Új Szó, 2003. június (56. évfolyam, 125-149. szám)

2003-06-20 / 141. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2003. JÚNIUS 20. iftjÄff ELSŐ MAGYAR, RÉSZVÉNY SERFŐZŐDE Udvari sör _____________ég m _____________ Sz áz évig él a sör barátja, betegség-kórság sose bántja! - tartják a sörivók, ami tán némi túlzás, de az biztos, hogy nagy melegben jó szomjoltó 50 dkg liszt, 2,5 dl tej, 5 dkg cukor, 3 dkg élesztő, 5 dkg vaj, 2 tojás, 1 kiskanál reszelt citromhéj, a sütéshez: ólai, a fürdéshez: 30 dkg porcukor, 2,5 dl világos sör. Elkészítése: A lisztet egy mély tálba szóljuk. A közepébe kis mélyedést nyomunk, a langyos tejet, a cukrot beleszóljuk, és az élesztőt rámorzsoljuk. Rövid ideig pihentetjük, majd a vajat, a re­szelt citromhéjat, a tojásokat hozzá­adjuk, és bedagasztjuk. Letakarva, langyos helyen kétszeresére keleszt- jük. A tésztából lisztes kézzel 2 centi átmérőjű golyócskákat formálunk. Ezeket forró olajban aranysárgára sütjük, kiemelve lecsöpögtetjük és még forrón megfürdetjük a porcu­korral elkevert sörben. Ugyanolyan sört kínálunk hozzá, mint amilyen­ben fürdőit a fánk. Sörös kakas puliszkával Hozzávalók: 2 db szép nagy kakascomb. 1 fej hagyma, 1 üveg sör, 2 evőkanál olívaolaj, 1 csapott evőkanál liszt, 1 dl tejföl, mustár Ízlés szerint, őrölt bors, őrölt babérlevél, borókabogyó, só. Elkészítése: A húst lefejtjük a csontról és kockák­ra vágjuk (a csont bőrrel együtt me­het a levesbe). Az olajban a finomra vágott hagymát megpároljuk, bele­tesszük a húst, és fehéredésig süt­jük. Ezután felöntjük a sörrel, fűsze­rezzük és fedő alatt puhára párol­juk. Ha a hús puha, a liszttel simára kevert tejföllel besűrítjük, mustárral ízesítjük. Puliszkával tálaljuk. Sok évtizedes tapasztalat, hogy szárnyasok és egyéb sültek szép ro­pogós kérget kapnak, ha sütéskor sörrel locsolgatjuk, kenegetjük őket. ** A sütésnél és a nem túl hosszú forralásnál a sör alkoholtartalma el­illan, csak aromaanyagai maradnak meg, ezért gyermekek és a volánhoz ülők is nyugodtan jóllakhatnak az így készült étellel. v A barna sörrel pácolt és sütött li­bacomb igazi kulináris élmény. V Ha malacot sütünk, villára szúrt szalonnát mártogassunk a sörbe, az­zal kenegessük a pirosló bőrt. LÉHÜTÖT IS HÜT Eredetileg azokat nevezték léhűtő­nek, akik körbe-körbe járva a régi A folyékony kenyér leszterinszint-csökkentő hatásával van összefüggésben. Fontos tudni­való azonban, hogy a kifejezetten magas koleszterinszinten a sör sem segít! Hatásos a tuberkulózis ellen, ez vi­szont a komlóban levő keserű anya­goknak köszönhető. Sörügyben melegen ajánlott Willi­am Shakespeare megállapítása az Ahogy tetszik című vígjátékából: „Az első korty a szomjúság után bo­londdá tesz, a második féktelenné, és a harmadik pedig megfullaszt.” A tévhittel ellentétben a sör önmagá­ban nem hizlal túlzottan. A kelle­metlen, ún. sörhas oka inkább a haj­lamban, a mértéktelenségben és a sok-sok „sörkorcsolyában” keresen­dő. A borivásnak már századok óta megvan a maga etikettje, de keve­sen ismerik a sörfogyasztás szokás­rendjét. Otthon a sört hűvös, sötét helyen tároljuk, a szabadban soha­sem! A kupakos üveget mindig álló helyzetben raktározzuk, a kengyel- zárás, esedeg dugós söröspalackot- a borhoz hasonlóan - fektetve. AZ IDEÁLIS SÖRÖSPOHÁR A korábbi századok szűreden, kissé zavaros söreit inkább nem ádátszó, kerámia- vagy kőkorsóból itták. (A kőkorsókra gyakran ónfedelet tet­tek, hogy a szárazságban megszom­jazott rovarvilág képviselője ne üt­hesse bele az orrát.) Napjainkban, a ragyogó színű, tisztára szűrt sörök korában, a sörhöz inkább üvegpo­hár dukál. A búzasör hosszú üvegpoharat kí­ván, hogy a buborékok játéka jól ér­vényesülhessen benne. Söröspoha­rainkat nagy gonddal, alaposan mossuk tisztára. Nemcsak esztétikai okokból: a zsíros felületű pohár aka­dályozza az ital habzását. A mosószeres tisztítás után a poha­rakat előbb bőséges langyos vízben, majd hideg vízben öblítsük ki. Soha ne törölgessük el, hanem szájjal le­felé fordítva, s lehetőleg rácson szá­rítsuk, mert a konyharuhán száradó pohár enyhén dohszagú lesz. JÓ TANÁCSOK SÖRÖS FOGÁSOKHOZ #ÍS? KŐBÁNYAI és ooo ° ooo yy SÖRGYÁRAK R.T. ÍUÁ serhűtő kádakban ún. kavaró man­kókkal kavarták á sert. Ha pedig nem ügyeltek eléggé, s kilöttyintet- ték a drága levet, rájuk szóltak: hé, te, léhűtő! így kapja ma, ki csak ke- ver-kavar, a léhűtő nevet. KEDVCSINÁLÓ SÖRÖS RECEPTEK Sörben sült húsgombóc Hozzávalók: 2 burgonya (kb 25 dkg), só, 30 dkg darált sertéshús. 2 tojás, 1 evőkanál mustár, 1 mokkáskanál őrölt bors, fél csokor petrezselyem, 2 dkg vaj. A mártáshoz: 6 dkg vaj, 1 púpozott evőkanál liszt, 1 üveg (5 dl) világos sör, 1 evőkanál mustár, csipetnyi őrölt babérlevél, egy evőkanál cukor, csipetnyi szerecsendió, só, őrölt bors, 2 dl tejföl. A tetejére egy csokor petrezselyemzöld. Elkészítése: A burgonyát alaposan megmossuk, majd enyhén sós vízben puhára főz­zük. Utána meghámozzuk és még melegen lereszeljük. A darált húst meg a tojásokat beledolgozzuk, a mustárral, a borssal és a felaprított petrezselyemmel fűszerezzük. 1 pú­pozott mokkáskanál sóval ízesítjük, nedves kézzel 8 gombócot formá­lunk belőle, és nem túl szorosan, ki­vajazott tepsibe rakjuk. Elkészítjük hozzá a mártást: a vajon a lisztet megfut­tatjuk és a sörrel meg 1,5 deci víz­zel felöntjük. Ke- vergetve, 3-4 percig főzzük, ezalatt kissé besűrűsödik. A fűszere­ket meg az ízesítőket hozzáadjuk, a tejföllel dúsítjuk. A húsgombócokra merjük, lefedjük, végül előmelegí­tett sütőben közepes lángon kb. 30 percig sütjük-pároljuk. Tálaláskor meghintjük a felaprított petrezse­lyemmel, s természetesen jól behű- tött vüágos sörrel kínáljuk. Sörperec Hozzávalók (12 darab): 1 kiskanál cukor, 2,5 dkg élesztő, 20 dkg főtt, áttört burgonya, 2 tojássárgája, 35 dkg liszt, só, 5 dkg vaj, a nyújtáshoz: liszt, a tetejére: 1 tojás, 1 kiskanál köménymag. Elkészítése: Az élesztőt egy deci, cukorral ízesí­tett langyos vízben megfuttatjuk, majd a főtt, áttört burgonyával, a to­jások sárgájával, a liszttel, a vajjal és egy kiskanálnyi sóval jól összegyúr­juk. Letakarva, langyos helyen két­szeresére kelesztjük. 12 cipóra oszt­juk, meglisztezett deszkán mind­egyiket kisujjnyi vastagra sodorjuk és pereccé formáljuk. Sütőpapírral bélelt tepsire rakosgatjuk, tetejüket felvert tojással megkenjük és sóval, köménymaggal meghintjük. Előme­legített sütőben 200 °C-on 15-20 perc alatt szép pirosra sütjük. Vüá­gos sörhöz kínáljuk. Sörben fürdő fánk Hozzávalók (kb. 35 darab): MÉRI MAGDOLNA A sörivók bölcseleté úgy tartja, száz évig él a sör barátja, betegség-kór­ság sose bántja, s van ebben némi igazság. Hívei szerint minden­nél jobban oltja a szomjat. Nyakun­kon a nyár, ilyenkor több üdítőitalt, no meg sört fogyasztunk. Nézzünk hát egy kis sörtörténelmet. A sör árpamalátából etjesztett, fű­szeres, szénsavas, alkoholos ital. Amikor az ősember megkezdte a gyümölcsök és a gabona termeszté­sét, megismerte az etjesztett gyü­mölcs ízét, aztán megkóstolta, meg­kedvelte - ám a sör főzéséhez ennél sokkal több kellett. Annyit biztosan tudunk, hogy őse­ink tápláléka többek között lisztpép­ből és lángosból állt. Ha valamennyi megmaradt, vízzel felöntötte és na­pon erjesztette. Megízlelve ezt a hó­dító „kenyérlevet”, fölöttébb vidám­má vált. A világ első sörfőzői a sumérok vol­tak, Mezopotámiában - a mai Irak területén - már Kr. e. 2800-ban is­merték az árpából erjesztett italt. A termékenység istennőjének, Nin- Harának söráldozatot mutattak be. A sörfőzők nagy megbecsülésnek örvendtek, még a katonai szolgálat alól is mentesültek. Az egyszerű rab­szolgák napi egy, a főhivatalnokok, valamint az úri dámák, napi öt litert kaptak járandóságként. Mi, magyarok már az őshazában is ittuk a hűs szomjoltót. Ezt igazolja ősi magyar szavunk a „semevelés”, mely alatt az árpa csíráztatását és malátává, cefrévé alakítását, erjesz­tését értjük. Attila hun király udva­rában Kr. e. 448-ban árpából készí­tett itallal kínálták a vendégeket. Tény, hogy eleink életmódja inkább kedvezett a sörkészítésnek, mint a borénak. Nézzük meg a sörnek az egészségre gyakorolt hatását. Már az ókorban Hipokratész, valamint a középkor­ban Szent Hüdegard és Paracelsus ajánlotta erősítőként a lábadozók­nak és a hajlottabb korúaknak. Úgy tartották, nemcsak inni jó, hanem a túlfeszített idegekre is lazítóan hat, valamint csökkenti az álmatlansá­got, az izomfeszültséget. A sör hétfé­le B-vitamint szállít szervezetünk­nek, amelyek nélkülözhetetlenek a vérkeringésben, valamint az anyag­cserében. Fáradtságérzetünket a sör biotintartalma enyhíti. Ásványi anyagaiból létfontosságú a nátrium, a kálium, a kalcium, a magnézium és a foszforsav. Nyomelemei közül a vas, a réz, a cink, és a fluor hasznos szervezetünknek. Bizonyítható, hogy napi 2-3 pohár segít a szívin­farktus megelőzésében, ami a ko­SÖRKORCSOLYÁZÁS Régi s mai sörözőkben ÍZHAGYOMÁNY A sörkorcsolyák közül (amelyekre úgy csúszik a nyári melegben a hi­deg sör, mint korcsolya a jégen) legegyszerűbb az úgynevezett „gyalogtojás”, a kemény tojás gú­nyos sörözői elnevezése. Hasonló a „huszár rostélyos”, mely a mind­két oldalán megpirított és zsírral megkent, fokhagymával bedör­zsölt kenyérszelet. Hagyományos sörözői ételnek számít, és manap­ság újra divatozik a „zóna”. Nevét a Baross Gábor „vasminiszter” ide­jén bevezetett, a vasúti és villa­mosközlekedésben alkalmazott kis szakasz (másként: a zóna) elneve­zéséből kapta. Általában kistányé­ron kínált pörkölt, székelygulyás, gombás vese, szalontüdő volt. A századelőn a zóna legnépszerűbb változata az ún. „ájnspenner” vagy „egyfogatú”, a városi lovaskocsi­közlekedésből vett szóval. Ez nem volt más, mint egy darab virsli két- három apróbb, egészben főtt bur­gonyával, pörköltszaftban kínálva, jelképes áron, ez semmi mást nem szolgált, csak az italfogyasztást se­gítette. A sörözők megjelenésük óta a polgári társasági élet helyszí­nei is. A sör tipikusan „beszélge­tős” ital, amelyhez tartalmas ételt nem is igen ajánlottak, inkább csak egyszerűbb falatokat, ame­lyek fogyasztása közben nem sza­kad meg a társalgás. Világszerte előszeretettel kínálnak a sörözők­ben sós, füstölt szardellákat (kistá­nyéron 2-4 szeletkét). Erről a he- ringek családjába tartozó halról mindenkinek a szardellapaszta jut eszébe, mely nem más, mint a hal húsából készített pikáns, fűszeres püré. Elsősorban tubusba töltve kapható, vajas kiflikarikákra ken­ve, vagy hideg ételek ízesítésére és díszítésére használják. Ám kapha­tó fűszeres pácban és füstölve is (fej és farok nélkül). Méltán híres a szardellamártás, melyet úgy ké­szítenek, hogy a kifilézett, apróra darabolt szardellát összevágott főtt tojással elkeverik, hagymával, petrezselyemzölddel, mustárral, ecettel és cayenne borssal ízesítik. Szerte a földkerekségen népszerű a sörözőkben a szardellagyűrű is: a sós-olajos szardellát gyűrű alak­ba göngyölik, kapribogyóval fo­gyasztják. A friss szardellát medi­terrán vidékeken általában roston sütik vagy rántják, de salátát is ké­szítenek belőle. Szardellával töltött tojás Hozzávalók: 4 db tojás, 6 db szardella, 10 dkg reszelt sajt, citromlé. Elkészítése: A tojásokat keményre főzzük. A megtisztított tojások aljából kis da­rabot levágunk, hogy állítha­tó legyen. Félbe vágjuk, a tojások sárgáját óvatosan kiemeljük, villá­val összedolgozzuk az apróra vá­gott szardellával, reszelt sajttal, kevés szardellaolajjal, pár csepp citromlével. (Sózni nem kell, mert a szardella igen sós.) Az így kapott töltelékkel megtöltjük a tojásokat, a kalapkákat ráhelyezzük a tojá­sokra. Tetszés szerint díszíthetjük. Majonézzel körűjük.

Next

/
Thumbnails
Contents