Új Szó, 2003. június (56. évfolyam, 125-149. szám)
2003-06-02 / 125. szám, hétfő
Q Külföld ÚJ SZÓ 2003. JÚNIUS 2. Bush az Irán elleni fenyegetésről Washington. Merő spekulációnak minősítette George Bush amerikai elnök azt a felvetést, hogy Irán lenne az Egyesült Államok következő katonai célpontja. Egy orosz televíziónak adott interjúban - amelynek részleteit a Fehér Ház hozta nyilvánosságra szombaton - Bush tagadta, hogy az amerikai kormányzat Teheránra katonai célként tekint, de nem zárta ki teljesen a katonai erő esedeges alkalmazását. Irakot említette abban az összefüggésben, hogy ott is csak hosz- szú-hosszú diplomáciai próbálkozások után vetették be a katonai erőt. (MTI) Gerhard Schröder bizalmat kapott Berlin. Gerhard Schröder, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöke, kancellár tegnap Berlinben megszerezte pártja támogatását a kormány reformterveinek megvalósításához. Az SPD rendkívüli kongresszusán részt vevő 524 küldött kilencven százaléka állt ki az Agenda 2010 gyűjtőnéven emlegetett csomagterv mellett, amely a társadalombiztosításijuttatások visszafogását irányozza elő. Továbbra is bizonytalan, hogy lesz-e kellő támogatottsága Schrö- dernek a képviselőházban (Bundestag), amikor az elképzelések már törvénytervezetek formáját öltik. (MTI) Schrödert támogatja az SPD (Képarchívum) Nőket az Európai Parlamentbe! Prága. A jövő évi európai parlamenti választásokon ajelöltek között társadalmi súlyuknak megfelelő helyet kell biztosítani nőknek is - állítják annak a nemzetközi tanácskozásnak a résztvevői, amely tegnap fejeződött be Prágában. Az Európai Unió tag-, illetve tagjelölt országaiban működő szocialista és szociáldemokrata pártok női képviselői levelet intéztek az európai politikai pártok vezetőihez, felszólítva őket arra, hogy az európai parlamenti választások jelöltjeinek kiválasztásakor ne feledkezzenek meg a nőkről sem. A résztvevők levélben fordultak az európai konventhez is, szorgalmazva, hogy az készülő európai alkotmány rögzítse a nők és a férfiak egyenjogúságát. (MTI) Figyelmeztető lövések Szöul. Figyehneztető lövéseket adott le tegnap a dél-koreai haditengerészet észak-koreai halászhajókra, amelyek átléptek a két ország között a Sárga-tengeren húzódó, vitatott határvonalat. A Koreai-félszigettől nyugatra eső, halban gazdag vizeken hét nap alatt hat ilyen behatolás történt. Ezúttal három hajó haladt át a képzeletbeli vonalon, de a levegőbe leadott dél-koreai figyelmeztető lövések nyomán visszavonultak saját vizeikre. Észak-Korea és Dél-Korea az elmúlt években több alkalommal is tengeri összecsapásba keveredett egymással a Sárgatengeren. (MTI) Egymással szemben. Jacques Chirac francia elnök és Tony Blair brit kormányfő a csúcstalálkozó előtt. Emlékezetes volt Chirac és Bush amerikai elnök kézfogása is, mivel a két államfő az iraki válság miatt kialakult nézeteltérésük kezdete óta első ízben találkozott személyesen és rázott kezet a sajtó nyilvánossága előtt. A régóta esedékes találkozót kimért barátságosság övezte. (Reuters-felvétel) A G8-ak a nemzetközi kereskedelemről és a nemzetközi terrorizmusról is tárgyalnak Nyolcán a világ dolgairól Evian. Tegnap kezdődött a világ vezető hatalmait tömörítő G8 csoport állam- és kormányfőinek csúcsértekezlete. A találkozó főbb témái: az Új partnerség Afrika fejlesztésért (NEPAD) program, a világgazdaság és a nemzetközi kereskedelem legidőszerűbb kérdései, a nemzetközi terrorizmus és a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelem, Irak újjáépítése és a közel- keleti rendezési terv. ORIGO-ÖSSZEÁLLÍTÁS A világ vezető hatalmait tömörítő G8 csoport állam- és kormányfőinek holnapig tartó csúcsértekezlete tegnap este kibővített munkavacsorával kezdődött a Genfi-tó déli partján fekvő Evian francia üdülőváros elegáns Royal szállodájában. A házigazda Jacques Chirac francia, George Bush amerikai elnök, Tony Blair brit kormányfő, Gerhard Schröder német kancellár, Silvio Berlusconi olasz, Jean Chrétien kanadai, Koidzumi Juni- csiro japán kormányfő és Vlagyimir Putyin orosz elnök fehér asztal mellett tartanak megbeszélést, amelyen ott lesz az eviani találkozón külön napirendi pontként szerepelő Új partnerség Afrika fejlesztésért (NEPAD) programban érintett öt állam vezetője is. A kötetlen eszmecserén Hoszni Mubarak egyiptomi, Abdelaziz Buteflika algériai, Olusegun Obasanjo nigériai, Thabo Mbeki dél-afrikai és Aboulaye Wade szenegáli államfő képviseli a fekete kontinenst. II. Mohamed marokkói uralkodó belpolitikai problémák miatt távol marad a gazdasági növekedés és nemzetközi együttműködés témájának szentelt eseményről. A G8-ak ma és holnap zajló hivatalos csúcsértekezlete előtt a hegyektől körülzárt hétezer lakosú Evian ,,„éró zónájában“”tegnap délelőtt 11 ország vezetői és a legjelentősebb nemzetközi szervezetek első emberi tartottak „bővített dialógust” francia kezdeményezésére. Az öt afrikai államfő mellett meghívást kapott a brazil elnök, Luis Inacio Lula da Silva, Vincente Fox mexikói elnök, Abdallah ben Abdelaziz szaúdi trónörökös herceg, Mahatir Mohamad malajziai államfő, az el nem kötelezettek mozgalmának soros elnöke, Atal Behari Vadzspaji indiai kormányfő és Pascal Couchepin svájci elnök. A világ vezető hatalmainak tanácskozásához első ízben csatalakozik a kínai elnök, Hu Csin-tao. Az eszmecserén részt vesz Kofi Annan, az ENSZ főtitkára, a Világbank elnöke, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) vezetője. A mai eviani csúcson a világgazdaság és a nemzetközi kereskedelem legidőszerűbb kérdései, a keddi tárgyalási napon a nemzetközi terrorizmus és a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelem, Irak újjáépítése és a közel-keleti rendezési terv, az úgynevezett útiterv témái kerülnek terítékre. A svájci szálláshelyekről érkező G8-as vezetőket helikopteren, a többi meghívottat Lausanne-ból hajón szállítják Evianba. A francia üdülőváros biztonságán növelt létszámú katonai és rendőri egységek őrködnek. A francia légierő 2300 katonája mintegy száz repülőgép és félszáz helikopter fedélzetén járőrözik Evian légterében, amelyet lezártak a polgári légi forgalom elől. A G8 tanácskozásának biztonságát 11 ezer katona, 4400 francia rohamrendőr és a nemzet- biztonsági rendőrség egységei felügyelik. A G8 csoport legitimitását megkérdőjelező alternatív -és globalizációellenes szervezetek svájci és franciaországi helyszíneken nagyszabású tiltakozó megmozdulásokat tartottak. Ezekről lapunk 20. oldalán olvashatnak. Az iraki monarchia megdöntése óta emigrációban élő Ali bin Húszéin is király akar lenni Három jelentkező van az iraki trónra INDEX- ÉS MTI-HÍREK Bagdad. A királyság képviselője és a kommunista párt is részt kér Irak irányításából. Ä pályázó önjelöltek közül az egyik, a Londonban élő Húszéin most megszólalt az ügyben: idegenek nem vehetnek részt Irak politikájában. Hallatta hangját az ország legrégebbi pártja, az Iraki Kommunista Párt is, amely éles hangon bírálta az Egyesült Államok iraki politikáját. Az iraki monarchia visszaállítására törekvő Ali bin Húszéin nevezte magát az iraki trón egyetlen legitim örökösének. Húszéin az Asark al- Auszat című, Dubaiban megjelenő lapnak úgy nyilatkozott: nem hiszi, hogy idegeneknek lehet politikai szerepük Irak kormányzásában, és hogy az irakiak ezt elfogadnák, különösen akkor, amikor létezik egy iraki királyi család, amely elkötelezte magát az iraki nép szolgálatára. A 47 éves Ali bin Húszéin kétéves kora, az iraki monarchia 1958- as megdöntése óta él emigrációban. Jelenleg Londonban bankár, és az Iraki Alkotmányos Monarchia Mozgalmát vezeti. Szerinte az ország lakosságának nagy része támogatná az alkotmányos monarchia visszaállítását. Húszéin azonban nincs egyedül. Az iraki trónra, ha lenne ilyen, még ketten pályáznak rajta kívül. Húszéin egyik versenytársa Raad bin Zeid herceg a Királyi Demokratikus Szövetség vezetője, aki magát ugyancsak Irak legitim vezetőjének tudja, mivel a jelenleg Jordániában uralkodó hasemita királyság korábban Irakban is regnált, amelyet az 1958-as katonai puccs döntött meg. A másik konkurens király a jordán Hasszán herceg, aki Irak két korábbi uralkodójának I. és II. Fészalnak rokona. Ugyancsak hallatja hangját az Iraki Kommunista Párt, amelyet Szad- dám Húszéin rendszere az iraki-iráni háború idején Irán támogatása miatt törvényen kívül helyezett. Az illegalitásból Bagdad eleste után kilépő párt egyik vezetője, Sákir al- Dudzsajli az AP-nek kijelentette: ellenzik az amerikai megszállást, mert az iraki nép nem tartozik semmivel a Egyesült Államoknak. Emlékeztetett arra, hogy Washington teljes mellszélességgel támogatta Irakot az Irán elleni értelmetlen háHuszein uralkodna (Képarchívum) borúban, amelynek mindkét oldalon legalább egymillió halálos áldozata volt, majd az 1990-es, Kuvait elleni invázió után szankciókat vezettek be az iraki kormány ellen, amelyek „nem ártottak Szaddám Huszeinnek, de egymillió iraki gyerek halálát okozták”. A kommunista vezető elmondta, hogy még Szaddám Húszéin legvadabb elnyomása alatt is működtek a párt földalatti szervezetei Bagdadban és más városokban, s igyekeztek mozgósítani a tömegeket a diktátor elleni harcra. A megszálló amerikai hatóságok mindazonáltal nem vették fel velük a kapcsolatot az iraki ideiglenes kormány felállításáról szóló eddigi konzultációk során. Az ország legrégibb, 1934-ben alapított pártja már korábban is ösz- szetűzésbe került az Egyesült Államokkal. 1960-ban támogatták az addig brit érdekeltségű iraki olajmezők államosítását, kivívva ezzel az Eisenhower-kormány haragját. A 70-es években a párt vezetői és aktivistái az iraki Kurdisztánba menekültek, és közös fegyveres milíciákat alakítottak a kurdokkal. Régóta együttműködnek továbbá az Irán által támogatott Iraki Iszlám Forradalom Legfelsőbb Tanácsával. Al-Dudzsajli szerint az Iraki Kommunista Párt ereje abban van, hogy az ország minden részében erős a jelenléte, tagjai között . egyaránt vannak arab szunniták és síiták, kurdok, törökök, asszír keresztények és zsidók is. Eric Rudolph robbantott pokolgépet az 1996-os olimpián Kézre került a merénylő MTI-HÍR Murphy. Elfogták az 1996-os atlantai nyári olimpiai játékok idején elkövetett robbantásos merénylet feltételezett tettesét. A CNN értesülései szerint a rendőrség szombaton az Észak-Karolina állambeli Murphyben őrizetbe vett egy férfit, akit a keresett Eric Rudolphnak tart. A 36 éves Rudolphot azzal vádolják, hogy 1996 júliusában az atlantai olimpiai parkban pokolgépet robbantott, amely egy nőt megölt, több mint 100 embert pedig megsebesített. A férfit egy Alabama állambeli nőgyógyászati klinika ellen végrehajtott merénylettel is vádolják. E bűncselekmény következtében egy rendőr meghalt, egy ápolónő pedig súlyosan megsebesült. Rudolph azóta szerepelt az amerikai Szövetségi Nyomozó Irodának (FBI) azon a jegyzékén, amely a tíz legkeresettebb bűnözőt tartalmazza. A rendőrség már régóta feltételezte, hogy Rudolph azon az észak-karolinai erdős területen rejtőzködik, ahol fiatalkorának egy részét is töltötte. Abu Muszab al-Zarkavit telefonbeszélgetései buktatták le Al-Kaida-vezetőt fogtak MTI-HÍR London. Őrizetbe vették az al- Kaida nemzetközi terrorszervezet egy magas rangú vezetőjét Iránban - jelentette tegnap az as-Sark al- Auszat című, Londonban megjelenő arab nyelvű lap. Brit biztonsági erőktől származó értesülésre hivatkozva az újság azt írta, hogy Abu Muszab al-Zarkavi, akit egy amerikai diplomata ellen elkövetett jor- dániai merénylet szervezőjeként kerestek több országban a bűnüldöző hatóságok, a feleségével folytatott telefonbeszélgetések miatt bukott le. Az iráni titkosszolgálat lehallgatta a beszélgetéseket, amelyeket a körözött terrorista Jordániában tartózkodó feleségével folytatott. A szolgálat ezekből szerzett tudomást arról, hogy al-Zarkavi Iránban tartózkodik - írta a lap. Február elején Colin Powell amerikai külügyminiszter, az Irak elleni háború okait sorolva, megemlítette, hogy al-Zarkavi terrorista-kiképző- tábort működtet az arab ország északi részén, és zavartalanul tartózkodhat Bagdadban, mert Szaddám Húszéin iraki elnök rendszere nem lép fel ellene. Powell akkori megfogalmazása szerint Szaddám menedéket nyújtott egy terrorista hálózatnak, amelyet al-Zarkavi vezetett. Amerikai vád szerint ő szervezte meg és irányította Irakból egy Jordániában tevékenykedő amerikai diplomata meggyilkolását a múlt év októberében. Hamarosan ismét dolgozhatnak palesztinok Izraelben Könnyítettek a zárlaton MTI-HÍR Jeruzsálem. Az izraeli hadsereg részlegesen feloldotta a palesztin területek zárlatát szombat éjjel a közelgő izraeli-palesztin-amerikai csúcsértekezlet előtt tett gesztusként. Izrael május 18-án zárta le újra a Gázai övezetet és a Jordán folyó nyugati partvidékét, mert azt megelőzően több merényletet követtek el izraeliek ellen. A két fél kormányfőjének csütörtöki találkozóján mindazonáltal Ariel Sáron miniszterelnök már jelezte, hogy Izrael könnyíteni fog a zárlaton, és 25 ezer palesztint ismét enged Izraelben dolgozni. Az izraeli-palesztin erőszak 2000 szeptemberi kiújulása előtt 250 ezer palesztin dolgozott Izraelben, ezért átjárásuk korlátozása súlyos csapást jelent a palesztin gazdaságra. Nem közvetít a törvényhozásból a montenegrói csatorna Egy parlamenti tévé vége MTI-HÍR Belgrád. Tizenkét évi működés után tegnap beszüntette működését a montenegrói állami televízió parlamenti csatornája. A döntés miatt az ellenzék bojkottálni kívánja parlamentet, és tüntetéseket helyezett kilátásba. A montenegrói állami televízió parlamenti csatornája eddig élőben és teljes terjedelemben közvetítette a parlamenti üléseket. A hírcsatorna megszüntetéséről az állami rádió-televízió programtanácsa döntött, hivatkozva a nemrég elfogadott törvényre, amely előirányozza az állami televízió közszolgálativá való átalakítását. A testület döntése hatalmas felháborodást váltott ki ellenzéki körökben. A hárompárti Együtt a Változásokért koalíció és a liberális párt a parlament bojkottja mellett döntött, megszakítva mindenfajta kapcsolatot az állami rádióval és televízióval: nem nyilatkoznak újságíróinak, és pártrendezvényeikre sem hívják meg őket. MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális jegybanki középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 41,234 Lengyel zloty 9,374 Angol font 57,455 Magvar forint (100) 16,520 Cseh korona 1,316 Svéd korona 4,511 Dán korona 5,554 Szlovén tollár (100) 17,683 Japán ien (100) 29,334 Svájci frank 26,974 Kanadai dollár 25,481 USA-dollár 34,835 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 40,02-42,32 33,73-36,13 1,28-1,34 15,73-17,73 OTP Bank 40,09-42,18 33,93-35,81 1,28-1,34 16,11-17,34 Postabank 40,01-42,31 33,53-36,25 1,28-1,34 14,92-18,52 Szí. Takarékpénztár 40,07-42,02 33,94-35,68 1,27-1,34 15,98-17,48 Tatra Bank 40,06-42,20 33,98-35,80 1,28-1,34 16,06-17,38 UniBanka 40,08-42,14 34,00-35,75 1,27-1,34 15,06-18,36 Általános Hitelbank 40,06-42,20 33,99-35,80 1,27-1,35 15,79-17,63 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA)
