Új Szó, 2003. június (56. évfolyam, 125-149. szám)

2003-06-11 / 133. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2003. JÚNIUS 11. Kitekintő - hirdetés 11 A korrupcióval vádolt Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök korrupciós ellenvádakkal válaszol: Romano Prodit, Lamberto Dinit és Piero Fassinót próbálja bemártani Mortadella, Kis Béka, Hattyú és a csúszópénz Már az sem mindennapi, ha egy nyugati ország egy má­sik fejlett demokrácia polgá­rait kémkedésért tartóztatja le, ám a dolog még ennél is csiklandósabb, ha az őrizet­be vettek történetesen egy minden gyanú felett álló EU- középhatalom kormánypárt­jának parlamenti képviselői. POGÁR DEMETER Nos, a minap éppen az álmos és semleges Svájc hatóságai keltettek ilyen szenzációt, amikor a helvét kantonszövetség legnagyobb ola­szok lakta városában, Luganóban „lefülelték” a Forza Italia két képvi­selőjét, amint azok éppen olyan do­kumentumokat akartak megszerez­ni, amelyek állítólag azt bizonyít­ják, hogy az Európai Unió jelenlegi „kormányfője” korrupt. A tálján ho­natyák gyanúja szerint ugyanis Ro­mano Prodi - még olasz miniszter- elnökként - dollármilliókat vágott zsebre egy kétes szerbiai privatizá­ciós ügylet során, amikor 1997-ben a még állami kézben lévő Telecom Italia 29 százalék erejéig bevásárol­ta magát a Telecom Serbiába. Ezzel az olasz vállalat - a kutakodók sze­rint nem pusztán tisztes üzleti ér­dekből - a túléléshez szükséges pénzinjekciót fecskendezett a Milo- sevics-rendszerbe. A két olasz képviselő két rendőr és egy köztudottan rossz hírű olasz „üzletember’, Igor Marini kíséreté­ben lépte át a svájci határt. Marini, aki ellen pénzmosási eljárás folyik Itáliában, azt állította az olasz parla­ment illetékes bizottsága előtt, hogy az olasz baloldal vezető politikusai részesedést kaptak, amiért hozzájá­rultak a Telecom Serbia részvényei­nek megvásárlásához. A tanú, aki bevallotta, hogy az ügylet oldalvize­in személyesen 55 millió dollárt mo­sott tisztára, s ezt az összeget három golo tengernagy, az olasz katonai hírszerzés volt főnöke például azt állította, hogy Prodi gazdasági ku­tatóintézete, a Nomisma, amely egy darabig élvezte a „szervezet” anyagi támogatását is, moszkvai irodáján keresztül kapcsolatban állhatott a KGfJ-vel. És még egy súlyos vád: 1996-ban (a baloldali Olajfa koalíció válasz­tási győzelmének évében) egy ró­mai vizsgálóbírónő vizsgálatot in­dított Prodi ellen annak tisztázásá­ra, hogy nem állt-e fent esetében összeférhetetlenség az -SME priva­tizációja során. Az irodába, amely­ben a nyomozás anyagait tárolták, betörtek, s az ügyet kirobbantó bí­rónőt és édesanyját állítólag halá­losan megfenyegették. Emiatt vé­gül mindketten áttelepültek Szar­díniába. „És most mi következik? Azt is fog­ják rólam mondani, hogy én va­gyok a genovai prostituáltak soro­zatgyilkosa?” - háborgott az EU bi­zottságának elnöke. A Berlusconi- per következő fordulóján talán er­re is megkapja a választ. Róma, 2003. június Prodi, aki az ellentábor egykori és potenciális jövőbeni vezére, leg­alább annyira sáros, mint a szoron­gatott miniszterelnök. Mint arról korábban beszámoltunk, Berlusco- nit azzal vádolják, hogy 1985-ben bírók megvesztegetésével érte el, hogy egy üzleti vetélytársa, Carlo De Benedetti ne tehesse rá a kezét a privatizálandó SME élelmiszer- ipari vállalatra. A kormányfő a ma­ga részéről azzal védekezett, hogy fellépésével mindössze azt szerette volna megakadályozni, hogy az ak­kor az állami IRI-holding élén álló Prodi ne tudja áron alul átjátszani a céget a baloldalhoz közel állónak mondott vállalkozónak. Silvio Berlusconi most nyíltan azzal fenyegetőzik, hogy az ellene folyó per következő tárgyalásán - ame­lyet várhatóan ma tartanak majd - olyan leleplezésekre készül, „ame­lyektől sokan rettegnek”. A minisz­terelnök - hivatalos teendőire hi­vatkozva - arra kérte a törvényszé­ket, hogy a bombának szánt védőbeszédét megelőzően enged­élyezze számára a távolmaradást. Eközben a parlamentben gőzerővel folyik a legfőbb közjogi méltóságok immunitását visszaállító törvény- módosítás előkészítése. Piero Fassi- no, a legnagyobb ellenzéki párt, a Balodali Demokraták vezetője sze­rint Berlusconi igazi célját egy egy- betűs „csúsztatással" próbálja el­leplezni, vagyis amikor mentes­ségről beszél (olaszul: immunitá), valójában a büntetlenségre (impu- nitá) gondol. A találó megjegyzés azonban aligha tudja megakadá­lyozni, hogy - mint azt az esemé­nyek logikája sugallja - a miniszter- elnök szakértői megindítsák az el­lenvádak offenzíváját. Márpedig Romano Prodi múltjá­ban - legalábbis sajtóértesülések szerint - az SME- és a Telecom Ser- bia-ügyön kívül is vannak olyan homályos pontok, amelyekbe bele lehet kapaszkodni. Giuseppe Grin­Dini, alias Kis Béka (Népszabadság-felvétel) (Reuters-fel vétel) ugyan a kémkedés vádját a képvi­selők ellen, ám mivel a senkivel sem egyeztetett nyomozásukkal megsértették Helvécia szuvereni­tását, az olasz konzulátus kegyeire bízták őket. A kínos incidens arra utal, hogy a Silvio Berlusconi ellen folyó kor­rupciós eljárás finisében a védelem mindent megmozgatva megpró­bálja bebizonyítani, hogy a másik pólus, de mindenekelőtt Romano Prodi, azaz Mortadella egykori kormánypolitikus számlájá­ra utalta át. A svindler nem mondott neveket, csak bizonyos Mortadella, Kis Béka és Hattyú fedőnevű szemé­lyekről beszélt. Az olasz politika vi­lágában azonban mindenki tudja, hogy ezzel Romano Prodi exkor- mányfőre és európai bizottsági el­nökre, Lamberto Dini volt külügy- és Piero Fassino volt igazságügyi mi­niszterre utalt. A svájci rendőrök végül ejtették Mindenki bandita címmel levetítette egy német televízió a dán botrányfilmet A kormányfő kandi kameráj a DUNAI PÉTER Fogh Rasmussen dán miniszterel­nök néhány hónappal ezelőtt, soros EU-elnök korában fogadott maga mellé egy tévérendezőt, akit a stáb­bal együtt bevitt mindenféle bizal­mas tárgyalásra. Filmjük afféle a kulisszák mögé tekintésre alapo­zott „ezek vagytok ti” görbe tükör, kandikamera-mozi. Rejtett irány­mikrofonokkal, bekapcsolva „felej­tett” kamerákkal, gallérmikrofo­nokkal dolgoztak, vettek fel politi­kusi beszélgetéseket, amikor az érintettek nem is sejtették, hogy le­hallgatják, lefilmezik őket. A botránymozival a dánok mindene­kelőtt a kevésbé kedvelt nagy déli szomszédnak, Németországnak tör- lesztenek, de kijut Jacques Chirac- nak, Vlagyimir Putyinnak is a jóból. A film stílusának-színvonalának egy különlegesen szép példájaként Ras­mussen és külügyminisztere a ka­merák előtt heherésző háttércseve­gésben pletykálkodik a „kaméleon” Joschka Fischerről, aki nem átall - a dánok értelmezésében - fél nap alatt háromszor véleményt változ­tatni Törökország EU-tagsága ügyé­ben. A frusztrált törökök persze, meglátva a dán filmet, rögtön diplo­máciai botrányt csapnak. Fischer a háta mögött való nyilvános kibeszé- lés miatt tajtékzik-joggal. A német kancellár is kap Rasmus- sentől, aki szerint „ismerjük Schrö­der korlátjait, ő dönti el, a hétvégén inkább Londonba megy a feleségé­vel Dorisszal, inkább mint hogy EU- agrárpolitikáról, tehenekről trafi- káljon a lengyelekkél”. Rasmussent megbízott udvari filmrendezője majdhogynem Varsó nagy megfe­A sajtó és a politika egy ízléstelen összefonó­dásáról van szó. gyelmezőjeként, az EU-bővítés meg- mentőjeként meneszti mennybe, amikor Gerhard Schröder az EU- csadakozás agrártárgyalásai legne­hezebb szakaszában Leszek Miller lengyel kormányfővel összerúgja a patkót. A drámai jelenetet a rendező ügyesen vezeti fel. A lengyeleket el kell szigetelni - közli drámai hangon egy kommentátor. Majd a feszültsé­get fokozandó Verheugen EU-bőví- tési biztos is megjelenik, Tiborcként panaszkodik, „Ah, a lengyelek mel­lett elveszíthetjük a cseheket is, együtt ötven millió embert...” Tudta-e, amit minden magára adó újságíró tud, hogy a közéleti sze­replőket (is) Európában megillet­nek bizonyos személyiségi jogok. Engedélyük nélkül nem lett volna szabad bemutatni a tudtuk nélkül róluk forgatott filmet, amit Ras­mussen látott, és aminek a sugárzá­sát engedélyezte. A film hitszegő és kártékony, írja egy svájci médiasza­kértő. Tegyük hozzá, a sajtó és a po­litika egy demokratikus országban ritka, megdöbbentő, ízléstelen összefonódásáról van szó. Persze ennek ellenére az érintett orszá­gokban bemutatták, Németország­ban az NDR regionális közszolgála­ti tévé késő este, műsorváltozás ke­retében, és a dán eredetitől eltérő címmel, a Putyintól kölcsönvett, de a filmet jól jellemző „Alles Bandi­ten” - „Mindenki bandita” - cím­mel vetítette. Berlin, 2003., június Koppenhágai családi fotó: politikusok lehallgatva és kinevetve (Reuters-fel vétel) Június végéig nagyon előnyös feltételekkel juthat jelzáloghiteihez Ha az ember lakást, házat szeretne, jelzálog- hitelért folyamodhat. Előnyös, mert állami támo­gatás jár hozzá, és támaszkodhat ötéves tapasz­talatainkra, amelyeket ezzel a termékkel kapcso­latban szereztünk a jelzáloghiteit nyújtó bankok egyre növekvő gazdasági versengésében. Szlovákiában ezen a területen öt évvel ez­előtt elsőként az Általános Hitelbank Rt. (VÚB) kezdett átfogó tanácsadással foglalkozni, és ma is az egyik legjelentősebb bank, amely jelzálog- hitelt nyújt. Az elsőség és a tapasztalatok ered­ményezték, hogy 2002-ben csaknem négyezer új jelzáloghiteit nyúj­tott. A jelzáloghitelek iránti jelenlegi kereslet alátámasztja a szakem­berek véleményét, mi­szerint éppen a mosta­ni időszak a legkedve­zőbb arra, hogy jelzá­loghiteiért folyamodja­nak az emberek. En­nek egyik oka a jelen­legi szlovákiai gazda­sági helyzet, amely a csökkenő kamatlábakon is lemérhető. A másik i- lyen ösztönzés az állami támogatás, amely még 2003. június 31-ig garantálja az állami prémiu­mot a hitel lejáratának teljes idejére. Az új szabá­lyok szerint a feltüntetett időpont után már csak éves garanciát ad az állam a prémiumra. A VÚB júniusra további kedvezmények­kel lepi meg ügyfeleit, például nem kell ille­téket fizetni a hitelek ügyintézéséért, egysé­ges, 4,8 százalékra csökkenti a kamatlába­kat. Ráadásul a jelzáloghitel-kérvényezőnek nem kell feltétlenül a bank ügyfelének len­nie. A jelzáloghitel így mindenki számára ol­csón és gyorsan elérhető, és még az állami prémiumot is garantálják. A hitelnyújtás ma már lényegesen kényelme­sebb körülmények között történik, mint régeb­ben. Az ügyfélnek nem kell felmutatni vagy fel­használni saját pénzforrásait, mert kezeskedhet a hitel által megszerzett ingatlannal is. Még az­előtt kaphat jelzáloghiteit, mielőtt megvenné vagy felépítené az ingatlant. A közelebbről nem meghatározott ingatlanra nyújtott jelzáloghitel szabad kezet ad neki, meggyorsítja az ingatlan eladójával vagy az építőjével folytatott tárgyaláso­kat, mivel pontosan ismeri lehetőségeit, tudja, hogy a bank elegendő pénzt biztosít költségeire. A VÚB 24 órán belül jóváhagyja ezeket a hitele­ket. Azoknak, akik épít­kezni szeretnének, egy speciális hitel, az ingatlanépítés fo­kozatos finanszíro­zása, áll a rendelke­zésükre. Ezt az épít­kezés alatt és egyes szakaszainak befe­jezése után kell rendszeresen felújí­tani. A VÚB jelenleg nem határozza meg a jelzáloghitel összegének felső határát, amely­nek törlesztése akár 30 évig is tarthat. Az ügyfél Így kisebb összegű törlesztőrészleteket fizethet hosszabb időre ütemezve. Az átdolgozott mód­szereknek és a kinevelt szaktanácsadók tapasz­talatainak köszönhetően a jelzáloghitel-kérvé­nyek ügyintézése jelentősen rövidebb ideig tart. A több termék előnyeit magában foglaló módosított ütemtervű jelzáloghitel nagyon von­zó feltételeket kínál az ügyfélnek. A lényege, hogy tőkésített életbiztosítással kapcsolja ösz- sze a jelzáloghiteit. Ebből a biztosításból foko­zatosan vagy egyszerre fizethető ki a hiteltőke, tehát az ügyfél csak a hitel kamatait fizeti a banknak, a hitel törlesztőrészletei egyben az életbiztosítás részletei is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents