Új Szó, 2003. június (56. évfolyam, 125-149. szám)

2003-06-19 / 140. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2003. JÚNIUS 19. Gazdaság és fogyasztók Gerhard Schröder kancellár csak egy csatát nyert, azt is saját pártja ellen, a háború ennél hosszabb és nehezebb lesz A Nemzetközi Valutaalap előrejelzései megbízhatatlanok Válságban van a német gazdaság Jacques Chirac francia államfő és Gerhard Schröder német kancellár. Ha országaikban nem hajtják végre a szociális reformokat, hamarosan búcsút inthetnek az erős gazdasági növekedésnek. (Képarchívum) Berlin. „Meg kell változtat­nunk mentalitásunkat és bá­tornak kell lennünk, hogy szembenézhessünk a realitá­sokkal. A demográfiai ha­nyatlás és a lakosság elöre­gedése rövidesen fenntart­hatatlanná teszi az egészség- ügyi és nyugdíj-rendszerün­ket” - érvelt drámai hangon Gerhard Schröder a szociál­demokraták kongresszusán. GÁL ZSOLT A német gazdaság már a harmadik szűk esztendejének közepén jár. Növekedése idén - sorozatban már harmadszor - kevesebb lesz 1 szá­zaléknál, és jó, ha nem a nullához lesz közelebb. A növekedés fel- gyorsulását már megint jövőre vár­ják. Mivel nincs növekedés, nem nőnek az államkassza bevételei sem, az államháztartás hiánya ezért már harmadszor haladhatja meg az euró megalapozásakor a maastrichti szerződésben felső pla­fonként meghatározott, a bruttó hazai össztermék 3%-ának megfe­lelő összeget. Emellett súlyos gon­dokkal küzdenek a német nyugdíj­biztosítók is, az év második felében az összeomlás szélére kerülhetnek. A német nyugdíjrendszer az eddig Szlovákiában használt felosztó-ki- rovó rendszer megfelelője. Azaz az aktív dolgozóktól levont járulékok­ból fizetik a nyugdíjasokat. Mivel Németország Európa egyik leg­gyorsabban öregedő társadalma, egyre több nyugdíjast kell eltartani az aktív keresőktől levont járulé­kokból. Ráadásul egyre több a munkanélküli is Schröder kancellár legszívesebben örökre kitörölné az emlékezetből az 1998-as választási kampányban tett ígéretét, amely szerint 3,5 mil­lió alá csökken a munkanélküliek száma. Ezt azóta sem sikerült telje­sítenie, az állás nélkül lévők száma jóval meghaladja a 4 milliót, és to­vább növekszik, háború utáni re­kordszinteket döntögetve. Ezért könnyen előfordulhat, hogy a nyugdíjbiztosítók kasszájában már az ősszel nem lesz elég pénz a nyugdíjak kifizetésére, és az állam­nak kell kipótolnia a hiányzó milli- árdokat a központi költségve­tésből. Arról a költségvetésről van szó, amely már így is túl magas hi­ánnyal küzd. Hogy a helyzet még ennél is lehet sokkal rosszabb, arról a demográ­fiai előrejelzések tanúskodnak. Ezek kivétel nélkül azt jósolják, hogy rohamosan tovább nő a nyug­díjasok száma, miközben egyre ke­vesebb lesz az aktív korú lakos. Míg jelenleg 3 aktív lakosra jut egy nyugdíjas, addig 2050-re ez az arány egy az egyhez módosulhat. A jelenlegi nyugdíjrendszer szerint ekkor egy dolgozó járulékából kel­lene eltartani egy nyugdíjast, ami gyakorlatilag lehetetlenség. A la­kosság öregedésével nőnek az egészségügyi ellátórendszer költ­ségei is, a sok munkanélküli pedig az igencsak bőkezű szociális ellátó- rendszert csapolja meg. Több pénzt elvileg az adók emelésével lehetne előteremteni, azok azon­ban már így is túl magasak. A né­met munkaerő ezért is a világ legd­rágább munkaereje, ráadásul a tör­vényi szabályozás miatt nagyon nehéz elbocsátani a dolgozókat. A vállalatvezetők és nemzetközi be­ruházók ezért legfeljebb csak ré­málmukban gondolnak arra, hogy jelentősen növelik alkalmazottaik számát Németországban. Pedig pontosan erre lenne szükség. A fenti megállapításokból egyér­telműen kitűnik, hogy a német gazdasági és szociális rendszer fenntarthatatlan és átfogó reform­ra szorul. Ezt mostanra már felis­merte a lakosság nagy többsége is, a közvélemény-kutatások szerint a németek kétharmada tisztában van vele, hogy sürgős reformokra van szükség. Gerhard Schröder kancellár a kormányzó szociálde­mokraták június elsejei rendkívüli kongresszusán drámai szavakkal ecsetelte a német gazdaság helyze­tét, és sikerült meggyőznie az 524 küldött 90 százalékát az „Agenda 2010” nevű reformcsomag elfoga­dásáról. Igaz előtte megfenyegette pártját, hogy amennyiben nem tá­mogatják elképzeléseit, akkor le­mond tisztségéről. A reformcsoma­got a koalíciós partner zöldek párt­ja is jóváhagyta. Az Agenda 2010 tartalmazza a munkanélkülieknek járó juttatások megnyirbálását és az elbocsátások megkönnyítését. Schröder azonban még csak egy csatát nyert, háborút nem. Kérdés, hogy mit szól a ter­vekhez a német parlament, amely­nek alsóházában (Bundestag) csak minimális, 9 fős szociáldemokrata­zöld többség van, nem is beszélve a 16 német tartomány küldötteiből álló felsőházról (Bundesrat), amelyben az ellenzéki keresztény- demokrata pártnak (CDU) és bajor testvérpártjának, a keresztény-szo­ciális uniónak (CSU) van többsége. A CDU-CSU „konstruktív támoga­tásról” biztosította Schröder re­formterveit, kérdés persze, hogy mennyire lehet ezt komolyan ven­ni. Szlovákia szempontjából az lenne a fontos, hogy Schröder reformjait minél hamarabb elfogadják. Ha ezek nem is hatnának rögtön cso­daszerként, legalább valamelyest javíthatnák a német gazdaság helyzetét. A közép-európai orszá­gok kivitelének háromnegyede az Európai Unió piacaira irányul. Azon belül is a 82 milliós Németor­szág a legfontosabb exportpiac. Ha a német gazdaság gyengélkedik, akkor az visszafogja az egész unió teljesítményét és így térségünk or­szágainak kivitelét is. Pontosan ez történt az elmúlt 2 évben, s ez meg is» látszik a visegrádi országok las­suló tempójú gazdasági növekedé­sén (a részleges kivétel Szlovákia). Ha tovább tart a német gazdasági pangás, akkor aligha nő jelentősen a kereslet az itthon megtermelt áruk után Németországban, és egyre jobban lelassulhat a hazai gazdasági növekedés is. Egy 5 millió koronás nyereséget felmutató vállalat negyedmillió koronát takaríthat meg az átköltözéssel Hozzánk özönlenek a csehországi cégek? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Százezer koronáért cseré­be milliókat takaríthat meg - hang­zik azoknak a cégeknek a szlogenje, amelyek a cseh cégek szlovákiai be­jegyzését intézik. Ők azok, akik a szlovák adóreform igazi nyertesei­nek tekinthetők. Százezer koroná­ért egy befuttatott részvénytársasá­got kínálnak a cseheknek, akik a vá­sárlást követő két héten belül átve­hetik a cég vezetését. A cseh cégeket a költségek csökkenése vonzza Szlovákiába, hiszen januártól 19 százalékosra csökken a társasági adónk, szemben a cseh 31 százalé­kossal. Nem elhanyagolható azon­ban az sem, hogy az osztalékfizetés után nem fizetnek majd adót. A cseh cégek átköltözési szándékáról már Ivan Miklós pénzügyminiszter is tud. Yvona Legierská cseh pénz­ügyi államtitkár ellenben nem tart a masszív elvándorlástól. Szerinte csak pár cég esetében számítanak az átköltözéstől, ami az állami költ­ségvetésben nem okoz majd néhány tízmillió cseh koronánál nagyobb kiesést. A cseh cégek érdeklődését az adóoptimalizációra szakosodott társaságok erősíthetik meg. Jaromír Pospíšil, az Akont Trust Company képviselője szerint évente több száz cseh fiókcéget nyitnak Szlovákiá­ban, és az érdeklődés az elmúlt időszakban még ehhez képest is je­lentősen nőtt. Hogy pontosan mennyit is képes megtakarítani egy cseh cég a szlová­kiai átregisztrálással? Az Akont szá­mításai szerint egy 5 millió koronás nyereséget felmutató cég minimum negyedmillió koronát takaríthat meg ezzel. Ez a kétszerese annak, amennyibe az átregisztrálása kerül. Jaromír Drábek, a gazdasági kama­ra vezetője szerint ez olyan csábítás, aminek csak kevesen képesek ellen­állni, és akár a cseh adóbevételek je­lentős visszaeséséhez is vezethet. A cseh Cégeket ugyanakkor nem csak az alacsony szlovák adók vonzzák. Országunkban lényege­sen alacsonyabbak a bérek is, mint tőlünk nyugatabbra. Szlovákiában az átlagbér 13,5 ezer korona körül mozog, ami a cseh béreknek alig a kétharmada. A járulékfizetésen ugyan egyelőre majd 3 százalék­kal többet kell fizetniük nálunk, mint Csehországban, a kormány azonban a jövőben ezt is csökken­teni kívánja. (TASR) Az adatok az egy négyzetméterre számított éves bérletet tükrözik euró­bán. (Forrás: TASR) A könyvelésben kilencmillió dolláros hibát találtak Lebukott a Coca-Cola, manipulálta a teszteket ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ New York. A WorldCom, az Enron és más nagy cégek könyvelési csa­lásai után a napokban a Coca-Cola is beismerte, nem minden volt rendben a könyvelésével. A céget egy kirúgott alkalmazott vádolta meg könyvelési csalással és a beve­zetésre váró termékek tesztered­ményeinek meghamisításával. A vállalat a teszteredmények mani­pulálását elismerte, a cég belső vizsgálóbizottsága a könyvelésben csak egy kisebb, 9 millió dolláros hibát talált. A vállalat elismerte, hogy annak idején manipulálta a Burger Kingekben bevezetésre vá­ró kólaízű jégkásával kapcsolatos felmérés eredményeit, közölte a New York Times. Matthew Whitley volt beszerzési igazgató kirúgása után azt állította, hogy a cég több száz gyereknek fizetett olyan Bur­ger King-menüt, amelyben szere­pelt a jégkása. Az így felpörgetett kereslet nyomán a gyorsétterem­lánc felvette étlapjára a Coca-Cola termékét, amely később azonban megbukott. A Burger King a beis­merés nyomán vizsgálatot indított az ügy részleteinek kiderítésére. A vállalat azt is bejelentette, hogy a tőzsdefelügyelet bekérte az exigaz­gató állításaival kapcsolatos belső dokumentumokat. Whitley ugyan­is azt is kijelentette, hogy a cégnél különböző trükkökkel manipulál­ták a könyvelést, meghamisították a kiadásokra és bevételekre vonat­kozó adatokat. Az igazgató a Colá­tól 44,4 millió dollárt kért, hogy a történetet elhallgassa. A vállalat nem akart fizetni, a volt igazgató ezért hozta nyilvánosságra törté­netét, és pert is indított korábbi munkaadója ellen egy atlantai bí­róságon. A Coca-Cola Whitley vá­daskodása ellen a bíróságon védik meg magát, (m, n) Elégtelent az IMF-nek ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. A Nemzetközi Valuta­alap (IMF) ritkán ért el sikert a nemzetközi pénzügyi válságok előrejelzésében, s gyakran fognak mellé az évente kétszer közzétett, nagy figyelemmel kísért World Eco­nomic Outlook kiadvány összeállí­tói - állapította megjelentésében az USA állami számvevőszéke (GAO). A 87 fejlődő országban 1991-2001 között regisztrált 134 recesszióból az IMF csupán 15-öt - alig 11%-nyit -jelzett előre, s még az olyan nagy krízisek előszelét sem érzékelte, mint az 1995-ös mexikói pesoválság vagy az 1997-98-as ázsiai pénzügyi összeomlás, amely a világgazdaság 40%-át recesszióba taszította. A Va­lutaalap nemcsak a válságjeleket nem veszi észre - állítja a GAO -, hanem rendre nem találja el a kulcs- fontosságú adatokat sem. Nem di­csekedhetnek jó eredményekkel a bruttó hazai össztermék (GDP) becslésének terén sem: 14 olyan eset volt, amikor az IMF 4,4 százalé­kos növekedést jósolt egy ország számára, ám ehelyett zsugorodott a gazdaság. Indonéziának például 6,2%-os bővülést ígértek 1998-ra - a tényadat 13,7%-os visszaesés lett. Anne Krüger, az IMF vezérigazgató­helyettese szerint az IMF törekszik országjelentései időzítésbeli és tar­talmi javítására - ezzel válaszolt a számvevőszéki beszámolóban idé­zett piaci szereplőknek, akik szerint az IMF új eszközeként bevetett „fi­gyelmeztető rendszer” jelentései gyakran idejétmúltak, (n) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Autós kirándulás vonaton Pozsony. Június 20. és szeptem­ber 5. között Pozsony és a horvát­országi Split között speciális, sze­mélygépkocsikat szállító vonat fog közlekedni. A12 vagonból ál­ló szerelvényben 2 vagonon lesz­nek elhelyezve a gépkocsik, míg a többiben a személygépkocsik tu­lajdonosai és családtagjai utaz­hatnak. A vonat péntekenként 15:10-kor indul a pozsonyligetfa- lui állomásról, és Splitbe másnap 8:30-kor érkezik meg. (TASR) Minisztert váltott a vízgazdálkodás Pozsony. A kormány tegnap jó­váhagyta a vízgazdálkodási és halászati jogkörök átruházását a földművelésügyi tárcától a kör­nyezetvédelmi tárcára. A döntés­re azt követően került sor, hogy a két tárcának sikerült egyezségre jutnia. Áprilisban ugyanis a föld­művelésügyi tárca még nem ér­tett egyet az olyan cégek feletti el­lenőrzés átruházásával, mint a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat és a Hydroconsult. Azzal érvelt, hogy az említett cégek szennyez­hetik a talajvizet, ami ellentétes a másik tárca érdekeivel. Mára si­került megegyezniük, így a jogkö­rökkel együtt az ezzel foglalkozó alkalmazottak és a pénzügyi for­rások is átkerülnek a környezet- védelmi tárcához. (TASR) Zöld út a Wiener Städtischenek Pozsony. A szlovák versenyhiva­tal egyetértett azzal, hogy a Wie­ner Städtische átvegye a Kontinu­ita Életbiztosítót. Az osztrák biz­tosítótársaság még tavaly vette meg a Kontinuita részvényeinek 67%-át. A Wiener Städtische ezen kívül a Kooperativának és a Kommunális Biztosítónak is több­ségi részvényese. (TASR) Nem szabályozzák az üzlethálózatokat Pozsony. A kormány tegnap Ro­bert Nemcsics gazdasági minisz­terjavaslatára, elvetette Robert Fico üzlethálózatokról szóló tör­vényjavaslatát. Nemcsics szerint Szlovákiának nincs szüksége egy ilyen normára. Fico arra hivatko­zik, hogy hasonló törvények sza­bályozzák az üzlethálózatok működését Németországban, Franciaországban és Olaszor­szágban is. A Smer elnöke javas­latában az üzlethálózatok tisztes­ségtelen kereskedelmi fogásainak próbált gátat vetni. (SITA) Milliárdos veszteség az agrárszektorban Pozsony. A mezőgazdászok teg­nap újra felhívták a parlament fi­gyelmét az ágazat áldadan hely­zetére, amely miatt a hónap utol­só hetére újabb tiltakozó meg­mozdulásokat szerveznek. A Mezőgazdasági Önkormányzatok Tanácsa szerint az ágazat az idei évet 4 milliárd koronás veszteség­gel zárja. A visszaesés elkerülése érdekében az államtól magasabb támogatásokat követelnek. Nem értenek ugyanakkor egyet a jöve­déki adók növelésével és az egy­séges, 19%-os hozzáadottérték- adóval sem. (TASR) A magyar kormány eladja a MOL-t Budapest. A MÓL magánosításá­ról döntött tegnapi ülésén a ma­gyar kormány - közölte László Csaba pénzügyminiszter. Az olaj- társaság állami részvényeinek ér­tékesítése még idén megkezdőd­het. A MÓL 24 600 001 részvé­nyét a tőzsdén keresztül vagy zárt körben, magyar intézményi be­fektetőknek értékesíti a kormány. Az első, a papírok 10-13%.át je­lentő részvénycsomag még az idén piacra kerülhet. (O-O) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 41,486 Lengyel zloty 9,458 Angol font 59,246 Magyar forint (100) 15,741 Cseh korona 1,322 Svéd korona 4,585 Dán korona 5,588 Szlovén tollár (100) 17,746 Japán jen (100) 29,790 Svájci frank 26,895 Kanadai dollár 26,314 USA-dollár 35,295 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 40,30-42,60 33,97-36,37 1,29-1,35 14,71-16,71 OTP Bank 40,40-42,51 34,24-36,14 1,29-1,35 15,13-16,29 Postabank 40,39-42,69 33,74-36,46 1,29-1,35 13,95-17,55 Szí. Takarékpénztár 40,37-42,34 34,18-35,93' 1,28-1,36 15,02-16,44 Tatra banka 40,42-42,58 34,32-36,16 1,29-1,35 15,13-16,37 UniBanka 40,39-42,47 34,29-36,05 1,29-1,35 14,17-15,13 Általános Hitelbank 40,37-42,53 34,21-36,04 1,28-1,36 14,85-16,58 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA)

Next

/
Thumbnails
Contents