Új Szó, 2003. június (56. évfolyam, 125-149. szám)
2003-06-13 / 135. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2003. JÚNIUS 13. TÉMA: A SZOCIÁLIS HÁLÓ HIRDETÉS A munkaügyi tárca az új rendszerrel ösztönözni szeretné azokat, akik az államtól szociális segélyt kapnak Újraszabják a szociális hálót A maximális segélyre jogosultak Ma - objektív okokból munkanélküli - 2900 korona havonta- ha nem saját hibájából vesztette el a munkáját, vagyis nem komoly ok nélkül mondott fel, vagy nem fegyelmi okokból bocsátották el- ha részt vesz valamilyen átképzésen, továbbképzésen, tanfolyamon vagy- havonta néhány órát ledolgozik községe, települése javára vagy- havonta kétszer igazolja, hogy keresett munkát 2004. január 1-jétől - aktív munkanélküli -1450 Sk alap szociális segély + 800 Sk ösztönző pódék = 2250 Sk (egyedülálló személy esetén)- ha továbbképzésen vesz részt nappali vagy esti tagozaton- ha átképzésen vesz részt- ha ledolgozik a községe javára havonta néhány órát- ha közhasznú munkát végez valamilyen nonprofit szervezetben, melynek működését elismeri a területi szociális hivatal Pozsony. Teljesen új szociális rendszert javasol a munka-, szociális és családügyi minisztérium, mely 2004 január elsején lépne életbe. LAJOS P. JÁNOS Ľudovít Kaník miniszter szerint a jelenlegi rendszer áttekintheteden, emellett nagyon könnyű vele visszaélni. Amellett, hogy évről évre nőnek a szociális segélyre fordított kiadások - 1999-ben még csak 9,5 milliárd koronát fordítottak erre a célra, 2002-ben már 11,4 milliárd koronát -, nem ösztönzi az embereket arra, hogy munkát vállaljanak. „Az új rendszer célja, hogy munka- vállalásra ösztönözze a munkanélkülieket, el akaijuk érni, hogy a minimálbérért is megérje munkát vállalni” - indokolja a törvénymódosításokat Kaník. A tárca elemezte a jelenleg érvényes szabályozást és megállapította, hogy a szociális segélyen élőknek egyszerűen nem éri meg munkát vállalni minimálbérért, mivel ezzel csökken a család havi bevétele. „Annak a családnak, ahol mindkét szülő munkanélküli és legalább három gyerekük van, a szociális segély ugyanakkora havi bevételt biztosít, mintha az egyik szülő minimálbérért dolgozna - állítja Miroslav Beblavý, a tárca államtitkára. - Sőt, a jelenlegi rendszer bünteti azt, aki dolgozni akar: ha a többgyerekes egyedülálló szülő munkát vállal minimálbérért, a család jövedelme jelentősen csökken.” A munka- vállalás ösztönzése érdekében a javaslat megfordítja a jelenlegi rendszert: meghatározza az alap szociális segélyt (egyedülálló személy esetében 1450 korona) és azokat jutalmazza, akik valamilyen módon bizonyítják, hogy valóban el akarnak helyezkedni: ők lesznek az „aktív” munkanélküliek, akik a segély mellé további 800 koronás ösztönző pótíé- kot kapnak majd. Mindaddig passzív munkanélküliként kezelnek mindenkit, amíg fel nem mutatják, hogy valóban munkát szeretnének vállalni, azaz átképzésen vesznék részt, kisebb munkákat vállalnak a községükben, esetleg valamelyik nonprofit szervezet tevékenységét segítik. „Nem célunk, hogy minden munkanélküli napi nyolc órát dolgozzon, de szeretnénk elérni, hogy legalább heti néhány órában rendszeres munkát végezzenek - magyarázta Beblavý a minisztérium szándékát. - A módosítás nem jelent komolyabb megtakarítást, legalábbis nem a kifizetett segélyeket figyelembe véve, a kiadáscsökkentő hatást attól várjuk, hogy nőni fog a foglalkoztatottak száma.” Egyesek szerint éppen az aktivitás bizonyítása lesz nehéz - sőt a nagy munkanélküliségű régiókban szinte lehetetlen -, mivel sok helyen még „ingyenmunkásokat” sem tudnak alkalmazni. Jövőre várhatóan csökken majd az átképzések száma is, mivel a munkaügyi hivatalok költségvetése kevesebb pénzt biztosít azok szervezésére. Beblavý nem látja ilyen sötéten a helyzetet: ha senki sem tud munkát biztosítani számukra, akár maguk is létrehozhatnak nonprofit szervezetet, melyben munkát vállalhatnak. A munkavállalást ösztönzi az is, hogy ha az egyik szülő munkanélküli, a családfenntartó jövedelmét csak 75 százalékban veszik figyelembe a család szociális helyzetének megállapításakor. „Ezzel a jelenlegi jogszabály demotiváló hatását szeretnék kivédem - magyarázza Beblavý. - így elérjük, hogy az a család, ahol legalább az egyik szülő dolgozik, jóval magasabb bevételre tegyen szert, mint az, ahol mindketten munkanélküliek.” Az új szabályozás egyszerűbbé, hozzáférhetőbbé teszi a lakásfenntartási támogatást is. A jövőben azok is kérvényezhetik, akiknek hátralékuk van valamelyik szolgáltatóval (víz-, gáz-, áramszolgáltató, lakásfenntartó) szemben. Egyetlen feltétel, hogy megegyezésre jussanak a tartozás törlesztésének üteméről. Az összeg attól függően változik, hány személy él egy háztartásban: az egyedül élők 780 korona, a legalább kétszemélyes háztartások azonban már 1330 korona havi támogatásra számíthatnak. Újdonság, hogy a kisnyugdíjasok is folyamodhatnak majd szociális segélyért: az anyagi szükséghelyzetben élők havi 800 koronás támogatást kérhetnek az új szabályozás értelmében. A szükséghelyzet megállapításakor a nyugdíj 75 százalékát veszik majd figyelembe azok esetében, akik legalább 25 évet ledolgoztak életük során. A jogszabály megoldja a szociális ösztöndíj kapcsán felmerült problémát is: az új szabályozás szerint sem a középiskolai, sem az egyetemi ösztöndíjakat nem veszik figyelembe a szociális segély kiszámítása során. Az 500 korona családi pótlék mellé további 400 koronát kapnak adókedvezmény formájában azok, akik dolgoznak A szegények helyett a középosztályt támogatják ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A családi pótlék új rendszerével elsősorban a középosztályt szeremé támogatni az állam: az eddigi gyakorlattal szemben magasabb támogatást kapnak azok családok, ahol legalább az egyik szülő dolgozik. Ezt a családi pótlék alapösszegének emelésével és a nagyobb adókedvezménnyel akarja elérni a szociális minisztérium. Hátrányosan érinti a legalacsonyabb bevételi osztályba tartozókat, hogy megszűnik a család anyagi helyzetétől függő kiegészítés. A tervezet egységesen 500 koronás családi pótlékot javasol, emellé további 400 koronát kapnak adó- kedvezmény formájában azok, akik dolgoznak. így összesen 900 koronás támogatás jár minden gyermek után, ami egy átlagos család esetében mintegy 400 korona plusztámogatást jelent a mai helyzethez képest. Ha a havi adóelőleg alacsonyabb 400 koronánál, a különböze- tet az állam hozzáteszi a fizetéshez - jelentette ki Ľudovít Kaník. Azok a családok járnak majd rosszul, ahol egyik szülő sem dolgozik: ők értelemszerűen elesnek az adókedvezményből származó kiegészítéstől, így gyermekenként akár havi 390 koronával is alacsonyabb családi pótlékot kaphatnak, mint ami jelenleg jár nekik. Ezzel kizárható lesz a visszaélés: egyes szociológusok szerint ma sokan csak a családi pótlék miatt vállalnak újabb gyereket. A juttatás ezután is alanyi jogon jár mindenkinek - Miroslav Beblavý szerint drágább lenne kizárni a támogatásból a vagyonosabb rétegeket, mint kifizetni nekik is a pótlékot. „Mérlegeltük, hogy húzunk egy határt, ám a családoknak legfeljebb 10 százaléka esik abba a kategóriába, ahol már indokolatlan a családi pótlék. Ha azonban ellenőrizni akarnánk a családok jövedelmét, az adminisztráció többe kerülne mint a megtakarítás.” Változást jelent az is, hogy a családi pótlék a jelenlegi gyakorlattal szemben nem függ majd a gyermek életkorától: mindenkinek egységesen 500 korona jár majd. Valorizálják a gyermek születésekor járó egyszeri segély összegét is: január 1-jétől a jelenlegi 3110 korona helyett 4000jár majd. (lpj) SZOCIÁLIS MATEMATIKA Hogyan számolhatják ki a szülők nettó keresetüket a jövő évben érvényes szabályozás szerint: A családi pótlékot egy szülő kapja, függetlenül attól, hogy egyikük dolgozik, vagy mindketten A bruttó bérből leszámítjuk az adómentes jövedelmet - mely 6736 Sk -, valamint a járulékokat Az így kiszámított összeg képezi az adóalapot, ezt megszorozzuk 0,19-cel (a jövedelemadó várhatóan egységesen 19 százalék lesz), és így megkapjuk az adó összegét Az adóból leszámítjuk a gyermekenként járó 400 koronás adókedvezményt. Abban az esetben, ha negatív értéket kapunk - az adó kisebb mint a gyerekek után járó adókedvezmény összege -, az állam a kiszámított összeget hozzáfizeti a keresethez A nettó keresetet úgy kapjuk meg, hogy a bruttó bérből levonjuk a járulékok összegét, az adókedvezménnyel csökkentett összegű adót és hozzáadjuk a családi pótlékot, melynek összege gyermekenként 500 korona Két gyermekes szülő: Adóalap 14000 (bruttó bér) - 6736 (adómentes jövedelem) - 1792 (járulékok) = 5472 Sk Az adó összege 5472 (adóalap) szorozva 0,19 (19 százalékos adókulcs esetén) = 1040 Sk A befizetett-adó: 1040 - 800 (két gyermek után járó adókedvezmény = 2x400) =240 A nettó bér: 14000 (bruttó bér) -1792 (járulékok) - 240 (adó) +1000 (családi pótlék két gyermek után =2x500) = 12 968 Sk Az alkalmazott által fizetett járulékok tervezett mértéke 2004. január 1-jétől: egészségbiztosítás 4,0 % betegbiztosítás 1,4 % nyugdíjbiztosítás 7,0 % munkanélküli biztosítás 1,0 % forrás: Pravda Hogyan változik az egygyermekes szülő havi nettó jövedelme az adókedvezménynek köszönhetően: Ma Bruttó bér 4857 6104 8333 12500 16666 25000 Nettó kereset 4834 5957 7963 11677 15010 21247 2004. január 1-jétől Bruttó bér 4857 6104 8333 12500 16666 25000 Nettó bér 5257 6504 8440 11855 15230 21980 Hogyan változik a kétgyermekes szülő havi nettó jövedelme az adókedvezménynek köszönhetően: Ma bruttó bér 5570 7000 9400 14100 nettó bér 4857 6097 8103 11853 2004. január 1-jétől bruttó bér 5570 7000 9400 14100 nettó bér 5657 6904 8880 12255 forrás: MPSVR A szociális segély egy családra jutó összege 2004. január 1-töl - abban az esetben ha mindkét szülő munkanélküli családtagok száma minimális szociális lakásfenntartási ösztönző a szociális támogatás támogatás (Sk) támogatás (Sk) pótlék (Sk) maximális összege (családi pótlék nélkül) (Sk) egyedül élő felnőtt 1450 780 800 3030 egy felnőtt és legfeljebb 4 gyerek 2160 1330 800 4290 egy felnőtt és több mint négy gyerek 3160 1330 800 5290 két felnőtt 2530 1330 1600 5460 két felnőtt és legfeljebb négy gyerek 3210 1330 1600 6140 két felnőtt és több mint 4 gyerek 4210 1330 1600 7140 A családi pótlék jelenleg (Sk) 1. bevételi kategória 2. bevételi kategória 3. bevételi kategória átlagos adókedvezmény jövedelemtől függetlenül adókedvezmény 6 éves korig 680 480 270 195 500 400 6-15 éves korig 810 590 270 195 500 400 15 éve kor felett 890 620 270 195 500 400 2004. január 1-jétől (Sk) a legfőbb ideje, hogy jelzálog hitelt kérjen Egységes, 4,8 százalékos kamatlábak* ingyenes kérvényfeldolgozás* 6 hónapos határidő az ingatlan kiválasztására, garantált állami hozzájárulás a hitel lejáratának teljes idejére, a leggyorsabb hitelügyintézés. Éljen a megismételhetetlen ajánlattal - csupán június 30-ig. * csak polgárok - természetes személyek - részére VŠEOBECNÁ ÚVEROVÁ BANKA Gruppo Intesa www.vub.sk Kontakt telefonos szolgáltatás 0800 12 12 12 UP 1143
