Új Szó, 2003. május (56. évfolyam, 100-124. szám)

2003-05-28 / 121. szám, szerda

11 ÚJ SZÓ 2003. MÁJUS 28. TÉMA: AZ EGÉSZSÉGÜGYI REFORM Június elsejével életbe lép az egészségügyi ellátásról szóló, sokat vitatott és bírált törvény módosítása Vasárnaptól fizetünk az orvosnál (Illusztrációs felvétel) Alig egy hét múlva újabb ki­adással kell számolniuk azok­nak, akik igénybe szeretnék venni a régóta pénzhiányban szenvedő egészségügy szol­gáltatásait: június elsejétől fi­zetni kell a kórházi ápolásért, az orvosi kivizsgálásért, a be­tegszállításért. ÖSSZEÁLLÍTÁS Ekkor lép ugyanis életbe az egész­ségügyi ellátásról szóló törvény, mely meghatározza, milyen díjakat kell fizetni az egyes, nem közvetle­nül a gyógyítással összefüggő egész­ségügyi szolgáltatásokért. A jogszabály értelmét Rudolf Zajac miniszter szerint nem a meghatáro­zott díjakból befolyó összeg jelenti, a fő cél a pazarlás megállítása. Éven­te milliárdokat dobunk ki olyan gyógyszerekért, melyeket ugyan ki­váltottak, de nem szedtek be, túlsá­gosan magas a kórházban kezelt pá­ciensek száma is - állítja a miniszter. A fő cél tehát a megtakarítás, június elsejétől tehát senki se lepődjön meg, ha a kivizsgálás befejeztével az orvos, esetleg a nővér kéri majd a törvényben meghatározott 20 koro­nát. A legtöbb helyen készpénzben kell majd fizetni a kezelés után, egyes kórházak azonban lehetővé teszik majd azt is, hogy a hospitali- záció befejeztével, pénzesutal­vánnyal vagy banki átutalással fizes­sük be a kórházi kezelésért járó napi 50 koronát. A komáromi Medicina magán­egészségügyi központban is kész­pénzben kérik majd az egészségügyi ellátással összefüggő szolgáltatáso­kért a 20 koronás illetéket - tájékoz­tatta lapunkat Pásztor László, a Me­dicina igazgatója. „Először úgy gon­doltuk, hogy a recepción kérjük a pénz, de ebben az esetben gondot jelentett volna a térítésmentesség megállapítása. Emellett hosszú so­rok kialakulásával is számolhattunk volna - mondta az igazgató. - Ezért úgy határoztunk, hogy a vizsgálat befejeztével, miután az orvos meg­állapította, hogy az adott beteg kivé­telt élvez-e vagy sem a fizetés alól, a nővéreknél kell befizetni a 20 koro­nát.” Pásztor László elmondta azt is, hogy a lehető legrövidebb időn belül regisztrációs kasszákkal szerelik fel valamennyi rendelőjüket, amely egyszeri többletköltséget jelent ugyan intézményük részére, de a jövőre nézve rendkívül megkönnyíti a nyüvántartást. Ezzel elejét veszik annak is, hogy havonta több ezer ok­mányt kelljen tárolniuk. „A körzeti és szakorvosoknak nem szabad problémát okoznia a törvény által előírt 20 koronás illeték besze­dése” -jelentette ki az igazgató, aki egyben a Magánorvosok Társulásá­nak (ASL) elnöke is. - Gondot csak az ugyanazon okból megismételt or­vosi ellenőrzés meghatározása okozhat, melyért a törvény szerint nem fizet a beteg.” Példaként emlí­tette az influenzát: az első kezelé­sért ki kell fizetni a 20 koronát, a be­tegséggel összefüggő ellenőrzések azonban már ingyenesek. Ugyan­csak díjmentesen látogathatják az orvost az olyan, krónikus betegség­ben szenvedők, amely rendszeres orvosi felügyeletet kíván. „Tipikus példa erre a cukorbetegek esete, akiknek rendszeresen orvosi el­lenőrzésre kell járniuk. A jogszabály pontosan meghatározza azokat az eseteket, amikor nem kell illetéket fizetni - mondta Pásztor. - Ha pél­dául derékfájás miatt tíz injekcióból álló kúrát rendel el az orvos, az in­jekciók beadása továbbra is ingye­nes lesz. Azonban, ha a cukorbeteg influenza miatt keresi fel a körzeti orvost, akkor természetesen ki kell fizetnie a 20 koronát.” Fizetni kell majd a szakorvosoknál is, akikhez a körzeti orvos kivizsgálásra küldi a beteget: külön-külön 20 koronába kerül például, a röntgen, az ultra­hangos vagy más szakorvosi kivizs­gálás. „Tekintettel az alacsony összegre, nem hiszem, hogy gondot fog jelenteni beszedése” - véli Pász­tor. Nagyobb gondot jelent az orvo­soknak, hogy a jogszabály előírja a havonta elvégezhető orvosi kezelé­sek mennyiségét, a megszabotton felül elvégzett kezelésért a biztosító nem köteles fizetni. Havi korlátozás vonatkozik majd a gyógyszerfelírás­ra is. „Az orvosok nemcsak azt koc­káztatják, hogy a korlátozás túllépé­se után ingyen dolgoznak, hanem fennáll a veszélye annak is, hogy ne­kik kell kifizetniük a meghatározott mennyiségen túl felírt gyógyszere­ket is” - állítja az ASL elnöke. Az orvosok tartanak a jogszabály azon rendelkezésétől is, mely le­hetővé teszi, hogy egy orvosi körzet­ben több orvos is rendelőt nyithas­son. „A törvény kétféle kategóriába sorolja ezzel az orvosokat: azok, akik június 1 előtt kaptak működési engedélyt, továbbra is kötelesek fo­gadni az adott körzetben bejelentett lakhellyel rendelkező-ket, a június elseje után rendelőt nyitókat azon­ban erre már nem kötelezi a jogsza­bály. Nincs még egy ország, ahol ennyire liberális lenne a szabályozás - állítja Pásztor. - Magánrendelőt ugyan korlátozás nélkül lehet nyitni több országban is, de számukra az egészségbiztosítók nem térítik a ke­zelések költségeit, betegeiknek köz­vetlenül kell fizetniük.” (vkm, 1-p) A befizetendő összeg nem számít jelentős bevételnek az egészségügyi intézmények éves költségvetése szempontjából A készpénztől a kuponokig ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A kórházak és a nagyobb ren­delőintézetek saját belátásuk sze­rint szervezhetik meg az egészség- ügyi ellátásról szóló törvényben meghatározott díjak beszedését. A nagyobb intézmények általában megpróbálják egyszerűsíteni mun­kájukat központi pénztárak létesí­tésével vagy kupon-rendszer beve­zetésével. Az intézmények vezetői szerint a hospitalizált betegek után járó napi 50 korona, illetve az or­vosi kivizsgálás után fizetendő 20 korona nem számít majd jelentős bevételnek az intézmény éves költ­ségvetése szempontjából. Egyes in­tézményekben arra számítanak, hogy a kötelező díjfizetés nem lesz hosszú életű, ezért nem is vezetnek be komolyabb intézkedéseket a dí­jak beszedését illetően. A pozsonyi Dérer Kórházban a fekvőbeteg-el­látásban részesülők választhatnak majd: előre, a kezelés befejeztével a kórházban vagy a kezelés után 10 napon belül fizetik ki az 50 koro­nás napidíjat. „A tervezett keze­lést, például az epekövek eltávolí­tását javasló szakorvos közli a be­teggel, hogy a beavatkozás lapa- roszkópiás módszerrel történik majd, ezért az 3 napot vesz igény­be, tehát 150 koronába kerül - írta le a folyamatot Stefánia Móricová, a kórház igazgatóhelyettese. - A beteg eldöntheti, mikor és milyen módon akarja kifizetni az össze­get.” A kórházhoz tartozó ren­delőintézetben a kuponos rendszer bevezetését tervezik. „A 20 koro­nás kuponok, melyek megvásárol­hatók a központi pénztárban, év végéig lesznek érvényesek, tehát egyszerre többet is lehet belőle vá­sárolni - tájékoztatta lapunkat az igazgatónő. - Emellett megmarad az a lehetőség is, hogy az orvosi ke­zelés után közvetlenül az orvosnak fizeti ki a beteg a 20 koronát.” A dunaszerdahelyi kórházban nem készülnek különleges intézkedé­sekkel. A kórházi kezelésért annak befejeztével helyben, vagy tíz na­pon belül fizethetnek a páciensek. „Az egészségügyi dolgozók az am­buláns kezelés során sem kénysze­rülnek pénzbeszedésre, a betegek egy központi pénztárban fizethetik ki a törvényben meghatározott összeget. Kivétel a készültség, ahol helyben kell majd beszedniük a 20 koronát” - magyarázta Anna Na- gyová igazgatónő. A galántai Szent Lukács Kórházban sem kell készpénzzel dolgozniuk az orvosoknak, mentősöknek - tudtuk meg Peter Béres igazgató- helyettestől. A kórházban központi pénztárat alakítottak ki, a betegek az itt vásárolt kupont adják majd át a kezelőorvosnak. A kuponon sze­repel a dátum és az rendelő, ame­lyet a beteg meg akar látogatni. Ha aznap nem sikerül bejutnia az or­voshoz, a kupon a további napokra .is érvényes marad, ha pedig később sem megy el az orvoshoz, árát visszakérheti. Hasonlóképpen a központi pénztárban kell fizetni a mentőautóval történő szállításért. A hospitalizált betegnek a kezelés befejezte után, legkésőbb 10 napon belül kell fizetnie. A fizetési kötele­zettség alól felmentetteknek a kór­házba érkezéskor igazolniuk kell a mentességüket. Ha a megfelelő iga­zolásokat időben nem tudják felmu­tatni, fizetniük kell, de később, ha igazolják státusukat, visszaigényel­hetik a kifizetett összeget. Az igaz­gatóhelyettes nem tudott konkrét választ adni arra a kérdésre, hogyan járnak el abban az esetben, ha a pá­ciens a kórházi kezelés közben meg­hal, ezt ugyanis a törvény szabá­lyozza. Peter Béres úgy véli, ebben az esetben a hozzátartozóknak kel­lene fizetniük a kezelés díját, a pon­tos szabályozást azonban a minisz­tériumtól várja. A Bodrogköz egészségügyi ellátá­sát biztosító királyhelmeci kórház vezetősége az intézmény feltételei­hez igazította az egészségügyi ellá­tásról szóló törvény végrehajtását szabályozó módszertani anyagát. Tomásik Évától, az intézmény köz­gazdászától megtudtuk, egyelőre nem lesz központi fogadóirodájuk, az 50 koronás illetéket az osztályo­kon szolgálatot teljesítő orvosok il­letve nővérek szedik majd be. Idővel kialakítanak egy irodát, ahol a felvétellel kapcsolatos min­den tevékenység zajlik majd - így a fizetés is a betegek itt kaphatnak információt arról is, kik mentesül­nek a díjfizetés alól. (lpj, gl, hgy) A biztosító a kilométerek alapján a beteg által fizetendő költséget levonja a betegszállításra fizetett támogatásból A mentősök szerint átgondolatlan lépés ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Párkány/Pozsony/Dunaszerda- hely. „A miniszter úrnak elvben iga­za van, de a gyakorlati kivitelezés át­gondolatlan, elkapkodott, látszik, hogy azok, akik ezt kidolgozták még soha nem voltak terepen, fogalmuk sincs az egészségügyi szállítás, a mentőszolgálat mindennapjairól” - mondta lapunknak Ladislav Ma- tuska, a párkányi rendelőintézet igazgatója. Mivel a városnak nincs saját kórháza, a pácienseket szinte naponta kell Érsekújvárba, Komá­romba, Zselízre szállítani kivizsgá­lásra, gyógykezelésre, s a helyi ren­delőintézetbe is rendszeresen hoz­nak be embereket. „Komoly hátrá­nya a rendszernek az, hogy a páci­ensek eltérő díjat fizetnek a szállítá­sért. Mi két gyakorlati példát dol­goztunk ki az új rendszerre, mind­kettő alapján bennünket ér veszte­ség, melyet senki sem fizet meg. Rá­adásul bizonyítható, hogy az fizet majd a legtöbbet a mentőért, akinek az egészségi állapota a leginkább in­dokolja a kórházi ellátást és a szállí­tást. Csak a rokkantak, a tartós egészségkárosultak és a szociálisan hátrányos helyzetűek képeznek ki­vételt. A sofőrnek ugyanakkor min­den páciensre külön le kell bontania és el kell számolnia a megtett utat. Könnyen előfordulhat, hogy az or­vos hiába írja ki egy adott páciens esetében a mentős szállítást, vissza kell azt utasítanom, mert az adott beteg biztosítója a meghatározott havi limit feletti utakat nem téríti meg” - mondja a párkányi ren­delőintézet igazgatója. A Párkány környékiek a mentősöknek fizetik majd a szállítás költségeit, nekik kell majd bemutatni a kedvezményre il­letve a fizetés alóli felmentésre jogo­sító igazolásokat is. Hasonló lesz a gyakorlat Pozsonyban is, a mentő­sök már vállalták a pénz kezelésével járó anyagi felelősséget. „Várható, hogy mivel a sofőrök szedik majd be a szállításért kiszabott díjat, je­lentősen hosszabbodik majd a szállí­tás ideje” - mondta lapunknak Ján Kovalcík, a mentőszolgálat igazgató­ja. Dunaszerdahelyen a betegszállí­tásért előre fizetnek majd a betegek a kórház központi pénztárában. „A betegszállításért felelős sofőr a beteg kezelése után, a hazaszállítás előtt kiszámolja a költségeket, melyet a beteg helyben köteles kifizetni - tájé­koztatta lapunkat Anna Nagyová igazgatónő. - A kórházba szállított beteg természetesen a megérkezése után fizet.” A legtöbb fejtörést Ki- rályhelmecen is a szállítás jelenti. A mentőautók vezetőinek iskolázáson magyarázzák el, hogyan kell kiszá­molni a fizetendő összegeket, és mi­ként kell vezetni a könyvelést. Mos­tantól ugyanis vezetniük kell azt is, hány beteget szállítottak, ki hol szállt be és ki, mennyi volt az útikölt­ségből ráeső rész, és fizetett-e egyál­talán. Ez utóbbi eset csak a kórház­nak „kellemetlen”, mert a biztosító a kilométerek alapján a beteg által fize­tendő költséget levonja a betegszállí­tásra fizetett támogatásból, tehát ha a mentőautó vezetője nem „hajtja be” a pénzt, az hiányzik majd a kórház kasszájából, (buch, 1-p, hgy) Ml MENNYI? Az egészségügyi ellátásról szóló törvényben szereplő szolgálta­tások díjai: ♦ kórházi ellátás - 50 Sk/nap - a díjat csak a kezelés első 21 napjá­ra kell fizetni, a 22. naptól nem kell fizetni a kezelésért; kivételt ké­pez az elfekvőben lévő betegek kezelése, ők a kezelés hosszától füg­getlenül fizetik a napi 50 koronát ♦ látogatás a körzeti orvosnál - 20 korona ♦ látogatás szakorvosnál és a fogorvosnál - 20 korona ♦ recept kiváltásáért fizetendő díj - 20 korona ♦ betegszállítás - 2 korona/km - több beteg egyidejű szállítása ese­tén a költség arányosan megoszlik; 1 koronát fizetnek kilométeren­ként a súlyos egészségkárosodást szenvedett emberek, akik ezt iga­zolni is tudják a megfelelő igazolvánnyal; továbbra sem kell fizetni a kórházak közti szállításért; ingyenes marad a szállítás bizonyos meghatározott kezelésben részesülők számára KI NEM FIZET A jogszabályban meghatározott kivételek a díjak teljes vagy rész­leges fizetése alól Nem fizet a kórházi kezelésért: ♦ az a személy, akit eszméletlen állapotban szállítanak kórházba vagy akinek kezelését törvény úja elő ♦ veszélyeztetett terhesség vagy a szülés közben várható komplikáci­ók miatt kórházi kezelésre szoruló nő ♦ az újszülött gyermek ♦ a csecsemő az édesanyjával, ha a kórházi kezelésre szoruló gyerme­ket az anyja is elkíséri a kórházba ♦ az édesanya a csecsemőjével, ha a kórházi kezelésre szoruló anyát a gyermekével együtt hospitalizálják ♦ a hat évesnél fiatalabb gyermek ♦ az az anyagi szükséghelyzetben lévő személy, aki ezt igazolni tudja ■ a járási hivatalnak a szociális segély megítéléséről szóló határozatával ♦ az a súlyosan egészségkárosult személy, aki ezt igazolni tudja a járá­si hivatalnak az állapota kompenzálására megítélt segélyről szóló ha­tározatával ♦ az intézetben nevelt gyermek ♦ az a szellemi fogyatékos személy, aki viselkedésével veszélyezteti a környezetében élők egészségét vagy életét ♦ a Jánsky-plakett ezüst fokozatával jutalmazott véradó Nem fizet a körzeti orvosnál, szakorvosnál és a fogorvosnál tett látogatásért: ♦ a megelőző kezelésben - beleértve a kötelező oltásokat is - része­sülő személy ♦ az a személy, aki ugyanaznap többször látogat el orvoshoz, vagy az, aki ugyanazon egészségügyi ellátás miatt ismételten orvosi kivizsgá­lásra kényszerül, valamint a krónikus betegségben szenvedők ♦ az a szellemi fogyatékos személy, aki viselkedésével veszélyezteti a környezetében élők egészségét vagy életét ♦ az anyagi szükséghelyzetben lévő személy vagy törvényes gyámja ♦ a hat évesnél fiatalabb gyermek ♦ az intézetben nevelt gyermek ♦ Jánsky-plakett ezüst fokozatával jutalmazott véradó ♦ az ingyenes véradásra készülő személy a megelőző kivizsgálás során Nem fizet a szállításért: ♦ a dialízisre szoruló és a szervátültetési programban résztvevő beteg ♦ az onkológiai és szívsebészeti kezelésben részesülő beteg ♦ a súlyos egészségkárosodást szenvedett személyek, akik individuális szállításra jogosultak ♦ a kórházak közti szállítás továbbra is ingyenes Nem fizet a receptért: ♦ az anyagi szükséghelyzetben lévő személy ♦ a súlyos egészségkárosodást szenvedett személy A gyógyszerészek csak az összeg egy részét tarthatják meg Nem értik a patikusok ÖSSZEÁLLÍTÁS Pozsony. Június 1-től 20 koronát kell majd fizetni minden kiváltott re­cept után. A díjat ugyan a gyógysze­részek szedik be, de csak az összeg 25 százaléka marad náluk, ugyanis minden recept után 15 koronát el kell vezetniük az egészségbiztosító­ba. Az egészségbiztosítók az így be­folyt összeget a gyógyszertárakkal szembeni tartozásaik térítésére for­díthatják, mely az utóbbi években már több milliárd koronára rúgott. „Nem értem, miért kell a gyógyszer­tárnak közvetítenie a beteg és az egészségbiztosító között” - mondja Tóth Ernesztína, a Szlovák Gyógy­szerészkamara (SleK) szóvivője. A SleK számításai szerint 9-10 korona között mozog egy recept feldolgozá­sa, ezért eddig egy fillért sem kaptak a gyógyszerészek, a június 1-től ná­luk maradó 5 korona is csak részben fedezi ezt a kiadást. Várhatóan vál­tozik majd a gyógyszerek ára is, a törvény ugyanis új módszert hatá­roz meg az árképzésre. A gyógyszer- tárak a törvénymódosítástól az eddi­gi rendszer egyszerűsödését várják „Mivel a gyógyszer árának a beteg és az egészségbiztosító által fizetett aránya kötött lesz, csökkenhetnek az árkülönbségek az egyes gyógy­szertárak között - mondta lapunk­nak a szóvivő. - A gyógyszerárak ed­digi változásai során előfordult, hogy az egyik gyógyszertár még a régi áron adta a gyógyszert - mivel az a még régi áron megvásárolt készletből származott -, a másik vi­szont már az új áron, ezért aránylag nagy árkülönbségek jelentkezhet­tek. Ezt a betegek úgy érzékelték, hogy egyes gyógyszerészek meg akarják őket rövidíteni. Bízom ben­ne, hogy az új rendszer megszünteti ezt az árkülönbözetet.” A gyógysze­rárak meghatározásának módosítá­sa kiváltotta a gyógyszergyártók til­takozását. A jelenlegi szabályozás csak a maximális gyógyszerárat szabta meg, ebből számították ki a beteg és az egészségbiztosító által fi­zetendő rész nagyságát a részleges térítésű gyógyszerek esetében. Ha a gyógyszergyártó az ár jóváhagyása után csökkentette a készítmény árát, csak a beteg által fizetendő összeg lett alacsonyabb. A minisztérium szerint a gyártók a forgalmuk növe­lése érdekében gyakran éppen a be­teg által fizetendő résznek megfe­lelő összeggel csökkentették a gyógyszer árát, feltételezve, ha a be­tegnek nem kell hozzáfizetnie, szí­vesebben váltja ki a készítményt. Ezt megszünteti az új árképzési mód­szer: a beteg és a biztosító által fize­tett árrész aránya mindig azonos marad. Például egy kétezer koronás gyógyszer esetében ha a gyógyszer- kategorizáció alapján 500 koronát a beteg, 1500 koronát a biztosító fizet, ez az arány a gyógyszer árának eset­leges csökkenése után is megmarad. A gyógyszergyártók a példaként em­lített esetben gyakran 500 koroná­val csökkentették a gyógyszer árát, így az a beteg számára ingyenessé vált, a biztosító viszont továbbra is 1500 koronát fizetett. Az új rend­szerben 500 koronás árcsökkenés esetén a beteg 375 koronát, a bizto­sító 1125 koronát fizet majd ugyana­zért a gyógyszerért, (lpj)

Next

/
Thumbnails
Contents