Új Szó, 2003. május (56. évfolyam, 100-124. szám)

2003-05-29 / 122. szám, csütörtök

Régió ÚJ SZÓ 2003. MÁJUS 29. Ökobusz Pozsonyban. A NORDIogistic cég tegnap európai körútja során a fővárosban is bemutatta gázüzemű, környezetbarát új járművét. (TASR-felvétel) A falut szolgáló létesítményt osztrák és holland alapítványi támogatással alakították ki Közösségi ház Gesztetén Általános érvényű rendelet a nemdohányzók védelmére Kávéházi, éttermi No smoking! Szepsiben Lángokban a díszletek Pozsony. Tűz ütött ki tegnap­előtt a Szlovák Nemzeti Szín­ház egyik raktárában, ahol a régi, használaton kívüli dísz­leteket tárolják. A tűzoltóknak viszonylag hamar sikerült megfékezniük a lángokat, sze­mélyi sérülés nem történt. A keletkezett anyagi kár mérté­két még nem mérték fel. A színház vezetői az ügyben is­meretlen tettes ellen feljelen­tést tettek. (TASR) Turócszentmártoni magamutogató Turócszentmárton. Egy magamutogató férfit vett őri­zetbe tegnap a rendőrség a város egyik lakótelepén. A 27 éves helyi lakos az egyik panelház bejáratában „tárul­kozott fel” a járókelők előtt. A férfi ellen eljárás indul, s akár két év börtönbüntetésre is ítélhetik. (TASR) Elnapolt ügy Besztercebányán Besztercbánya. A Beszterce­bányai Kerületi Bíróság au­gusztusra napolta el annak a 42 éves Ján M.-nek az ügyét, akit egy német állampolgársá­gú biszexuális férfi meggyil­kolásával vádolnak. Ján M. Németországban dolgozott, amikor megismerkedett a 22 éves Lars B.-vel, akit hazakí­sért. A fiatal férfit később szü­lei holtan találták meg a la­kásban. Ján M. ellen vallott az áldozat barátnője, de ő csak otthon, fényképen ismerte fel a tettest, ezért a lánynak Szlo­vákiába is el kell jönnie szem­besítésre. (TASR) Ellopták a pékek kerékpárjait Szentmária. A község már régebben ismert pékségéről, ám annak az ismeretlen tol­vajnak nem péksüteményre fájt a foga, aki minap ellopta a pékségben éjszakai műsza­kon dolgozók kerékpárjait, összesen mintegy 14 ezer ko­rona kárt okozva azok tulaj­donosainak. (hgy) Még vonzóbb Pozsonyt akarnak Pozsony. A fővárosi önkor­mányzat és Pozsony megye magántőke bevonásával már az idei idegenforgalmi idényben szeretné elkezdeni a Vonzó Pozsony nevű terve­zet megvalósítását. A gya­korlatban ez egyebek mellett azt jelenti, hogy az eddiginél több és jobb turisztikai infor­mációs táblát helyeznek el vá­rosszerte, s bővítik a pozsonyi információs iroda szolgáltatá­sait is. (SITA) Nyílt napok a rendőrségen Dunaszerdahely/Galánta. A jövő héten szerdán 14 és 17 óra közt a dunaszerdahelyi és galántai járási rendőrpa­rancsnokságon újra nyílt na­pot tartanak - tájékoztatta la­punkat Martin Korch nagy- szombati kerületi rendőrségi szóvivő, (ú) Kocsmai késelés Kassán Kassa. Az egyik helyi kocsmá­ban veszekedés közben késsel háromszor megszúrt egy 27 éves poprádi férfit egy fiatal­ember. A feldühödött támadó háromszor döfte a pengét a másikba, akin azonban szeren­csére csak kisebb, két héten be­lül gyógyuló sebeket ejtett. A tettest őrizetbe vették, s eljárást indítottak ellene. (TASR) Javarészt osztrák és holland alapítványi támogatásból vá­sárolt, színvonalasan felsze­relt közösségi házzal gyarapo­dott Gesztete lakossága. SZÁSZI ZOLTÁN A 880 lakosú, több mint felerészben romák lakta, nagy munkanélküli­séggel küszködő gömöri községben, ahol sok a szociálisan nehéz helyzet­ben lévő család, egyértelműen pozi­tívan fogadták a közösségi ház kiala­kításának ödetét. Az intézményt a Méta Polgári Társulás működteti, amely 2001-ben alakult, s legfőbb feladata a szociálisan hátrányosabb helyzetű rétegek társadalmi feleme­lése és támogatása. A közösségi ház keddi, igazi européer megnyitóján a szónokok és az ünnepi műsorban Nemzetközi városfejlesztési és - rendezési konferenciát tartottak a közelmúltban Párkányban a toron­tói Urbanisztikai Intézet és a helyi önkormányzat szervezésében. Ha itt most pár mondatba kell sűrí­teni, mi volt a rendezvény lényege, egy olyan közhelyet - mellesleg alapigazságot - kell elmondani, amit a konferencia lengyel, cseh, szlovákiai és magyarországi részt­vevői eddig is tudtak: mindig ki kell kérni a lakosság véleményét. Azt azonban már a torontói szak­emberektől tanulták meg, hogy miképpen kell megkérdezni az em­bereket. S azt is, hogy aztán újra meg kell kérdezni őket, majd újra és újra... Ha már egyszer várost, la­kókörnyezetet terveznek nekik - évtizedekre. Macerás és fárasztó, de ezt nem szabad elhagyni, mert az kedvezőtlen következmények­kel járhat. A PESTERZSÉBETI PÉLDA Az utóbbi megállapítás már Szabó Andrástól, Pesterzsébet városfej­lesztési menedzserétől származik, aki közölte: jelenleg ott tartanak, hogy Pesterzsébeten semmi sem épülhet és valósulhat meg a lakos­ság bevonása nélkül. Sőt, a több­lépcsős folyamat végeredménye­ként azt is elérték, hogy az önkor­mányzati üléseken a lakosság nem puszta díszletként van jelen. A vá­rosvezetés ugyanis komolyan vette javaslataikat, ötleteiket a rendezési és fejlesztési terv kialakításakor, s az adott körzetek, településen belü­li mikroterületek igényeit, elvárása­it, infrastrukturális szintjét is figye­lembe véve fokról fokra közelítette egymáshoz a polgárok és az önkor­mányzat elképzeléseit. A demokrá­cia alapvető ismérveit érvényesítet­fellépő gyerekek szlovák, magyar, német és roma nyelven szóltak az egybegyűltekhez. A közösségi ház kialakulásnak története még 1996- ba nyúlik vissza. Akkoriban a gesz- tetei romák közül többen a kilátásta­lannak tűnő helyzet miatt Ausztriá­ba mentek, hogy alkalmi munkából és koldulásból teremtsenek elő némi pénzt az otthon maradottaknak. Grazban kötöttek ki, ahol eleinte el­lenszenvvel, később már megértés­sel fogadták őket, majd segítő kezet is nyújtottak nekik. Az őket befoga­dó Wolfgang Puchert atya többször összetűzésbe került miattuk a grazi városvezetéssel és a tartományi ön- kormányzattal. Az atya elmondta, sok munkájába és meggyőzésbe ke­rült, míg megérttette a graziakkal, hogy nem a szegénységet akarja im­portálni, hanem segíteni szeretne. A ték a gyakorlatban: a folyamatos párbeszédet, az állandó kapcsolat- tartást, a stratégiai tervezés köz- megegyezés alapján kialakult fon­tossági sorrendjét, s nem utolsó sorban a folyamatos ellenőrzést, a számonkérhetőséget is. A városfej­lesztési terv megalkotásakor a civil szervezetek és a fiatalok vélemé­nyét is kikérték, és a projektumba az összes használható ötletet beépí­tették, hiszen a mai húsz, harminc­évesek azok, akik ezt igazán meg tudják valósítani, ki tudják teljesíte­ni. E célból még virtuális önkor­mányzatot is működtetnek; ez egy­fajta szellemi fórum, amely minden pesterzsébetinek teret biztosít a sa­ját lakhelyét érintő kérdések kifej­tésére. Lakossági fórumok, közvé­lemény-kutatások, kérdőívek segít­ségével érték el azt, hogy egy öt pontban megfogalmazható lakos­sági „vezérfonal” döntötte el a stra­tégiai terv irányát, amelyben a fon­tossági sorrend az emberek elvárá­sait tükrözve többször is módosult: 1. polgárbarát városi hivatal, 2. vá­rosfejlesztés, 3. gazdasági szféra, 4. oktatás-kultúra, 5. szociális ellátás. „Persze, számos olyan fórum, vita­est volt, amelyen a lakók rögtön a saját panaszaikkal hozakodtak elő, de amellett, hogy ezeket a polgár- mester, az ületékes szakosztályok, a rendőrség stb. bevonásával miha­marabb orvosoltuk, sikerült megér­tetnünk azt is, hogy ha városfejlesz­tési tervről van szó, akkor próbálja­nak meg elvonatkoztatni és távla­tokban, másokra is gondolva ötle­teket adni. Miután látták, hogy ér­tékeljük a véleményüket, egyre na­gyobb kedvvel kapcsolódtak be a munkába. Például ők a közbizton­ság javítását tartották a legége­tőbbnek, ezért elsőként ezzel fog­lalkoztunk. Vagy a másik példa: polgárbarát városi hivatal. Elcsé­pelt, sok esetben lejáratott foga­házat felavató Werner Miedl tarto­mányi képviselő, korábbi grazi rend­őrtiszt eleinte a gesztetei romák tá­mogatásának ellenlábasaként, ám később felkarolásuk egyik leghatá­rozottabb képviselőjeként lépett fel. Ő és társai hathatós segítségének végeredménye a most felavatott kö­zösségi ház, amely nemcsak a romá­kat, hanem a falu egész lakosságát szolgálja majd. Az épületben három számítógép és Internet-hozzáférés biztosított, a helyiségekben pedig ki­sebb társadalmi és kulturális ren­dezvények rendezésére, gyakorlati és elméleti oktatásra is van mód. Az alagsorában konditermet alakítot­tak ki, ahová már odaszokott a falu ifjúsága. Csank Terézia, a Méta Pol­gári Társulás elnöke szerint Gesztete a közösségi ház megnyitásával meg­tette az első lépéseket Európa felé. lom. Ma a pesterzsébeti önkor­mányzati hivatalban legfeljebb húsz perc alatt minden helyi lakos elintézheti az ügyes-bajos dolgait. Azért is, mert a lakosok javaslatai alapján átszerveztük a szakosztá­lyokat, korszerűbbé, gyorsabbá, ru­galmasabbá tettük az ügyfélfoga­dást. Az alkalmazottak is tudják, hogy szolgáltatást nyújtanak, s nem ücsöröghetnek órákig tétle­nül” - meséli Szabó András. Ám Pesterzsébeten sem ment mindez simán. 1995-től napjainkig tartott, amíg a torontói Urbaniszti­kai Intézet tanácsait követve sike­rült megváltoztatni a hozzáállást és a gondolkodásmódot, amíg a gya­korlatban is működni kezdtek a de­mokráciát napi életté tevő eljárá­A fejlesztési terv majd­nem megbukott, mert a pártok összevesztek. sok. „A városfejlesztési terv például egyszer majdnem azon bukott meg, hogy az önkormányzat két legerő­sebb pártja összeveszett egymással. Aztán lecsillapodtak a kedélyek, és konszenzussal sikerült jóváhagyat­ni a már a lakosokkal is egyeztetett dokumentumot” - mondja a mene­dzser. A stratégiai tervet még végle­ges formájában is újra eljuttatták minden háztartásba, kérve, hogy azt a lakosok ismételten vélemé­nyezzék. „S mivel az emberek a ma­gukénak érzik a tervet, azt is tud­ják, hogy a mindenkori költségve­tést is ennek kell alárendelni" - hangsúlyozta a szakember. A párkányi konferencián mindenki­től lehetett tanulni. Például a len­gyel résztvevők olyan részelemeket is beépítettek a nemzetközi prog­ramba, amelyek a többiek figyel­mét elkerülték. Azt is megbeszélték JUHÁSZ KATALIN Szepsi. Általános érvényű rendele­tet hozott a városi képviselő-testület a nemdohányzók védelmére. Ennek értelmében június 1-jétől tilos a do­hányzás az éttermekben, kávéhá­zakban, illetve minden vendéglátói­pari egységben ki kell alakítani egy elkülönített helyiséget a dohányo­sok részére. A nyilvános helyeken, főleg a fiatalok által látogatott épü­letekben szintén tilos a dohányzás. A rendelet a 67/1997. számú tör­vényből indul ki, azt alakítja a helyi viszonyokhoz. Zacharias István pol­gármester elmondta, több városban csupán a törvény van érvényben, JUHÁSZ KATALIN Kassa. A négy évtizedes szellemi elnyomást és a kommunista re­zsim gaztetteit hivatott boncolgat­ni az a kétnapos konferencia, amely ma délután kezdődik Kas­sán. A Szlovák Tudományos Aka­démia és a megyei önkormányzat szervezésében megvalósuló ren­dezvény témái rendkívül szerte­ágazóak. Szó lesz többek közt az erőszak fogalmáról és folytonos je­lenlétéről a társadalomban, az 1948 utáni időszak politikai túlka­pásairól, világnézeti kérdésekről, valamint a szövetkezetesítés lélek­tani hatásairól. Az etnikumok és nemzeti kisebbségek külön teret kapnak, Milan Olejník és Sona Gabzdilová, a Szlovák Tudomá­nyos Akadémia Társadalomtudo­mányi Intézetének munkatársai számolnak be e témában végzett kutatásaik eredményeiről. Érdekesnek ígérkezik az a holnapi előadás, amely a kommunista párt­a lakosokkal, miként szeretnék el­érni a hosszú távú városfejlesztési terv megvalósítását. A konferencia zlíni résztvevői például nem egy év­tizedes tervre, csak egy konkrét be­ruházásra összpontosítottak. A PÁRKÁNYI ELKÉPZELÉSEK Az államfők és kormányok által jó­váhagyott városfejlesztési program a jövő év végével fejeződik be, ami­kor „betű” szerint is az EU tagjai le­szünk. Attól a pillanattól kezdve már önállóan kell dolgozni, saját pénzből. Ján Oravec, Párkány pol­gármestere nemcsak házigazda­ként, előadóként is részt vett a konferencián. Lapunknak elmond­ta, Párkánynak is elkészült a 2020- ig szóló hosszú távú fejlesztési ter­ve, amelyet szintén a torontóiak segítségével dolgoztak ki. Bár a tervet már az önkormányzat is jó­váhagyta, a részletek megvalósítá­sában számos akadály merült fel. Ilyen például a dunai korzó kiépí­tésének kérdése. A megkérdezett lakosok többsége mihamarabb sze­retné a sétálóutcát, s ezzel függ össze az is, hogy a gépkocsi- és au­tóbuszforgalmat a városközpont­ból kiiktassák. Az egész terv három zónában valósulna meg: az első lé­nyegében a Fő utca területe, a má­sodik rész a polgármesteri hivatal­tól a kikötőig húzódó terület, amely az árvízvédelmi falat is ma­gában foglalja. A harmadik elemet az árvízvédelmi fal és a Duna közti rész jelenti. Az önkormányzaton belül megfogalmazódtak olyan vé­lemények is, hogy a Duna-parti résszel kellene kezdeni, viszont Ján Oravec szerint ez egyelőre a legbonyolultabb megoldás, ugyan­is az a terület állami cég, a Dunai Vízgazdálkodási Vállalat tulajdo­na, s mielőtt építkezni kezdené­nek, számos, egyelőre tisztázatlan nem hoztak külön rendeletet, mivel ez nem kötelező. A helyi adottságo­kat azonban nem árt figyelembe venni, ezért Szepsiben szükség volt a pontosításokra, kiegészítésekre. „Az illemtudó, másokra odafigyelő ember külön tiltás nélkül sem gyújt rá bizonyos helyeken, azaz automa­tikusan tartja magát ezekhez a sza­bályokhoz. A rendelet betartása várhatóan főleg a figyelmetlenebb polgárok számára okoz majd gon­dot” -állítja a polgármester. A ren­delkezések megszegése komoly pénzbírsággal jár: magánszemélye­ket ötszáz, jogi személyeket akár százezer koronára is büntethet a hatóság. nak a magyar tanítási nyelvű isko­lák pedagógusaira gyakorolt nyo­mását elemzi. Kiderül továbbá, hogy a párt valóságos hajtóvadá­szatot tartott a szerzetesrendek ke­let-szlovákiai tagjai ellen, minden lehetséges eszközzel akadályozva a lőcsei zarándokutak szervezését. A titokban terjesztett, kézről kézre csempészett szamizdatok 'kérdése is külön teret kap a konferencián - az 1969-től többé-kevésbé rend­szeresen megjelenő kiadványokat Ján Simulcík elemzi. A konferencia a Fő utcai régi vár- megyeháza épületében zajlik majd, és Rudolf Bauer megyeelnök nyitja meg. Szerinte az ilyen ren­dezvények azért fontosak, mert az ország lakosságának fele mindmá­ig cipeli a szocializmus idejéből örökölt terheket, lelkűkben mély nyomokat hagyott az előző rend­szer, és számos kérdésre ma is ke­resik a választ. A konferencia elő­adásai és hozzászólásai idén könyv alakban is megjelennek. tulajdonjogi és legiszlatív problé­mát volna szükséges megoldani. Az sem garantált, hogy a város meg tudja őket győzni a terv kivite­lezéséről. Arról már nem is beszél­ve, hogy Párkány elvárná: anyagi­lag támogassák az építkezést. Ezért is valószínűbb, hogy az emlí­tett két zónát illetően indul be ha­marabb a városrendezési terv meg­valósítása. A polgármester azt sem rejtette véka alá, hogy a terv meg­vitatásakor hiúsági szempontok is ütköztek, magyarán: voltak olyan megnyilatkozások is, amelyek dac­ból, személyes érdekből támadták a fejlesztési tervet. Ám Oravec le­szögezte, ezen sikerült túljutniuk, és rajta nem múlik, hogy minél több lakossági fórumon vitassák meg akár a korzó ügyét is. Pozitív, építő jellegű, ugyanakkor számon- kérő kritikát vár a lakosság részé­ről is minden fontos témában. Az előzetes felmérésekkor például az iskolásokkal, gimnazistákkal is be­szélgettek Párkány távlati elképze­léseiről. „Nem tartható fenn olyan egészségtelen állapot, hogy a la­kosság és a városvezetés elbeszél egymás mellett. A huszonkettes csapdája az, amikor azért nem jön el valaki a lakossági fórumra, mert úgysem hallgatják meg, s viszont: azért nem tartunk fórumot, mert úgysem jönnek el. Ez érvényes az, önkormányzati ülésekre is. Kivétel nélkül mindenkinek tudatosítania kell, hogy a személyes és pártérde­kek a város érdekeihez képest má- sodrangúak. Ez a konferencia sok olyan pozitív eredményt hozott, amelyekből okulva Párkány is mie­lőbb profitálhat majd” - véli a vá­ros polgármestere. A párkányi vá­rosfejlesztési tervet minden lakos­hoz, szervezethez, polgári társu­láshoz eljuttatják és véleményezte­tik, további javaslatokat, ötleteket gyűjtenek be. NAPIRENDEN Konferencia a várostervezésről külföldi tapasztalatok alapján BUCHLOVICS PÉTER Előadások a szlovákiai magyarság üldöztetéséről is Kassai konferencia a kommunizmusról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents