Új Szó, 2003. május (56. évfolyam, 100-124. szám)

2003-05-29 / 122. szám, csütörtök

10 Tudomány - hirdetés ÚJ SZÓ 2003. MÁJUS 29. Hatalmas vita alakult ki az Egyesült Államokban, hogy az űrrepülőgépeknek szabad-e többet repülniük A Napba megfelelő védőszemüveg nélkül belenézni tilos Elöregedtek az űrrepülőgépek Egyes szakértők szerint az űrrepülőgépeknek nem sza­bad többet repülniük, vagy legalábbis nem emberekkel a fedélzetükön. Technikailag lehetetlen vállalkozásnak tűnik, hogy biztonságossá tegyék őket. ORIGO Amint telnek az évek és szaporod­nak a kilométerek, az emberiség legbonyolultabb technikai vívmá­nyaihoz tartozó űrrepülőgépek is öregednek. A vezetékek szigetelé­se elkopik, ami rövidzárlatokat okozhat. Az üzemanyagellátó­rendszeren repedések keletkez­nek, ami a hajtóanyag szivárgásá­hoz vezet. A számítógépek chipje- in a nagy rázkódás miatt mikrosz­kopikus törések keletkeznek, ami miatt gyakrabban lefagyhat a rendszer. Az ilyen jellegű hibákat eddig is észlelték és javították a gépek át­vizsgálásakor, a Columbia tragédi­ája azonban új megvilágításba he­lyezte ezeket a problémákat. Az űrrepülőgép-flotta három megma­radt tagja, az Atlantis, a Discovery és az Endeavour azóta a földre kényszerítve várja, hogy a NASA feloldja a repülési tilalmat, emiatt a Nemzetközi Űrállomás építése is leállt. Nagy kérdés, hogy repülhet- nek-e még valaha a gépek. A NASA ugyan 2003 őszére a shuttle-prog­ram újraindítását ígéri - s jelenleg új módszereket dolgoz ki a hasonló tragédiák elkerülésére, illetve a le­génység mentésére -, az amerikai szenátus egyes tagjai, továbbá volt NASA-mérnökök és szakértők úgy gondolják, hogy az űrrepülőgépek túl öregek már ahhoz, hogy bizton­ságosan lehessen emberes küldeté­seket végrehajtani velük. „A problémák gyarapodása arra figyelmeztet, hogy többé nem kel­lene repülnünk velük, legalábbis nem emberekkel a fedélzeten” - mondta a Space.com űrportálnak Alex Roland NASA-szakértő a Du­ke Egyetemről. „Technikailag le­hetetlen vállalkozás, hogy az űrrepülőgépeket biztonságossá tegyük” - állítja ugyanitt Joe Bar­ton republikánus képviselő, a sze­nátus űrkutatási és űrhajózási bi­zottságának tagja. A Columbia tragédiájának okait vizsgáló független bizottság egyelőre nem jutott ennyire ke­mény következtetésekre, de a Co­lumbia életkora egyike azon té­nyezőknek, amelyet komolyan te­kintetbe vesznek. Az űrrepülőgépek mindegyikét hi­vatalosan mintegy 100 küldetésre tervezték. A Challenger 1986-os katasztrófája után megmaradt négy aktív űrrepülőgép közül a Co­lumbia volt a legidősebb - a 22 éves szerkezetnek az utolsó volt a 28. repülése. Utolsó részletes át­vizsgálása és karbantartása (egy néhány hónapig tartó „nagyszer­viz”) 2001 februárjában történt. A NASA-nak már régen dolgoznia kellene az újgenerációs gépeken - mondja Max Faget, a jelenlegi űrrepülőgépek egyik fő konst­ruktőre. Az új gépek megépítése azonban egy évtizedet is igénybe vehet. Ha a NASA folytatni akarja az űrprogramot, egyelőre nincs más választása, mint a jelenlegi gépek használata. A mostani helyzet - orosz űrhajók és te­herűrhajók szolgálják ki a Nem­zetközi Űrállomást - nem tartha­tó fenn sokáig. Valóban mindent meg kell tenni az űrhajósok biztonsága érdekében, azonban minden űrhajós tudja, hogy milyen kockázatot vállal, amikor elindul egy küldetésre. Az űrhajózás még ma sem tekinthető rutinműveletnek, és valószínűleg sokáig tart még a veszélyekkel teli úttörő korszak. A Columbia, amikor még működött (Képarchívum) Szombaton részleges napfogyatkozás lesz KORRIDOR Koránkelők és csillagászati jelen­ségek iránt érdeklődők figyelem, részleges napfogyatkozás lesz megfigyelhető május 31-én, szombaton kora reggel. Az emlékezetes 1999-es teljes napfogyatkozás óta Európából nézve most szombaton takarja el először a Hold központi égites­tünket - igaz, csak részlegesen. Magyarországról szemlélve a fo­gyatkozás maximális mértéke 80%-os lesz, azaz a Napból csu­pán egy vékony sarló marad. A látványosságot fokozza, hogy a jelenség a kora reggeli órákban következik be: a Nap már erősen fogyatkozott alakban kel. A kelő napsarló lesz a fogyatkozás leg­szebb mozzanata. Amint a sarló- Nap egyre magasabbra emelkedik a látóhatár fölé, úgy fogy egyre tovább, Budapesten például 5:18 perckor éri el legnagyobb mérté­két (80%). Utána lassan elvonul a holdkorong a Nap elől, fokozato­san csökken a kitakarás nagysá­ga. A jelenség 6:16-kor ér véget. A fogyatkozás Szlovákia déli részén és Magyarország teljes területéről látható. Fontos figyelmeztetés: a Napba megfelelő szűrő vagy védőszem­üveg nélkül belenézni tilos! Bár napkeltekor a légkör tompítja a sugárzást, ennek ereje a Nap emelkedésével rohamosan nő. (Hiába takarja ki Napunk egy je­lentős részét a Hold, a „maradék” részének ereje bőven elegendő a súlyos szemkárosodás okozásá­hoz!) Mindenképp használjunk speciális szűrőszemüveget, vagy ívhegesztéshez használatos he­gesztőüveget (13-as fokozatút). Se napszemüveget, se kormozott üveget, se egyéb házilag barká­csolt eszközt ne használjunk sze­münk épsége érdekében. Huza­mosabb ideig még védőszem­üveggel se nézzük a Napot: legfel­jebb féhegy percig figyeljük, majd tartsunk 10 perc szünetet. A nap­keltekor már zajló részleges nap- fogyatkozás megfigyeléséhez ke­ressünk északkelet felé jó kilátást adó, lehetőleg magasabb helyet (pl. domboldal), annak érdeké­ben, hogy már a kelő Napot is meg tudjuk figyelni. (MCSE) Bújócska (Képarchívum) Az érsekújvári Jednota vezetősége nagy érdeklődéssel figyeli a külföldi tapasztalatokat, érkezzenek azok Skandináviából, Csehországból vagy Magyarországról Az üzlet szíve minden esetben a vásárló és a tapasztalatra. Csak így lehet fenntartani a modern üzleti trendet. Az üzleti filozófiánk középpontjá­ban az ember áll, hiszen ő végzi az üzleti tevékenységet, de sosem fe­ledhetjük, hogy a vásárló is ember.” A* üzletlánc jellemzést) Az Érsekújvári Jednota f. sz. élel­miszer és napi cikkek forgalmazásá­ra specializálódott. Jelenleg egyenes igazgatása alatt áll 106 üzlet. Négy speciális osztályon kívül valamennyi üzlet a hálózat része. Az A kategóri­ás Jednota - hálózatba 55 üzlet, a B kategóriásba 5 üzlet tartozik. A Jednota mix-hálózatban 36 üzlet működik, 3 részleg a Jednota üzlet- központjában egyébb árucikk kíná­latát biztosítja, és végül 7 COOP Szupermarket szolgálja még a vásár­lókat. A kiskereskedelmi forgalom­ban a Jednota A hálózata 22,8%- kal, a B hálózata 1,1%-kal, a Jednota mix 34,5%-kal, a COOP Szuper­marketek pedig 39,3%-kal vesznek részt. A speciális osztályok forgalma 2,3%-ot tesz ki. A kiskereskedelmi forgalom 1998-ban lépte túl a mági­kus évi 1 milliárd koronás tételt. 2001-ben az éves forgalom már 2 milliárd korona volt. A 2002-es év az Érsekújvári Jednota f.sz számára az előzetes számítások szerint 2,6 milli- árdot, ebből a kiskereskedelmi for­galom kb. 2,5 müliárdot hozott. Az érsekújvári szupermarket 1998-ban, a szövetkezeti Szuper­marketek közül elsőként nyitotta meg kapuit a vásárlók előtt. 1700 m2 területen folyik itt az árusítás. Na­ponta átlagban 4 800 vásárlót szol­gálunk ki áruinkkal. 78 alkalmazott biztosítja az üzletmenetet és verse­nyez a vevők elégedettségéért. A párkányi szupermarket 2002. június 3-án nyitott. A Jednota 70 millió koronát fektetett be ebbe az Nálunk minden változtatás a vásárló érdekeit szolgálja - mondja Mácsadi István, a szövetkezet elnöke 1240 m2-es nagy bevásárlóközpont­ba, amely méltóan képviseli a szlo­vákiai fogyasztói szövetkezetek rendszerét. A parkoló 70 autó befo­gadására képes. A vásárlók használ­hatják a nyilvános telefonokat, a banki szolgáltatásokat és bankkár­tyával is fizethetnek a kasszáknál. A bevásárlóközpont vezetőségének si­került állandósítania az 53 tagból ál­ló kollektívát, és elérnie a figyelmes, korrekt kiszolgálói hozzáállást a vá­sárlókkal szemben. A szupermarket naponta 6-tól 22 óráig, vasárnap 8- tól 22 óráig áll a vásárlók rendelke­zésére. Vásárlás szempontjából a legerő­sebb napok a péntek és a szombat. Párkány legújabb nevezetessége, a felújított Mária Valéria híd sok láto­gatót vonz a Duna túloldaláról, Esz­tergomból és a város környékéről is. A szupermarket látogatottsága ma­gasabb a vármái, mivel a nagyáru­ház sok magyarországi vásárló ked­venc bevásárlóhelyévé vált. A jövő Az Érsekújvári Jednota f.sz sike­resen vészelte át a fogyasztói szö­vetkezetek transzformációját, a- mely súlyosan érintette a rendszert. Ezen évek margójára mondta Mácsadi István: „Az 1989-es téves teóriák után, miszerint mindent atomizálni kell, mi azt gondoltuk, hogy a „nagy játékosok” lesznek majd a piac magjai, és Szlovákiá­ban épp a fogyasztói szövetkezetek ebben a legsikeresebbek, hiszen kiskereskedelmi forgalmunk várha­tóan 30 milliárd lesz. A vásárlói kár­tyákra történő vásárlások a forga­lom 60%-át teszik ki, s vásárlóink­nak idén kb. 20 millió koronát fize­tünk vissza, mint engedményt a Jednota f. sz. hálózatban történő vásárlásért.” Végül hozzá kell tennünk, hogy az Érsekújvári Jednota f. sz. már ré­gen lépéseket tett a nagykereskede­lem integrációjáért (a Nyitrai, Ko­máromi, Lévai, Érsekújvári Jednota f.sz-t is a VDP Levice nagyraktár lát­ja el). A fejlődés a további integrá­ció irányába mutat, ami megmutat­kozik majd az áruk árában, az ese­dékességi határidőben, a teljes ki­szolgálásban és a beszállítók érde­keltté tételében is. A végeredményt, vagyis a magasabb színvonalat és az alacsonyabb árakat pedig a rend­szerben először mindig az veszi majd észre, akiért az egész történik, azaz a vásárló. KIS PÉTER Szlovákiai viszonylatban az Ér­sekújvári Jednota fogyasztói szövet­kezet a legjobbak és a legdinamiku- sabbak közé tartozik, ahol a meny- nyiségi fejlődést (pl. széleskörű be­fektetési részvények) elvből is minő­ségivel támasztják alá. Ebben az esetben szó van a bevásárlóközpont felszereltségéről, a széles árukínálat­ról és természetesen az emberekről. A Jednota alkalmazottainak, legyen szó akár a szövetkezet és az üzletek menedzsereiről, akár az egyszerű beosztottakról, mindenkire figyel­met fordítanak. A Jednota vezetősé­ge nagy érdeklődéssel figyeli a kül­földi tapasztalatokat, érkezzenek azok Skandináviából Csehországból vagy Magyarországról. A megismert pozitív tapasztalatokat felhasználva, a szlovákiai és regionális igényeket figyelembe véve alakították ki háló­zatukat. Az Érsekújvári Jednota f. sz. üzleteit naponta több ezer vásárló látogatja. Minden azért történik, hogy a vevők elégedettek legyenek és visszajárjanak. A szövetkezet me­nedzsmentje azt vallja, hogy az üz­letközpontoknak és a vidéki üzletek­nek is közeledniük kell az emberek­hez, vásárlási kultúrát kell vinniük a falvak és városok életébe, más kül­földi áruházláncokkal versenyezve (sőt némely esetben megelőzve őket). Mácsadi István mérnök, a szövet­kezet elnöke szerint minden ered­mény az emberekből ered és minden döntés az emberekről szól. Ők élte­tik környezetünket. Talán ezért nem hibázott az Érsekújvári Jednota f. sz. a bársonyos forradalom után, a vál­lalkozói aktivitásait illetően. „Min­dig az emberekbe fektettünk be” - mondta az elnök úr. „Az emberekre szánt invesztíció majdnem mindig megtérül. Igyekeztünk úgy motivál­ni alkalmazottainkat, hogy szemé­lyes érdekeik megegyezzenek a cég érdekeivel. Akik kitartottak jó és rosszabb időkben is, azok az embe­rek jelentik most a szövetkezet alap­köveit. Az Érsekújvári Jednota f. sz. hangsúlyt fektet az iskolázottságra A párkányi szupermarket bőséges árukínálattal rendelkezik UP1125

Next

/
Thumbnails
Contents