Új Szó, 2003. június (56. évfolyam, 125-149. szám)

2003-06-07 / 130. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2003. JÚNIUS 7. Solana szerint Belgrád és Pristina csak június végén, a szaloniki EU-csúcs után kezde­nének tárgyalásokat (Képarchívum) Párizs nem könnyíti meg London és Washington dolgát Visszatérhetnek az ellenőrök? Fenyegetőzik az FPÖ Bécs. Újra a nyugdíjreform tervezetének parlamenti meg­buktatásával fenyegetőzik a koalíciós Osztrák Szabadság- párt (FPÖ) nyolc képviselője, miután kedden a tervezett re­form elleni tiltakozásul lezaj­lott az utóbbi 50 év legnagyobb sztrájkja, miközben ugyanazon a napon Wolfgang Schüssel kancellár a kérdésről megálla­podott az FPÖ-vel, s csütörtö­kön a parlament költségvetési bizottsága - benne az FPÖ kép­viselőivel - simán elfogadta a tervezetet. A nyolc fenyegetőző képviselő történetesen karintiai. Ebben a tartomány­ban elöljáró Jörg Haider, az FPÖ volt elnöke, aki a nyugdíj- reform körüli heves viszályt ar­ra használta fel, hogy visszatér­jen az országos politikai szín­padára, s jócskán megnehezí­tette a szakszervezetek által ostromolt Schüssel kancellár dolgát. (MTI) Mugabe ellen tiltakozott hiába Harare. Őrizetbe vette a zim­babwei ellenzék fő irányzatá­nak vezetőjét a rendőrség. Morgan Tsvangirai, a Mozga­lom a Demokratikus Változá­sért (MDC) vezetője előzőleg sajtóértekezletet tartott, ame­lyen fogadkozott, hogy pártja lankadatlanul tiltakozni fog Robert Mugabe elnök tekin­télyuralmi módszerei ellen - közölte az MDC szóvivője Hararéban. A rendőrség szóvi­vője nem erősítette meg, de nem is cáfolta az őrizetbe vétel hírét. Az ellenzék a hét elején ötnapos tiltakozó kampányt hirdetett meg. A 79 éves Mu­gabe egyfolytában hatalmon van 1980 óta, amióta az or­szág elnyerte függetlenségét Nagy-Britanniától. Az elnök ál­lítása szerint a Nyugat és an­nak zimbabwei bábjai minden áron az ő bukását akarják, mert feldühítette a nyugati ha­talmakat, hogy a zimbabwei kormány kisajátítja a jómódú fehér farmerek földbirtokait, és szétosztja a földnélküli feke­ték között. (MTI) Párizs. Franciaország állás­pontja szerint az ENSZ-fegy- verzetellenőreinek (UNMOVIC) és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) megbízottainak vissza kell térniük Irakba, hogy be­fejezzék, illetve meggyőzően tanúsíthassák a tömegpusz­tító fegyverek felszámolását. MTI-HÍRÖSSZEFOGtALÓ A francia külügyminisztérium szó­vivője tegnapi nyilatkozatában arra hívta fel a világszervezet Biztonsági Tanácsát, haladéktalanul kezdje meg a két szervezet mandátumá­nak megvizsgálását, ahogy azt a május 22-én elfogadott határozat előírja. Francois Rivasseau szóvivő hangoztatta, hogy kormánya a tér­ség biztonságának és stabilitásának megerősítése céljából szorgalmaz­za az iraki leszerelés befejezését és a fegyverzet felszámolásának iga­zolását. Franciaország szerint a fegyverzetleszerelésben illetékes két ENSZ-intézmény feladata, hogy MTI-HÍR Bagdad. Megérkezett Bagdadba az ENSZ nukleáris szakértőinek egy csoportja, hogy felmérje az Irak legnagyobb atomlétesítményében, a Bagdad közelében levő al-Tuvaita atomkutató-központban keletke­zett károkat. Az amerikai megszál­ló csapatok néhány napra őrizetle­nül hagyták e létesítményt az Irak elleni háborúban, s a helyi lakos­ság az idő alatt alaposan végigfosz­togatta a nukleáris kutatóközpon­tot. Iraki szakemberek, akik már korábban végeztek kárfelmérést, megállapították, hogy a fosztoga­tók szétszórtak, szétlocsoltak ra­az amerikai-brit koalíciós erőkkel együttműködve olyan hosszú időre szóló ellenőrzési rendszert hozzon létre, amely összhangban van az Irakban kialakult új helyzettel. A francia javaslat kimondatlanul elvitatja a megszálló hatalmak jo­gát arra, hogy a világszervezet köz­reműködése nélkül járjanak el az iraki tömegpusztító fegyverek fel­számolása vagy meglétének ellen­őrzése kérdésében. A felvetés idő­zítése arra utal, hogy Párizs nem kívánja megkönnyíteni az amerikai és a brit kormány helyzetét, amely napról-napra kínosabb, minthogy mindeddig nyomát nem találták a háború megindításakor azonnali fenyegetésként tálalt iraki tömeg- pusztító fegyverzetnek. Hans Blix, az UNMOVIC távozó vezetője a BBC-nek adott pénteki nyilatkoza­tában erőteljesen célzott arra, hogy az amerikai hírszerzési informáci­ók által megjelölt helyeken az ENSZ-ellenőrök nem tudtak tö­megpusztító fegyvereket feltárni, ami erős kétségeket ébreszt a hi­vatkozott hírszerzési információk hitelessége iránt. dioaktív anyagokat. Az iraki szak­emberek azóta lecementeztették a szétszórt radioaktív anyaggal szen­nyezett területet. A háború óta most először látogathatnak az arab országba a világszervezet atomhi­vatalának, a Nemzetközi Atom­energia-ügynökségnek (NAÜ) a képviselői. Korábban a NAÜ évtize­deken át megfigyelte Szaddám Húszéin volt iraki elnök rendszeré­nek nukleáris programját. „A NAÜ tudja a legjobban, mi hiányzik, mit tűnt el az al-Tuvaita nukleáris ku­tatóközpontból” - ismerte el az amerikai AP hírügynökségnek adott nyilatkozatában David Albright amerikai atomszakértő. Ki tud többet az iraki atomprogramról? A NAÜ biztosan Folyik a kárfelmérés Halogatják a tárgyalást Belgrád. Szerbia-Monteneg- ró és Koszovó várhatóan csak az Európai Unió júniusi csúcsértekezlete után kezd párbeszédet egymással - kö­zölte belgrádi látogatása vé­geztével Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai fő­képviselője. Solana csütörtö­kön tárgyalt Pristinában, teg­nap pedig Belgrádban foly­tatta balkáni körútját, s még a nap folyamán Podgo- ricában is tárgyal a monte­negrói politikai vezetéssel. A főképviselő Pristinában még úgy nyilatkozott, hogy az EU június 20-21-i szaloniki csúcsértekezlete lenne a leg­jobb alkalom a belgrádi- pristinai párbeszéd megkez­déséhez. Belgrádban viszont már úgy nyilatkozott, csak a szaloniki csúcs után kez­dődhetnének meg érdemben a tárgyalások. (MTI) Hálát adott, láthatta Dubrovnikot Karzai több tízmilliárd dollárt kért Afganisztánnak Segély vagy ópium MTI-JELENTÉS London. Több tízmilliárd dollárra lenne szükség az afganisztáni gaz­daság talpra állításához - jelentet­te ki Londonban az afgán elnök, aki szerint a terrorizmus visszaszo­rulóban van országában. Hamid Karzai szerint ha a gazdaságot nem sikerül rendbe hozni, a lakosság rá­kényszerül arra, hogy kábítószer­termesztésből és -kereskedelemből éljen, ebből pedig csak a terroriz­mus húzhat hasznot. Az elnök elis­merte, hogy jelenleg Afganisztán a világ első számú ópiumtermelője, de vitatta azokat a brit adatokat, amelyek szerint a termelés még növekszik is. Karzai a háromnapos londoni látogatás során tárgyalt Tony Blair kormányfővel és Geoff Hoon védelmi miniszterrel is. MTI-JELENTÉS Zágráb. II. János Pál pápa tegnap, harmadik horvátországi látogatá­sának második napján Dubrov- nikban pontifikáit miséje kereté­ben boldoggá avatta Marija Pet- kovics Korcula-szigetről származó horvát apácát, a Ferenc-rendi Ir­galmasság Lányai Társaság rend­házának megalapítóját. A boldog­gá avatás mintegy hatvanezer hor­vátországi, bosznia-hercegovinai, vajdasági, ukrajnai és szlovéniai hivő, valamint paraguayi, argen­tin, chilei és perui zarándok előtt zajlott. Homíliájában a pápa arról beszélt, hogy a mai élet szédítő ira­ma elködösíthet, sőt el is takarhat mindent, ami emberi. Korunkban ezért talán minden korábbinál na­gyobb szükség van a nőknek azon a képességére, amely minden kö­rülmények között biztosítja az em­berek iránti szeretetet - mondta a pápa. II. János Pál miséje végén hálát adott Istennek és a dubrovni- kiaknak a szeretetteljes fogadtatá­sért és azért, hogy láthatta a vá­rost, ahová annyira vágyott. A dél­utáni órákat a dubrovniki püspöki palotában töltötte, és fél hatkor, a repülőtérre indulásakor az óváros fő utcáján, a Stradunon találkozik még egyszer a dubrovnikiakkal. Szombaton, horvátországi látoga­tása harmadik, napján a magyar határhoz közeli Eszéken misézik II. János Pál pápa. A szertartásra szá­mos magyar hívőt is várnak, és két magyar országgyűlési képviselő is bejelentette érkezését. Fiatalok és idősebbek, igen és nem. Lengyelországban ma népszavazáson döntenek az európai uniós csatlako­zásról, tegnap a támogatók és az ellenzők tábora is felvonulásokat tartott. (TASR/AP-felvételek) A két férfinek valószínűleg köze volt a szeptember tizenegyedikei merénylethez Terroristák a párizsi repülőtéren Giscard szerint megszületett a megegyezés alapja Mégis lesz EU-elnök? MTI-HÍR Brüsszel. Az Európa jövőjével fog­lalkozó konvent elnöke tegnap ki­jelentette, hogy az EU reformjait előkészítő tanácskozó gyűlésben létrejöttek a konszenzus alapjai. Valéry Giscard d’Estaing azoknak a találkozóknak az eredményeiből vonta le ezt a következtetést, ame­lyet az elnökség képviselői a testü­let három fő csoportjával - a kor­mányok, a nemzeti parlamentek és az Európai Parlament - küldöttei­vel tartottak. Az egyeztetéseken azokat a legutóbbi, módosított ja­vaslatokat vitatták meg, amelyeket az elnökség csütörtök este dolgo­zott ki, hogy megpróbálja áthidalni a konvent munkájának záró szaka­szára maradt, változatlanul megle­hetősen nagy nézetkülönbségeket. A konventcsoportokkal tartott ta­lálkozók utáni sajtóértekezleten Giscard azt állapította meg, hogy az elnökség javaslatai jelentős tá­mogatottságot élveznek, így a vég­ső közmegegyezés alapját képez­hetik. Ennek végleges formába ön­tésére pontosan egy hét maradt, mivel a testület utolsó plenáris ülé­se június 13-án esedékes, az alkot­mányos szerződés tervezetét pedig a 20-21-én tartandó szalonild EU- csúcson kell előterjeszteni. Az el­nökségi javaslatok szerint az EU legfontosabb testületében, a tagor­szágok állam- és kormányfőiből ál­ló Európai Tanácsban véget vetné­nek a félévenként váltakozó soros elnökségek rendszerének, s a tes­tület élére két és fél évre szóló megbízatással elnököt választaná­nak annak tagjai közül. Az Európai Bizottság létszámát és összetételét ületően 2009-ig marad­na érvényben az - a nizzai szerző­désben meghatározott - elv, amely szerint mindegyik tagország egy- egy biztossal képviseltetheti magát a testületben. Ezt követően a teljes jogú biztosok létszáma 15-re csök­kenne, a testületet viszont kibővíte­nék ugyanennyi, szavazati joggal nem rendelkező társbiztossal. A bi­zottság elnökét az Európai Parla­ment választaná meg az állam- és kormányfők javaslata alapján. MTI-HÍR Párizs. Két nap különbséggel fog­tak el a párizsi Roissy repülőtéren egy német és egy marokkói terro­ristagyanús férfit, akik feltehetően egymással és a 2001. szeptember 11-i merénylet előkészítésében szerepet játszó „hamburgi csoport­tal” is kapcsolatban álltak. Francia igazságügyi szervek közlése sze­rint a DST kémelhárító szolgálat emberei múlt vasárnap tartóztat­ták fel az észak-párizsi légikikötő­ben a 34 éves marokkói születésű Karim Mehdit, aki Németországból Párizson keresztül Réunion sziget­re tartott. Kedden szintén a Roissy- Charles-de-Gaulle-on vették őri­zetbe a 36 éves Christian Gan- czarskit német állampolgárt, akit közvetlenül előtte Szaúd-Arábiá- ból toloncoltak ki. A két férfi között számos közvetett kapcsolat mutat­ható ki, s valamilyen formában mindkettőjüknek köze lehet a tu­néziai Dzserba szigetén 2002 ápri­lisában elkövetett zsinagógarob­bantáshoz is. Karim Mehdi kihall­gatásakor azt vallotta, hogy egy tu­ristaközpont ellen tervezett me­rénylet miatt akart Réunion szige­tére utazni. A francia hírszerzést azonban az egyelőre homályos tör­ténetnél sokkal jobban izgatja a férfi múltja. A dossziék tanúsága szerint Mehdi afganisztáni és bosz­niai terroristakiképző-táborokban is megfordult, sőt minden jel sze­rint összeköttetésben állt az úgyne­vezett hamburgi sejttel. Ennek tag­jai aktívan részt vettek az amerikai repülőgépes terrorakciók végre­hajtóinak felkészítésében. Ügy tudni, hogy Mehdi közeli jó barátja volt a hamburgi csoporthoz tarto­zó Ziad Jarrahnak, aki szeptember 11-én a negyedik, Pennsylvaniá­ban lezuhant gépen lelte halálát. Christian Ganczarski lakásában a német rendőrség a közelmúltban megtalálta annak a marokkói férfi­nak a telefonszámát, akit 2002 feb­ruárjában 15 évi börtönbüntetésre ítéltek a szeptember 11-i öngyilkos terrorakciókban vállalt cinkosság vádjával. Ganczarskit a 14 német áldozat halálát okozó tavalyi dzserbai pokolgépes robbantás után a német rendőrség rövid időre őrizetbe vette, mert a merénylet előtt nem sokkal telefonhívás érke­zett mobiljára Nizar Nawartól, a tu­néziai támadás elkövetőjétől. A né­met nyomozók végül is nem talál­tak perdöntő bizonyítékot Ganczarski ellen, és elengedték. Május elején jelentették be, hogy a férfit Szaúd-Arábiában letartóztat­ták, majd kiutasították. A francia terroristaelhárítók nagy reménye­ket fűznek a két férfi kihallgatásá­hoz, feltételezik, hogy mindketten valamilyen módon kapcsolódnak a dzserbai terrortámadáshoz, ame­lyet a német rendőrség egy ideje összefüggésbe hoz a hamburgi cso­porttal. Mehdi ellen csütörtökön este indítottak hivatalosan bűnvádi eljárást terrorista bűnszövetkezet­ben való részvétel címén. Gan­czarskit tegnap estére idézte maga elé a terrorizmusellenes ügyekben illetékes párizsi vizsgálóbíró. A pápa arról beszélt, hogy a élet szédítő irama eltakarhat mindent, ami emberi

Next

/
Thumbnails
Contents