Új Szó, 2003. május (56. évfolyam, 100-124. szám)
2003-05-29 / 122. szám, csütörtök
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2003. MÁJUS 29. Tallósi Béla a Pósa Lajos Kávéházban Rimaszombat. Ma 18 órától lapunk kulturális rovatának munkatársa, Tallósi Béla író, újságíró lesz a Pósa Lajos Irodalmi és Közművelődési Kávéház vendége, akivel Megégett tulipánok címmel megjelent elbeszéléskötete kapcsán Juhász Dósa János beszélget. Elbeszéléseiben Tallósi Béla gyerekkora helyszíneire tér vissza, hogy egy már letűnt világnak állítson mítoszokból, sejtelmekből maradandó emléket, (ú) Előadás Kárpát-medencei változásokról Somorja. A magyar identitás változásai címmel mutatja be a Kárpát-medencében végzett összehasonlító kutatásokat Gereben Ferenc budapesti szociológus a Fórum Klubban holnap este 7 órától a Fórum Intézet előadótermében. Gereben Ferenc művelődésszociológiával, illetve tudásszociológiái (érték- és vallásszociológia, identitástudat) jelenségekkel foglalkozik, (-ti-) Szombaton ismét somorjai disputa Somorja. A Márai Sándor Alapítvány szombaton rendezi meg a Somorjai disputa - 3. című szimpóziumot. Előadók: Benyovszky Krisztián (A szerző: helye, neve s neme) és Csehy Zoltán (Minotaurusz lakcíme); disputálók: Beke Zsolt, Grendel Lajos, Hizsnyai Zoltán, Juhász R. József, Keserű József, H. Nagy Péter, Polgár Anikó, Sánta Szilárd, Tőzsér Árpád; vendég: Mizser Attila. A beszélgetést Csanda Gábor vezeti. A szimpózium kezdési ideje: délelőtt 10 óra. A rendezők minden érdeklődőt és irodalombarátot szeretettel várnak az ismert helyszínen: Fórum Intézet, Somorja, Park u. 4. (ú) Kiállítások a Kortárs Magyar Galériában Dunaszerdahely. A Kortárs Magyar Galériában jelenleg, június 9- ig a Szinyei Merse Pál Társaság kiállítása látható. A galéria idei kiállítási tervében szerepel még Nagy János szobrászművész kiállítása, amely június 13-án nyílik. Szeptember 12-én Dréher János budapesti, november 28-án pedig Almási Róbert dunaszerdahely! festőművész kiállítását nyitják meg a galériában. Egy augusztus 15-én nyíló tárlat pedig a szlovákiai magyar képzőművészeknek a Kortárs Magyar Galéria gyűjteményében fellelhető alkotásait, valamint a galéria IV. Nemzetközi Művésztelepe résztvevői által ajándékozott műveket vonultatja fel. (tébé) Magyar nagyasszonyokról Dunaszerdahely. Ma 18 órától kezdődik a Vámbéry Irodalmi Kávéházban Ozogány Ernő és Vojtek Katalin Magyar nagyasszonyok című könyvének bemutatója. A kötet azokat a nagyasszonyokat, nemzetünk virágait igyekszik bemutatni, akik a legtöbbet tettek a magyarság megtartásáért, felemeléséért, akiket büszkén mutathatunk fel a világnak. A könyvet Bauer Edit parlamenti képviselő ismerteti. (ú) A Kalligram Kiadó új könyveinek bemutatója Catullustól a jelenig ÚJ SZÓ-HlR Budapest. Legújabb irodalom- és társadalomtudományi könyveit mutatja be 18 órától a Szlovák Intézetben a Kalligram Kiadó. Fukári Valéria: Egy régi alma mater. A pozsonyi evangélikus líceum és teológiai akadémia utolsó negyven éve (1882- 1923), Mészáros András: A felsőmagyarországi iskolai filozófia lexikona, Benyovszky Krisztián: A jelek szerint. A detektívtörténet és középeurópai emléknyomai, Polgár Anikó: Catullus noster. Catullus-ol- vasatok a XX. századi magyar költészetben, Fűzi László: A Semmi közelében. József Attila, Németh László és Márai Sándor gondolkodói alkatáról, H. Nagy Péter: Ady-kollázs, Kibédi Varga Áron: A jelen - irodalom és művészet a századfordulón és Fehér M. István: József Attila esztétikai írásai és Gadamer herme- neutikája című munkáját Czenthe Miklós történész, Perecz László filozófus, Menyhért Anna irodalomkritikus, Szepes Erika irodalomtörténész, Szilágyi Zsófia irodalomkritikus, Kulcsár-Szabó Zoltán irodalomkritikus, András Sándor író, esszéíró, valamint Tverdota György irodalomtörténész méltatja, (ú) Kibédi Varga áron A JELEN Irodalom és művészet a századfordulón Határon túli magyar színházak fesztiválja Kisvárdán Húsz társulattal MTI-HiR Kisvárda. A Határon Túli Magyar SzínházakXV. Fesztiválját június 19- től 28-ig rendezik meg Kisvárdán. Nyakó Béla, a szervező Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza igazgatója elmondta: a tíz napig tartó program során Románia, Szerbia- Montenegró, Szlovákia és Ukrajna húsz magyar társulatának előadásait láthatják a színházkedvelők. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei város várszínházában, művelődési központjában és színházi kamaratermében összesen huszonhét darabot mutatnak be a fesztivál résztvevői, továbbá lesz két úgynevezett szóló-előadás, zenés művészi produkciókkal. Romániából két marosvásárhelyi, valamint a Csíkszeredái, gyergyó- szentmiklósi, kolozsvári, nagyváradi, sepsiszentgyörgyi, szatmárnémeti és a székelyudvarhelyi színház, illetve a kolozsvári és a marosvásárhelyi egyetem színinövendékeinek társulata lép fel Kisvárdán. Szerbia-Montenegróból két-két újvidéki és szabadkai teátrum, valamint a Vajdasági Tanyaszínház vesz részt a fesztiválon. Szlovákiából a dunaszerdahelyi, a kassai és a révkomáromi színház vendégszerepei az észak-szabplcsi városban. Ukrajnából a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház művészeinek produkcióját láthatja a közönség és a zsűri. A fesztivál ünnepélyes megnyitóját június 19-én rendezik Kisvárdán, elsőként McCoy: A lovakat lelövik, ugye? című művét láthatja a közönség az Újvidéki Színház előadásában. Az Asian Dub Foundation olyan stílusokban zenél, amelyekben megtalálták a lázadás, a véleménynyilvánítás formáit A fiatalok egy nyelvet beszélnek „Valamennyi dalunk abból az érzésből táplálkozik, hogy milyen második generációs ázsiainak lenni Londonban" (Dusán Knap felvétele) Aki lemaradt az Asian Dub Foundation pozsonyi koncertjéről, a Szigeten pótolhatja a mulasztást, aki pedig ott volt az Aréna Színházban, összehasonlíthatja a kamara- fílinget a nagyszínpadi jelenléttel. A világ legtöbbet turnézó indo-dub-electro művészkommandójának két tagjával Pozsonyban beszélgettünk, nem csak zenéről. JUHÁSZ KATALIN Talán nem túlzók, ha azt mondom, ti vagytok a Londonban élő második generációs ázsiai fiatalság szellemi vezetői, azzal együtt, hogy sehogy sem fértek bele abba a képbe, amely bennünk az indiai emberekről él. Amíg nem hallottam a zenéteket, azt hittem, az indiaiak csendes, visszahúzódó emberek. Ti ehhez képest elég harciasán politizáltok... Pandit G.: Örülök, hogy sikerült valamelyest lerombolnunk a sztereotípiákat. Persze nem vehető egy kalap alá az egész közösség, több ázsiai nemzet képviselői élnek ma Nagy-Britanniában, ezek kulturálisan is külön csoportokat alkotnak. Csakúgy, mint az európai kisebbségek. Ezért nem tanácsos az „ázsiai” jelzőt használni, még akkor sem, ha a többségi nemzetnek ez kényelmesebb. Mostanában azonban új sztereotípiák kezdenek kialakulni. Ha muzulmán vagy, máris fundamentalistának, potenciális terroristának titulálnak, és begyömöszölnek egy skatulyába. A feketék fokozott rasszizmussal találják szembe magukat, ezt úgy látszik, nem lehet megszüntetni. Aztán ott vannak a menekültek, a koszovóiak, a kur- dok, az afgánok, akiknek még csak most keresik a megfelelő „fiókot”. Szerintetek rosszabbodott a helyzet a háborús időszak óta? Pandit G.dnkább valamiféle intézményesedést látok. A menekültügyi hivatalok mindenütt szigorítottak az ügymeneten, az antiterrorista intézkedések miatt sok ártatlan embert molesztálnak, a rendőrség lép- ten-nyomon igazoltatja őket a söté- tebb bőrszínük miatt, a munkáltatók pedig nem vesznek fel menekülteket. Ez nem csak Nagy-Britanniára jellemző, Brüsszelben is szigorú rendeleteket hoztak. Az ázsiaiakkal Eu- rópa-szerte éreztetik, hogy másodrendű állampolgárok, akár gazdasági, akár politikai okokból vándoroltak ide. Nos, ez ellen kívánunk tiltakozni a zenénkkel. Dr.Das: A sajtó is besegít az új sztereotípiák kialakításába. Az emberek egyszerűbben kategorizálhatóak, ha címkét ragasztunk rájuk. Mi a helyzet a zenei sztereotípiákkal? Ezek alakításába is besegít a sajtó? Dr.Das: Természetesen. A szaklapok mindenkit előre gyártott stílusskatulyába igyekeznek begyömöszölni, hogy könnyebben viszonyíthassák a zenéjüket a már meglévő dolgokhoz. Ha azt mondom: ázsiai zene vagy afrikai zene, az ugyanúgy nem jelent semmit, mintha azt mondanám: európai zene. Az európai embernek mégis beugranak a sajtó által beléje sulykolt zenei sztereotípiák. A turisták által kedvelt országokban erre még rá is játszanak, eredeti népzeneként árulnak műanyag bóvlizenét a külföldieknek, igazodva az európai fejekben róluk élő sztereotípiákhoz. Pandit G.: Ha valaki az Asian szó miatt veszi meg a lemezünket, igencsak meglepődik. Agresszív, hangos, elektronikus alapú zenét hall, amit csak itt-ott tarkítanak népzenei hangminták. Mexikótól Japánig sok helyen felléptetek már, Indiát azonban kihagytátok. Féltek az ottani reakciótól? Pandit G.: Nem, mi semmitől sem félünk! Egyrészt arról van szó, hogy Indiában még nem érett meg a helyzet egy Asian Dub Foundationtuméra. Másrészt valamennyi dalunk abból az érzésből táplálkozik, hogy milyen második generációs ázsiainak lenni Londonban. Nem valószínű, hogy ezt megértené az ottani közönség, ráadásul a dalaink angol szövegűek. Sajnos gyermekkoromban lusta voltam megtanulni apámtól őseink nyelvét... Dr.Das: Velem is ugyanez a helyzet. Persze zeneileg sokat merítünk az indiai dallamvilágból, hiszen kiskorunkban állandóan ezt hallottuk otthon. Mindenféle lemez volt a szüléink gyűjteményében, a klasszikusoktól a népzenén át a filmdalokig. Ott voltak persze a musicalek és Frank Sinatra is, úgyhogy sokféle hatás ért minket. Aztán bennünket is elért a punkhullám, később pedig az underground tánczene. Ezekben a stílusokban találtuk meg a lázadás, a véleménynyilvánítás formáit. A fiatalok szerencsére az egész világon egy nyelvet beszélnek. Az az érdekes helyzet állt elő, hogy angliai koncertjeinken egy ideje többségben vannak a fehér srácok. Az ázsiai srácok sorsát viszont olyannyira szíveteken viselitek, hogy ÁDFED néven művészeti iskolát alapítottatok számukra Londonban. Pandit G.: Igen, sőt egy ideig mi magunk tanítottuk őket zenélni különböző hangszereken, programozni és szövegeket írni. Aztán már tanárokat alkalmaztunk, jelenleg pedig csak a fenntartást finanszírozzuk, illetve igyekszünk oda irányítani a támogatásokat a világ minden tájáról. Dr.Das: Tulajdonképpen már két középiskola működik, Kelet-Lon- donban is beindultak a foglalkozások. Az intézmény struktúráját mi találtuk ki, fontos, hogy a hagyományos tantárgyak mellett az ázsiai országok kultúrájával, tradícióival, történelmével is megismerkedjenek a diákok. És nem utolsósorban megtanulnak zenélni. A zenéléssel jobban boldogul ma egy ázsiai srác Londonban? Dr.Das: Nem lesz minden végzősből profi zenész, de megtanulnak közösségben dolgozni. Sokan a számítógépes szakmában helyezkednek el, mert a zenei programozás elsajátítása közben szinte észrevétlenül megtanulják kezelni a gépet. Az apró sikerek motiválják őket, önbizalmat adnak nekik. Néhányan nálunk kaptak kedvet az egyetemhez. Pandit G.: Mindenesetre kezdenek magukkal valamit, nem az utcán csavarognak. Kisebb a veszélye annak, hogy bűnözőkként végzik. Sok közöttük a hátrányos helyzetű, szegény családból származó gyerek, akik a többségi társadalomtól esélyt sem kapnak, vagy ha igen, értésükre adják, hogy másodrendű állampolgárok. A mi iskolánkban a sajátjaik között lehetnek, ázsiai származású tanárok felügyelete alatt. Reméljük, segíteni tudunk nekik talpra állni. Június 20. és 28. között trencsénteplici Art Film: Cserhalmi György is megkapja a színészi küldetés díját A magyar filmet a Hulckle képviseli TALLÓSI BÉLA Trencsénteplic. A hagyományokhoz híven ismét június utolsó hetében, 20. és 28. között rendezik meg az Art Film filmfesztivált, amelynek immár tizenegyedik alkalommal csendül fel a nyitószignálja. A szemlének a tizedik évfolyama után megváltozott az arculata: új főcíme van, melyet a katalán szobrász és festőművész, Joan Miró ihletett. A koncepciója, küldetése azonban a régi: ez évben is a minőséget prezentálja. Versenyprogramjának fő szekciójába, az Art Fictíonbe is olyan produkciókat - nagyjátékfilmeket és a fikciós dokumentumfilmeket - válogattak be, melyek újszerű vizualitás elérésére tesznek kísérletet. A hagyományos másik két versenyszekcióban, a Tényekben rövidjátékfilmeket, a dokumentum- és la'sérleti filmeket, Az úton szekcióban pedig főiskolások különböző műfajú munkáit vetítik. A versenyen kívüli szekciók is számtalan érdekességet és újdonságot kínálnak. Elsősorban az Art Film Fest kategória számíthat nagy érdeklődésre. E reprezentatív programba a világ filmes szemléin díjazott mozgóképek közül soroltak be néhányat: köztük talán a nyitófüm lesz a legvonzóbb, Roman Polanski Oscar- díjas Zongoristája. Ritkán jut el hozzánk mutatóba valami a svájci filmtermésből, Trencsénteplicben az utóbbi évek legjobb svájci produkcióiból is bemutatnak egy csokor- ravalót. A legjobb kortárs örmény rendező, Don Askarian rendezői profüját vázolják fel örmény, német és holland támogatással készült filmjeinek prezentálásával. Lesz brit filmnap, valamint az idén - az előző évektől eltérően - a szlovák játékfilm is nagy teret kap a trencsénteplici szemlén. A szekciócím - Szlovák idény - is utal arra, hogy a tavalyi esztendő kedvezett a szlovák játékfilmnek: az Art Fűm programján tíz szerepel. Ahogy a cannes-i filmes mustra, az Art Fűm is megemlékezik Federico Fellini halálának tizedik évfordulójáról a Zenekari próba szekcióval. Ebben levetítik A hold hangjai című Fellini-opust is, amelynek ez lesz szlovákiai premieije. Peter Hledík fesztiváligazgató szavai szerint az Art Fűm az új Európa filmes eseményeinek tartós része kíván lenni. Ezt hangsúlyozza a Legközelebb a határainkhoz szekció is, amelyet azoknak az országoknak a filmkínálatából állítottak össze, amelyek Szlovákiával együtt csatlakoznak az Európai Unióhoz. A magyar filmet ebben a szekcióban Pálfi György sok fesztivált sikeresen megjárt Hukkle című mozgóképe képviseli. Az Actor’s Mission Award, vagyis a színészi küldetés díját is a környező országok színészei kapják az idei trencsénteplici szemlén. Jiíina Boh- dalová cseh színésznő, Jerzy Stuhr lengyel színész, valamint Cserhalmi György neve kerül fel márványtáblán a Dicsőség hídjára. (E hídon már van magyar név: 1998-ban Törőcsik Mari márványtábláját helyezték el itt.) E kitüntetéssel olyan színészeket jutalmaznak Trencsénteplicben, akik jelentős mértékben befolyásolták a világ film- művészetének fejlődését. Életkép Pálfi György több nemzetközi díjjal kitüntetett Hukkle című filmjéből (Képarchívum)
