Új Szó, 2003. június (56. évfolyam, 125-149. szám)
2003-06-13 / 135. szám, péntek
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2003. JÚNIUS 1 KOMMENTÁR Pártos életvédelem? TÓTH MIHÁLY A merészebb fantáziájú másként gondolkodók úgy 15-20 éve arról álmodoztak, hogy előbb-utóbb megváltoznak a viszonyok, és nem minisztérium sugallja, milyen teljesítményű legyen a televíziós készülék, nem politikai komisszár vezeti az irodalomkritikus tollát, nem központilag fogalmazzák meg a hagymás rostélyos receptjét stb. Nos, azt már elértük, hogy az elektronika piacán az eladók versengenek a vevők kegyeiért, hogy az irodalmi mű elemzője olyan epébe mártja a tollát, amilyenbe jónak látja, és ma már a konyhafőnök rátermettsége dönti el, tájjellegű-e a helyi specialitásnak nevezett ételköltemény. Botrány, hogy amióta a koalíciós ANO beterjesztette az abortusztörvény módosítására kidolgozott javaslatát, az olyan, valóban életbe vágó kérdés, mint amilyen a magzati életvédelem problémaköre, kikerült a szakemberek - az orvosok és genetikusok - hatásköréből, és politikai csatározássá degradálódott. Odáig fajult a helyzet, hogy lassan már a legképzettebb helyzetelemző se veszi észre a vita mindkét pólusából alaposan kilógó lólábat. Pavol Ruskónak sikerült elhitetnie, hogy az előrehaladott terhesség alatti abortusz engedélyezésének szorgalmazásával voltaképpen a szegényebb néprétegek helyzetén akar könnyíteni. Az ANO elnöke pártfogásába vette a szociális körülmények miatt szexuális nyomorban tengődőket, és magatartása alapján állítható, hogy esze ágában sincs a megoldás más módozatain gondolkodni. Fájdalomcsillapítóval kezeli a műté.- tet igénylő beteget. Ez a legprimitívebb szociáldemagógia sajátos megnyilvánulása. Elárulja ez, hogy a liberalizmus sokféle megnyilvánulásának melyikéről szól a történet. Végül is, Zsirinovszkij szintén liberálisnak minősítette magát. Rusko kezdeményezésére a kereszténydemokrata mozgalom aktivistái ráharaptak, mint kacsa a nokedlira. Ellenzik. Kiközösítéssel fenyegetnek. Az ANO azzal követett el jóvátehetetlen bűnt, hogy az ország lakossága előtt a közismerten maradi KDH-t az életvédelem felkent intézményévé tette. A koalíció két másik pártja - az SDKÚ és az MKP - viszont nem tudja eldönteni, mitévő legyen. Csak fehérben vagy feketében mer állást foglalni, közvetlenül bizonyítva ezzel, hogy az olyan fontos kérdések megválaszolására, mint amelyeket az abortusztörvény érint, nem készült fel. A politikai pártok képviselői mintha el se tudnák képzelni, hogy más irányból is megközelíthető például a nem kívánt terhesség kérdése. Megnyilvánulásaikból legalábbis erre lehet következtetni. A hetek óta dühöngő vita során még egyetlen szó se esett például a szexuális felvilágosítás pillanatnyi állapotáról, vagy éppen arról, a nyomor miként játszik közre a nem kívánt terhesség létrejöttében. Politikai struktúránk megbocsáthatatlan bűne, hogy olyan helyzet alakulhatott ki e fölöttébb kényes kérdésben, amelyben az KDH-nak módja nyűt az életvédelem kisajátítására. Magatartása alapján a pártok egyike sincs olyan helyzetben, hogy ezt cáfolni tudná. JEGYZET Szili, veled vagyunk MOLNÁR NORBERT Egy, már Németországban élő haverom azt mondta, hogy esztétikai feltöltődésre jár haza Szlovákiába. Havonta egyszer kiül valamelyik pozsonyi térre, és nézi az embereket, mert Németországban ilyeneket nem lát, pedig ahol dolgozik, mindenféle náció megfordul. Mi megszoktuk a látványt, föl sem tűnnek már annyira a gyönyörű nők, csak a hiányuk, ha külföldön vagyunk. Mondjuk, a brit szigeteken. Imádom az angol embereket, az angol kultúrát, különösen az angol filmet, az angol focit, az angol nyelvet. Dicséret az angol bankszektornak, precízen csinálják (ha Soros be nem kavar), tisztelet a brit demokráciának, hagyományainak, kalap le a Westminster apátság, meg a Buckingham-palota, meg a Tower előtt, nem sorolom tovább, mert egy könyvbe nem férne bele. Az angol humor elbűvöl, egy Monty Pythonért bármire képes vagyok. A családom él-hal az angol szalonnáért, az angol gyep mindenek fölött, a Mini Morris a világ legbájosabb autója, de ne dugjuk homokba a fejünket, mert ha beledugjuk, nem látjuk a körülöttünk lévő világot. Én bizony Londonban nem láttam jó bennszülött nőt, csak külföldit, ázsiait vagy félvért. Németh Szilárd állítólag látott (született diplomata), igaz, keveset, legalábbis ezt állítja a The Sun. Az angol szépségkirálynő meg kikérte magának. Szívesen szerveznék a majd hatvanmillió angolnak egy exkurziót Pozsonyba, hogy tudják meg ők is, mi az a szép. Nem kell ezen megsértődni. Miért kellene mindig „politically correct”, értsd körmönfontan jelzésszerű megfogalmazásokba bonyolódnunk, miért nem lehet nevén nevezni a dolgokat? Ami jó, az jó, ami nem szép, az nem szép. Szili, a pozsonyi szép nők bűvöletében (ilyen hőségben idegfeszítően öltöznek) üzenem neked, még ha nem mondtad is az angol nőkről azt, amit a The Sun leközölt, akkor is igazad volt. FIGYELŐ Cseh egységet szeretnének Szlovákia azt szeretné, ha Csehország mintegy 120 katonát küldene a ciprusi szlovák béke- fenntartó egységbe, amelynek jelenleg 280 katonája van - írta a Lidové noviny című cseh napilap. Az újság szerint az ajánlatot Ivan Simko szlovák védelmi miniszter tette Prágának még Jaroslav Tvrdík minisztersége idején, de az új cseh védelmi miniszter, Miroslav Kostelka is elfogadta. A megegyezés most már a felek közti tárgyalásoktól függ. „Nem ellenzem. A cseh részvételnek nemzetközi politikaijelentősége lenne, s kitűnő tapasztalatszerzési lehetőség is”- mondta a lapnak Tvrdík, aki két hete távozott a védelmi tárca éléről, mert elfogadhatatlannak tartotta a tárca költségvetésének megnyirbálását. A lap arról nem ír, milyen okból ajánlotta fel Pozsony Prágának a ciprusi békefenntartó misszióban való részvételt. A Lidové noviny úgy tudja, hogy a cseh katonák ciprusi kiküldetése anyagilag is hasznos lenne Prága számára, mert a költségeket ebben az esetben döntően az ENSZ állja. A szlovák békefenntartók már több éve tevékenykednek Cipruson a szigetország görögök és törökök lakta részét elválasztó határvonalon. Cseh- országnak jelenleg 400 katonája van Koszovóban, 247 pedig Irakban teljesít szolgálatot.- Boldoggá tesz, Maca, hogy nemcsak az unióba hajlandó belépni, hanem ebbe a szerény sátorba is... (Peter Gossányi rajza) TALLÓZÓ NÉMET SAJTÓ Megütközést váltott ki Dona Rumsfeld amerikai védelmi minis tér szerdai garmisch-partenkirche beszéde a müncheni Süddeutscl Zeitung szerint, a Die Welt besz mólójának címében pedig azt em< te ki, hogy Rumsfeld „rátett egy 1 páttal”, amikor kifejtette, hogy sz rinte mi a különbség a régi és az között Európában. Rumsfeld az ir ki háború előtt alkalmazta először „régi Európa” és az „új Európa” fe osztást. Az előbbihez sorolta az ir ki háborút ellenző Németország és Franciaországot, az utóbbiak k zé mások mellett a NATO új és 1 endő tagjait, amelyek megítéld: szerint az Egyesült Államok old Ián állnak. Rumsfeld, aki az ira háború óta először járt Németo szágban, a Die Welt beszámoló szerint nem említette név szerint „régi Európa” országait, de a: mondta, hogy a felosztásban nei egy ország kora, nagysága vaj földrajzi elhelyezkedése a fontos. Elemzők szerint a részvétel 55-60 százalékos lesz, s a polgárok mintegy 75-80 százaléka igent mond az uniós tagságra Ügydöntő cseh EU-nép szavaz ás Ügydöntő jellege van a Csehország európai uniós csatlakozásáról ma és holnap lezajló népszavazásnak: bár a választói részvételt illetően nincs semmiféle érvényességi küszöb, de a szavazás eredménye a kormányra és a parlamentre nézve is kötelező. KOKES JÁNOS Az egyedi használatra - kizárólag Csehország európai uniós csatlakozására - készült népszavazási törvény szerint a referendumon minden 18 évesnél idősebb cseh állampolgár részt vehet. Az unióhoz való csatlakozás akkor lesz jóváhagyva, ha azt a szavazók többsége - függetlenül a részvétel mértékétől - támogatni fogja. Ha a lakosság nemmel szavazna a csatlakozásra, új népszavazásra csak két év múlva kerülhetne sor. A referendumon az állampolgárok egy kérdésre válaszolnak: Egyetért-e Ön azzal, hogy a Cseh Köztársaság a csatlakozási szerződés alapján az Európai Unió tagjává váljon? A cseh kormány eredetileg június 15-16-át - vasárnap és hétfő - javasolta népszavazási dátumnak, de a honatyák végül is a Csehországban évtizedek óta szokásos választási napok - péntek és szombat -, tehát június 13-14-e mellett döntöttek. Áz államfő, akinek a jogkörébe tartozik a választások és a népszavazás kiírása, tiszteletben tartotta a parlament döntését. Csehország egyébként jelenleg az egyetlen az uniós tagjelölt országok közül, amelynek nincs általános népszavazási törvénye. Azt a jogszabályt, amelynek alapján most a referendumot tartják, 2002 őszén csak „egyedi használatra”, konkrétan az uniós csatlakozásra fogadta el a parlament. A népszavazásról szóló általános törvényt a baloldal már több alkalommal is a parlament elé terjesztette, de elfogadását a jobboldal mindig megakadályozta. A népszavazáson való részvételre mintegy 8,5 millió állampolgárjogosult. Szavazni csak Csehország területén lehet, külföldön nem. A választóhelyiségek ma délután kettőtől este tízig, holnap pedig reggel nyolctól délután kettőig lesznek nyitva. Hasonlóan a választásokhoz kampánycsend most sincs. A végeredmény nem hivatalos kihirdetését a Központi Népszavazási Bizottság szombaton öt órára ígéri. A becsléseket, illetve a részeredményeket azonban a választóhelyiségek bezárása után azonnal folyamatoson közlik. A várható részvételről több felmérés is készült, mégpedig különböző eredménnyel. Politikai elemzők ezek alapján arra számítanak, hogy a részvétel 55 és 60 százalék között lesz, s a polgárok Az egyszerű emberek támogatják az Európai Unióba való belépést. mintegy 75-80 százaléka igent mond a csatlakozásra. Az egyszerű emberek nagy általánosságban támogatják az Európai Unióba való belépést, mert jobb jövőt remélnek, s a többség szerint az egyesült Európa kialakulása előbb-utóbb úgyis elkerülhetetlen, ezért nincs is értelme kimaradni ebből a folyamatból. Tartanak azonban a magas áraktól és attól, hogy a fizetések nem fogják követni az árak várt mozgását. Pozitívnak tartják viszont, hogy eltűnnek az országhatárok, könnyebb lesz az utazás, a külföldi tanulás és munkavállalás, nagyobb lesz a biztonság. A nagy politikai témák - mint az európai alkotmány vagy a nemzeti szuverenitás egy része elveszítésének, illetve átruházásának kérdése - nemigen érdeklik az embereket, csak a politikusokat, újságírókat, szakértőket. A kocsmákban ezekről nem nagyon vitáznak. AII. világháború után a cseh határvidékről kitelepített szudétanémetek valamiféle kárpótlása kérdésének az unión belüli eseüeges megnyitásáról is inkább csak a politikai körökben folyik vita. Abban azonban a nagypolitika és a cseh kisember is egyetért, hogy ezt a leghatározottabban ellenzi. Érdekes volt annak a felmérésnek az eredménye, amely azt mutatta, hogy a cseh vállalkozók mintegy 80 százaléka bízik önmagában, abban, hogy az uniós konkurencia közepette is sikeresen megállja a helyét. Cseh- és Morvaország Kommunista Pártján kívül az uniós csatlakozást hivatalosan minden parlamenti politikai erő támogatja. Ugyanakkor tudni kell azt is, hogy a belépésnek vannak komoly ellenzői a kormányzó Cseh Szociáldemokrata Párton, valamint az ellenzéki Polgári Demokratikus Párton belül is. A polgári demokraták több ismert személyisége - például Ivan Langer párt- és képviselőházi alelnök vagy Martin Rimán volt közlekedési miniszter - nyíltan kijelentette, hogy nemmel fog szavazni. Másrészt a kommunisták között is van támogatása a csadakozásnak. A párt két alelnö- ke, Miloslav Ransdorf és Jiŕí Dolejš pedig úgy nyilatkozott, hogy mindketten igent mondanak a csatlakozásra. Ez aránylag jól jelzi, hogy a kérdésben a pártokon belül is vannak véleménykülönbségek, olykor nem is kicsik. A civil szervezetek többsége szintén az unióba való belépés mellett tette le a voksát, de néhány ellene kampányolt. Egy civil szervezet pedig bírósági eljárást kezdeményezett a kormány ellei mert szerinte azzal, hogy csak belépéspártiakat támogatta, me; sértette az alkotmányt. A csaüak< zást megelőző felvilágosító kan pányra a cseh kormány 200 milli koronát költött el az idei költségvi tésből. A kampány céljaira a kü ügyminisztérium elsősorban nagy nézettségnek örvendő orsz; gos kereskedelmi televíziókba vett reklámidőt. Az uniós csatiakt zást magyarázó és népszerűsít anyagok 60 százalékát a Nova kt reskedelmi televízió, 20-20 száz; lékát pedig a Prima kereskedeln csatorna, illetve a közszolgálati tt levízió sugározta. Egy felmérés sze rint a lakosság 70 százaléka nyilai kozta, hogy őt megszólította kampány, de jónak csak a megkéi dezettek nem egészen fele minős tette. A lakosság a konkrétumok; kifogásolta. A sajtó és számos pof tikus - elsősorban ellenzéki - v szont nagyon gyengének látta kampányt. Az önálló állam megalakulása ót (1993) ez az első népszavazá Csehországban. Előtte hat unió tagjelölt ország - Málta, Szlovéni; Magyarország, Litvánia, Szlováki és Lengyelország - már igent mór dott a csatlakozásra. Prágában szín tén erre az eredményre számítanál Helyükre viszik az urnákat (ČTK-felvétel LEVELBONTAS Nyugdíj helyett a temetőbe! Az utóbbi időben gyakran esik szó arról, hogy emelik a nyugdíj- korhatárt. Miért? Megtörténhet, hogy a mai ötvenesek közül sokan még a hatvanat sem érik meg. Ők már nem fognak nyugdíjat sem igényelni. Ledolgoztuk az egész életünket, becsületesen fizettük az adót, az egészségbiztosítási díjat, a nyugdíjból viszont már nem részesülünk. Ez az államnak tiszta nyereség! Mi még szüléink nyugdíját biztosítottuk. De ki biztosítja a miénket, ha netán mégis elérjük a nyugdíjkor határát? Nem kellene mindent átvenni a fejlett Nyugattól! Az ottani alkalmazottak nem olyan körülmények között élték meg az elmúlt fél évszázadot, mint mi. A mi fizetésünk gyenge volt, ezért hétvégeken munkaidő után fusizásra kényszerültünk. Dehogy is volt meg a „nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozás”. Ezzel csak a „szegény” nyugati polgárt hülyítettük. Míg ők valóban pihentek és regenerálódtak, jó egészségnek örvendve érték meg a nyugdíjkorhatárt, addig mi güriztünk, hogy valamilyen színvonalon élni tudjunk. Míg fiatalok voltunk, nem volt időnk-pén- zünk kedvteléseinkre. Most meg már nincs rá se kedvünk, se energiánk, de pénzünk és, sajnos, sokunknak már egészségünk sem. Apropó, egészség! Ezután még ennyi se lesz! Június 1-jétől nagyon meg kell gondolni, felkeressük-e az orvosokat, kezeltetjük-e a már meglevő betegségeinket, befekszünk-e a kórházba kezelésre, vagy beletörődünk és rábízzuk magunkat a sorsra. így vagy megérjük a nyugdíjkorhatárt, vagy belepusztulunk. Közben a fiatalság nagy része szedi a kisebb-nagyobb szociális segélyt. Miért nem hagyjuk őket dolgozni? Sok helyen ma is inkább nyugdíjast alkalmaznak, mintsem fiatalt. A fiatal ugyanis kevés pénzért nem hajlandó munkába állni. Nagyon elkényeztettük őket az aránylag magas szociális segéllyel annak idején! Félő, hogy ez a nemzedék nagyon kicsúszott a kezeink közül! Mi, ötvenesek nagyon várjuk, hogy elérjük a nyugdíjkorhatárt, amely viszont egyre csak távolodik. Lehet, hogy sokan meg sem érjük. Vagy ez itt a cél?! Doró György Tornaija
