Új Szó, 2003. június (56. évfolyam, 125-149. szám)

2003-06-12 / 134. szám, csütörtök

Kultúra ÚJ SZÓ 2003. JÚNIUS 12. Elhunyt Tomsits Rudolf trombitaművész Budapest. Elhunyt Tomsits Rudolf trombitaművész, zeneszerző; a művészt 57 éves korában, szerdán érte a halál. Zeneszerzőként, hangszerelőként és karmesterként is ismerte és tisztelte a zenész társadalom, a nagyközönség. Tomsits Rudolf 1994-től zeneiskolai igazgatói feladatokat látott el; öt évig volt a Bartók Béla Zeneművé­szeti Szakközépiskola tanszékvezető tanára, majd két évig docense a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolának. Ez év márciusában a Magyar Jazz Szövetség a trombitaművésznek adományozta az élet­műdíjnak tekinthető Szabó Gábor-díját. (MTI) SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: Örvény 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Portu­gál 19 KIS SZÍNPAD: Doktor Šuster 19 KASSA ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Minden a nőkről 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: János vitéz 11 MOZI POZSONY HVIEZDA: Baromi jó (cseh) 16, 18, 20.30 MLADOSŤ: A kísérlet (ném.) 15.15,17.30, 20 TATRA: Angyalbőr (fr.) 16.30,18.30, 20.30 AU PARK - PALACE: Mátrix - Újratöltve (am.) 15.10,16.10,18, 19, 20.50, 21.50 A dzsungel könyve 2. (am.) 15.40, 17.30 Hogyan ve­szítsünk el egy pasit 10 nap alatt (am.) 15.40, 17.30 Szakítópróba (am.) 14.20, 16.30, 18.30, 20.30, 22.30 Londoni csapás (am.) 15.20, 17.40, 20, 22.15 A mag (am.) 15.15, 18.15 Angyalbőr (fr.) 21.15 Baromi jó (cseh) 15.40,17.50, 20, 22.10 Álmomban már látta­lak (am.) 14.55, 17.20, 19.45, 22.05 Tökös csaj (am.) 14.45, 17.05, 19.15, 21.25 Jégkorszak (am.) 15.30 Félix és Rose (fr.) 15, 17.15 A kísérlet (ném.) 19.20, 21.45 KASSA TATRA: Mátrix - Újratöltve (am.) 17,19.30 CAPITOL: Londoni csa­pás (am.) 16,18, 20 ÚSMEV: Szakítópróba (am.) 16,18, 20 DÉL-SZLOVÁKIA KOMÁROM - TATRA: Charlotte Gray (ang.) 18 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Mátrix - Újratöltve (am.) 17, 19.30 KOVÁK: A kör (am.) 19.30 LÉVA - JUNIOR: X-Men (am.) 16.30, 19 ROZSNYÓ - PANO­RÁMA: Mátrix - Újratöltve (am.) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Bölcsőd lesz a koporsód (am.) 16 Chicago (am.-kan.) 13, 17.45 Egy veszedelmes elme vallomásai (am.-kan.-ném.) 18 Frida (am.-kan.) 18.15 Hogyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alatt (am.) 13.30, 15.45, 20.15 Johnny English (ang.) 14, 16, 20.30 Ki nevel a végén? (am.) 13.30,15.45,18,20.15 Malacka, a hős (am.) 14.15,16 Mátrix - Újratöltve (am.) 11.30,14.30,17.30, 20.30 A sötétség leple (am.) 18, 20 Több a sokknál (am.-holl.) 13.30,15.45,18, 20.15 Tö­kös csaj (am.) 20.15 Tulipános Fanfan (fr.) 13.15, 15.30,17.45, 20 Kritikacentrikus a Színház júniusi száma Árnyak a POSZT-on LAPSZEMLE A Szőttes a Jöjjenek a lagziba című műsorával hitvallását igen magas művészi színvonalon, hűen reprezentálja Tíz tételben a magyar lakodalom Az együttes magas színvonalú előadói képességéről és szinte profi szintű táncolási tökélyről adott tanúbizonyságot (Nagy András felvétele) A Színház c. kritikai és elméleti fo­lyóirat júniusi száma kritikacent­rikus. A lap nyitószövege egy interjú a drámaíró Németh Ákossal, aki az idei Pécsi Országos Színházi Talál­kozó programját válogatta össze. Az interjú készítője, Csáki Judit - aki a tekintélyes havilapon túl a Magyar Narancsban hetente jelen van színi­bírálataival - mindvégig nagyon empatikusán szedi szét apró dara­bokra Németh koncepcióját, mely a válogató esetleges elfogultságain túl a rendszer hibáira és logikátlan­ságaira is rávilágít. A számunkra- legfájdalmasabb passzust szó sze­rint idézzük: Ez akkor a tizenöt legjobb [előadás] maga szerint. De ha ráadásul azt mondja, hogy még maga szerint sem ez a tizenöt leg­jobb, akkor?- Elmondom a dolog gátjait. Illetve mindjárt egy hiányt említek: a ko­máromi Sirályét. Nagyon meg akar­tam hívni, de a határon túlról csak két előadást lehetett, méghozzá egyet nagyszínpadra és egyet kama­rába vagy a stúdióba.- Nem gondolja hogy ez olyan meg­kötés, amely nem fér össze a váloga­tó alapmegbízatásával? Ha a POSZT O (országos) betűje falat emel a ha­tár mentén, akkor az SZ-nek (szín­házi) nincs értelme.” Hogy Németh szerint van-e vagy sem, azt elolvashatjuk a lapban, mindenesetre így jártunk? Pedig - bár az Imposztor még hátravan - ta­lán az évad legjobb előadása volt. Az interjú után Zappe László, Tompa Andrea és Sándor L. István mondja el kétségeit, egyikük egyenesen kor­rupciót emelget. Ez sem fog jó fényt vetni az idei POSZT-ra. Csont András az Operaház Doh- nányi-bemutatójáról ír, a tőle meg­szokotthangnemben: „Az egész ma­gyar operajátszásnak árt ez az elő­adás. Nagy Viktor egyszerűen érté­kelhetetlen, ő képes a legsimább kó­rusjelenetből is közlekedési tömeg- szerencsédenséget előidézni a szín­padon. A zenekar ezen az estén megregulázhatatlannak bizonyult, már a bevezető ütemeknél szétesett, és néhány rézfüvós-katasztrófa után már csak annak drukkoltam, hogy nagyobb muzikális botrány nélkül éljen véget az este.” Csak félhango­san merjük mondani: nem tudjuk, mi történne, ha valamelyik felvidéki magyar színház produkciójáról írna hasonló hangnemben a recenzens. A Kritikai tükörben Maladype-, Kár­páti Péter-, Háy János-, Shakespeare- és Wedekind-bemutatókról olvasha­tunk. A táncszínházi produkciók kö­zül ezúttal két női arcképet, Lad- jánszki Márta Pallosát és Gold Bea Idomított pilótáját szemlézik. A Disputa című rovat, ahol már fél éve folyik vita a tánckritikáról, ezút­tal a kanadai Max Wyman, a The Vancouver Sun vezető kritikusa esz- széjét közlik a színikritikus feladatá­ról és felelősségéről. A rendkívül ta­nulságos íráshoz a lap főszerkesztő­je, Koltai Tamás fűz szkeptikus meg­jegyzéseket, a mai magyar színikri­tikai állapotok kapcsán: „Aktuális vitánkat tekintve valahogy úgy ér­zem magam, mint az egyszeri em­ber, aki azon töpreng, hogy TGV-vel vagy intercityvel utazzon Ungon- berekre, ahová egyáltalán nincs vasúti közlekedés.” (K. L.) Több szemszögből nézve is megint figyelemre méltó be­mutató előadással ámította el közönségét a Szőttes Kamara Néptáncegyüttes. A 34. éve működő társaság 17. műsorá­nak bemutatója valósult meg Pozsonyban, az Új Színpadon május 26-án. E műsorban hű­en tartották magukat az indu­láskor megfogalmazott külde­tésvállaláshoz. TAKÁCS ANDRÁS „A Szőttes Kamara Néptáncegyüttes megalakulása óta azon fáradozik, hogy felkutassa, megőrizze, szín­padra állítsa, és eljuttassa a széles közönséghez a magyarság hagyo­mányos folklórját.” Az eddigi bemutatók, műsorok is ezt szolgálták, és ezt szolgálja a jelenle­gi is. Téglát, téglára rakva építkezett az együttes, hogy eljuthasson arra a magasságra, amelyet a most bemu­tatott Jöjjenek a lagziba című műso­ruk jelenít meg. Ebben a műsorban érzékelhető az a hazai, magyaror­szági és nemzetközi szakmai értéke­lés-elismerés, amely a Goríziai (Olaszország) Nemzetközi Folklór­fesztiválon (1986) aranylappal hangsúlyozott Kiváló Népművészeti Együttes díj, a Martin György néptáncegyüttesi minősítési verse­nyen elnyert Örökös Kiváló Népmű­vészeti Együttes díj (2003), vala­mint a Szlovák Köztársaság Ezüst Plakettje díj (2002) által jutott kife­jezésre. Igen, az együttes a mostani műsorá­val az eddigi elismerések magas szintjét prezentálta és bizonyította, hogy: 1. Kiváló a műsor témaválasztása. A világ, Európa és országunk lázas globalizálódásának mámoros han­gulata korában a legmélyebb embe­ri-egyéni érzéshez témaként hozzá­nyúlni, és azt értékének megfelelő­en színpadra állítva intő, figyelmez­tető tanúként megszólaltami - igazi küldetéstudatra vall. 2. Kiváló a műsor szerkezeti felépíté­se, valamint kiváló az egyes koreog­ráfiák, zenekari kompozíciók elő­adása, megszólaltatása. Szinte úgy tűnik, hogy mi nézők is ott vagyunk a lagziban, és ki-ki korának meg temperamentumának megfelelően éli azt át. Az együttes magas színvo­nalú előadói képességéről és szinte profi szintű táncolási tökélyről adott tanúbizonyságot. A műsor alaptémája, a lagzi - az em­beri sors legmeghatározóbb fordu­lója - magába sűríti a nép hagyomá­nyos kultúrájának legértékesebb, legemberibb (sorolhatnám sokáig a legeket) és végezetül a leglátványo­sabb megjelenési formáit. A legmé­lyebb drámától, a szülői házból való kiszakadás megéneklésétől a leg­pompásabb megjelenésen, a meny­asszony ékszerszerű felragyogtatá- sán keresztül, elénk tárja a mindent legyőző életörömöt. A műsor tíz tételbe sűrítve ábrázolja A Szőrös Kő irodalmi, kritikai, mű­vészeti folyóirat új számának szép- irodalmi rovata a 74. Ünnepi Könyv­hétre készült kiadványokból közöl ízelítőt. Betekintést nyerhetünk így a miskolci Zemlényi Attila Rodeó cí­mű verseskötetének anyagába, mi­közben ízelítőt kapunk Eszik Alajos illusztrációiból. Pénzes Tímea Rez­dülések című új prózakötetének egyik markáns írását olvashatjuk, majd Hajtman Béla Szivarfüstben (Sámuel Borkopfnak és barátaim­nak egy Trianon utáni lakosztály­ból) című művéből kapunk újabb ízelítőt. Július Balco Végállomás cí­mű kötetével indul a Kenguru Zseb­könyvek sorozat. A kötetet Balázsy Géza karikaturisztikus illusztrációi teszik még szórakoztatóbbá. A ver­seskötetek sorát Bolemant László Időszobrok címen, saját fotóival il­lusztrált kötete, illetve Borbély Borisznak a Start Könyvek 12. da­a magyar lakodalom látványos ese­ményeit. A szerkesztők-rendezők bátran éltek a jelzések adta lehető­ségek alkalmazásával is, és így sike­rült úgy megjeleníteniük a jeles, ha­gyományokban és eseménysorban nagyon gazdag egyéni, családi és faluközösségi életpillanatot, hogy megszabadulhattak az esemény fo­lyamatosságát megtörő, megszakí­tó, lassító lakodalmi jelenetek mű­sorba építésétől. így válhatott per­gővé, sodróan magával ragadóvá az előadás. Egy szünet beiktatásával is az maradt volna, hely van rá, akár az 5. és 6. tétel között is el tudnám képzelni. Igen nagy erővel bír a bevezetőben és az egyes jelenetek között elmon­dott felvezető, hangulatismertető, múltat megjelenítő narrátorszöveg. Tartalma mellett, külön kiemelést érdemel a mesélő személye, a töké­letesre sikeredett hangmegválasz­tás. Ez utánozhatatlanul egyedi ér­ték. Ahogyan egyedien sajátos jel­lemzője a Szőttesnek a táncosok - különösen a nők - kiváló, hangzás­ban tiszta, kiejtésben tájmegszó­lal tatóan érthető éneklése. Más jel­legű előadásoknál is, de itt is külön­leges funkcióval bíró jelentősége volt az éneklésnek, mert esemény­megjelenítő, és eseménysort tovább vivő feladattal bírt; például a leány- karikázó - búcsúzás a leánypajtá­soktól -, a menyasszony-búcsúztató - kilépés az anyai, a szülői házból -, rabjaként Cipőmben kavics címmel megjelent kötete képviseli még. A Gondolatnyi csend rovatban Ko­cúr László közöl tanulmányt Gyer­mekirodalmunk körül címmel az ez­Szőkös Kő a kontyolás - búcsúzás a leányságtól -, az új élet kezdése jelenteknél. A színjátékszerű hagyományos nép­szokásoknál a tánc csak egy a meg­jelenítés-nyelvezet közül. így van ez a lakodalmi szokások esetében is, és így volt/van ez a Jöjjenek a lagziba című Nagy Myrtil-Konkoly László alkotókettős megálmodta műsorban is. Pedig az együttesnek kiemelten magas színvonalon táncoló táncka­ra és szólistái vannak. Nagyon dicsé­retre méltó, hogy az alkotók ezt „csak” tudomásul vették, építettek rá, de nem emelték a többi megjele­nítési nyelvezet fölé. így sikerülhe­tett az egész műsorban is és annak egyes jeleneteiben is, pl.: Most va­gyunk víg indulóban..., A menyasz- szony két orcája, Induljon a víg dús..., Megdöglött a lagzi... egysé­ges, minden részében egyenértékű képet, hangulatot, eseményt tolmá­csolniuk. Pedig a mozaikképekből összeállított műsoroknál ezt megva­lósítani nem is olyan könnyű. Ez - meglátásom szerint - itt az alkotók­nak, az előbb elmondottak és a szín­padra alkotott mű egységes megfo­galmazása eredményeképpen, sike­rült. Az általuk elképzelt gondolat megfogalmazását tartatták be a ven­dégkoreográfusokkal is, a zeneszer­zőkkel is és az előadókkal: táncosok­kal, zenészekkel, szövegmondókkal, énekesekkel és kosztüm-ruhaterve­zőkkel is. A műsor tánc-, zene-, viselet-alap­redforduló végének hazai gyermek- irodalmáról, amelyben kiegészíti, il­letve felülírja Kozsár Zsuzsanna Me­seirodalmunk fája című tavalyi köte­tének megállapításait. Sághy Miklós Nietzschével és de Mannal foglalko­zik a Megismerés alakzatai című írá­sában. Benyovszky Krisztián esszéje irodalom és titok viszonyát boncol­gatja. A Fehérek közt egy címmel induló vitarovatban H. Nagy Péter idézet­gyűjteménye kapott helyet mint vi­takultúránk és sajtóviszonyaink kor­dokumentuma. A Kő kövön rovatban Ardamica Zo­rán A Vagina Monológokról mond véleményt, Horváth Erika pedig Jú­lius Satinský A Duna utcai fiúk, illet­ve Kozsár Zsuzsanna Mesék a Kesze- kusza erdőből című új kötetéről. Az AB-ART Kiadó könyvheti kiadványa­in túl Zalaba Zsuzsa interaktív mese­könyvének, a stúdió érté új CD-jé- nek és hasznos információknak szentel figyelmet a lap. (hr) anyagát a Közép- és Nyugat-Fel­vidék magyar tájegységei adták. A jelleget meghatározó hangulatban erősen dominált a Zoboralja, a műsort indító két, a Most vagyunk víg indulóban... és az Édesanyám rám virradt már az a nap... jelene­tekkel, de megfelelő megjelenési le­hetőséget nyertek a Csallóköz - Ked­ves egészségükre kívánom... és Re­szeld cigány a fádot... -, a Mátyus- föld - Menyasszonyunkat kiadni szí­veskedjenek... -, az Ipoly mente - az Asszony két orcája..., és a Jaj, pár­tám... -, valamint a szomszédos Rá­baköz, Rimóc és Kartal tájegységek táncai is. Ennyi tájegység táncait nyelvezetében tisztán megszólaltat­ni az az együttes magas művészi színvonalát jellemzi. Nekik sikerült. Igaz, ahogyan előbb már említettük, de hangsúlyozását itt is szükséges­nek tartjuk, ők ebben az évben el­nyerték a Martin György néptánc­együttesi minősítési versenyen, Ma­gyarországon, az Örökös Kiváló Népművészeti Együttes díjat, amely Kárpát-medence legrangosabb ma­gyar néptáncegyüttesi díja. Ez pedig kötelez. Műsorukkal méltóan adóz­tak a díjnak is, meg a díj névadója szellemének is. A Szőttes kedvelt együttese volt Martin Györgynek, Európa legkiválóbb néptánckutató tudósának. Együtteseink műsorszerkesztésében, a műsor színpadra állításában már meghonosodott vendégegyüttesek beállítása, beépítése is. E műsorában a Szőttes is élt ezzel a lehetőséggel, és a Zoboraljához kötődés hangsú­lyozására beépítette a műsorába az alsóbodoki fúvószenekart. A zene­kar a színvonalas muzsikálásával megfelelt az elvárásnak, és műsorjel- leget meghatározó ereje volt. Gon­dolom, ha nem is minden fellépésük­re, de a jelentősebbekre, például egy falunaphoz, egy népművészeti ün­nepélyhez, egy budapesti Hagyomá­nyok Háza-beli stb. fellépésre ma­gukkal viszik a zenekart is, meg a többi kisegítő zenészt-énekest is - az ilyen rendezvényeken ezzel, más együttesek meg egyáltalán a szakma részére példát statuálhatnak. Nagy értéket jelentenek Lakatos Ró- bertnek a koreográfiákhoz készített zenéi, és a kiemelkedően szépen, magával ragadóan hangzott Reszelt cigány a fádot... című zenekari kom­pozíciója. Az elismerés hangulatá­nak a megszerzéséhez nagyban hoz­zájárultak az előadó zenészek is. Az átélés, a hangulatkiegészítő impro­vizálás esetükben is olyan erővel volt jelen, mint a táncosok előadásá­ban. Ők együtt, alkotók és előadók, tehát az egész együttes közösen al­kottak, teremtettek meg egy nagyon sokáig tartó művészi élményt. „A Szőtes Kamara Néptáncegyüttes megalakulása óta fáradozik, hogy felkutassa, megőrizze, színpadra ál­lítsa és eljuttassa a széles közönség­hez a magyarság hagyományos folk- lóijáť’ - ezzel, a Jöjjenek a lagziba című műsorukkal hitvallásukat igen magas művészi színvonalon, hűen reprezentálják. Rákóczi-szabadságharc Emlékezés az évfordulón Kassa. A Rákóczi-szabadságharc kezdetének 300. évfordulója tisz­teletére rendeznek ma megemlé­kezést Kassán. A Szent Erzsébet- dómban - kriptájában nyugszik II. Rákóczi Ferenc - 15.30-kor Pász­tor Zoltán püspöki helynök celeb­rál szentmisét, majd a résztvevők megkoszorúzzák a fejedelem sír­ját. Az események a Thália Szín­ház stúdiószínpadán folytatód­nak, ahol Holló József Ferenc ve­zérőrnagy, a budapesti Hadtörté­neti Intézet és Múzeum főigazga­tója mond ünnepi beszédet. Ez­után fellép a megzenésített verse­ket éneklő Pátria Művészeti Társu­lás, valamint Dudás Péter színmű­vész. A megemlékezést közösen szervezi a pozsonyi magyar nagy- követség, a kassai magyar főkon­zulátus, a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete, valamint a kassai Thália Színház, (juk) A Szőrös Kő szépirodalmi rovata a könyvhétre megjelent művekből csemegézik Nézőpontok ütköztetése a lapban LAPAJÁNLÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents