Új Szó, 2003. május (56. évfolyam, 100-124. szám)

2003-05-05 / 102. szám, hétfő

22 Női szemmel - hirdetés ÚJ SZÓ 2003. MÁJUS SZERVEZETEK Nézőpont Témaoldalunk írásaiban több­ször is említettük az Aspekt ne­vű szervezetet, melynek tevé­kenységi körével most szeret­nénk önöket megismertetni. Az érdekvédelmi szervezet, amely 1992-ben alakult abból az elgondolásból, hogy eljött az ideje annak, hogy az egyenlőségről, demokráciáról és liberalizmusról szóló szava­kat komolyan vegyék, és meg­valósítsák a szlovákiai nők mindennapi életében. A szervezet sokrétű tevékeny­ségébe tartozik egy feminista kulturális folyóirat kiadása. A folyóirat témáihoz kötődnek előadások, a könyvkiadás és különféle szemináriumok szer­vezése. A nagyközönség számára is el­érhető a szervezet könyvtára, amely egyedülálló kínálattal rendelkezik a női témákat ille­tően. Külföldi kiadványok, va­lamint elérhető fordításaik is megtalálhatók itt. Könyvkiadással 1996 óta fog­lalkozik a szervezet, szakiro­dalom és szépirodalom egy­aránt megtalálható kiadványa­ik között. A könyvtára Mytna38cím alatt található Pozsonyban, s elérhető a következő telefon­számon: 52624623. (bl) A Női szemmel című témaoldal szerkesztője: Bolemant Lilla Levélcím: Női szemmel, Új Szó szerkesztősége, Námestie SNP 30,814 64 Bratislava 1, e-mail: noiszemmel@yahoo.com hiütosítsofl magának nyárra kirándulást a legnagyobb szlovákiai utazási irodánál TIP /é\ % KEDVEZMÉNY Speciális gyerekérak Áz árban repülőjegy, szállás, féípanzió Autóbusszal 990 Sk-tól Repülővel 4 990 Sk-tól * 10 11 12 * 14 Horvátország - Montenegro Szálló, félpanzió, autóbusz 10 nap VI.13.-VI.22. csak 4 590 Sk 10 nap VI.16.-VI.25. csak 4 99ÜSk Szálló, félpanzió, medence, repülő 11 nap VII.9.-VII.19. csak 11 990 Sk Bulgária- ÚJDONSÁG Panzió saját konyhával, autóbusz 10 nap VI.24.-VII.7. csak 4 420 Sk Szálló, reggeli, medence, repülő 12 nap VII.6.-VII.17. csak 11 190 Sk Görögország-Thasszosz-Korfu Kreta-Rodosz-Szantorini Stúdió, klim. luxusautóbusz 10 nap V.30.-VI.8. csak 3 710 Sk 14 nap V.30.-VI.12. csak 4 430Sk Stúdió, autóbusz - hajó - repülő 9 nap VI.3--VI.11. csak 6 150Sk Stúdió, repülő 8 nap VI.4.-VI.11. csak 7 830 Sk 12 nap VI.8-VI.19. csak 11 190 Sk Spanyolország - Mallorca Szálló, félpanzió, klim. luxusautóbusz 10 nap VI.2.-VI.11. csak 5 990 Sk Szálló, féipanzió-svédasztal, medence, repülő 11 nap VI.5.-VI.15. csak 13 590 Sk Törökország - Alanya Szálló, félpanzió, klim,, medence, repülő 12 nap VI.22.-VII.7. csak 11 990 Sk HAGYOMÁNY TAPASZTALAT LEGJOBB ARAK BA - Mickiewiczova 2, tét.: 5292 7 965, BA Du- lovo nám. 14, tel.: 555© 6004, OS - Korzo B. Bartóka 790, tel.: 5524 872. NR - Hotel Zo- bor. átefanika 5. tel.: 7418 156. KN • Nám. gén Klapku 6. tel.: 7701 972. tC - 2eieznicná 24. tel.: 4323 089. KE - Alíbetina 6. tel.: 6221 334, Ml ■ Prof. Hlaváia 15. tel.: 6441 149 ESaSEEüÜ 602. old. www.tiptravei.sk, central@tiptfavel.sk Hajlamosak vagyunk azt hinni, a nő szeretete gyermeke iránt természetes, és független az őt körülvevő környezettől és a világtól Anyák napja - dicsőítés és érdektelenség Több mint ötven éve annak, hogy Simone de Beauvoir francia filozófusnő kétségbe vonta az anyai ösztön létezé­sét. Ugyanezt tette több pszi­chológus és szociológus, nők és férfiak egyaránt. Mivel azonban feministák voltak, a társadalom nem tartotta elég tudományosnak véle­ményüket. BOLEMANT LILLA Ahelyett, hogy munkáikról vita folyt volna, sokan inkább lenézően nyi­latkoztak róluk. A kutatók nagyon vigyáztak arra, hogy nehogy levonják a megfelelő tanulságokat a „primitív“ társadal­makban uralkodó viszonyokból. Az, hogy némelyikükben az apa anyaib­ban viselkedik, mint az anya, és hogy az anyák nemtörődömök, sőt kegyedének, nem változtatta meg nézőpontunkat. Korábban már foglalkoztunk a az anyasággal. Ismertettük például Elizabeth Badinter francia írónő Anyai szeretet című könyvét, amely részletesen taglalja az anyaság, az anyai szeretet történetét a XVII. szá­zadtól napjainkig. Legfontosabb üzenete, hogy anyai ösztön mint olyan az ember esetében nem léte­zik, az anyai szeretet tehát nem ne­vezhető ösztönnek. Pedig több év­századon keresztül olyan sokat és olyan meggyőző erővel beszéltek er­ről, hogy hajlamosak vagyunk azt hinni, a nő szeretete gyermeke iránt természetes, és függeden az őt kö­rülvevő környezettől és a világtól, amelyben él. Ez azonban nem így van. Szereti az anya a gyermekét, akit megszül és megöl? Vagy szeretheti-e azt a gyer­meket, akit attól a férfitől szül, aki megerőszakolta? Mennyi nem kí­vánt gyermek kerül intézetbe? Vagy azért, mert rögtön születése után hagyja el az anyja, vagy mert magá­nál tartja ugyan, de nem törődik ve­le, s végül „szociális esetté“ válik. Ha valami hasonló szörnyű esettel találkozunk, első gondolatunkkal elítéljük az anyát. A második gondo­latunk viszont az lehetne, hogy min­den gyermeknek van apja is. Őt mi­ért nem említi senki? Nem felelős a tetteiért? Melyek azok a ki nem mondott elvá­rások, amelyeknek mindenáron meg akarunk felelni, mert ha nem sikerül, úgy érezzük, értéktelen emberek, de elsősorban értéktelen nők vagyunk? A nő legyen szelíd, visszahúzódó, csendes, alkalmazkodó, tisztaság­szerető, gondoskodó, megbocsátó. Mindezt, vagy ennek valamüyen változatát megtalálhatjuk bármely tankönyvben az alapiskola első osz­tályától kezdve az egyetemig. A patriarchális társadalom feje a fér­fi, ő dönt a világ dolgairól és család­ja sorsáról is. A nő világa a család, a háttér. Ha ebből a háttérből kilép a világba: munkát vállal, a család dol­gain kívül mással is foglalkozik, a vi­lág és saját szemében a családban betöltött szerepe leértékelődik. Őrült hajtásban próbál mindkét te­rületen teljesíteni, mert lelkiismeret- furdalást érez azért, hogy életét nem csak gyerekeinek szenteli. Feltehet­nénk egy kérdést: A férfi miért nem érzi úgy, hogy a család rovására megy a munkája? Értetek dolgozom - mondja, - hogy nektek mindenetek meglegyen. De éppen az együtdét hiányzik ahhoz, hogy mindenük meglegyen. Sikeres üzletasszonyok, s más fon­tos pozícióban dolgozó nők nyilat­kozatában megdöbbentő, amikor szinte mentegetőzve mondják el, hogy rengeteg munkahelyi elfoglalt­ságuk mellett győzik az összes házi­munkát, és a család teljes ellátását, mert számukra a család a legfonto­sabb. Egyetérthetünk a mondat utolsó ré­szével, miszerint a család, a partner, a kapcsolat a legfontosabb a szá­mukra (bár van, aki egyedül éli le az életét - ha nem is magányosan, mégsem érzi magát boldogtalan­nak), de ha életüket a munkájuk te­szi teljessé, a házimunkát nyugodt szívvel elfelejthetnék, hiszen több­nyire megfizethetnek egy alkalma­zottat, de az sem elvetendő ötlet, hogy a család ossza meg egymás kö­zött a házimunkát, a gyerekeket is beleértve. így a család minden tagja értékelni fogja ezeket a szinte észre­vétíen eredményű munkákat, s azt is, hogy édesanyjuk mennyi min­dent megtett értük eddig. Egy következő probléma, mely ne­hezen feldogozható még „modern” társadalmunkban: a nő, aki valami­lyen okból gyermektelen. Az ok sok­féle lehet. A társadalom közös megegyezéssel sajnálkozik felettük. Mintha valami­vel kevesebbek lennének, mint a többi nő, aki bármilyen körülmé­nyek között és okból, de szült gyer­meket. Nagy igazságtalanság ítél­kezni felettük. Miért lenne köteles­sége minden nőnek szülni, ha ő úgy érzi, nem tudná megfelelően felne­velni, vagy idegesítené a gyereksírás vagy bármi más okból nem adja fel nyugalmát. Mert valljuk be, hogy a gyerekneve­lés nagy áldozatokkal jár. Mivel ná­lunk semmilyen társadalmi feltétele nincs meg annak, hogy a nő nyu­godt szívvel folytathassa munkáját a szülés után, néhány évre kimarad az élet forgatagából, s ez lelkileg na­gyon sokat árthat neki. Mintha meg­állna az élet, a többiek végzik tovább a dolgukat, ő meg mindenből kima­rad. Nincs kivel beszélgetnie, mert mindenki elfoglalt, amikor neki a gyerekkel megfelelne, ha pedig este lenne idejük, akkor már a gyerek aludni készül. A délutáni sétákon ta­lálkozik ugyan más anyukákkal, de velük általában csak a piszkos pelen­kákról meg a bébiételekről folytat­hat eszmecserét, s ez egy idő után elég egyhangú és idegesítő lehet. Nem említettük még azokat az anyákat, akik különféle okokból egyedül nevelik gyermekeiket. Elsősorban is csonka családnak ne­vezik őket gyerekeikkel, ami már önmagában is sértő, bárki is találta fel ezt a szakkifejezést, s egyfolytá­ban arról beszélnek, milyen fontos a gyereknek mindkét szülő jelenléte, példája. Természetesen az lenne az ideális, ha minden gyermek kétszü- lős családban nőne fel, nyugalom­ban és biztonságban. Csaldiogy az esetek egy elég jelentős részében ez nem így van. A „teljes” család nem nyugalmas és sokszor nem is bizton­ságos, mert veszekedések és erőszak keseríti a gyerekek életét. Mivel még mindig tartja magát az a felfogás, hogy a férfi adja meg a nő társadalmi rangját, az elvált nő kate­góriája sok szinttel alacsonyabb, mint a férjezetté. Az elvált nő sza­bad préda. A férfiak nagy százaléka jogot formál magának arra, hogy megkörnyékezze, s ha elutasítják, azt mondja, bizonyára van valaki más az életében.. Aztán a helyzettől függően hozzákapcsolnak egy kör­nyezetében lévő férfit: főnök, kollé­ga, szomszéd, postás, akárki. A gyermekeit egyedül nevelő anya helyzetét semmilyen szinten nem könnyíti meg a társadalom. Utaz­hatna családi kedvezménnyel bár­hová (belföldi vonalon vagy akár utazási irodákkal külföldre), de a család két felnőttet jelent gyerekkel. Az anya felvehetne fogyasztói hitelt, amit huszonnégy órán belül folyósí­tanak és kezes nem szükséges hozzá - csupán egy férj- Ha egyedül él, mégiscsak kell egy kezes. És folyté hatnánk a példák sorolását. Az anyai szeretettel kezdtük, mely valamiféle egyetemes érzésnek pr bálnak beállítani. Pedig csak ej emberi érzés, amely mint mind« érzés, bizonytalan, törékeny i tökéletlen.Az általánosan uralkoc véleményektől eltérően nem olya mélyen gyökerezik a női természe ben. Az anyai szeretet különféléké] pen fejeződik ki, néha erős, másk< gyengébb, néha egyáltalán nei érezhető. Lehet, hogy ez a megállapítás féle metesnek tűnik, de hozzá kell szol nunk a gondolathoz, hogy a mitizá szereposztás felbomlóban van, s nők osztozni akarnak a világon és gyerekeken a férfiakkal. Ez az ak; rat pedig fokozatosan megváltozta ja az emberi szerepeket, kiegyenst lyozza, harmonikussá teszi azoka A szexuális zaklatás témája Kelet-Európábán valóban inkább a nevetség tárgya, mint társadalmi problémaként értelmezett és kezelt jelenség „Mit keres ez az idegen kéz az én fenekemen?” VANYA MAGDOLNA Martha J. Langelan washingtoni ön­védelem-oktató kedvenc anekdotája egy helyi buszon játszódik le. A zsú­foltjárműn egy alacsonyabb terme­tű nő a felette húzódó rúdba kapasz­kodik, amikor azt veszi észre, hogy a mögötte álló komoly kinézetű, öltö­nyös úriember az egyik kezét a hát­sójára helyezi. A megszokott, vagyis semmilyen re­akció helyett azonban teljesen más történik. A nő a lehető legnagyobb nyugalommal hátranyúl, megragad­ja a tolakodó kezet és a magasba emelve jó hangosan, hogy az egész busz hallja, így szól: „És ez a kéz mit keres az én fenekemen?” A férfi el­vörösödik, és villámgyorsan leugrik a következő megállón. Egy főiskolai hallgató barátnőm, ne­vezzük Andreának, már egy ideje al­vászavarokkal küszködik. Diploma­munka-vezető professzora többszö­rös sikertelen közeledési próbálko­zása után ugyanis kijelentette, hogy Andrea államvizsgája akár kudarc­ba is fulladhat, ha nem tesz eleget tanára vacsorameghívásának. And­rea tanácstalan: a többi tanár a tan­széken más szakterületekkel foglal­kozik, míg a szakmailag megfelelő személy rendszeresen kínos helyze­tekbe hozza tolakodó megjegyzései­vel. Dolgozzon együtt egy olyan egyénnel, aki nem tudja őt jól felké­szíteni jövendő pályájára, vagy tole­rálja a leginkább szakavatott pro­fesszor követelődző viselkedését? Hasonló helyzetről, de más közeg­ből számolt be minap egy középko­rú nőismerősöm, aki egy bankban dolgozik. Férfifelettese, amikor új feladattal bízza meg őt, gyakran szorosan átkarolja és megszorongat­ja derekát oly módon, hogy ez isme­rősömnek kellemeden érzéseket okoz. Ezenkívül az irodájukban, ahol vegyesen dolgoznak férfiak és nők, gyakran hangzanak el olyan a nőket kigúnyoló és lealacsonyító vic­cek a férfikollégák szájából, ame­lyek ismerősöm és többi nőkollégája számára ellenszenvessé teszik a munkaközeget. Talán kissé naiv kér­désemre, vajon gondolkodott-e már valamilyen megoldáson, ismerősöm keserűen odaveti: „Ha szólnék vala­mit, kiröhögnének. De mit is szól­hatnék? A munkahelyemet nem akarom veszélyeztetni ebben a ked­veződen gazdasági helyzetben.” A szexuális zaklatás témája Kelet- Európában valóban inkább nevetség tárgya, mint társadalmi probléma­ként értelmezett és kezelt jelenség. Ezekben az országokban, ahol a nők gyakran alig keresik meg a férfiak fi­Nem veszélyeztetheti a munkahelyét azzal, hogy elmondja a véleményét. zetésének a háromnegyedét, elfoga­dott munkahelyi gyakorlatnak szá­mít a nő férfikolléga által történő vállveregetése, mely egy karszoron- gatással vagy popsilegyintéssel pá­rosul. Mint az egyik fenti történetből is kiderül, az sem okoz különösebb felháborodást hazai berkekben, ha a nők testrészeit és szexuális képessé­geit minősítő viccek hangzanak el férfihivatalnokok szájából munka­társnőik jelenlétében. Már hallani is a tipikus ellenérvet: miért baj az, amikor egy férfi egy vonzó nő külsejét bókkal titulálja, vagy amikor baráti alapon megve­regeti a hátát, netán a hátsóját? Ez a szexuális zaklatás előfordulását megkérdőjelező érv azon társadal­mi sztereotípiákra épül, melyek ér­telmében a férfi a nőt nem szellemi képessége, hanem a külseje alap­ján ítéli meg, s melyek értelmében a férfi természettől adott feladata a hódítás, míg a nőnek marad a hall­gatás, tűrés és belenyugvás passzív szerepe. A szexuális zaklatás léte­zését kétségbe vonók azzal is szok­tak érvelni, hogy a nők a kihívó magatartásukkal és öltözködésük­kel kiprovokálják a pikánsabb megjegyzéseket. Ez az érvelés ab­ból a mítoszból fakad, hogy a sze­xuális zaklatás csak a fiatal, vonzó nőket érinti. Számos nyugat-euró­pai kutatás azonban arról számol be, hogy nem a szépségük alapján válnak szexuális zaklatás áldozata­ivá. A legérintettebbek az idősebb vagy elvált nők, akik ideiglenes munkaviszonyra kötöttek szerző­dést, vagy akik férfiak által domi­nált munkaközegben dolgoznak (pl. a rendőrségen, katonaságon vagy az építőiparban). A munkahelyen történő szexuális zaklatás többek közt azért elfogad­hatatlan, mert a munkahely egy egyenlőtlen hatalmi viszonyokkal átszőtt nyilvános közeg, ahol más szabályok és elvárások érvényesül­nek, mint amikor egy egyenrangú nő és férfi a magánéletben rande­vúzik. Ugyanis amikor a közös mo­zi vagy gyertyafényes vacsora után a nő mégis a férfi közeledésének a visszautasítása mellett dönt, nem kockáztatja munkahelyi hírnevét, pozícióját vagy az állását. Mihelyt azonban egy több hatalommal ren­delkező személy beosztottjától sze­mélyes, az adott munkakörrel nem összefüggő, vagy szexuális jellegű szolgáltatásokat követel, a hatal­mával él vissza, és ekkor már sze­xuális zaklatásról beszélünk. Catherine MacKinnon amerikai fe­minista jogász éppen a hatalom, nem pedig a szex fogalmának a központiságát hangsúlyozta, ami­kor elsőként próbálta meghatároz­ni a szexuális zaklatás jogi lénye­gét. McKinnon 1979-ben A dolgozó nők szexuális bántalmazása c. könyvében arra mutat rá, hogy a munkahelyen történő szexuális A szexuális zaklatás a nemi diszkrimináció egyik fajtája. zaklatás a nők férfiak által történő korlátozása, vagyis a nemi diszkri­mináció egyik formája. E definíció értelmében szexuális zaklatás a nem kívánt fizikai kontaktus, a to­lakodó megjegyzések, vagy a sze­mérmetlen képek kiragasztgatása. A nőt nemcsak egyénként, hanem mint egy kisebb társadalmi hata­lommal rendelkező csoport tagját érinti, ezért szükséges a nők jogi védelmét a szexuális zaklatás ellen törvényben biztosítani. MacKinnon arra is felhívja a fi­gyelmet, hogy a szexuális zaklatás meghatározásában fontosabb sze­repet játszanak a cselekvés követ­kezményei, mint maga a cselek­vés. A jogi esetek megvizsgálása­kor tehát lényegesebb tényező az, hogy a munkahelyen kialakult el­lenséges légkör csökkenti a kon­centrációképességet és teherbí­rást, hogy álmatlanságot és de­pressziót okoz. Míg az oly gyakran puritánnak é aszexuálisnak jellemzett Egyesü Államokban a munkahelyen törte nő szexuális zaklatást az 1972-be módosított Egyenlő Esélyek Törve nyének értelmében elítélik, Szlové kiában még csak megtárgyalásr sem került az ún. antidiszkr minációs törvény, mely elítélte vol na nemcsak a nemi és a faji, haner a vallási, a nemzeti hovatartozásoi vagy a szexuális orientáción alapú ló diszkriminációt is. Ha valaki ne tán mégis úgy dönt, hogy tolakodi főnöke ellen bírósági eljárást indí szexuális zaklatás ügyében, csak a Alkotmánybírósághoz fordulhat, é egy hosszú, bonyodalmas és költse ges folyamat elé nézhet. A antidiszkriminációs törvény által ki küszöbölhetővé válnának ezek : bonyodalmak, mert a panaszo ügyével bármelyik bírósághoz for dúlhatna. Bár a szlovák Alkotmány és néhán; nemzetközi egyezmény tartalmaz za a hátrányos megkülönbözteté; fogalmát, az antidiszkrimináció; törvény e jelenség egységes és egy értelmű meghatározását biztosíta ná a polgárjog területén, belefoglal va így a szexuális zaklatást is. A ma politikai helyzetet figyelve, amiko: a nők abortuszhoz való joga újra ve szélyben forog, nehéz lenne megjó solni, mikor kerül terítékre a Paria mentben a munkahelyen történt szexuális zaklatás - az antidiszkri minációs törvény újratárgyalása ál tál vagy mint egy önmagában fon tos társadalmi probléma. Azonbar ha közös Európát akarunk, konur lyan kell venni mind a munkahe lyen történő szexuális zaklatást mind a nemi diszkrimináció má: formáit is. II» 882 így neveljük gyermekeinket arra, hogy eszükbe se jusson más szerepos tás. (Kisgyermekek német tankönyv

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents