Új Szó, 2003. június (56. évfolyam, 125-149. szám)

2003-06-10 / 132. szám, kedd

Júliustól csökken az állami j elzáloghitel-támogatás! A bankok most kedvezőbb feltételeket nyújtanak. Összeállításunk a 7. oldalon 2003. június 10., kedd www.ujszo.com Ára 9,50 korona (előfizetőknek 8,50 korona) 56. évfolyam, 132. szám Nyugat-Szlovákiában öt hónap alatt 100 milliméternyi csapadék se hullott Óriási terméskiesés várható az aszály miatt Pozsony/Dunaszerdahely/ Komárom/Szepsi. Óriási ter­méskiesést jósolnak az aszály miatt a dél-szlovákiai agrár- termelők. Bár az első kárösz- szegezéseket csak a jövő hét elejére ígérik, becslések sze­rint a szárazság sújtotta terü­leteken a kalászosokból idén jó, ha elérik az öt éves átlag­hozam felét a repcénél pedig a termés harmadát. ÚJ SZÓ-JELENTÉS Az idei szárazság súlyosabb a három évvel ezelőtti aszálynál - állítják a mezőgazdasági termelők Pozsony­tól Kassáig. Szavaikat alátámasztja a vízgazdálkodási vállalat meliorációs részlegének illetékese is. „Nyugat- Szlovákiában öt hónap alatt 100 milliméternyi csapadék se hullott, amire utoljára 1993-ban volt példa” - nyilatkozta lapunknak Jozef Takáč, aki hétről hétre monitorozza a csapadékhelyzetet. Szavai szerint a szárazság az egész országot sújtja, ám a helyzet a komáromi, érsekúj­vári, dunaszerdahelyi, galántai régi­óban a legsúlyosabb. Itt az elmúlt héten legfeljebb 3-5 milliméternyi csapadék hullott, míg Kassa, Rozs­nyó, Losonc térségében 14-25 mm. A csapadékhelyzet a régiókban is el­térő. Például ímely és Ogyalla térsé­gében januártól június 8-ig mind­össze 70 milliméternyi eső esett, ami csaknem 30 éves rekordnak számít ­erősítette meg lapunknak Pastorek Sándor, a komáromi regionális ag­rárkamara elnöke. A termelők jövő hétre összegezik az első kárbecslése­ket. Előzetes felmérések szerint a ka­lászosok terméshozama ott sem ha­ladja meg a hektáronkénti 3-3,5 tonnát, ahol egyébként 5,5-6 tonnát szoktak termelni. Hasonló helyzet­ről számolt be Mészáros Árpád, a gombai Agrobio igazgatója is. Két héten belül kezdetét veszi a repce betakarítása, hozama hektáronként a várt 2,5-3 helyett 1 tonna lesz. Ott, ahol lehetséges, öntözik a ha­tárt, az óriási költségek ellenére éj­jel-nappal használják a szivattyú­kat. Nyugat-Szlovákiában jelenleg az összes növényt öntözni kell, Szepsi és Kassa környékén a zöld­ségre és a legelőkre kell összponto­sítani - tanácsolja a termelőknek Jozef Takáč. „A meglévő öntöző- rendszerek csak csapadékpótlásra voltak tervezve, nem állandó öntö­zésre” -jelentette ki a 4 ezer hektá­ron vállalkozó Agrobio igazgatója, cége példáján éreztetve a probléma lényegét. „Maximális kihasználás esetén naponta 120-130 hektárt tu­dunk megöntözni. Tehát ugyanarra a területre 30 nap múlva érünk viszsza.” (gyor, csenics) Mibe kerül az öntözés? Egy köbméter öntözővíz a termelőnek megközelítőleg 6 koronájába kerül. Csúcsidőben, azaz délelőtt 7 és 11 között még drágább, mivel az ebben az időszakban fogyasztott villamos energiáért a szokásos tarifa hatszorosát kérik el tőlük. „Ezt az összeget is hajlandók va­gyunk megfizetni, csakhogy mentsük a menthetőt” - összegezte Pastorek Sándor, az 1800 hektáron termelő ímelyi Agrocoop igaz­gatója. Elmondása szerint ilyen áron is csak a burgonyatáblákat tudják öntözni, a többi növényre már kapacitásukból nem futja. Feltörték a hackerek a távközlési vállalat adatbázisait, elolvasták az elektronikus leveleket A legnagyobb szlovákiai adatlopás ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Össztüzet zúdítottak a Szlovák Távközlési Vállalat (ST) internet-hálózatára a szlovákiai hac­kerek, azaz a számítógépes bűnö­zők. Szlovákia történelmének egyik legnagyobb adatlopását hajtották végre, megszerezték például az ösz- szes telefontulajdonos számát és nyilvánosságra is hozták saját hon­lapjukon. Igaz, a vállalat szerint ezek az adatok legalább két évesek. Mégis figyelemre méltó, hogy Szlo­Évi kétszázötven túlóra Liberalizált munkajog Pozsony. Az államfő aláírta a mun­ka törvénykönyv módosítását. Júli­ustól egy évben az eddigi 150 he­lyett 250 túlóra vállalható, s külön­leges esetekben bevezették a 20 órás munkahetet. Házastársak is köthetnek munkajogi szerződést, 5 ledolgozott év után három hóna­pos a felmondási idő. (SITA) vákia legnagyobb internet-szolgál­tatójának adatbázisai nincsenek megfelelően védve. Értesülések sze­rint a cégben nem az informatiku­sok tudásával van baj, csak egysze­rijén kevesen vannak. így is meg­döbbentő, hogy a támadók például el tudták olvasni a vállalat hálózatá­ban elküldött elektronikus levele­ket. Ha tehát valaki a hét végén az internetet böngészte és a távközlési vállalatnál van előfizetése, szinte biztosra veheti, hogy a hackerek megfigyelték. A bankok szóvivői pe­dig siettek közölni, hogy a saját rendszereik túlbiztosítottak, -így az ügyfelek számláihoz nem juthattak hozzá. így is egyre nagyobb a ve­szély, hogy összehangolt munkával lassíthatják, sőt bizonyos időre le is állíthatják az egész internet műkö­dését, ezzel egyébként már próbál­koztak is. A távközlési vállalat teg­nap cáfolta a támadást, ám hírügy­nökségi értesülés szerint maga a cá­folat is pontaüan. A hackerek egyéb­ként állítólag bebizonyították, hogy bejutottak a rendszerbe, (szge, ú) Kárpótlási jegyekért részvények Még számos olvasónk birtokában lehetnek a Magyarországon a 90- es évek elején kibocsátott magyarországi kárpótlási jegyek, melye­ket azóta sem tudtak megfelelően értékesíteni. Rajtuk segít az Álla­mi Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. új kezdeményezése. A kárpótlási folyamat lezárása nem könnyű feladat, az elmúlt évek­ben már többször terítékre került. Ennek most jelentős lépése lehet az ÁPV Rt. által előkészített kárpótlási jegy - Forrás Rt. részvény csere. E tranzakció méretét az APV Rt. úgy próbálta meghatározni, hogy azzal, a becslések szerint még forgalomban levő teljes kárpót­lásijegy mennyiséget képes legyen bevonni. Ezt követően kerülhet­ne sor a kárpótlás oly vitatott, ám kétségtelenül jelentős horderejű folyamatának lezárására. Részletek a holnapi számunkban, (ú) Bent vagyunk. Aleksander Kwasniewski államfő és felesége, Jolanta (TASR/AFP-felvétel) „Lengyelország visszatér az európai népek családjába, ahová mindig is tartozott" A pápának köszönik a csatlakozást MTI-HÍRÖSSZEFOGLALÓ Varsó. Bár szombaton este mind­össze a szavazásra jogosultak 17 százaléka vett részt az európai uniós belépésről szóló népszavazáson Lengyelországban, tegnapra eldőlt: érvényes volt a referendum, a szava­zók döntő többsége az integráció mellett foglalt állást. Aleksander Kwasniewski államfő azonban már vasárnap esti nyilatkozatában kije­lentette, hogy a történelmi döntés­sel Lengyelország visszatér az euró­pai népek családjába, ahová mindig is tartozott. „A siker jó távlatokat nyit a lengyel nép, az ország, a jövő nemzedékek előtt” - fogalmazott az államfő. Köszönetét mondott mind­azoknak, akik részt vettek a népsza­vazáson, és külön II. János Pál pápá­nak a lengyel EU-csatlakozási törek­vésekhez nyújtott támogatásáért. Bejelentette, hogy konzultációkat kezd a parlamenti pártok vezetőivel, a miniszterelnökkel és a kulcsmi­niszterekkel a kormánytöbbség biz­tosítása és a parlamenti választások esetleges előrehozatala tárgyában. Leszek Miller miniszterelnök közöl­te, hogy kormánya bizalmi szava­zást fog kérni maga ellen, mert nem időszerű választások előrehozatalát 2004 májusára. Tizenhét és fél millió szavazó A népszavazáson a választás­ra jogosultak 58,85 százaléka vett részt, 77,45 százalék tá­mogatta, 22,55 százalék pe­dig ellenezte az integrációt. A 29,8 millió lengyel válasz­tópolgár közül 17,5 millióan járultak az urnákhoz; 13,5 millióan igennel, 3,9 millióan nemmel szavaztak. A hivata­los végeredményt csak teg­nap este jelentették be. (MTI) A kormánynak ma kell válaszolnia, különben tüntetni fognak a mezőgazdászok Követelik az EU-pénzek kiegészítését ÚJ SZÓ-JELENTÉS Pozsony. Az agrárönkormányzatok tiltakozásokat terveznek, eltelt' ugyanis 60 nap, mióta a mezőgaz­dasági és élelmiszeripari termelők több mint 100 ezer aláírást juttattak el a kormányhoz és a parlamenthez, követelve az uniós támogatások nemzeti forrásokból történő kiegé­szítését. Ha a Dzurinda-kabinet ma sem reagál a felhívásra, a válságstáb holnap dönt a tiltakozás módjáról. Az agrártermelők egyik legfonto­sabb követelése, hogy a kormány ga­rantálja a termelőknek brüsszeli for­rásokból a csatlakozást követő évek­ben fizetendő 25, 30, 35 százalékos közvetlen kifizetések növelését, il­letve pótlását 55, 60, 65 százalékra. JEzzel együtt még mindig keveseb- oet kapnak majd, mint jelenlegi EU- s társaik.) Mikuláš Dzurinda kor­mányfő a koppenhágai csúcs után ugyan megígérte, hogy az összeghez legalább annyit told a kormány, hogy az elérje a környező országok­ban adott támogatások szintjét, de a pénzügyminisztérium jövőre lénye­gesen kisebb támogatással számol. Az agrártermelők követelik továbbá az exporttámogatási keret növelését is. Azt vallják, a tej-, a sertéshús-, a malátapiacon kialakult feszültség csak az eladhatatlan mennyiség tá­mogatott exportjával oldható meg. A piaci egyensúlyzavarokat mérsé­kelni hivatott Intervenciós Agrár­ügynökség (IPA) idén 1, ideális eset­ben 1,15 milliárd koronát fordíthat erre, de a források többsége a szak­tárca keretének átcsoportosításából származik. Ugyanakkkor az idén - más évekkel eÜentétben - nemcsak egy termény piacán indokolt a be­avatkozás, hanem szinte mindegyi­ken. Az utóbbi egyébként egész Eu­rópára érvényes, nemcsak régiónk­ra. Simon Zsolt tegnap kijelentette: tárcája határidőn belül reagál a pe­tícióra. A miniszter egyébként szin­tén a kormányfő koppenhágai EU- csúcs utáni ígéretét tartja mérvadó­nak. (gyor) OlD OTP BANKA SLOVENSKO UP 1068

Next

/
Thumbnails
Contents