Új Szó, 2003. június (56. évfolyam, 125-149. szám)
2003-06-11 / 133. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2003. JÚNIUS 11. Gazdaság és fogyasztók Q Szakértők szerint mintegy 7 milliárd forint címletértékű magyar kárpótlási jegy lehet még a piacon Az agrárszféra átalánytámogatása előnyösebb számunkra Talán az utolsó jó ajánlat érkezik Budapest. A rendszerváltozás egyik nagy kérdése volt Magyarországon, hogy sor kerüljön-e a korábban elszenvedett sérelmekért kárpótlásra, illetve a rendszer- váltás részeként állami vagyonjuttatásra. Az elgondolás a gyakorlatban egy 10-15 éves folyamattá vált, amely több mint 2 millió polgárt, a magyar családok harmadát közvetlenül is érintette, valamint kiterjedt a határon tüli magyarságra is. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az 1991. évi XXV. törvény a kárpótlási jegyet állammal szembeni követelést névértéken megtestesítő, bemutatóra szóló, szabadon forgatható, lejárat nélküli értékpapírként definiálta. Az állam csaknem 1,8 millió határozat alapján, mintegy 140 milliárd forint címletértéket meghaladó kárpótlási jegyet (KPJ) bocsátott ki, az 1991-1997 között meghozott, összesen hat, döntően vagyoni, kisebb részben személyi kárpótlást szabályozó :örvény keretében. Ajegyek az első kárpótlási törvény időpontjától, azaz 1991. augusz- :us 10-től 1994. december 31-ig camatoztak is, ezért a jegyekre nyomtatott címletérték és a névérék különvált. Míg a címletérték lem változott, a névérték 1994 végéig a kamatozás miatt folyamatosan emelkedett és végül 1000 forintos címletenként 1742 forintot írt el (1995. január 1-jei záróérük). A kárpótlási jegy befogadási írfolyamát az adott időpontban tktuális kamattal növelt érték ad- :a. A KPJ-k tényleges piaci értékét jgyanakkor sokkal inkább a jegyedért felajánlott állami vagyon éréke, a kárpótlási jegy felhasznál- íatóságának mértéke és az eladás dőzítése határozta meg. A jegyedet 1992. december 1-jével vezeték be a Budapesti Értéktőzsdére. 1996 végéig a brókercégek még a őzSdén kívül is kereskedhettek ve- e, azóta csak magánszerződések deretében, illetve ha értékpapírforgalmazó is részt vesz a tranzakcióban, akkor tőzsdei ügyletben történhet adásvétel. A kárpótlási törvény értelmében, az állam által vállalt kötelezettség alapján a kárpótlási jegyek tulajdonosa az alábbi felhasználási módokra jogosult: ♦ az állami vagyon (vagyontárgyak, részvények, üzletrészek) privatizációja során történő vásárlásra, ♦ termőföld megvételére, ♦ állami és önkormányzati tulajdonban lévő lakás megvásárlására, ♦ kárpótlási jegy életjáradékra történő váltására, illetve ♦ E-hitel felvétele esetén a jegyek saját erőként (készpénzként) történő felhasználására. A privatizációs tranzakciókról általánosságban elmondható, hogy a vagyonkezelő szervezetek kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy mindenekelőtt maguk a kárpótoltak (vagyis a határozattal rendelkező, ún. alanyi kárpótoltak), valamint a kényszerelfogadó intézmények (ilyenek voltak például a földárverések kapcsán a mezőgazda- sági szövetkezetek, a lakásprivatizáció miatt az önkormányzatok, a szovjet katonai ingatlanok eladása révén a KVI) kárpótlási jegyeinek felhasználását részesítsék előnyben. Egyes felhasználási lehetőségek elsősorban, illetve csak az alanyi kárpótoltak számára voltak biztosítottak. Ilyen volt a lakás-, vagy a földszerzés, életjáradékra váltás, számos kárpótlási jegyrészvény csere során pedig allokációs előnyt élveztek az alanyi jogú kárpótoltak mindazon befektetőkkel szemben, akik kárpótlási jegyüket a tőzsdén vagy másutt vásárolták, és amelyek így már kárpótlási határozat nélküliek voltak. Ennek nyilvánvaló magyarázata, hogy a kárpótlási törvény szellemében az állam elsősorban a sérelmet szenvedettekkel szemben vállalt kártalanítási kötelezettséget. Mindemellett az állam, különböző technikákkal igyekezett a határainkon túl élők viszonylag egyszerű - esetleg utazás nélkül megoldható - jegyfelhasználását is lehetővé tenni, a költségek lehetőség szerinti minimalizálásával. A kárpóüási jegy bevonásának legfontosabb eleme a privatizáció volt. Az állami vagyonkezelő privatizációs gyakorlata alapvetően kétféle technikát alkalmazott az állami tulajdonú társaságok részvényeinek értékesítésére: egyrészt a privatizációs pályázatok meghirdetését, másrészt a nyilvános részvény felajánlásokat. Az állam a privatizáció során részvények, üzletrészek, vagyontárgyak eladásával mintegy 74 milliárd forint címletértékű kárpótlási jegyet vont be. Nyilvános kárpótlási jegy-részvény cserék során a mintegy 48 milliárd forint címletértékű kárpótlásijegyért több mint 60 társaság részvényeiből adott el kisebb- nagyobb részesedést. Ezen cégek csaknem harmada a tőzsdére is bevezetésre került, a legismertebb tranzakciók az Antenna Hungária, Aranypók, Danubius, Domus, Egis, Eravis, Globus, Graboplast, Human, Inter-Európa Bank, MÓL, OTP, Pannonplast, Pannon Váltó, Pick Szeged, Prímagáz, Soproni Sörgyár vagy a Zalakerámia részvénycseréi voltak. A KPJ életjáradékra történő cseréjével kb. 5 milliárd Ft címletértékű jegyet vontak ki a forgalomból. A kárpótlási jegy beváltásának fontos kérdése, hogy mekkora az a jegymennyiség, amely még jelenleg beváltásra vár. Mivel az adásvételek követhetetlensége miatt nehéz a tulajdonosok szerinti felmérés, ezért a forgalomban lévő jegyek mennyisége nehezen becsülhető. A Központi Kárrendezési Iroda (KM) adatai szerint 140 milliárd forintnyi jegy túlnyomó része már visszakerült az államhoz. Szakértők szerint mintegy 7 milliárd forint címletértékű jegylehetméga piacon, ám ebből le kell vonni az esetlegesen elkallódott, megsemmisült, külföldön lappangó jegyeket, amelyek jelentős nagyságrendet érhetnek el. Más becslések is hasonló eredményre jutottak: a bankokban pihenő KPJ-k (kb 2,52,6 milliárd forint), a különböző felhasználások után az egyes kárpótoltaknál maradt pár ezer forintnyijegyek (összesen kb. 1-1,5 milliárd forint), valamint a szabályozatlanság és az elszámolási hibák miatt jelenleg állítólag hiányzó jegyek mennyisége (kb. 3,5 milliárd Ft) ugyancsak 7-9 milliárd Ft címletértékű KPJ-t ad, ami névértéken mintegy 12-15 milliárd forint lehet. A kárpótlás lezárásához több lépésnek kell még megtörténnie. Egyrészről az államnak a még forgalomban levő kárpótlási jegyek ellenében vagyont kell felajánlania és a jegyeket be kell vonnia. Ezen túlmenően a kárpótlás lezárását törvényileg kell szabályozni, ami a jelenlegi kárpótlási törvények módosítását jelentené. A kárpótlási folyamat lezárásának nem könnyű feladat, az elmúlt években már többször is terítékre került. Ennek most jelentős lépése lehet az ÁPV Rt. által már beharangozott és jelenleg előkészítés alatt álló kárpótlási jegy - Forrás Rt. részvény cser re. É tranzakció méretét az ÁPV Rt. úgy próbálta meghatározni, hogy azzal, a becslések szerint még forgalomban levő teljes kárpótlási jegy mennyiséget képes legyen bevonni. Ezt követően kerülhetne sor a kárpótlás oly vitatott, ám kétségtelenül jelentős horderejű folyamatának lezárására, (ű) Mi a címlet és mi a névérték? Az értékpapír névértéke a részvény esetében az alapszabályban meghatározott érték (általában 100 vagy 1000 forint), míg a címletérték, összevont címletek esetében ezek többszöröse (pl.: 5000, 10 000,100 000 stb. forint is lehet). A kárpótlási jegyek esetében a címletérték ugyanígy lehet 1000,5000 vagy 10 000 forint, a névérték azonban, mivel a kárpótlási jegyek 1991-94-ig kamatoztak, fokozatosan 1742 forintra emelkedett, (ú) \ magyar állami vagyonkezelő alapította Forrás Vagyonkezelési és Befektetési Rt. új lehetőséget nyújt Kárpótlási jegyek helyett részvények ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ ludapest. A Forrás Rt. - teljes ne- 'én Forrás Vagyonkezelési és Befek- etési Rt. - jogelődjét, a Váltó-3 Szi- 'árvány Kft.-t az APV Rt. 1998. ápri- is 29-én alapította egyszemélyes Cft.-ként, 40 millió forint törzstőké- rel. Az ezt követő évek során a táraság cégformája és neve is válto- :ott. A többszöri vagyonjuttatással örténő tőkeemelések közül a leg- ítolsót 2003. május 15-én jegyezte >e a Cégbíróság. Ennek eredménye- :ént a Forrás Rt. eszközeinek (va- yonának) értéke mára megközelíti 116 milliárd forintot, az ÁPV Rt több nint 95%-os részesedése mellett pe- lig két másik cég is kis mértékű tu- ajdonossá vált a társaságban. L Forrás Rt. részvényeit demateria- izált részvénnyé átalakították, agyis azok fizikailag már nem ve- letők fel, a befektetők csak az lektronikusan nyilvántartott rész- ényekről szóló letéti igazolást :apják meg. Ez egyébként ma már gyre elterjedtebb gyakorlat, ami okozza a befektetők biztonságát, agaikat azonban nem csorbítja, i Forrás Rt., mint az teljes nevéből > kiderül, vagyonkezeléssel és beetetésekkel foglalkozik. Más szó- al ez azt jelenti, hogy a Forrás Rt. az ÁPV által számára juttatott (apportált) cégeket, üzletrészeket, ingatlanokat kezeli és hasznosítja, vagy szükség szerint értékesíti, majd az így felszabaduló pénzt bankbetétbe, állampírokba fekteti, esetleg új befektetéseket hajt végre aszerint, hogy ezzel hogy éri el a legnagyobb nyereséget. Mindezeket kiegészítve feladatához tartozik különböző üzletviteli tanácsadási és szakértői munkák elvégzése. Tevékenysége során elsődleges célja, a minél eredményesebb működés, azaz hogy tulajdonosainak minél nagyobb hasznot hozzon. A Forrás Rt. vagyona igen összetett: tulajdonában több tőzsdei társaság, így a Richter, a MÓL és az Antenna Hungária részvényei is megtalálhatók. Vannak részesedései tőzsdén nem jegyzett társaságokban is, így például a Cartograp- hia Kft-ben, HM Centrál Mosodák Rt-ben, a FORTE Fotokémia Rt.- ben, a Tokaj Kereskedőház Rt.-ben, a gyógyszer-nagykereskedő Hun- garopharma Rt.-ben vagy a Zala Bútor Rt.-ben. Ingatlanai közt több irodaház, egy telek és egy üdülő is található. A Forrás Rt. tevékenysége 2002- ben is javult: árbevétele emelkedett, a tevékenysége szempontjából fontos pénzügyi műveletek eredménye pedig 332 millió forint volt. A társaság összességében 110 millió forint adózás utáni eredményt ért el. Ennek ellenére az ÁPV Rt. - gondolva már az előkészítés alatt álló kárpótlási jegy részvény cserére - a korábbi gyakorlattól eltérően idén nem vont el osztalékot a társaságtól. A 2003. évi üzleti terv összhangban áll a megnövekedett vagyonnal is: a társaság 500 millió forint feletti árbevétellel és 900 millió forint feletti pénzügyi eredménnyel számol. A társaság jelentős bevételre számít ingatlanjainak bérbeadásából, illetve értékesítéséből és egyes tőzsdei részvények, illetve más részesedések eladásából is jelentős eredményt remél. Az így felszabaduló pénz értékpapírokba és bankbetétekbe kerül. Ezek egyrészről biztos jövedelmet, másrészről kiegyensúlyozott működést és jelentős saját forrást biztosítanak a társaság számára, ami új befektetések véghezvitelét is lehetővé teszi. A 350 millió forintra tervezett adózás utáni eredményből a társaság osztalék kifizetését is tervezi, melynek mértékét a közgyűlés fogja meghatározni. A forgalomban lévő kárpótlási jegyek bevonására vonatkozó Kormányhatározat végrehajtása érdekében az ÁPV Rt. a Forrás Rt.-t jelölte ki kárpótlási jegy bevonással érintett társaságként. A döntés értelmében a Forrás Rt. részvényei kerülnek kárpótlási jegy ellenében értékesítésre, majd ezt követően tőzsdei bevezetésre. A kárpótlási jegy - Forrás Rt. részvény csere azért jelentős, mert ♦ a mostani, hosszú idő után az első jelentős kárpótlási jegy akció, ahol a KPJ tulajdonosaik újra kedvező feltételek mellett használhatják fel jegyeiket ♦ az ÁPV Rt. egyelőre nem tervez több alkalmat a kárpótlási jegyek bevonására, ♦ a kárpótlási jegyek felhasználhatósága korlátozott, a tőzsdén kevés kárpótlási jegy forog, így eladni sem könnyű, ♦ a kárpótlási jegy nem fizet osztalékot és nem kamatozik, ezzel szemben a Forrás Rt. sikeres működés esetén, hosszabb távon jelentős hasznot is hozhat. A kárpótlási jegy - Forrás Rt. részvény cserével kapcsolatban az érdeklődők a Forrás számot hívhatják, belföldön a 06-40-200-888, külföldön a 00361 434-6867 telefonszámon. (ú) Néha a kevesebb több ÚJ SZÓ-JELENTÉS Pozsony. Csak első látszatra járnak rosszabbul az intenzív gazdálkodást folytató dél-szlovákiai agrártermelők, ha a brüsszeli költségvetésből 2004-től érkező közvetlen agrártámogatások az egyszerűsített átalánytámogatás elve alapján kerülnek szétosztásra. Simon Zsolt földművelésügyi miniszter meg van győződve arról, hogy biztosabb a számunkra 2004-re előirányozott 6,7 milliárd korona merítése, ha Szlovákia nem az EU- ban jelenleg érvényes elosztási rendszert veszi át, hanem azt, amelyet hektárra fizetnek. A tárca szándéka ugyanis a növénytermesztés kompenzálása, a költségek kiegyenlítése a nemzeti hozzájárulásból, amely Dzurinda-kor- mányfő ígérete alapján a közvetlen kifizetések összegét remélhetőleg 55%-ra növeli. Ha az elképzelés valóra válik, az intenzív növénytermelést folytató gazdák majdnem annyi pénzhez jutnak a kevesebb papírmunkával járó átalánytámogatási rendszer esetén, mint amit az EU-ban jelenleg érvényes támogatási rendszer bevezetése esetén kapnának. (A különbözet hektáronként kb. 400 koronát tesz ki.) Az átalánytámogatási rendszer további előnye, hogy olyan növények termesztői is részesülnek támogatásban, amelyek termesztését az uniós agrárpolitika egyébként nem támogat. Az agrárönkormányzatok vezetői egyelőre átláthatatlannak tartják az átalánytámogatási rendszert és bővebb tájékoztatást kérnek a szaktárcától. Állásfoglalásukban a legnagyobb kockázatként a nemzeti hozzájárulásból fizetendő költségkiegyenlítés juttatását jelölték meg. (gyor) Béreink az Európai Unió átlagának 15 százalékát teszik ki Vonzzuk a befektetőket ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A kelet- és közép európai országok közül Szlovákia nyújtja a nyugati befektetőknek a legjobb feltételeket - állította Ivan Miklós pénzügyminiszter a Pozsonyban megrendezett tegnapi szlovák-amerikai befektetői konferencián. Fő előnyünknek a miniszter a magasan képzett és olcsó munkaerőt tartja. Mindezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy míg az egy személyre számított bruttó hazai termékünk az Európai Unió átlagának 50 százalékát éri el, a bérszínvonal csak a 15%- át. Uniós csatlakozásunkat követően a bérszínvonal ugyan fokozatosan közelít majd az uniós átlaghoz, azt azonban Miklós is elismerte, hogy ez nem lesz olyan gyors, mint azt sokan szeretnék. Mindez azonban kedvező feltételeket teremt a további befektetéseknek, és így a munkanélküliség csökkentésének is. Miklós véleményét Ronald Weiser, az Egyesült Államok szlovákiai nagykövete is alátámasztotta, aki szerint Szlovákia „a legjobb hely Európában az üzleti élet számára”. Mindezt szerinte mi sem bizonyítja jobban, mint a 2,5 milliárd dolláros amerikai befektetés országunkban. A külföldi befektetők régiónk legnagyobb hátrányának az elburjánzott korrupciót tartják, ami már nem egy nyugati céget térített el befektetési szándékától. Mikuláš Dzurinda kormányfő szerint a korrupció felszámolásában segíthet az európai normák átvétele és a kormány által bevezetett korrupcióellenes intézkedések is. Azt azonban az amerikai nagykövet is elismerte, hogy jelenleg szinte nincs olyan ország, amelynek ne kellene szembenéznie a korrupcióval, és a teljes felszámolása lehetetlen vállalkozásnak tűnik, (mi) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Elbocsátások az energiaiparban Pozsony. A Nyugat-szlovákiai Áramszolgáltató Vállalat (ZSE) július elsejétől csaknem minden második alkalmazottját elbocsátja. Összesen 1100 alkalmazottjától válik meg, a jövő hónaptól így már csak 1490 embert foglalkoztatnak. Valójában azonban csak 350 alkalmazottjuknak kell majd jelentkeznie a munkaügyi hivataloknál, hiszen 750- 800 dolgozójuknak a leányvállalataiknál biztosítanak munkát. Az elbocsátott alkalmazottaknak kifizetendő lelépő összege eléri az 50 millió koronát. A szerkezetváltásnak köszönhetően a német E.ON Energie birtokolta vállalat idén magasabb nyereséget kíván elérni. (SITA) Tiltakoznak az adóemelések ellen Pozsony. Az üzemanyagok jövedéki adójának növelése a kormány részéről olyan elhamarkodott lépés volt, ami végső soron úgyis az egyszerű állampolgárokat sújtja majd a legjobban - áll a Szlovák Olajipari Szövetség (SAPPO) állásfoglalásában. A benzin jövedéki adója Szlovákiában már az elviselhetőség határán van, hiszen ennek aránya a hozzáadottérték-adó nélküli kiskereskedelmi árnak több mint a felét teszi ki. A júliusi adóemelés egy liter benzinre számítva 3,1 korona, a gázolaj esetében pedig 2,7 korona lesz. A gyártók azonban júliustól 3,2-3,7 koronával emelik majd az áraikat. (TASR) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 41,442 Lengyel zloty 9,322 Angol font 58,432 Magyar forint (100) 15,742 Cseh korona 1,324 Svéd korona 4,545 Dán korona 5,582 Szlovén tollár (100) 17,749 Japán ien (100) 29,929 Sváici frank 26,859 Kanadai dollár 26,035 USA-dollár 35,366 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 40 32-42,62 34,26-36,66 1,29-1,35 14,98-16,98 OTP Bank 40 40-42,51 34,47-36,38 1,29-1,36 15,39-16,57 Postabank 40 29-42,59 34,01-36,73 1,29-1,35 13,94-17,54 Szí. Takarékpénztár 40 38-42,35 34,40-36,17 1,28-1,36 15,25-16,69 Tatra banka 40 41-42,51 34,53-36,37 1,29-1,35 15,32-16,58 UniBanka 40 48-42,56 34,59-36,37 1,29-1,36 14,39-15,32 Általános Hitelbank 40 45-42,61 34,61-36,45 1,29-1,36 15,16-16,93 Az első adat a valuta v< telére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) (Somogyi Tibor felvétele)
