Új Szó, 2003. május (56. évfolyam, 100-124. szám)

2003-05-28 / 121. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2003. MÁJUS 28. Európai unió 9 Pavol Hrusovsky házelnök nem szeretné, ha a szlovák parlamentet kihagynák az európai uniós döntési folyamatból Először velünk egyeztessenek „Párbeszédre van szükség az EU-tagállamok és a csatlakozó országok kö­zött” (A szerző felvétele) A múlt hétvégén Athénban találkoztak a csatlakozó, a tagjelölt és az uniós orszá­gok házelnökei. Szlovákiát Pavol Hrusovsky, a törvény- hozás elnöke képviselte, aki a konferencia után, különgé- pének fedélzetén adott inter­jút az Új Szónak. JUHÁSZ LÁSZLÓ Hogyan foglalná össze a kétna­pos tanácskozás legfontosabb eredményeit? Szlovákia csatlakozása után új helyzetbe kerül nemcsak orszá­gunk, hanem az Európai Unió is. Párbeszédre van szükség az EU- tagállamok és a csatlakozó orszá­gok között. A legnagyobb vita je­lenleg az uniós intézményi rend­szer körül zajlik. Szlovákia és a csatlakozó országok többsége, így Csehország és Magyarország is úgy látja, hogy új európai intézmények létrehozása helyett a meglévőket kellene hatékonyabbá tenni és job­ban kihasználni. Ez érvényes az egyes országok törvényhozása és az Európai Parlament (EP) közötti együttműködésre is. Meg kell talál­nunk a módját, hogyan lehet a leg­hatékonyabban összekapcsolni a nemzeti parlamentek és az EP munkáját azoknak a nagyon fontos döntéseknek a meghozatalánál, amelyek hosszú időre befolyásol­ják majd valamennyi uniós tagál­lam hétköznapjait. A COSAC, vagy­is az európai ügyekkel foglalkozó bizottságok konferenciája most kezdett el működni, Szlovákia kép­viselői is részt vesznek munkájá­ban. Foglalkoznunk kell a kérdés­sel, vajon ez a fórum elegendő-e, vagy valamilyen más formát kell keresni. Ezen a fórumon is elhang­zott javaslatként, hogy létre kelle­ne hozni egy munkacsoportot, amelyik időben figyelmeztetne olyan fontos európai uniós dönté­sekre, amelyekhez aztán vala­mennyi nemzeti parlament hozzá­szólhatna. Ez az eszmecsere At­hénban elkezdődött, és csak raj­tunk múlik, találunk-e olyan intéz­ményi modellt, amelynek segítsé­gével elmélyíthetjük az együtt­működésünket az EU-val olyan módon, hogy az ne csak az új tag­államok, hanem a többi uniós or­szágjavára is váljon. A konferencián ön azt mondta, közelebb kell hozni az EU-t az emberekhez. Erre milyen le­hetőségeket lát? Ez a legnehezebb feladat, amit meg kell oldanunk. Az EU tagálla­mainak lakossága nem idegened- het el az uniótól. Mindenkinek éreznie kell, hogy az ő érdekét is szolgálják az európai intézmények. Ennek mechanizmusát először az egyes országok szintjén kell meg­keresni. Az Európai Unió akkor ke­rül közelebb a polgáraihoz, ha a fontos döntések többségét először a parlament és a kormány vitatja meg, csak aztán kerül a határozat uniós szintre. Nehogy Brüsszelből egyszer csak érkezzen egy fontos döntés, amiről nálunk senki nem tud. Az EU-nak először a tagorszá­gokkal kell egyeztetnie, és csak ez­után következhet a brüsszeli dön­tés. Az Európai Unióval kapcsola­tos kérdésekben tehát először a nemzeti parlamentek és a kormány kapcsolatát kell tisztázni, hogy a törvényhozás ellenőrizni tudja a kabinet tevékenységét, amelyik uniós szinten az ország nevében dönt és szavaz. Ez a gyakorlat né­hány európai országban, például Dániában már bevált. De említhet­ném a finn parlament példáját is, ahol az egyik legfontosabb bizott­ság foglalkozik azzal, hogy tempót diktál a kormánynak a nemzeti ál­láspontok kialakításakor a legfon­tosabb európai uniós döntésekkel kapcsolatban. A mi jogrendünk egyelőre nem tartalmazza ezt a le­hetőséget, most rajtunk múlik, meg tudjuk-e teremteni. Lehet, hogy ehhez az alkotmány módosí­tására is szükség lesz, a házsza­bályt és bizonyos törvényeket azonban biztosan át kell dolgoz­nunk. Mindez még előttünk van, az idő azonban sürget, hiszen kö­zeledik 2004. május 1-je, a csata- kozásunk időpontja, ameddig eze­ket a dolgokat rendeznünk kell. Felszólalásában elmondta, Szlo­vákiának biztosítékra van szük­sége, hogy teljes jogú tagként ve­hessen részt a kormányközi kon­ferencián. Miért fontos ez? Magyarország, Szlovákia és Cseh­ország már régóta kezdeményezi, hogy országaink az EU alkotmá­nyát jóváhagyni hivatott csúcsta­lálkozón teljes szavazati joggal ve­hessenek részt. Koppenhágában már ugyan kaptunk egy ilyen ígé­retet, azonban a csatlakozó orszá­gok attól tartanak, hogy a mandá­tumukat éppen a végszavazáskor korlátozhatják. Ez az alkotmány tulajdonképpen a közös Európánk jövőjét határozza meg, ezért van szükségünk erre a teljes jogú man­dátum garanciájára. Az európai parlamenti elnökök konferenciá­ján felvetették, hogy még mielőtt a kormányközi konferencia elkezde­ne foglalkozni az EU alkotmányá­val, a konvent tagjai bocsássák az egyes nemzeti parlamentek ren­delkezésére az alkotmányterveze­tet, és csak miután az egyes orszá­gok törvényhozása és parlamentje állást foglal vele kapcsolatban, kezdődjék meg a jóváhagyási fo­lyamat. Milyen az esélye egy ilyen bizto­sítéknak? Ez attól függ, milyen lesz az athéni konferencián elfogadott nyilatko­zat végleges tartalma. Egyik tagor­szág képviselője sem ellenezte ja­vaslatainkat, ezért valószínűsítem, hogy ez a rész is belekerül a végér­vényes deklarációba. A svéd miniszterelnök-helyettes asszony politikai karrierjébe került egy terítő, egy csokoládé és egy parfüm Korrupció, európai összehasonlításban MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Minden valószínűség szerint ez volt az emberi történelem egyik legdrá­gább asztalterítője: a nevezetes te­rítő, no meg a csokoládé és a par­füm, amelyeket Mona Sahlin svéd miniszterelnök-helyettes 1995-ben a kormánytisztségével járó hivatali hi­telkártyával egyenlített ki, mind­össze 70 eurónak megfelelő összeg­be került - de derékba törte karrier­jét. Hiába tartották őt Ingvar Carls- son akkori svéd miniszterelnök leg­valószínűbb utódjának, soha nem lett kormányfő, mert előbbi lépése miatt korrupció-gyanús politikussá vált - legalábbis a svéd választók egy részének szemében. Franciaországban, vagy Olaszor­szágban azonban ennél többre van szükség a politikai karrier meg- kérdőjeleződéséhez - írja az európai korrupciós helyzetet elemző cikké­ben a The Economist című brit heti­lap. Silvio Berlusconi jelenlegi olasz miniszterelnök ellen például bün­tetőperek folynak könyvelési csalás, megvesztegetés, s több más vádpont miatt, mégis kormányfő lehetett belőle, s nem is szándékozik feladni posztját, sőt: épp most szeretne egy olyan törvényt elfogadtatni a tör­vényhozással, amely a „magas álla­mi posztot” betöltőknek immunitást ad a bűnperek alól. Ilyen immunitás védte meg Jacques Chirac francia ál­lamfőt is attól, hogy válaszolnia kell­jen a törvénytelen pártfinanszíro­zással kapcsolatos vádakra: ezek ar­ra az időszakra vonatkoztak, amikor ő vezette a francia jobboldal vezető pártját, az RPR-t, s emellett Párizs főpolgármestereként ténykedett. Amikor Chirac tavaly újraválasztá­sáért küzdött, ellenfelei egy olyan, hamisított plakátot készítettek róla, ahol a felirat a következő volt: „Vá­lasszatok újra, vagy börtönbe kell mennem!” Chiracot most védi az ál­lamfői immunitás - de az Elf-Aquita- ne francia olajcég egykori vezetői nem élhetnek ezzel a lehetőséggel, s nekik bizony bíróság elé kellett állni­uk amiatt, hogy a cégnél éveken át olyan titkos kassza működött, ahon­nan kenőpénzeket fizettek ki politi­kusoknak, pártoknak. Az olasz és (egyes) francia ügyek te­hát legalább eljutottak a bírósági szakaszba - szemben az egykori né­met kancellárt, Helmut Kohlt érintő üggyel, aki illegális kampánytámo­gatásokat fogadott pártja, a CDU számára. Kohl nem volt hajlandó nyilvánosságra hozni az adományo­zók nevét, mondván: a dsztesség ezt nem engedi. Ennek ellenére nem kellett bíróság elé állnia. Ebből is látható, hogy a korrupció megítélése más és más a különböző európai országokban. Márpedig ezen a téren is közelíteni kellene a tagállamok álláspontjait, ha való­ban komolyan veszik azt, amit a 2001. szeptember 11-i amerikai ter­rormerényletek után elhatároztak: azaz hogy elmélyítik igazságügyi és bűnüldözési együttműködésüket. Mint a The Economist emlékeztet, szeptember 11. után az EU-tagálla­mok tervet dolgoztak ki az egységes európai letartóztatási parancs beve­zetésére: ez a hagyományos, s bi­zony igencsak időigényes kiadatási eljárásoknál gyorsabb, hatékonyabb módszer lenne. Egy ilyen lépés azonban azt igényli, hogy a tagálla­mok - és azok vezetői - tökéletesen megbízzanak az összes többi tagál­lam igazságszolgáltatásának műkö­désében. S bizony Berlusconi a lap szerint máris ideges: nemrégiben arról győzködte kollégáit - egyelőre hiába -, hogy az egységes letartózta­tási parancs révén a politikailag elfo­gult vizsgálóbírók szabadon üldöz­hetnék ellenfeleiket az országhat­árokon túl is... Az EU belső reformján dolgozó kon­vent alkotmánytervezete az eddigi­nél sokkal szorosabban integrálná az európai igazságügyi, bűnüldözési rendszert. A közösen üldözendő bűncselekmények listáján ott szere­pel a korrupció is. „Most már csak azt kellene eldönteni, hogy miként definiáljuk a korrupciót? Úgy, ahogy azt Svédországban értelmezik, vagy úgy, sokkal enyhébben, mint azt az EU-n belül a többi ország teszi?” - teszi fel a kérdést a brit hetilap. EIM.EXIKON PHARE, SAPARD, ISPA Csatlakozás-előkészítő támogatás­sal segíti az Európai Unió leendő közép- és kelet-európai tagjait ab­ban, hogy a legfontosabb ágazatok­ban mielőbb felzárkózzanak a tag­sághoz szükséges szintre, illetve bevezessék az uniós szabályokat és az uniós tagsághoz elengedhetet­len intézményes változtatásokat. Az EU tagországai az unió keleti bővítése előtt szükséges intézkedé­sek közül elsőként abban jutottak konszenzusra, hogyan segítsék a társult államokat a felkészülésben. A tagországok lényegében elfogad­ták az Európai Bizottság javaslatait e témában. A csatlakozás előkészítésének segí­tésére három speciális pénzeszköz áll a kelet-európaiak rendelkezésé­re. Egyrészt az - eredetileg a len­gyel és magyar rendszerváltást se­gítő - PHARE-program, amely im­már kizárólag az előkészítést, azon belül is mindenekelőtt az intézmé­nyépítést és a terjedelmes EU-jog- anyag átvételének garantálását szolgálja. Másrészt a mezőgazda- sági és területfejlesztési szükségle­tekre szolgáló pénzalap, amelyet SAPARD néven emlegetnek, illetve a főként környezetvédelmi és inf­rastrukturális beruházásokat tá­mogató keret - ez ISPA néven is­mert. A három pénzalap összesen évi 3,24 milliárd euró kerettel rendel­kezik. Ennek mintegy fele a PHA- RE-ra, egymilliárd az ISPA-ra, fél- milliárd a SAPARD-ra jut. A szé­tosztás arányát gazdasági kritériu­mok alapján határozták meg. Mindhárom előcsatlakozási kere­tet társfinanszírozásra fordítják, azaz olyan programokat támogat­nak belőle, amelyek megvalósítá­sához a tagjelölt állam is biztosít forrásokat. Az évi egymilliárd eu- rós infrastrukturális alapból a pá­lyázó tervezetek pénzigényének ál­talában 75 százalékát finanszíroz­hatják, 25 százalékot a csatlakozó államoknak maguknak kell állni­uk. A PHARE esetében általában fele-fele a költségviselés aránya az EU és a tagjelölt között. A csatlakozás-előkészítő EU-támo- gatás legfontosabb rendeltetése, hogy a szervezet az uniós fejlettsé­gi szintnek legalább a minimumát elérő országokkal bővüljön. Az EU- nak nagyon nagy fejtörést okoz, hogyan tartsa meg a szegényebb tagállamok felzárkózásának mai ütemét, miközben még szegényebb államokkal is kiegészül. A csatla­kozás-előkészítő támogatás révén a mai rés a bővítés idejére jócskán összébb szűkülhet. (MTI) RÖVIDEN Varsó európai külügyminisztert akar Varsó. Lengyelország azt javasolja az Európai Unió jövendő al­kotmányán dolgozó konventnek, hogy az Európai Tanácsban több tagország részvételével megvalósuló csoportos rotációs el­nökséget vezessenek be. Ezt Danuta Hübner lengyel Európa-ügyi miniszter közölte. Lengyelország véleménye szerint a csoportos elnökség mellett szükség lenne egy külön elnöki tisztség létesítésére is, és ez kompromisszumot jelenthetne a német-francia javaslattal szemben - mondta Hübner francia és német kollégáival tartott közös sajtóértekezletén. A három mi­niszter szerint szükség lenne egy európai külügyminiszteri tiszt­ség létrehozására, ami biztosítaná az „egységes európai arcula­tot” a külpolitikában. (MTI) Vétóval fenyegetnek a brit konzervatívok London. Tovább mélyült tegnap a baloldali brit kormány és a kon­zervatív ellenzék nézeteltérése a kibővített EU alkotmányos jövőjéről folyó vitában; a toryk közölték, hogy a parlamentben megpróbálják megakadályozni a tervezet nagy-britanniai törvény­be iktatását, ha a kormány nem ír ki ebben az ügyben népszava­zást. A Konzervatív Párt felsőházi szóvivője, Lord Blackwell meg­ismételte azt a konzervatív álláspontot, miszerint a konvent javas­latai olyan mértékű alkotmányos változásokat eredményeznének Nagy-Britanniában, hogy azokról „csak a nép beleegyezésével” le­het dönteni. (MTI) Schmidt Európa széthullásától tart Berlin. Helmut Schmidt hétfőn Hamburgban óva intette az euró­pai kormányokat az Európai Unió felbomlásától és az amerikai dominanciától. Az egykori német kancellár kijelentette: az iraki háború megmutatta, hogy Európa széthullásának veszélye nem kicsi. Véleménye szerint az európai integrációs folyamat 1992 óta egyhelyben topog, s a jelenleg felelős hivatalt betöltő európai tényezők közül senki sincs igazán felkészülve tíz új or­szág uniós csatlakozására. Schmidt hangsúlyozta: a tét az, vajon képesek lesznek-e az európai nemzetek megállni a helyüket a jövőben. Vagy kitartanak a cselekvőképes Európai Unió mint cél mellett, vagy kénytelenek lesznek fejet hajtani az Egyesült Államok dominanciája előtt - figyelmeztetett a 84 éves volt kancellár. (MTI) Szlovákiából 130 eurokratát várnak az unió központjába Brüsszel újra toboroz ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/Brüsszel. Újabb eurok­ratákat toboroz az Európai Unió (EU). A most meghirdetett állandó uniós állások többségére június 16-ig pályázhatnak azok, akik ma­gas szinten beszélik az angolt, a franciát vagy a németet, és vala­melyik csatlakozó ország hivatalos nyelvét. A szlovák állampolgárok részére négy szakterületen kínál­nak érvényesülési lehetőséget, jó esélyekkel pályázhatnak az euró­pai uniós, jogi, közgazdasági és könyvvizsgálói képesítéssel ren­delkezők. Szakmai gyakorlat a leg­több pályázat esetében nem felté­tel. Az Európai Unió brüsszeli köz­pontja fordítókat és tolmácsokat is keres, az ő esetükben sem szüksé­ges a szakmai gyakorlat, csak a biztos nyelvtudás. Csáky Pál nem zárja ki az agyelszí­vás veszélyét, vagyis, hogy a hazai szakemberek külföldön, az EU va­lamelyik intézményében találnak érvényesülési lehetőséget. A mi­niszterelnök-helyettes hozzátette, bízik benne, hogy később a „Brüsszelbe szakadt” szlovák ál­lampolgárok hazajönnek, és itthon kamatoztatják külföldön megszer­zett tudásukat. Szlovákiából körülbelül 130 hivata­li dolgozót és néhány tucat titkárnőt várnak Brüsszelbe. Az érdeklődők a http://europa.eu.int/epso/ inter­netes címen találnak bővebb felvüá- gosítást. (jéel, t) UNIÓS HÉTKÖZNAPOK Szlovák állampolgároknak kell-e majd egy európai had­seregben szolgálniuk? Nem, mivel jelenleg nem léte­zik európai hadsereg. Annak el­lenére, hogy az utóbbi években megkezdődött az EU közös biz­tonság- és védelempolitikájá­nak kiépítése, a tagállamok a távolabbi jövőben sem tervezik közös európai hadsereg felállí­tását. Egy 1999-es döntés értel­mében 2003-ig a tagállamok nemzeti védelmi eszközeiből önkéntesen felajánlott mintegy 60 000 főnyi gyorsan bevethető katonai erő és 5000 fős rendőri erő jön létre. Kiszoríthatják-e a külföldi ter­mékek a hazai árukat a piac­ról? Igen is, meg nem is. Az áruk, a tőke, a munkaerő és a szolgálta­tások szabadon áramolhatnak az EU tagországaiban. Az áruk tekintetében a csatlakozásig Szlovákia és az EU közti keres­kedelem folyamatosan közele­dik a teljes szabadkereskedelem felé. Ebben a vonatkozásban te­hát a hazai gazdaságra és az áruk exportjára jótékonyan hat a belső piac szabályozásainak való megfelelés. Az érem másik oldala a várhatóan kiéleződő pi­aci verseny, amely a hazai áru­kat arra készteti majd, hogy fel­zárkózzanak - mind minőségi, mind marketing szempontból - az Európai Unióból érkező áruk színvonalához. Az EU szigorú fogyasztóvédelmi szabályozása­inak azonban a szlovákiai áruk már ma is nagyobbrészt megfe­lelnek. Hogyan biztosítja az EU a nők egyenj ogúságát? A nők és a férfiak egyenlő esé­lyeinek biztosítása az EU egyik legfontosabb politikai célja, melynek megvalósítása az eu­rópai integráció kezdete óta na­pirenden szerepel. Ennek érde­kében napjainkra igen változa­tos jogi eszközrendszer alakult ki, számos kötelező jogszabály (8 irányelv), s még több nem kötelező jellegű ajánlás szüle­tett meg. A probléma-orientált kötelező jogszabályok mellett a 90-es években meghonosodott az a horizontális („mainstrea­ming”) eljárás is, amely értel­mében az esélyegyenlőség elvét szem előtt kell tartani más szakpolitikai döntésekben is. Az egyenlő esélyek érdekében a pozitív megkülönböztetés is al­kalmazható. (k-r, ú)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents