Új Szó, 2003. június (56. évfolyam, 125-149. szám)
2003-06-11 / 133. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2003. JÚNIUS 11. Európai unió 9 Az európai uniós Sapard Program pályázataival már most a strukturális alapokra készülhetünk Nincs helye a visszahőkölésnek Előreláthatólag a jövő év februárjáig lehet támogatásért pályázni a Sapardból, az Európai Unió mezőgazdasági és vidékfejlesztési előcsatlakozási programjából. TUBA LAJOS A Sapard Programról köztudott, hogy a vállalkozói szférából csak a mezőgazdasági vállalkozók kaphatnak belőle pénzt (ez csak részben Brüsszel miatt van így, Pozsony még azokat a nem mezőgazdasággal foglalkozó vidéki vállalkozókat is kizárta, amelyek egyébként az uniós keretekben szerepeltek). Viszont ez az egyetlen előcsatlakozási alap, amely már a strukturális alapok logikája szerint működik, így minden potenciális érdeklődő számára melegen ajánljuk a részletes tanulmányozását. Arra, hogy az ismerkedés nem lesz egyszerű dolog, álljon itt az önkormányzatok és a nonprofit szervezetek számára fenntartott ún. 4b intézkedés. Ebből a Kon- coš-adminisztráció eredetileg csak a helyileg jelentős épületek felújítására szánt pénzt. Tavaly azután a témákat kibővítették. A földművelésügyi minisztérium eredeti bővítési javaslata még csak az árvízkárosult községek infrastrukturális javításait tartalmazta, ebből végül az lett, hogy a 4b keretében általában felújítha- tóak helyi utak, hidak, járdák, víz- és gázvezetékek, csatornák. Ráadásul a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a támogatás száz százalékos. Mielőtt azonban a polgármesterek úgy éreznék, hogy ezzel azonnal megoldják falujuk gondjait, érdemes néhány részletkérdéssel is foglalkozni. A finanszírozás utólagosan történik, amikor a Sapard Ügynökség ellenőrizte, hogy valóban teljesültek-e a projektumban vállalt paraméterek. A 4b-ből egyelőre csak Érdemes áttanulmányozni a programot, mert nem egyszerű pénzhez jutni. az 5000 lakosnál kisebb községek kérhetnek pénzt, ha esetleg kiderülne, hogy októberig ezek nem lesznek képesek kimeríteni a rendelkezésre álló mintegy 300 millió koronát, akkor a húszezer lakosú településekig bővítik á potenciális pályázók körét. Az épületek felújítása során fontos, hogy az objektum 1945 előtti legyen és benne a befejezés után nonprofit tevékenység folyjék. Az előbb jel(lllusztrációs felvétel) zett témákra 1 és 10 millió korona között kérhető támogatás. Lehetőség van a beruházás ütemekre való bontására is, ebben az esetben az adott ütem lezárása után történik a kifizetés. Mivel nyilvánvaló, hogy sok önkormányzat így sem tudja megelőlegezni a beruházás finanszírozását, érdemes felfigyelni a hazai bankok ezzel kapcsolatos hitel- programjaira. Néhány bank azonban már rástartolt a lehetőségre és ezzel kapcsolatos hitelprogramot indított. Nem hivatalos információink alapján jelenleg a PKB, a VÚB, az Unibanka és a Tatra Banka háza táján érdemes érdeklődni. Sőt, lehet, hogy a lista hétről-hétre bővülni fog. Ezzel kapcsolatban ugyanis az utóbbi hetekben érdekes folyamatok indultak el. Az uniós felkészülésben nem csak az államapparátusnak vannak nehézségeik, de a bankszféra is késik. A bankok ugyanis csak most jöttek rá az uniós pályázatok finanszírozásában rejlő üzleti lehetőségre és gőzerővel igyekeznek behozni a lemaradásukat. Ez jó hír, hiszen jövőre az előcsatlakozási alapok helyét fokozatosan átveszik a strukturális alapok, ezek pedig a Sapard programhoz hasonló utólagos finanszírozással működnek majd. A bankok számára ez biztos üzlet lesz, hiszen a hitelt csak azután folyósítják, amikor a kliensük megnyerte az adott pályázatot. Térjünk vissza a Sapard programhoz. A 4b intézkedés által tartalmazott 100 százalékos térítésnek se örüljünk idejekorán, a minisztérium által javasolt értékelési táblázat ugyanis tartalmaz meglepetéseket. Például egy olyan falusi infrastruktúra-rekonstrukció, amely nincs árvíz sújtotta körzetben, száz százalékos térítést igényelnek rá és nincs hozzá kapcsolódó másik Sapard-projektum, az az értékelési táblázat szerint egyetlen pontot sem kap. Az érintettek a dolgok mai állása szerint legfeljebb reménykedhetnek abban, hogy ha másként nem fogy el a rendelkezésre álló keret, akkor a nulla pontos pályázatok is sorra kerülnek. Ez is érdekes helyzetet teremtene, hiszen a pályázók számára kiadott, a brüsszeli Európai Bizottság által jóváhagyott módszertan erre az esetre nem tartalmaz rangsorolási kritériumokat. Ez csak egyetlen módon védhető ki, száz százaléknál kevesebb támogatást kell kérni. Itt az alsó határ 80 százalék, ami ebben a tételben megszerezhető maximális 20 pontot biztosítja. A 4b intézkedéssel kapcsolatban tudni kell, hogy legfeljebb a jövő év elejéig kérhető belőle pénz, addig kell projektumokkal lekötni a rendelkezésre álló kb. 300 millió koronát. Ez nem sok, hiszen ha mindenki a maximálisan kapható 10 millió koronát kapja meg, akkor 30 sikeres pályázat lesz. A keret elköltésével ennyire nem kell sietni, a jóváhagyott akciók egy részét csak 2006 végéig kell majd befejezni. A pályázatok előkészítésével kapcsolatos részleteket a 4b intézkedés metodikai utasítása tartalmazza, amelyet a Sapard Ügynökség előzetesen, nem hivatalos hatállyal feltett az Internetre (a földművelésügyi minisztérium www.mpsr.sk című honlapján keresztül tölthetjük le). Ez meglehetősen nehéz olvasmány, de aki nem tudja keresztül verekedni magát rajta, az a jövő évtől nehezen számíthat uniós támogatásra. A beruházások szétírá- sára szolgáló űrlapon pontosan fel kell tüntetni, hogy a beruházás során miből mennyit használnak és az mennyi kerül. Az ellenőrzés során az összes adatnak utánanézhetnek. Egy ezzel kapcsolatos találkozón elhangzott például, hogy a vakolatból is mintát vehetnek, hogy az megfelelő arányban tartal- mazza-e a feltüntetett típus minden összetevőjét, illetve eléri-e a A keret elköltésével nem kell sietni, mert később is kimeríthető. feltüntetett vastagságot. Az árkalkulációval is vigyázni kell, a Sapard Ügynökség rendszeresen kapja a piaci árak elemzését és ettől legfeljebb 10 százalékos eltérést tolerál. Szintén érdekes olvasmány azon engedélyek listája, amelyeket a pályázathoz mellékelni kell. A 4b esetében 24 darab engedélyt és igazolást kell beszerezni. Ezek begyűjtéséhez nagy kitartás kell és koordinációs képesség is, hiszen hat darab is van köztük, amely nem lehet egy hónapnál régebbi. A SAPARD-pályázatokat író úttörők ezzel kapcsolatban meglehetősen vegyes tapasztalatokra tettek szert, beszámolóik szerint főként a vámhivatalokban tudtak nagyon rácsodálkozni, hogy valakinek igazolásra van szüksége arról, hogy nincs velük szemben tartozásuk. A szarvasmarhákon és sertéseken kívül az üvegházakat és a fóliákat is támogatják az Európai Unióban Folyamatban a Sapard utolsó módosítása TUBA LAJOS A tavaly és idén elfogadott módosításoknak köszönhetően a Sapard program sokkal szimpatikusabbá, használhatóbbá vált, kár, hogy jövő februárban véget ér. Az továbbra is érthetetlen, hogy miért nem fogalmazták ilyenre az elején. Semmiképp sem igaz a Koncoš-adminiszt- ráció érvelése, hogy Brüsszel nem akarta így. A program monitorozó bizottságának ülésein idén rendszeresen részt vettek az illetékes brüsszeli hivatalnokok és minden esetben hangsúlyozták, hogy nekik csak az általános keretek betartása a fontos, azokon belül minden országnak szabad mozgástere van. így történhetett meg, hogy a szarvasmarha-tenyésztők támogatását a magyar program az elejétől fogva tartalmazta, míg a szlovákba csak most kerül be. A monitorozó bizottság által a földművelésügyi minisztérium javaslatára a műit héten jóváhagyott változtatásokat még az Európai Bizottság ún. STAR Bizottságának is jóvá kell hagynia, de az eddigi tapasztalatok szerint az előzetes egyeztetéseknek köszönhetően ezzel nem lesz gond. így a Sapard Program utolsó módosítása várhatóan szeptemberben lép életbe, de természetesen az érintetteknek már most is érdemes dolgozniuk a pályázatokon. Tekintsük tehát át, mi is változik majd jövő ősztől. Az általános feltételek közt eddig bizonyítani kellett, hogy a projektum által érintett ingatlan saját tulajdonban vagy hosszú távú bérletben van, ezentúl egyéb szerződés is megfelel (például az ingatlan kezeléséről szóló szerződés). Több változás a már egy éve nyitott vállalkozói témákat érinti. így például a baromfitartóknál megszüntették az ötéves működést előíró kritériumot, a támogatási területet kibővítették, például a keltető és etető berendezésekkel, a halfeldo- gozóknál a tengeri halakkal foglalkozók is kérhetnek támogatást. A szektorban nagyon gyorsan elterjedt a legnagyobb változtatás híre, a szarvasmarha és a sertéstenyésztés besorolása a programba. A támogatott területek skálája meglehetősen széles, remélhetőleg az érintettek találnak számukra megfelelő témát. A juhtenyésztők számára is a múlté, hogy csak a nagyobbak kaphatnak támogatást, ezentúl már az ötven darabosnál nagyobb állománnyal rendelkezők szintén számíthatnak erre a segítségre. Első hallásra furcsának tűnhet, hogy a már 450 eurós költségvetésű projektum is beadható, hiszen amennyiben a hozzá csatolt üzleti tervben külsőssel készítteti el a kérvényező mondjuk a vállalkozása pénzügyi elemzését, akkor nem ússza azt meg tízezer korona alatt. Ez viszont több Sapard pályázathoz is csatolható, így javul a gazdaságosság. A Sapard Programra eddig épp ez a jellemző, aki már túljutott az első pályázaton, sorozatban adja be a többit, míg a többiek továbbra is keseregnek a nehézségek, vagy az önrész hiánya felett. Egyelőre úgy tűnik, hogy Dél-Szlovákiában nem vert fel nagy port, de a zöldség-gyümölcs szektorban szintén komoly változások történtek, például ezentúl támogatás kérhető az 500 négyzet- méternél nagyobb üvegházak és meghosszabbított élettartamú fóliák építésére, illetve felújítására. Az agroturizmus keretében pedig már nemcsak felújításra, hanem új üdülési létesítmények építésére is lehetőség nyílik. A részleteket illetően érdemes figyelni a Sapard Ügynökség honlapját (a földművelésügyi minisztérium honlapján keresztül érhető el), esetleg érdeklődni lehet a kerületi székhelyeken található ügynökségi kirendeltségeken. Végezetül a monitorozó bizottság említett ülésén Vadim Haraj, a Sapard Ügynökség igazgatója ígéretet tett arra, hogy a honlapjukon hamarosan mintapályázatok is megtalálhatók lesznek, ez minden eddiginél nagyobb segítséget jelentene a program iránt érdeklődőknek. Aki esetleg amiatt szomorkodna, hogy a Sapard Program akkor ér véget, amikor éppen igazában beindulna, vigasztalásul annyit mondhatunk, hogy jövő májusban indul a hozzá hasonló strukturális alap. Ennek részleteiről még keveset tudni, egyelőre csak a Nemzeti Fejlesztési Terv vidékfejlesztési és mezőgazda- sági ágazati cselekvési programja szolgálhat támpontul. Egyébként, tanulva a Sapard Program nagyszámú módosításából, akár már most is megindulhatna a társadalmi vita az ott feltüntetett támogatási területekről, már csak azért is, mert erről sem lehet elmondani, hogy elfogadását széleskörű társadalmi vita előzte volna meg. RÖVIDEN Mindenkinek juthat pénz A Sapard Program eddig az egyetlen uniós pályázati lehetőség, ahol az igények jóval elmaradnak a rendelkezésre álló 2 milliárd (néhány hónapon belül 4 milliárd) koronától. így valóban csak az nem kap pénzt, akinek a pályázata nem felel meg a kritériumoknak és a SAPARD Ügynökség felszólítása után sem tudja azt rendbe tenni. A május végéig végleg elutasított 16 pályázatból három nem teljesítette a program követelményeit, egynél az ellenőrzés mást talált, mint ami a pályázatban szerepelt, egy nem teljesítette a gazdaságossági feltételeket, a többi pedig hiányos pályázatot adott be. Csak jövőre merítik ki a keretet Vadim Haraj, a Sapard Ügynökség igazgatója szerint felméréseik azt bizonyítják, hogy a mostani statisztika ellenére (május végéig a rendelkezésre álló pénz 35 százalékát sikerült csak lekötni) jövő április végéig kimerítik a rendelkezésre álló keret nagy részét. Azzal számolnak, hogy február végéig a beadott pályázatok száma eléri az 520-at és ebből 400-450-et sikerül is támogatniuk. Összesen 90,1 millió euró kifizetésére számítanak, ez azt jelentené, hogy a keret 89 százalékát elköltenék. Optimális helyzetben, a teljes keret lekötésekor 690 projektumot tudnának támogatni. Fejlesztés helyett a túlélés a fő cél A Sapard Ügynökség elemzése szerint az eddig ismert akadályokhoz, mint a saját tőke hiánya és a bankok bizalmatlansága a mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemek iránt, idén egy új is társult. A hazai agrárpiac összeomlása miatt egy sor cég kénytelen volt a fejlesztésre szánt pénzét a túlélésre fordítani és lemondani arról, hogy benyújtsák a már kész pályázatukat. Gyorsabbá vált az ügyintézés Tavaly a program jobb kihasználását leginkább két tényező akadályozta. Egyrészt akkor még a hazai dotációs rendszerből is sokkal könnyebb volt támogatáshoz jutni, illetve csak az év közepén szűntek meg a földrajzi korlátozások, amelyek sokak számára lehetetlenné tették a pályázást. Vadim Haraj szerint a Sapard Ügynökség mindent megtett a pályázattal kapcsolatos ügyintézés meggyorsítására. Ma már átlagosan 30 napig tart a beadott pályázatok elbírálása és 35 napig az elvégzett munkák ellenőrzése és kifizetése, (-ti-) UNIÓS HÉTKÖZNAPOK Milyen jövő vár az EU-ban a kistermelőkre? Fenn tudnak majd maradni önállóan? A piaci méretekben termelni képes kistermelők számára a fennmaradás útját jelentheti a szövetkezés, elsősorban értékesítési, de akár termelési céllal is. A kisbirto- kon megtermelhető kis mennyiségű áru értékesítésében csak így lehetnek tárgyalóképes partnerei az egyre inkább centralizálódó A Régiók Bizottsága Ez a szervezet a legfiatalabb az összes közül, hiszen az 1991-es Maastrichti Szerződés hozta létre, és első ülését 1994-ben tartotta. Tagjait a tagállamok küldik, fele részben a helyhatóságok, fele részben a regionális hatóságok képviselői közül. A Régiók Bizottságának létrehozását elsősorban az a tény indokolta, hogy az uniós jogszabályok háromnegyedét át kell venniük a helyi és regionális hatóságoknak is. A másik fő ok pedig az volt, hogy ahogy az EU az integráció terén előresietett, a polgárok erősen lemaradtak, és úgy érezték, eltávolodtak a közös intézményektől. Ezt a távolságot akarták áthidalni azzal a megoldással, hogy a lakosokhoz legközelebb álló választott intézményeket, az önkormányzatokat beemelték az EU döntéshozatali folyamatába. A szerződés meghatározza, hogy mely területeken kell kikérni a CoR álláspontját. Ezek a gazdasági és szociális kohézió, az összeurópai ipari rendszerek, az egészségügy, az oktatás és a kultúra. Az 1999-ben hatályba lépett Amszterdami Szerződés ezt kiegészítette a foglalkoztatás- és szokereskedelmi hálózatoknak, továbbá csak így lehet megfizethető beruházási terhek mellett biztosítani a termékek egységes, megbízható jó minőségét. Az EU támogatja az új belépőknél ilyen szövetkezetek megalakítását és működésük első 5 évét. A zöldség-gyümölcs ágazatban pedig csak a termelő-értékesítő szövetkezeteken keresztül nyújt támogatást. (Forrás: eukk.hu) ciálpolitikával, környezetvédelemmel, továbbképzéssel és közlekedéssel is. Ezekben a témákban ki kell kérni a CoR véleményét, de ezeken kívül is fordulhat a Parlament, a Tanács és a Bizottság is a testülethez, mint ahogyan az önállóan, kérdés nélkül is kifejtheti véleményét. A Régiók Bizottságának 222 tagja van. A képviselők hat munkacsoportot alkotnak. A munka ezekben zajlik, a munkacsoport javaslatáról a CoR plenáris ülésén egyszerű többséggel határoznak. Az így kialakított álláspont a CoR hivatalos álláspontja, amelyet megküldenek a Tanács, a Bizottság vagy a Parlament számára. A képviselők emellett négy politikai csoportba is szerveződnek: az Európai Szocialista Párt, az Európai Néppárt, az Európai Liberális Demokrata és Reform Párt, valamint az Európai Szövetség, jelenik meg a Régiók Tanácsában. A CoR tagjai a Nizzai Szerződés szerint azok lehetnek, akik saját országukban helyi vagy regionális választott tisztséget töltenek be (nálunk: helyi vagy megyei önkormányzati képviselő, polgár- mester), vagy olyan hivatalt látnak el, ami a parlamentnek tartozik felelősséggel, (origo) EU-LEXIKON Részletesebb információ: http://www.mpsr.sk/slovak/dok/sapard /sapard.htm http://www . vlada. gov. sk/ phare/ Kapcsolatfelvétel: Telefon: 02/ 592 66 510 Fax: 02/ 592 66 499 E-mail: namerova@land.gov.sk (Forrás: www.mpsr.sk )
