek fogják megmutatni. A zónaarányok ál­landóak, tehát mindegy, hogy mekkora helye van az illetőnek az írásra, hogy kisebb, vagy nagyobb betűkkel ír, az arányok nem vál­toznak. Az életkorral, azonban változhatnak a felső és alsó zóna arányai, formaviláguk átalakul. Megnőhet a biztonság, például az anyagi biztonság iránti igény, s a formavilág alacsonyabb szintre vonul vissza. Tehát, mivel ér­deklődést, irányultságot mutat­nak, így egyértelmű, hogy a méret dönti el, hogy mely rész fontos az író számára. Mindig az illető saját sztenderdjéhez, saját egyéni írá­sában használt méretekhez viszo­nyítunk ezen vizsgálatoknál. Fontos kihangsúlyozni, hogy egy jel nem jel, körülbelül kétszáz variációt kell ismernie a szakembernek Különböző zónák, különböző személyiségek SOÓKY ANDREA Nézzünk egy-két példát kizárólag a zónák nagysága szempontjából. Szabályos írás esetében a középzó­na nagyságával megegyező alsó és felső szárak vannak jelen, tehát mindhárom zóna egyforma nagy­ságú (a tanult írás alapján). Ez a szabályosság azt jelenti, hogy a kézírás készítője törekszik egyen­súlyt teremteni a mindennapi élet­ben a tervezés, az ösztönös belső késztetés és a kivitelezés lehetősé­ge között. Az így író ember igyek­szik betartani a normákat és ön­magát fegyelmezni tudja. Előjelez­hető a belső egyensúly, de ehhez sok energiára van szükség. (1. kép) Ha a kézírásban a nagy alsó és fel­ső szárak dominálnak, akkor min­denképpen feszültség van jelen va­lamely szinten, természetesen ezt részletes vizsgálatokkal kell kiele­mezni. Ilyenkor éppen a fentiek­ben említett személyiségjellemzők ellenkezője érvényesül, annyiban, hogy az így író személy: a minden­napi életében, a hétköznapok so­rán nem tudja realizálni vágyait és képességeit, pedig a késztetés mindkét irányban erősen van je­len. Az ilyen emberek nagy tevé­kenységi ösztönnel rendelkező, fo­kozottabban ingerelhető típusba „tartozhatnak”, gyakran túlhaj­szoltak lehetnek, mert nincs idejük .jelen lenni”... (2. kép) Ha a felső zónán van a hangsúly, akkor erős a vizsgált személy szel­lemi érdeklődése, vágyai és törek­vései szellemi területen keresnek érvényesülést. Itt intenzívebb a szellemi tevékenység vágya, illetve motivációja. Nagyon körülte­kintően kell vizsgálni, mert nem mindegy, hogy milyen a magas fel­ső hurkok nagysága, alakja, torzu­lása, mert minden apró jel már mó­dosítja az első következtetésünket. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy ehhez a jelenséghez milyen nagy­ságú és arányú többi zóna párosul, hiszen nem mindegy, hogy a szelle­mi irányultság mellett, mekkora je­lentőséget tulajdonítunk a hétköz­napoknak, hiszen mindennek van egy egészséges határa is. (3. kép) Ha egyértelműen a középső zónán van a hangsúly, tehát az a legna­gyobb, akkor az illető szinte belefe­ledkezik a mindennapokba, a napi eseményekbe és gondokba. Ez a fi­zikai és szellemi „építkezés szaka­sza” is lehet. Ilyenkor erősebb a gyakorlatias, praktikus, illetve szervező tevékenység vágya, illet­ve motivációja. (4. kép) Amennyiben az alsó zóna a legna­gyobb, úgy az érdeklődés alap­vetően az élet anyagi, szexuális és fizikai oldala felé irányul, de itt je­lenik meg a gyakorlatiasság, az át­lagnál nagyobb realitásérzék jelei is. Itt intenzívebb lehet az ösztö­nös, anyagiasabb tevékenység vá­gya, illetve motivációja. (5. kép) Természetesen még nagyon sok variáció létezik, és mindenre oda kell figyelnie egy felkészült grafo­lógusnak. Nagyon fontos kihang­súlyozni, hogy egy jel nem jel, te­hát a zónavizsgálatok csak irá­nyultságot mutathatnak szá­munkra, amelynek milyenségét a többi - közel kétszáz - írásjelen­ségnek is meg kell erősítenie a szakember számára. i*v- ívf.'r-k/fc h. är'-Coc tUU.ivfcö.V'A.*'- • {IVLVlÚŕAl- cö HO-pofc* LvkKjAV/v'Ofcj' ö.UvOi-áá-ótp '-L * 4. I fcacíMvJ- & ■ » - <■> /> ■ fT JUcj V 5. W 4+0&1 tc\ ý/j “g \rtft ^ A GRAFOLÓGUS VÁLASZOL Kedves „Katalin"! Kézírásában egyaránt tetten ér­hető a szellem rendezőelve, a fejlett rend- és arányérzék és a fegyelmezettség. Érzelmi beál­lítottsága ellenére mindig ké­pes reakcióit ellenőrzés alatt tartani. Tudatos kontrollal tö­rekszik arra, hogy pontatlansá­gait - az élet bármely területén - elkerülje, így sok energiát for­dít az önellenőrzésre. Sajnos nem írta le végzettségét, illetve foglalkozását, de látható, hogy strukturáló és rendszerlátó ké­pessége fejlett; ez vonatkozik mind gondolatai és a beáramló információk rendszerezésére, mind a maga körül tartott rendre, továbbá megjelenésé­nek minőségére is. Egészséges szemléletmóddal tekint a múlt eseményei és a jövő történései felé, minden szinten törekszik a harmónia megteremtésére. Saj­nos a mai világban nagyon ne­héz kiszűrni azt a sok külső za­varó tényezőt az életünkből és környezetünkből, melyek befo­lyásolhatják „én-érzetünket” és a családunkkal való kapcsola­tunkat. Érzékenységünkön na­gyon nehéz változtatni, esetleg az élet edz kissé keményebbé minket. Kedves Katalin! Önnek nagyon jó képességei vannak, természetes személyisége okán képes helyén kezelni a dolgo­kat és eligazodni az emberi kapcsolatok útvesztőiben, de néha túl sok szorongás van je­len életében. Esetenként vala­mi gátolja a „cselekvést”, mely fakadhat az erősebb önuralom­ból, de okozhatja a szorongás, a múltbéli események feldolgo- zatlansága és a megfelelési vágy intenzitása is. Mindezek feltárásához természetesen részletesebb és mélyebb vizsgá­latok szükségesek, de remélem egy-két gondolat erejéig sike­rült bepillantást adnom Önnek, a kézírása kissé mélyebb réte­geibe. Engedje meg, hogy az alábbi - Prof. Dr. Popper Pé­tertől származó - idézettel zár­jam ezt a rövid-analízist: „...az élet úgynevezett problé­máinak a zöme nem megold­ható, legfeljebb csak elvisel­hető. Sokféle kompromisszu­mot köthetünk, enélkül úgy­sem lehet megúszni az életet; jobb lemondani erről az illúzi­óról. De kell lenni legalább egyvalaminek, ahol nem en­gedsz a 100%-ból. S ez a követ­kezetességed megtart téged.” Soóky Andrea oki. grafológus f ....,/ yt w.t 'k// ťVy.'íýr.,.. Jjy, JUfUrfnJ AJ /f/ e-Ó/Ó /tAjhÁ Á A- Y _________ Ôu !'Jj jj (*uÁ Jyj*. U.Ô.'4/Áé/j /A, íV /fy/t/t./ -í-*,*/..... o o o Ha kíváncsiak arra, hogy mit lát kézírásukból a grafológus, ak­kor ragadjanak tollat és írjanak nekünk. Minden héten kisorso­lunk egy kézírást és közreadjuk a rövid elemzés eredményét. Amennyiben konkrét kérdése van, akkor kérjük fogalmazza meg, ha pedig csak kíváncsiság, illetve önismeret vezérli, akkor ezt is írja le. Várjuk leveleiket! Leveleiket az alábbi címre küldjék: Új Szó, Grafológia, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 S.K. Grafológiai és írásszakértői Szolgáltató Iroda - www.sooky.hu 9024. Győr, Szigethy Attila u. 32. Tel.: (36) 96/518-891 Fax: (36) 96/422-280 Mobil: (36) 30/9945-615 - (36) 20/9283-060

Next

/
Thumbnails
Contents