Új Szó, 2003. június (56. évfolyam, 125-149. szám)
2003-06-12 / 134. szám, csütörtök
2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 2003. JÚNIUS 1 KOMMENTÁR Elvetélt viaskodások SIDÓ H. ZOLTÁN Az Európai Unió nyugalmas térségéből nézve szinte forradalmi változások zajlanak Szlovákiában. Nálunk gyakorlatilag egyszerre reformáljuk meg gyökeresen az egészségügyet, alakítjuk át a szociális juttatások rendszerét, emeljük a nyugdíjkorhatárt, szabjuk át az adórendszert és változtatjuk meg a nyugdíjrendszert a jelenlegi felosztó-kirovóról a korszerűbb hárompilléresre. Mindez hihetetlen elszántságot igényel, ambíciót, a lakosság részéről pedig türelmet és megértést. A külföld, látva a mindent megváltoztatás hevét, némi túlzással országunkat a szélesebb értelemben vett térség legprogresszívebb államaként kiáltotta ki. Sőt, Csehország egyenesen már mint komoly konkurenciára, úgy tekint Szlovákiára, mivel a 2004-től várható kisebb jövedelmi adóink elszipkázhatják tőlük a befektetőket. Mi, itt élők, persze tudjuk, ennyire jók nem vagyunk. Bár látva a nyugdíjreform mjatti nyugat-európai általános sztrájkokat, leszögezhetjük: mi ennél sokkal többet elviselünk. Mielőtt a felsorolásunk sikertörténetbe csapna át, jön a törés: a kormánykoalíció egyszerűen nem és nem képes megegyezni egy látszólag kisebb horderejű kérdésről, a művi terhesség-megszakítás mikéntjéről. Kiderül, ha gyakorlatias dolgokról van szó, akkor még a sör árának emelésétől sem riadnak vissza a döntéshozók, azonban ha elvi, netán ideológiai kérdések merülnek fel, akkor megmerevednek a frontvonalak. Ez esetben a liberális és a konzervatív, kereszténydemokrata elképzelések feszülnek egymásnak, olyannyira, hogy még a koalíció felbomlása sem kizárt. Veszélyes dolog ez, s a jelenséget némi túlzással a mečiari örökség kategóriájába sorolhatjuk. Mečiar országlásának vége óta divat ugyanis nálunk a legszélesebben értelmezett kormánykoalíció, melynek előnye a HZDS kiszorítása a hatalomból, hátránya viszont az ilyen késhegyig menő viták. Márpedig elvi vitákból még lesz néhány, sőt, máris körvonalazódik a kereszténydemokraták által szorgalmazott, a Vatikánnal kötendő szerződés, ami garantáltan kötélhúzáshoz vezet. Persze, lehet civódni, de nem helyes, ha frontvonalak húzódnak a felek között, ha ideológiai lövészárkokba menekülnek az egyébként közös célokat kitűző pártok. Az imént említettük, hogy a gyakorlatiasság szerencsére nem áll távol a Dzurinda kabinetjét adó pártoktól. Ha ez így van, akkor viszont hosszabb távon talán megegyeznek az elvi vitákra okot adó kérdésekben is, ugyanis ha túl nagy lesz a csatazaj, akkor a korona árfolyama - hosszabb idő elteltével - ismét mélyrepülésbe kezdhet. Az abortuszvita miatt fizetőeszközünk már kedden gyengülni kezdett, s ez talán intő jel lehet az érintettek számára. JEGYZET Fáradt harangszó SZÁSZI ZOLTÁN Még egy negyed hektár van hátra. Nem olyan sok már, ki kell bírni. Igaz, árnyékban van vagy harminckét fok, a napon meg nem hiszem, hogy ne durranna el a hőmérő. Tavaly is így volt, ha az erő adja, jövőre is így lesz. Csak azt kéne már valahol ott fönt, nem a napnál, tudatosítani, milyen is az az élet itt lent, a porla- dozó rögök tapinthatóságánál, amikor az órabér harminc korona. Egy nap alatt pedig ebben a hőségben napi hat-hét óránál többet nem lehet dolgozni. Mi ma kétszáz korona? Ne a sört, ne a cigarettát számoljuk. Csak a létminimumot. Azt se kedvezményes, parlamenti büfé árakon. Azon a normálison, ami mára normális. De inkább azt se. Inkább odafigyelni és palántázni tovább a még hátralévő negyed hektáron a téli káposztát. A földtulajdonos jó ember. Fáj- rontkor meghívja a napi bérért dolgozókat egy pohár sörre is. Pedig az ma már igazi luxus. Aztán becsülettel fizet. Nem úgy, mint néhány fekete limuzinon járó, a dühödt és pénztelen gyári munkásoknak blazírt mosollyal magyarázó igazgató tanácsi tag vagy egyéb, magát pénze miatt felsőbbrendűnek kikiáltott ficsúr. Itt a föld az egyedüli lehetséges megélhetés. A becsületes munkának hová csúszott mára az értéke? Inkább összeszorított foggal hallgat mindenki, nem láttam, nem hallottam, nem beszélek, mindenki hagyjon békén álláspont az uralkodó. Szabadlábon járkálnak a világszép karcsú maffiózók, nyitott autóban suhannak át a városon, ahol lassan minden bolthajtás alatt koldul valaki. Mindegy! Már nincs hátra, csak két-háromszáz palánta. A rög omlik, a kicsinyke növény piheg- ve hull az előkészített sárágyba, két mozdulattal kell betakarni. Sár, por, hőség és harminc korona egy órára. Biztos, tiszta, becsülettel megdolgozott pénz. Nyitott tetejű több milliós autóra, kétujjnyi vastag aranyláncra nem futja belőle. De futja nyugodt álomra. Futja bronzvörös bőrszínre, így hát nem kell szoláriumba járni. Futja kenyérre, néha húsra. A többit majd esti meg kora reggeli műszakban kell kitermelni a háztájiban. Ha van. Ha nincs, marad az utca, a bolthajtás, a nagy sóhaj, hogy végre Európába érünk egyszer. Fáradt a harangszó, mire ldér hozzánk, a földekre. A kapa kicsit lepihen, a gazdája a bodza alá ásott vizesflakont keresi. FIGYELŐ Szabó Vilmos a státustörvényről Egyetértés van a kormánypártok és az ellenzék között abban, hogy a kárpát-medencei magyarság határok megváltoztatása nélküli egyesítésének európai keretek között kell megtörténnie -jelentette ki Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára a Hargita Népe című lapnak adott interjújában. A Csíkszeredái magyar napilapban a határon túli magyarokért felelős magyar politikai államtitkár közölte: az MSZP és a FIDESZ abban is egyetért, hogy ha olyan fontos kérdésben kell dönteni, amely érinti a Kárpát-medence magyarságát, különös tekintettel a Magyarország határain kívül élőket, akkor abban prioritást kap az ő véleményük. Szabó Vilmos hangsúlyozta: a kedvezménytörvény módosítási tervezetének kidolgozásakor a magyar kormányt az a szempont vezérelte, hogy Magyarország uniós csatlakozását követően is érvényben maradhasson a törvény, megmaradhassanak a kedvezmények. A törvényhez kapcsolódó oktatási-nevelési támogatás folyósítása technikai okok miatt szenvedett késedelmet, az eddig beadott és elbírált pályázatok esetében nincs pénzügyi akadálya a támogatás kifizetésének. Szabó Vilmos szerint az új pályázatok kiírása a kedvezménytörvény ősszel várható módosítása után történik majd meg, mivel a tervezett módosítás értelmében az oktatásinevelési támogatásban részesülők köre bővülni fog.- Asszony, hozz valami nyugtatót, mert most mondták be, hogy tovább emelkedik a hőmérséklet és még feljebb kúsznak az árak, és ettől felforr az agyam! (Peter Gossányi rajza) TALLÓZÓ SME A Telekomos adatlopási be ránnyal kapcsolatban interjút k szített a lap Miroslav Pikussz. akit a szlovák hackertársadalo gurujának tartanak. Pikus egyt ért a telefontársaság adatrendsz rének feltörőivei, éppen ezért e gedélyezte, hogy az általa vez tett weboldalon jelenjen meg : ellopott telefonkönyv-adatbázi amely egyébként titkos számok nem tartalmazott. Szerinte Szí vákiában a cégek többsége ne védi megfelelően számítógép' adatait és még mindig jobb, 1 egy szlovákiai számítógépes kall figyelmeztet a rendszer hiányo ságaira, mintha egy külföldi, ese leg a konkurencia tenné im ugyanezt. A szlovákiai hacker« szerinte nem végeznek ipari kér kedést, bár biztos volt már ily« felkérés, mint mondja, aktív kor ban ő is nagyon gyakran kapó ilyen jellegű leveleket. Nálun ugyanúgy, mint a világ többi r szén, a fiatal számítógépes hack rek előbb-utóbb az informatik cégek biztonsági szakembere ként végzik. Valószínűnek tűnik a feltételezés, hogy elegendő EU-kompetens szakember eleve nem is tevékenykedett az MKP-ba A felelősség súlya alatt Az MKP megalakulása óta majdnem öt év telt el, nagyjából ugyanannyi ideje tagja a párt a kormánynak. Ez idő alatt a párt több minisztert és tisztségviselőt delegálhatott a kabinetbe, akik csendben és többé-kevésbé észrevétlenül végezték munkájukat. Eddig. Új szelek fújnak, és a magyar miniszterek kénytelenek szembenézni azzal a rengeteg gonddal és problémával, amit az EU-csatlakozás jelenthet számukra, de legfőképpen számunkra. TOKÁR GÉZA Jelen pillanatban úgy tűnik, a Magyar Koalíció Pártja minisztereinek teljesítménye elmarad a várakozásoktól. A csatlakozáshoz elengedhetetlenül szükséges pénzügyi alapok csak papíron léteznek, sőt még néhány törvénytervezet is késik. A felelősség ugyan néhány esetben a szlovák törvényhozásé, de alapjában véve éppen az MKP által leginkább érintett minisztériumokban derült fény a legnagyobb hiányosságokra. Sajnos kénytelenek vagyunk tudatosítani, hogy a minisztériumokban nincs elegendő megfelelő szakember. Elképzelhető, hogy az MKP-ban nem is találunk olyan szakértőket, akik képesek lennének zökkenőmentesen, választóik elvárásai szerint végezni a munkájukat? Rendelkezik egyáltalán a párt megfelelő szakértőgárdával, vagy csak nem hagyja őket szóhoz jutni? Egyes krónikusan MKP-ellenes személyek számára a legkézenfekvőbb lehetőség az, hogy a szakemberek a párton belüli klikkharcokban ellehetetíenültek, elkerültek a tűz közeléből. Felvetésünket gyengíti az a tény, hogy mind a három alapító pártnak rendelkeznie kellett (volna?) bizonyos szakmai apparátussal, benne a megfelelő képzettségű és képességű személyekkel. Az egyes (ex) platformok erősödésével „mindössze” a hivatalos gárda összetétele változott volna meg. Valószínűbbnek tűnik az a feltételezés, hogy kellő számú EU-kompetens szakember eleve nem is tevékenykedett az MKP-ban. A probléma az általánosnak módható magyar értelmiségi hiányban rejlik. Sajnos a nemzetiség számarányához képest rendkívül kevés magyar diák tanul főiskolán, egyetemen, ráadásul az a kevés is külföldön helyezkedik el, ha van rá lehetősége. A tradicionális munkaerőpiacokon kívül (Nyugat-Európa, Csehország) kézenfekvő lehetőség a magyarországi munkavállalás is. Az MKP-t a szakmai ellehetetlenülés, a hitelvesztés réme fenyegeti. Sajnos nagyon kevés magyar szak- tekintély található Szlovákiában, aki érdemben is képes lenne segíteni az ország és a felvidéki magyarság gondjain. Lehet, hogy igazságtalan az MKP- tól magyar Miklósok és Kaníkok felfedezését és aktiválását várni, de még nem beszéltünk a „második vonalról”, a tanácsadók népes seregéről. Találhatnánk vajon köztük igazi szakembereket és lehet érdemi beleszólásuk a minisztérii mok munkájába? Remek ötletnek tartom az MKP i júsági szervezeteinek megalakul sát (már ha valóban megmozdu valami regionális szinten), és magyar egyetem létrehozását szerencsés esetben ez megoldhat a problémát. Azonban azt sem sz; bad elfelejteni, hogy egy új, tetti kész és szakavatott generáció kin' veléséhez legalább 5-10 évre va szükség. Marad tehát a középgen ráció. A külföldön, belföldó'n ese legesen a párt soraiban tevéken; kedő elfeledett szakemberek azo akiket be lehet (és be kell) vonni < integrációs munkába az ország « a felvidéki magyarság érdekébei A mečiari időkben a három pá képes volt félretenni kölcsönös e lentéteit és határozottan, gyorsa cselekedni. Most is nehéz idők« élünk, az MKP-t a szakmai ellehi tetlenülés, a (nehezen kivívott) h telvesztés réme fenyegeti. Vajc képes lesz-e ezt a párt vezetőség belátni és újjászervezni sorait? A szerző politológus hallgató Megoszlanak a vélemények, hogy történelmi dokumentumról vagy a fasizmus népszerűsítéséről van-e szó Új per a Mein Kampf cseh kiadója ellen KOKES JÁNOS Egy prágai kerületi bíróságon új per kezdődött tegnap Michal Žitko könyvkiadó ellen, aki 2000-ben több mint tízezer, példányban megjelentette Adolf Hitler hírhedt könyvét, a Mein Kampfot (Harcom). Az előző perben Zítkót a bíróság feltételesen három évi szabadság- vesztésre, valamint kétmillió koronás pénzbüntetésre ítélte az emberi szabadságjogok elnyomására irányuló mozgalom támogatása és népszerűsítése miatt. A fellebbezések következtében az ügy végül is a legfelsőbb bírósághoz került, amely az alsóbb rendű ítéleteket semmisnek nyilvánította és perújrafelvételt rendelt el. A cseh legfelsőbb bíróság 2002 októberében nyilvánosságra hozott döntésében ugyanis arra az álláspontra jutott, hogy Zítkót nem lehet elítélni a Mein Kampf kiadása miatt a fasizmus vagy a nácizmus népszerűsítése címén, mert ezek a mozgalmak már halottak. „A népszerűsítést nem vonatkoztathatjuk a hitleri nácizmusra, mert ez a mozgalom a maga eredeti formájában a Mein Kampf kiadásának idején (tehát 2000-ben) már nem létezett” - olvasható a bírósági döntés indoklásában. Ugyanakkor a testület az ügyet visszautalta az alsóbb bíróság hatáskörébe. Felhívta a figyelmet arra, hogy az előbb említett okok miatt az új per során meg kell vizsgálni, hogy létezik-e valamiféle újnáci vagy rasz- szista mozgalom, amely a Mein Kampfot ideológiai forrásként használja. Vezető cseh politikusok tavaly őszszel megdöbbenéssel fogadták a legfelsőbb bíróság állásfoglalását, s egybehangzóan úgy vélték: a döntés hibás, mert a nácizmus és a fasizmus még messziről sem holt mozgalmak. Csehországban eddig három alkalommal került kiadásra a Mein Kampf, de mindig magyarázó jegyzetekkel ellátva. Zítko kiadását elsősorban azért bírálták, mert a szöveg ezúttal nem volt ellátva semmiféle magyarázó vagy kritiki jegyzettel. A könyvkiadó ezt azz: indokolta, hogy a könyvet mint tö: ténelmi dokumentumot adta k amely amúgy is nyilvánosan ho; záférhető a könyvtárakban. Az els kiadás, amely a Mein Kampf ném« és cseh szövegét tartalmazta, rövi időn belül elfogyott. A cseh sajtóban is különféle vél« mények láttak napvilágot azz: kapcsolatban, hogy törvénysérté: ről van-e szó, vagy pedig a vitató könyv történelmi dokumentun ként szabadon terjeszthető. A utánnyomás terjesztését azonban hatóságok megakadályozták, és kinyomtatott köteteket lefoglaltál míg Zítko ellen eljárás indult. A nyugat-európai vállalatok Lengyelországot, Csehországot és Magyarországot tartják a legjobb EU-újoncnak A nyugati cégek is gazdasági előnyöket várnak MTI-HÁTTÉR Sok nyugat-európai vállalat gazdasági előnyöket vár az Európai Unió jövőre esedékes tízes bővítésétől egy körkérdés szerint. Az UPS szállítmányozási vállalat által megkérdezett német vállalat- vezetők kétharmada mondta azt, hogy saját vállalata profitálni fog az EU-bővítésből. A német menedzserek 60 százaléka úgy véli, hogy az új tagországok közül Lengyelország kapja majd. a legerősebb növekedési impulzusokat a csatlakozástól. Ennél szkeptikusabban nyilatkoztak a megkérdezett brit vállalatok: csak 48 százalékuk vár előnyöket a saját cégük tekintetében a tíz új ország felvételétől és csak minden harmadikuk gondolja úgy, hogy a csatlakozás szárnyakat ad Lengyelország gazdaságának. A nyugat-európai vállalatvezetők Lengyelország után Csehországot és Magyarországot tartják a legjobb növekedési esélyekkel rendelkező újoncnak az EU-tagok között. Az UPS minden évben 7 nyugateurópai ország 1500 vállalati csúcsvezetőjét faggatja ki az unióval kapcsolatos véleményéről. A csúcsmenedzserek főlég saját országuk munkaerőpiacán számítanak problémákra a tíz új orszá felvétele után. A német cégekne 59 százaléka, a belga vállalatot nak pedig 55 százaléka számc növekvő munkanélküliséggel bővítés következményeként. Kevésbé aggodalmaskodnak a olaszok: a megkérdezett 250 itt liai menedzser közül csak mindé harmadik számol negatív kövei kezményekkel az olasz munka erőpiacon.
