Új Szó, 2003. május (56. évfolyam, 100-124. szám)
2003-05-31 / 124. szám, szombat
19 ÚJ SZÓ 2003. MÁJUS 31. Embert írásáról Az aláírásunk teljes személyiségünket képviseli, hiszen ez a legjobban beidegződött folyamat Szimbolikus névjegykártyánk (Illusztrációs felvétel) Az aláírás: a személy nevének leírása vagy az azt helyettesíthető jelrendszer. Egyedi, mely alapján az író személy azonosítható. Jogi értelemben is teljes képviseletet jelent számunkra; akár igényt tartunk valamire, akár a felelősséget vállaljuk az aláírtakért. SOÓKV ANDREA Aláírásunk a teljes személyiségünket képviseli, hiszen a legjobban beidegződött, a legkevésbé ellenőrzött - vagyis a leginkább au- tomatizálódott - folyamat. Aláírásunkban sokkal erőteljesebben érvényesül az a törekvésünk, hogy környezetünk olyannak lásson minket, amilyennek szeretnénk. Két aláírás soha nem lehet teljesen egyforma, mindazonáltal minden ember aláírásában mutatkozik valamilyen hasonlóság, mely feltárható és megmagyarázható. Alapvető szükségletünk, hogy valamilyen módon elhatároljuk, kijelöljük magunkat, meghatározzuk saját keretünket, és legyen valami, ami személyiségünket egyedivé teszi, és ez a törekvés jól megfigyelhető az aláírás esetében is. Az egészséges személyiségek aláírásában mindig fogunk találni valamilyen fogódzót, olyan rácspontokat, amelyekkel kijelöli önmaga helyét a világban, és ezeket az állandó elemekben találjuk meg. Ezek fontosak számára, ezek adják személyiségének lényegét, életnek keretét. Aláírásunk is serdülőkortól életünk végéig változik, a személyiség fejlődésével, illetve regressziójával párhuzamosan alakul, de változása gyakran stagnálhat a kézíráshoz képest. Pontosan azért, mert a hitelesítő jellege miatt bizonyos fokú állandóságra vagyunk kényszerítve az aláírásunkat illetően, például hivatalos iratokon, bankokban stb. A grafológus számára nagyon értékes információkat hordoz az aláírás olvashatósága, mérete, dőlése, elhelyezkedése, Az aláírás sok mindent elárul „gazdájáról”, de egyetlen aláírásból nem lehet teljes személyiségképet felállítani. Feltétlenül szükséges hozzá a kézírás vizsgálata és elemzése is. Aláírásunkban sokkal erőteljesebben érvényesül az a törekvésünk, hogy környezetünk olyannak lásson minket, amilyennek szeretnénk. A grafológiai elemzés során feltétlenül figyelembe kell venni, hogy milyen háttérből ,jött” az aláírás tulajdonosa, melyen külső és belső körülmények alakíthatták tudatosan, illetve tudattalanul névjegyét. Természetesen más és más a megítélés az élet különböző területein és élethelyzeteiben jelen lévő személyiségeknél. Az elemzéseket nagyon körültekintően kell végezni, mert más és más megítélés alá esik az aláírás az üzletembereknél, ahol a hamisítás megelőzése, illetve tárgyalási stratégiák kidolgozása a cél. Ahol „nagy pénzek” forognak, ott gyakran tudatosan dolgoznak ki a tulajdonosok maguknak bonyolult, nehezen utánozható aláírásokat és szignókat. Más a megítélés a színészek esetében, akik reflektorfényben élnek, így elfogadható a „pozitív magamutogatás”, ahol az aláírás, mintegy belépésként szolgál, és szinte leszűrhető belőle az első benyomás. A művészek, színészek, sztárok aláírásaiban jelennek meg a leggyakrabban a képi szimbólumok, melyek általában „mesterségük címereként” is szolgálnak. Politikusoknál, akik szintén reflektorfényben vannak, de tudatosan is jó benyomást kell kelteniük, szintén másképp kell értékelnünk az aláírás milyenségét. Itt lép be az aláírás-tervezés jelentősége, mely egy újszerű és nagyon izgalmas ága a grafológiának, és a későbbiekben még részletesen foglalkozunk ezzel a témával is. Tudósok aláírása esetében a legtöbb esetben az egyszerűség, nem a „kifelé”, hanem a „befelé” a fontos - nem az ember, hanem a tudás kerül előtérbe. Itt előtérbe lép a szerénység, önmagunk vállalása, de megjelennek az akaraterő és a kitartásjelei is. Érdekes eset az orvosok aláírása, szignója, akik munkájuknak „kényszerűségből” történő gyors elvégzése, a nyugtalan életmód miatt fokozott írássebességre „kényszerülnek”, mely néha az olvashatatlanságig leegyszerűsített. Történelmi személyiségeknél: egyrészt megjelenhet a hatalomvágy, melynek különös megnyilvánulásai lehetnek, de megjelenhetnek a pátosz, az érzelmek túlsúlya, és az át- szellemültség jelei is. A szerző okleveles grafológus, grafológus szaktanácsadó, a győri S.K. Grafológiai és írásszakértői Szolgáltató Iroda munkatársa A különleges szokásból eredő sajátosságok azonosító értéke magas, mivel a hamisítók kevésbé figyelnek rájuk A kézírás azonosító sajátosságairól ISMERTETÉS A kézírás általános sajátosságai csoportazonosító jellegűek. Kizárólag ezen sajátosságok alapján nem lehet a személyt azonosítani, de egyértelműen szűkíteni lehet a kört. Ilyenkor a kézírás nyelvezetét is meg kell vizsgálni, azaz hogy mennyire irodalmi, hivatalos, tudományos, vagy hétköznapi a szöveg tartalmi leírása. Meg kell nézni a szöveg fogalmazásmódját, hogy szűkszavú, illetve terjengős-e az előadásmód, és vizsgálható a kézírás felépítése, továbbá a tartalom leírásának következetessége is. A lexikai sajátosságok az író személy nyelvezetének szókészletét jelentik. Minden emberre meghatározott szókészlet jellemző, amely függ a személy korától, képzettségétől, foglalkozástól, érdeklődési körétől, műveltségétől, az őt körülvevő szociális közegtől, így az írás e körülményekre utaló információk hordozója lehet. Az alkalmazott szókészlet viszont állandóan változik; egyes szavak aktivizálódnak, mások pedig passzívakká válnak. Tehát az általános szókészlet is lehet gazdag, szegény, illetve átlagos is. A szókészlet sajátosságaiként kell még értékelni a régies, vagy elavult, szavak, az idegen, szavak, kifejezések használatát, illetve az egyes nyelvjárásokra, tájégységek- re jellemző szóhasználatokat is. Ide tartoznak még a zsargon szavak, melyek egy szakmára vagy korosztályra vonatkozhatnak. A grammatikai sajátosságok: az író személy helyesírásának foka. A helyesírás elsajátítása a szabályrendszer átlátását és megértését biztosító értelmi képességek megszerzését jelenti. E szabályok helyes, vagy helytelen alkalmazásából eredő, sajátos kézírás-tulajdonságokat, helyesírási sajátosságoknak nevezzük, s így megállapítható a helyesírási fok. A grammatikai sajátosságok állandóságának teljes feltárása, és - ebből következően - megbízható értékelése csak elégséges mennyiségű, de rendeltetésében, tartalmában és céljában különböző írásminta esetében lehetséges. Bonyolultabb esetekben, a nyelvtani sajátosságok értékelése nyelvész szakértő, szaktanácsadó bevonásával történhet. A topográfiai sajátosságok megállapításakor az írás íráshordozón - azaz a papíron - való elhelyezkedésének sajátosságait vizsgáljuk. Az elhelyezés sajátosságai igen stabilak - rendszerint még erősen torzított írásképnél is megmaradnak. Ezért az azonosító vizsgálatokban nagy értéket képviselnek (mivel készségeket és szokásokat tükröznek, ezáltal a hamisítás során általában elkerülik az elkövetők figyelmét). Itt vizsgáljuk például a margók, a bekezdések, a sorok és az írásjelek elhelyezkedésbeli sajátosságait. A kézírásban megjelenő különleges szokásból eredő sajátosságok azonosító értéke szintén magas, mivel a hamisítók kevésbé figyelnek rájuk. Ilyen a szövegkiemelés, hiszen a szövegkiemelés fajtái igen változatosak lehetnek, ezeknek figyelemfelkeltő és nyomatékosító szerepük van. Az író személy mondanivalójának, vagy az általa leírtak hangsúlyozására alkalmazzák, írásszakértői szempontból, sajátosságai elsősorban a végrehajtás módjában fejeződnek ki. Meg kell vizsgálni a rövidítések formáját és módját, ugyanis igen sokféle megoldás és változat lehetséges, mely célozhatja az író személy gyorsításra való törekvését, illetve egyszerűsítési szándékát. Bizonyos rövidítések használata szokássá válhat. A rövidítések általában szakszavak, kifejezések, intézmények stb. esetében történnek. A rövidítéseknél érdekes lehet, hogy az író személy az egyszerűsítés közben mennyire tartja szem előtt a helyesírási szabályokat. Érdekes lehet a különböző javítások értékelése. A javítások a rövidítésekhez hasonlóan, módjukat és formájukat tekintve, igen sokféle változatban jelenhetnek meg az írásképben. A javítások módját megalapozhatják iskolai tanulmányaink, a szakmai tevékenységgel kapcsolatos követelményeink is. (pl. számviteli szabályok, mérnöki javítások stb.) Értékelhető a dátumozás leírása, az oldalak számozása és még az elválasztójelek alkalmazása is. Az író személy kézmozgás-rendszerét jellemző sajátosságok még részletesebb vizsgálatokat követelnek a szakemberektől. Például a kézírás kidolgozottsága függ az író személy írástempójától, mozgáskoordinációjától és a kézírás sajátosságainak viszonylagos állandóságától. Az írás kidolgozottságát befolyásolhatják bizonyos rendhagyó íráskörülmények is, tehát nagyon sok dologra kell figyelni. A kézírás összetettsége a tanult (sztenderd) írástól való eltérésekben nyilvánul meg. A kézírás legállandóbb tulajdonsága a mozdulatok vonala és iránya. A mozdulatok vonalán és irányán az írásjegyeket alkotó vonalak egyenes vagy ívelt jellegét, illetve az ívelések forgásirányát értjük. Értékelni kell még a kézírás dőlését, méretét, szélességét, folyamatosságát és kéznyomását is. A különös sajátosságok, olyan egyéni jellegzetességek, melyek az egyes betűk, betűelemek leírásakor, illetve egymáshoz kapcsolásakor keletkeznek., és ezek aprólékos, betűnkénti vizsgálatával egyértelműen azonosítható a vizsgáit személy, illetve a kérdéses kézírás. (Soóky- Kaszab) Ay. írott beszéd sajátosságai ü Topográfiai sajátosságok Különös szokásból eredő sajátosságok Az ín> személy kézmozgás rendszerét jellemző sajátosságok KÜGÖNÖS SAJÁTOSSÁGOK Mozgásforma Mozgásirány Mozgás mérete Folyamatosság foka Kézmozgás terjedelme Mozdulatok sorrendje Betftelemek elhelyezted Kézmozgás összetettsége ELEMZÉS Kedves „... párom"! Nagyon köszönöm megtisztelő bizalmát, hiszen nagyon sok mindent leírt nekem az életéről és az érzéseiről. Levelében azt kérdezi, hogyan kéne önmagán dolgoznia, hogy más legyen. Kedves levélíró! Ne akarjon más lenni, hiszen az a legfontosabb, hogy mindig önmagunk maradjunk, még ha ebben a néha furcsa világban úgy tűnik, most más bőrébe bújva, illetve álarcot húzva, könnyebben lehet boldogulni. De ez csak a látszat, pillanatnyi dolgok, és hosszú távon nem lehet más ember életét élni. Nagyon sok emberrel találkozom, akik különböző álarcokat hordanak; van, aki csak egy- egy órára veszi fel, van, aki csak otthon, a saját birodalmában és csendes „biztonságában” meri levenni, és sajnos sokan vannak, akiknek már egybeolvadt személyiségükkel, és senkinek nem engednek bepillantást mögéTermészetesen lehet egy-két személyiségvonást erősíteni, hozzáállást változtatni, hogy más oldalról is láthassuk a dolgokat, de ez valóban hosszú folyamat és csak kis lépésenként, tudatosan lehet elindulni. Kézírásán látható, hogy Önnek eddig sem volt álarca, mindig vállalta önmagát, érzelmeit és cselekedeteit. Néha talán túl őszinte is volt. Tisztában van saját előnyeivel és esetleges hibáival, de a korlátokat nehezen tűri. Önérvényesítő törekvései erősek, és ha „korlátokat” érez, akkor egész „én”-je meginoghat. Cselekedeteit egyértelműen érzelmei mozgatják, így nem mindig tudja tárgyilagosan szemlélni a történéseket. Ha valamit csinál, akkor azt szíwel-lélekkel teszi, és ez az emberi kapcsolataira is vonatkozik. Pontosan ezért, sérülékenyebb is erről az oldalról. Nagyon jól átlátja a helyzeteket, de néha túl nagy fontosságot tulajdonít egyes részleteknek, ami nem minden élethelyzetben a legcélravezetőbb. Képes a rendezetlen dolgokat rendszerezni, de ez már elég nagy erőfeszítést követel, sok pszichés energiát elhasznál, hogy „kiegyenesítse” az utakat, hiszen a harmóniára és a kiegyensúlyozottságra való törekvése egyértelmű. Soóky Andrea / /j* Sí A. r, / /Vvi / V /J. J JLA jó cégvezető elkötelezett, de nem megközelíthetetlen A főnök azt mondja: én, a vezető azt mondja: mi SOÓKY ANDREA Ma már egyre inkább igazi vezetőkre van szükség, nemcsak a nagyvállalatok élén, hanem kisvállalkozói szinten is. Nem is gondolnánk, milyen különbségek lehetnek a két vezetői stílus között. A vezető felkészíti munkatársait, és az igyekezetre alapoz, ezzel szemben a főnök hajszolja a munkatársait és a tekintélyre alapoz. A célok elérése, és az emberek motiválása is más-más módon történik: a vezető lelkesít, és ha gond van, akkor először a kudarc okát keresi meg, ellenben a főnök félelmet kelt, és probléma esetén rögtön a kudarc felelősét kutatja. A vezető azt mondja: „lássunk neki”, a főnök utasítása pedig így szól: „lássatok neki”. Árnyalatnyi különbségek, de mennyivel más eredményt lehet velük elérni! És gyakran ezen áll vagy bukik egy cég, egy vállalkozás sikere, vagy kudarca. A vezetővé válás alapja az önismeret; a saját erősségek és gyengeségek számbavétele, mert ha valaki nincs tisztában önmagával, akkor nem vezethet másokat sem. El kell igazodnia az emberi kapcsolatok terén, meg kell látnia a másik ember értékeit, képesnek lenni a siker megosztására, hiszen csak így válhat értékteremtővé. Bizonyos fokú belső stabilitással kell rendelkeznie, hogy elviselje a kritikát, az ellenvéleményt. A mentális képességek erőssége mellett, a kellő önfegyelem és önismeret birtokában tudja önmagát is irányítani, és a továbbiakban ez teszi alkalmassá arra, hogy másoknak is mutassa az utat. Nélkülözhetetlen, hogy képes legyen megfogalmazni a célokat, motiválni az embereket, és bizalmat ébreszteni, hogy a kitűzött célok elérhetőek. A jó cégvezető elkötelezett, ugyanakkor nem megközelíthetetlen. e o o Ha kíváncsiak arra, hogy mit lát kézírásukból a grafológus, akkor ragadjanak tollat és írjanak nekünk. Minden héten kisorsolunk egy kézírást és közreadjuk a rövid elemzés eredményét. Amennyiben konkrét kérdése van, akkor kérjük fogalmazza meg, ha pedig csak kíváncsiság, illetve önismeret vezérli, akkor ezt is írja le. Várjuk leveleiket! Leveleiket az alábbi címre küldjék: Új Szó, Grafológia, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 S.K. Grafológiai és írásszakértői Szolgáltató Iroda - www.sooky.hu 9024. Győr, Szigethy Attila u. 32. Tel.: (36) 96/518-891 Fax: (36) 96/422-280 Mobil: (36) 30/9945-615 - (36) 20/9283-060