Új Szó, 2003. május (56. évfolyam, 100-124. szám)

2003-05-31 / 124. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2003. MÁJUS 31. 3 Riport A galántai Milex üzemben egy széles fémcsövön engedik a sajtmasszát a henger alakú műanyag formákba, a Kaskavalt aztán asztalokon, polcokon hagyják érlelődni A zacskós tejről sem mond le a libanoni tulaj Kerek formába kerül a nyolckilós Kaskaval-massza Egy műszak alatt 2,5 tonnányi félkilós sajtot csomagolnak vászonkendőbe A minap egy élelmiszerbolt tulajdonosa panaszolta, az utóbbi időben hetente csak egyszer kap friss tejszínt. Tu­domása szerint ennek oka az, hogy a galántai Milex vállala­tot arab tulajdonos vásárolta meg, és kezdik leállítani a tej­színgyártást, mert csak sajto­kat fognak gyártani. Megtud­tuk, erről szó sincs. GAÁL LÁSZLÓ Csorba Gábor, a Milex Rt. igazgató- tanácsának elnöke elmondta, az egyéves tapasztalatok után a liba­noni tulajdonos egyáltalán nem tervezi a többi tejtermék gyártásá­nak leállítását. A galántai Milex vállalatot tavaly júniusban vásárol­ta meg a libanoni Amin Aour Middle East Foods S.A.L. cég. Az arab társaság több mint tíz éven ke­resztül üzleti partnere volt a Milexnek. A libanoni cég budapesti vállalatán keresztül - amelynek ak­kor éppen Csorba Gábor volt a ke­reskedelmi igazgatója - felvásárol­ta a közel-keleti piacra szánt sajtfaj­tákat, a Kaskaval és az Akawi típu­sú sajtot. Amikor a galántai üzemet eladásra kínálták fel, az arab part­ner úgy gondolta, a piac stabilizálá­sa és az árumennyiség biztosítása érdekében megvásárolja a galántai vállalatot. „Az átvétel után minden részleget átvilágítottunk, hogy me­lyiknek a működése rentábilis, és hogyan kellene tovább lépni - is­mertette az új tulajdonos álláspont­ját Csorba Gábor. - Valóban felme­rült, hogy kizárólag exportra gyár­tanánk, de kiderült, ez több okból kifolyólag sem lenne helyes lépés. Egyrészt jó, ha egy vállalat több lá­bon áll, másrészt vannak olyan pro­duktumok, amelyek a sajtgyártás mellett termelődnek, például a tej­szín, és nem is mindig tudjuk az egész tejmennyiséget exportra fel­dolgozni. A rentabilitás megvizsgá­lása után az igazgatótanács úgy döntött, nemhogy leállna a hazai piacra történő termelés, hanem az export mellett inkább továbbfej­lesztjük ezt a gyártást.” Jelenleg a megvásárolt tejmennyiség 75 szá­zalékát fordítják exporttermékek gyártására, de ami a termékek érté­két illeti, a hazai és a külföldi piacra fele-fele arányban oszlik meg a ter­melés. Az utóbbi egy évben jelentő­sen sikerült kibővíteni a közel-kele­ti piacot. Míg korábban a galántai Milex csak Libanonba és Jordániá­ba szállított, addig ma Szaúd-Ará- bia, Kuvait, Omán és az Egyesült Arab Emirátusok is a felvevők közé tartozik. Exportra akár háromszor ennyit is tudnának gyártani, Szlo­vákia azonban - a környező álla­mokkal ellentétben - mennyiségi kvótákhoz köti az élelmiszeripari termékek exporttámogatását. Ez az egyik oka annak is, hogy le kellett állítani a Chedar típusú sajt gyártá­sát, amelyet Szlovákiában egyedül a Milex gyártott és az USA piacára szállított, ám exporttámogatás hiá­nyában nem tudta tartani a ver­senyt a ausztráliai és az új-zélandi termékekkel. Habár a Chedart már nem exportálják Amerikába, bizo­nyos mennyiségű Kaskavalt ma is szállítanak oda, és a jövőben a nagyszámú észak-amerikai arab kolóniákban próbálnak majd pia­cot szerezni a termékeiknek. „Ha valaki azt állítja, hogy nem kap­ja a Milex tejszínét, az csak azért le­het, mert nem rendelte meg. Mi je­lenleg is húsz százalékkal tudnánk növelni a termelésünket, ha lenne ennyi megrendelésünk” - világosít fel az igazgató. Ami a termékstruk­túrát illeti, a már említetett export­cikkek, a Kaskaval és az Akawi saj­tokon kívül a hazai boltokba szállí­tanak friss tejet, túrót, kefirt, tejfölt és tejszínt. Az utóbbi évben tett óri­ási előrelépésként említette az igaz­gató, hogy megoldották az üzem­ben naponta keletkező 40-45 ezer liternyi savó elhelyezését. Ezt csak hűtés és szűrés után lehet értékesí­teni (egy vágújhelyi cégnek adják el), ami ugyan minimális bevételt jelent, de nem kell a savót a csator­nába önteni, és elkerülik a büntetés fizetését. Az új tulajdonos egyelőre nem számol létszámcsökkentéssel, hanem azzal a 130 alkalmazottal kí­ván tovább működni, akiket egy éve a gyárral együtt átvett. Az üzem rekonstrukciójának egyik fő oka, hogy meg kell felelnie a szi­gorú higiéniai előírásoknak. A gyár tulajdonoscseréje előtt járt itt egy európai uniós bizottság, amely is­mertette, milyen feltételeknek kell megfelelnie az üzemnek ahhoz, hogy megkapja az uniós engedélye­ket. A Milex ez év végéig kapott ha­ladékot, hogy ezeknek a feltételek­nek megfeleljen, ellenkező esetben bezárhatják az üzemet. Ez egyrészt a 130 alkalmazott elbocsátását je­lentené, másrészt azoknak a beszál­lítóknak okozna problémát, akik je­lenleg napi 65 ezer liter tejet hoz­nak a tejüzembe. A higiénia feltéte­lek javítására azért is szükség van, mert a közel félszáz éves üzemben a létrehozása óta nem történt lénye­ges rekonstrukció. Az uniós előírá­sok szigorúan szabályozzák az al­kalmazottaknak az üzembe való be­lépését, az üzem területén való mozgását és az üzemből való kilé­pését. A galántai üzem két épület­ből, a központi irodaépületből és magából a termelőrészlegből áll. A dolgozók az irodaépületben lévő öl­tözőkben öltöztek át, azután az ud­varon keresztül mentek át a terme­lőrészlegbe. Ebédre vagy illemhely­re ismét csak az udvaron keresztül mehetnek, ami a higiéniai követel­mények szerint elfogadhatadan. Ezért egy új épületet kellett felépíte­ni, úgynevezett piszkos és tiszta öl­tözővel. A dolgozók az előbbiben le­vetik az utcai ruháikat, átmennek a zuhanyozóba, és zuhanyozás után mennek be a tiszta öltözőbe, ahol a munkaruhájukat felveszik. Amíg a munkaidő tart, az üzem területén tartózkodnak, onnét csak az öltöző­kön és a zuhanyozón keresztül me­hetnek ki. A korszerűsítés második fázisa a termelőrészleg épületének felújítása lesz. Itt elsősorban a szennyvízhálózat cseréjét kell meg­oldani, hiszen az öntöttvasból ké­szült lefolyócsövek az épülettel egy­idősek, azokban a rozsda már meg­tette (ha úgy tetszik, megette) a ma­gáét. Az összes talajcsempét össze­függő, vízhatlan padlózatra kell ki­cserélni. A rekonstrukció harmadik része az elavult berendezések, első­sorban a pasztörizáló és a központi mosóberendezés cseréje. A teljes korszerűsítés 40 millió koronás be­ruházást igényel, és október végéig szeretnék befejezni. Csak ezután gondolkodhat a tulajdonos a ter­mékstruktúra változtatásán és a csomagolástechnika modernizálá­sán. Ami ez utóbbit illeti, a Milex je­lenleg csak zacskós tejet szállít a pi­acra, a jövőben tetrapack rendsze­rű, dobozos csomagolást is tervez­nek. Ugyanakkor úgy vélik, a zacs­kós csomagolásnak továbbra is he­lye lesz a hazai piacon. Ennek na­gyon egyszerű oka az, hogy ez a leg­olcsóbb, és a hazai alacsony vásár­lóerejű fogyasztók is ezt igénylik. A többi termék, a tejföl és a joghurt csomagolásának a korszerűsítése is szerepel a jövőbeni tervek között. A tejüzemen Dana Túmová gyártási igazgató vezet végig. Az első részle­gen hatalmas, ötezer literes tartá­lyok mellett haladunk el, ezekben főzik a tejet, az alacsonyabban el­helyezett ezerliteres tartályokban érik az Akawi sajt. Ezt sós lében áz­tatják egy éjszakán át, és csak azu­tán csomagolják. Az exportra szánt sajtot 18 kilogrammos kiszerelés­ben, bádogdobozban, sós lével le­öntve csomagolják. Tulajdonkép­pen ezzel konzerválják, ami az ősi, keleti tartósítási módon alapszik, hiszen valamikor nem voltak hűtő- berendezések, és az arab országok forró éghajlata miatt csak így tud­ták megőrizni a sajt minőségét. Van félliteres csomagolás is, amit vá­kuumfólia-csomagolásban dobnak piacra, de ebben a műanyagzacskó­ban is sós lében „úszik” a sajt. Az Akawi minden egyes darabját kéz­zel kell vászonkendőbe csomagol­ni. Az ügyes kezű asszonyok a négyzet alakú vászonkendőre he­lyezik a sajtdarabokat, és pillana­tok alatt formás kis csomagot készí­tenek. Kell is az ügyesség, hiszen egy műszak alatt 2500 kilogramm- nyi sajtot kell így becsomagolniuk. A vászonba bugyolált sajtot speciá­lis fémpolcokra rakják, amelyeket emelőszerkezet segítségével hatal­mas kádakban lévő sós oldatba me­rítenek. Miután megfelelő ideig ázott a lében a sajt, az egyes csoma­gokat megint kibontják, és a vá­szonkendő helyett műanyag fólia kerül a sajtra. Ottjártunkkor éppen a nyolckilós, kerek Kaskaval sajtot porciózták. A gépből egy széles fémcsövön enge­dik a masszát a henger alakú mű­anyag formákba, a sajtot aztán asz­talokon, polcokon hagyják érlelőd­ni. Ugyanilyen kerek formákban egykilós, félkilós, 400 és 800 gram­mos sajtokat is gyártanak. Miköz­ben a polcokon érnek, kézzel egyenként megforgatják a sajtokat, hogy egyenletesen formálódjanak. Azután a formából kivett kerek sajt­darab műanyagzacskóba kerül, így teszik a vákuumcsomagoló gépbe, amely kiszippantja a zacskóból a le­vegőt és beforrasztja. Az így becso­magolt Kaskavalra aszerint kerül címke, hogy milyen országba szál­lítják. A csomagolórészlegen éppen angol és arab feliratú címkét ra­gasztottak a sajtkerekekre, aztán kettesével kartondobozba rakták, ebben kerülnek a libanoni, a jordá- niai és a többi külföldi felvásárló raktárába. A formában érlelik a sajtot, közben néha-néha megforgatják (Szőcs Hajnalka felvételei) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: DERÜLT ÉGBOLT. NAPSÜTÉS, 27-32 FOK A Nap kel 04.59-kor - nyugszik 20.41-kor A Hold kel 04.56-kor- nyugszik 21.19-kor A Duna vízállása - Pozsony: 335, apad; Medve: rom: 260, változatlan; Párkány: 190, árad. ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLOGIA 190, változatlan; Komá­Derült lesz az ég­bolt, sok napsütés várható. Némi csapadék csak a délutáni órákban lesz, leginkább a hegyekben, esetleg az ország keleti területein. A legmagasabb nappali hőmérséklet 27 és 32 fok között alakul, északon legfeljebb 24 fok várható. Gyenge, változó irányú szélre számítsunk. Éjszaka a levegő hőmérséklete 15 és 11 fok közé csökken. Holnap jobbára derült lesz az égbolt, délután felhőátvo­nulásra számítsunk, helyenként eső, záporeső várható. A legmaga­sabb nappali hőmérséklet 26 és 30 fok között alakul. Ma is kellemes hatással lesz szer­vezetünkre az időjárás. Szellemi és fizikai teljesítő- képességünk tel­jében leszünk, koncentrációkészsé­günk is nagyon jó lesz. A szív- és ér­rendszeri betegségben szenvedők kíméljék magukat, mindenképpen tartsák be az orvosi tanácsokat. A reggeli órákban az iparvidékeken az arra érzékenyeknél enyhe légzé­si nehézségek léphetnek fel. A vi­harok, komolyabb esőzések alatt egyeseknél egészségügyi bántal- mak jelentkezhetnek. Holnap né­mileg erősödni fognak a negatív biometeorológiai hatások. Hétfő ♦ Forma-l: beszámoló a Monacói Nagydíjról ♦ Kapuzárás a labdarúgó Borsodi Ligában ♦ Futballhétvége: az I. ligától a járási bajnokságokig

Next

/
Thumbnails
Contents