Új Szó, 2003. május (56. évfolyam, 100-124. szám)
2003-05-28 / 121. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2003. MÁJUS 28. Európai unió 9 Pavol Hrusovsky házelnök nem szeretné, ha a szlovák parlamentet kihagynák az európai uniós döntési folyamatból Először velünk egyeztessenek „Párbeszédre van szükség az EU-tagállamok és a csatlakozó országok között” (A szerző felvétele) A múlt hétvégén Athénban találkoztak a csatlakozó, a tagjelölt és az uniós országok házelnökei. Szlovákiát Pavol Hrusovsky, a törvény- hozás elnöke képviselte, aki a konferencia után, különgé- pének fedélzetén adott interjút az Új Szónak. JUHÁSZ LÁSZLÓ Hogyan foglalná össze a kétnapos tanácskozás legfontosabb eredményeit? Szlovákia csatlakozása után új helyzetbe kerül nemcsak országunk, hanem az Európai Unió is. Párbeszédre van szükség az EU- tagállamok és a csatlakozó országok között. A legnagyobb vita jelenleg az uniós intézményi rendszer körül zajlik. Szlovákia és a csatlakozó országok többsége, így Csehország és Magyarország is úgy látja, hogy új európai intézmények létrehozása helyett a meglévőket kellene hatékonyabbá tenni és jobban kihasználni. Ez érvényes az egyes országok törvényhozása és az Európai Parlament (EP) közötti együttműködésre is. Meg kell találnunk a módját, hogyan lehet a leghatékonyabban összekapcsolni a nemzeti parlamentek és az EP munkáját azoknak a nagyon fontos döntéseknek a meghozatalánál, amelyek hosszú időre befolyásolják majd valamennyi uniós tagállam hétköznapjait. A COSAC, vagyis az európai ügyekkel foglalkozó bizottságok konferenciája most kezdett el működni, Szlovákia képviselői is részt vesznek munkájában. Foglalkoznunk kell a kérdéssel, vajon ez a fórum elegendő-e, vagy valamilyen más formát kell keresni. Ezen a fórumon is elhangzott javaslatként, hogy létre kellene hozni egy munkacsoportot, amelyik időben figyelmeztetne olyan fontos európai uniós döntésekre, amelyekhez aztán valamennyi nemzeti parlament hozzászólhatna. Ez az eszmecsere Athénban elkezdődött, és csak rajtunk múlik, találunk-e olyan intézményi modellt, amelynek segítségével elmélyíthetjük az együttműködésünket az EU-val olyan módon, hogy az ne csak az új tagállamok, hanem a többi uniós országjavára is váljon. A konferencián ön azt mondta, közelebb kell hozni az EU-t az emberekhez. Erre milyen lehetőségeket lát? Ez a legnehezebb feladat, amit meg kell oldanunk. Az EU tagállamainak lakossága nem idegened- het el az uniótól. Mindenkinek éreznie kell, hogy az ő érdekét is szolgálják az európai intézmények. Ennek mechanizmusát először az egyes országok szintjén kell megkeresni. Az Európai Unió akkor kerül közelebb a polgáraihoz, ha a fontos döntések többségét először a parlament és a kormány vitatja meg, csak aztán kerül a határozat uniós szintre. Nehogy Brüsszelből egyszer csak érkezzen egy fontos döntés, amiről nálunk senki nem tud. Az EU-nak először a tagországokkal kell egyeztetnie, és csak ezután következhet a brüsszeli döntés. Az Európai Unióval kapcsolatos kérdésekben tehát először a nemzeti parlamentek és a kormány kapcsolatát kell tisztázni, hogy a törvényhozás ellenőrizni tudja a kabinet tevékenységét, amelyik uniós szinten az ország nevében dönt és szavaz. Ez a gyakorlat néhány európai országban, például Dániában már bevált. De említhetném a finn parlament példáját is, ahol az egyik legfontosabb bizottság foglalkozik azzal, hogy tempót diktál a kormánynak a nemzeti álláspontok kialakításakor a legfontosabb európai uniós döntésekkel kapcsolatban. A mi jogrendünk egyelőre nem tartalmazza ezt a lehetőséget, most rajtunk múlik, meg tudjuk-e teremteni. Lehet, hogy ehhez az alkotmány módosítására is szükség lesz, a házszabályt és bizonyos törvényeket azonban biztosan át kell dolgoznunk. Mindez még előttünk van, az idő azonban sürget, hiszen közeledik 2004. május 1-je, a csata- kozásunk időpontja, ameddig ezeket a dolgokat rendeznünk kell. Felszólalásában elmondta, Szlovákiának biztosítékra van szüksége, hogy teljes jogú tagként vehessen részt a kormányközi konferencián. Miért fontos ez? Magyarország, Szlovákia és Csehország már régóta kezdeményezi, hogy országaink az EU alkotmányát jóváhagyni hivatott csúcstalálkozón teljes szavazati joggal vehessenek részt. Koppenhágában már ugyan kaptunk egy ilyen ígéretet, azonban a csatlakozó országok attól tartanak, hogy a mandátumukat éppen a végszavazáskor korlátozhatják. Ez az alkotmány tulajdonképpen a közös Európánk jövőjét határozza meg, ezért van szükségünk erre a teljes jogú mandátum garanciájára. Az európai parlamenti elnökök konferenciáján felvetették, hogy még mielőtt a kormányközi konferencia elkezdene foglalkozni az EU alkotmányával, a konvent tagjai bocsássák az egyes nemzeti parlamentek rendelkezésére az alkotmánytervezetet, és csak miután az egyes országok törvényhozása és parlamentje állást foglal vele kapcsolatban, kezdődjék meg a jóváhagyási folyamat. Milyen az esélye egy ilyen biztosítéknak? Ez attól függ, milyen lesz az athéni konferencián elfogadott nyilatkozat végleges tartalma. Egyik tagország képviselője sem ellenezte javaslatainkat, ezért valószínűsítem, hogy ez a rész is belekerül a végérvényes deklarációba. A svéd miniszterelnök-helyettes asszony politikai karrierjébe került egy terítő, egy csokoládé és egy parfüm Korrupció, európai összehasonlításban MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Minden valószínűség szerint ez volt az emberi történelem egyik legdrágább asztalterítője: a nevezetes terítő, no meg a csokoládé és a parfüm, amelyeket Mona Sahlin svéd miniszterelnök-helyettes 1995-ben a kormánytisztségével járó hivatali hitelkártyával egyenlített ki, mindössze 70 eurónak megfelelő összegbe került - de derékba törte karrierjét. Hiába tartották őt Ingvar Carls- son akkori svéd miniszterelnök legvalószínűbb utódjának, soha nem lett kormányfő, mert előbbi lépése miatt korrupció-gyanús politikussá vált - legalábbis a svéd választók egy részének szemében. Franciaországban, vagy Olaszországban azonban ennél többre van szükség a politikai karrier meg- kérdőjeleződéséhez - írja az európai korrupciós helyzetet elemző cikkében a The Economist című brit hetilap. Silvio Berlusconi jelenlegi olasz miniszterelnök ellen például büntetőperek folynak könyvelési csalás, megvesztegetés, s több más vádpont miatt, mégis kormányfő lehetett belőle, s nem is szándékozik feladni posztját, sőt: épp most szeretne egy olyan törvényt elfogadtatni a törvényhozással, amely a „magas állami posztot” betöltőknek immunitást ad a bűnperek alól. Ilyen immunitás védte meg Jacques Chirac francia államfőt is attól, hogy válaszolnia kelljen a törvénytelen pártfinanszírozással kapcsolatos vádakra: ezek arra az időszakra vonatkoztak, amikor ő vezette a francia jobboldal vezető pártját, az RPR-t, s emellett Párizs főpolgármestereként ténykedett. Amikor Chirac tavaly újraválasztásáért küzdött, ellenfelei egy olyan, hamisított plakátot készítettek róla, ahol a felirat a következő volt: „Válasszatok újra, vagy börtönbe kell mennem!” Chiracot most védi az államfői immunitás - de az Elf-Aquita- ne francia olajcég egykori vezetői nem élhetnek ezzel a lehetőséggel, s nekik bizony bíróság elé kellett állniuk amiatt, hogy a cégnél éveken át olyan titkos kassza működött, ahonnan kenőpénzeket fizettek ki politikusoknak, pártoknak. Az olasz és (egyes) francia ügyek tehát legalább eljutottak a bírósági szakaszba - szemben az egykori német kancellárt, Helmut Kohlt érintő üggyel, aki illegális kampánytámogatásokat fogadott pártja, a CDU számára. Kohl nem volt hajlandó nyilvánosságra hozni az adományozók nevét, mondván: a dsztesség ezt nem engedi. Ennek ellenére nem kellett bíróság elé állnia. Ebből is látható, hogy a korrupció megítélése más és más a különböző európai országokban. Márpedig ezen a téren is közelíteni kellene a tagállamok álláspontjait, ha valóban komolyan veszik azt, amit a 2001. szeptember 11-i amerikai terrormerényletek után elhatároztak: azaz hogy elmélyítik igazságügyi és bűnüldözési együttműködésüket. Mint a The Economist emlékeztet, szeptember 11. után az EU-tagállamok tervet dolgoztak ki az egységes európai letartóztatási parancs bevezetésére: ez a hagyományos, s bizony igencsak időigényes kiadatási eljárásoknál gyorsabb, hatékonyabb módszer lenne. Egy ilyen lépés azonban azt igényli, hogy a tagállamok - és azok vezetői - tökéletesen megbízzanak az összes többi tagállam igazságszolgáltatásának működésében. S bizony Berlusconi a lap szerint máris ideges: nemrégiben arról győzködte kollégáit - egyelőre hiába -, hogy az egységes letartóztatási parancs révén a politikailag elfogult vizsgálóbírók szabadon üldözhetnék ellenfeleiket az országhatárokon túl is... Az EU belső reformján dolgozó konvent alkotmánytervezete az eddiginél sokkal szorosabban integrálná az európai igazságügyi, bűnüldözési rendszert. A közösen üldözendő bűncselekmények listáján ott szerepel a korrupció is. „Most már csak azt kellene eldönteni, hogy miként definiáljuk a korrupciót? Úgy, ahogy azt Svédországban értelmezik, vagy úgy, sokkal enyhébben, mint azt az EU-n belül a többi ország teszi?” - teszi fel a kérdést a brit hetilap. EIM.EXIKON PHARE, SAPARD, ISPA Csatlakozás-előkészítő támogatással segíti az Európai Unió leendő közép- és kelet-európai tagjait abban, hogy a legfontosabb ágazatokban mielőbb felzárkózzanak a tagsághoz szükséges szintre, illetve bevezessék az uniós szabályokat és az uniós tagsághoz elengedhetetlen intézményes változtatásokat. Az EU tagországai az unió keleti bővítése előtt szükséges intézkedések közül elsőként abban jutottak konszenzusra, hogyan segítsék a társult államokat a felkészülésben. A tagországok lényegében elfogadták az Európai Bizottság javaslatait e témában. A csatlakozás előkészítésének segítésére három speciális pénzeszköz áll a kelet-európaiak rendelkezésére. Egyrészt az - eredetileg a lengyel és magyar rendszerváltást segítő - PHARE-program, amely immár kizárólag az előkészítést, azon belül is mindenekelőtt az intézményépítést és a terjedelmes EU-jog- anyag átvételének garantálását szolgálja. Másrészt a mezőgazda- sági és területfejlesztési szükségletekre szolgáló pénzalap, amelyet SAPARD néven emlegetnek, illetve a főként környezetvédelmi és infrastrukturális beruházásokat támogató keret - ez ISPA néven ismert. A három pénzalap összesen évi 3,24 milliárd euró kerettel rendelkezik. Ennek mintegy fele a PHA- RE-ra, egymilliárd az ISPA-ra, fél- milliárd a SAPARD-ra jut. A szétosztás arányát gazdasági kritériumok alapján határozták meg. Mindhárom előcsatlakozási keretet társfinanszírozásra fordítják, azaz olyan programokat támogatnak belőle, amelyek megvalósításához a tagjelölt állam is biztosít forrásokat. Az évi egymilliárd eu- rós infrastrukturális alapból a pályázó tervezetek pénzigényének általában 75 százalékát finanszírozhatják, 25 százalékot a csatlakozó államoknak maguknak kell állniuk. A PHARE esetében általában fele-fele a költségviselés aránya az EU és a tagjelölt között. A csatlakozás-előkészítő EU-támo- gatás legfontosabb rendeltetése, hogy a szervezet az uniós fejlettségi szintnek legalább a minimumát elérő országokkal bővüljön. Az EU- nak nagyon nagy fejtörést okoz, hogyan tartsa meg a szegényebb tagállamok felzárkózásának mai ütemét, miközben még szegényebb államokkal is kiegészül. A csatlakozás-előkészítő támogatás révén a mai rés a bővítés idejére jócskán összébb szűkülhet. (MTI) RÖVIDEN Varsó európai külügyminisztert akar Varsó. Lengyelország azt javasolja az Európai Unió jövendő alkotmányán dolgozó konventnek, hogy az Európai Tanácsban több tagország részvételével megvalósuló csoportos rotációs elnökséget vezessenek be. Ezt Danuta Hübner lengyel Európa-ügyi miniszter közölte. Lengyelország véleménye szerint a csoportos elnökség mellett szükség lenne egy külön elnöki tisztség létesítésére is, és ez kompromisszumot jelenthetne a német-francia javaslattal szemben - mondta Hübner francia és német kollégáival tartott közös sajtóértekezletén. A három miniszter szerint szükség lenne egy európai külügyminiszteri tisztség létrehozására, ami biztosítaná az „egységes európai arculatot” a külpolitikában. (MTI) Vétóval fenyegetnek a brit konzervatívok London. Tovább mélyült tegnap a baloldali brit kormány és a konzervatív ellenzék nézeteltérése a kibővített EU alkotmányos jövőjéről folyó vitában; a toryk közölték, hogy a parlamentben megpróbálják megakadályozni a tervezet nagy-britanniai törvénybe iktatását, ha a kormány nem ír ki ebben az ügyben népszavazást. A Konzervatív Párt felsőházi szóvivője, Lord Blackwell megismételte azt a konzervatív álláspontot, miszerint a konvent javaslatai olyan mértékű alkotmányos változásokat eredményeznének Nagy-Britanniában, hogy azokról „csak a nép beleegyezésével” lehet dönteni. (MTI) Schmidt Európa széthullásától tart Berlin. Helmut Schmidt hétfőn Hamburgban óva intette az európai kormányokat az Európai Unió felbomlásától és az amerikai dominanciától. Az egykori német kancellár kijelentette: az iraki háború megmutatta, hogy Európa széthullásának veszélye nem kicsi. Véleménye szerint az európai integrációs folyamat 1992 óta egyhelyben topog, s a jelenleg felelős hivatalt betöltő európai tényezők közül senki sincs igazán felkészülve tíz új ország uniós csatlakozására. Schmidt hangsúlyozta: a tét az, vajon képesek lesznek-e az európai nemzetek megállni a helyüket a jövőben. Vagy kitartanak a cselekvőképes Európai Unió mint cél mellett, vagy kénytelenek lesznek fejet hajtani az Egyesült Államok dominanciája előtt - figyelmeztetett a 84 éves volt kancellár. (MTI) Szlovákiából 130 eurokratát várnak az unió központjába Brüsszel újra toboroz ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/Brüsszel. Újabb eurokratákat toboroz az Európai Unió (EU). A most meghirdetett állandó uniós állások többségére június 16-ig pályázhatnak azok, akik magas szinten beszélik az angolt, a franciát vagy a németet, és valamelyik csatlakozó ország hivatalos nyelvét. A szlovák állampolgárok részére négy szakterületen kínálnak érvényesülési lehetőséget, jó esélyekkel pályázhatnak az európai uniós, jogi, közgazdasági és könyvvizsgálói képesítéssel rendelkezők. Szakmai gyakorlat a legtöbb pályázat esetében nem feltétel. Az Európai Unió brüsszeli központja fordítókat és tolmácsokat is keres, az ő esetükben sem szükséges a szakmai gyakorlat, csak a biztos nyelvtudás. Csáky Pál nem zárja ki az agyelszívás veszélyét, vagyis, hogy a hazai szakemberek külföldön, az EU valamelyik intézményében találnak érvényesülési lehetőséget. A miniszterelnök-helyettes hozzátette, bízik benne, hogy később a „Brüsszelbe szakadt” szlovák állampolgárok hazajönnek, és itthon kamatoztatják külföldön megszerzett tudásukat. Szlovákiából körülbelül 130 hivatali dolgozót és néhány tucat titkárnőt várnak Brüsszelbe. Az érdeklődők a http://europa.eu.int/epso/ internetes címen találnak bővebb felvüá- gosítást. (jéel, t) UNIÓS HÉTKÖZNAPOK Szlovák állampolgároknak kell-e majd egy európai hadseregben szolgálniuk? Nem, mivel jelenleg nem létezik európai hadsereg. Annak ellenére, hogy az utóbbi években megkezdődött az EU közös biztonság- és védelempolitikájának kiépítése, a tagállamok a távolabbi jövőben sem tervezik közös európai hadsereg felállítását. Egy 1999-es döntés értelmében 2003-ig a tagállamok nemzeti védelmi eszközeiből önkéntesen felajánlott mintegy 60 000 főnyi gyorsan bevethető katonai erő és 5000 fős rendőri erő jön létre. Kiszoríthatják-e a külföldi termékek a hazai árukat a piacról? Igen is, meg nem is. Az áruk, a tőke, a munkaerő és a szolgáltatások szabadon áramolhatnak az EU tagországaiban. Az áruk tekintetében a csatlakozásig Szlovákia és az EU közti kereskedelem folyamatosan közeledik a teljes szabadkereskedelem felé. Ebben a vonatkozásban tehát a hazai gazdaságra és az áruk exportjára jótékonyan hat a belső piac szabályozásainak való megfelelés. Az érem másik oldala a várhatóan kiéleződő piaci verseny, amely a hazai árukat arra készteti majd, hogy felzárkózzanak - mind minőségi, mind marketing szempontból - az Európai Unióból érkező áruk színvonalához. Az EU szigorú fogyasztóvédelmi szabályozásainak azonban a szlovákiai áruk már ma is nagyobbrészt megfelelnek. Hogyan biztosítja az EU a nők egyenj ogúságát? A nők és a férfiak egyenlő esélyeinek biztosítása az EU egyik legfontosabb politikai célja, melynek megvalósítása az európai integráció kezdete óta napirenden szerepel. Ennek érdekében napjainkra igen változatos jogi eszközrendszer alakult ki, számos kötelező jogszabály (8 irányelv), s még több nem kötelező jellegű ajánlás született meg. A probléma-orientált kötelező jogszabályok mellett a 90-es években meghonosodott az a horizontális („mainstreaming”) eljárás is, amely értelmében az esélyegyenlőség elvét szem előtt kell tartani más szakpolitikai döntésekben is. Az egyenlő esélyek érdekében a pozitív megkülönböztetés is alkalmazható. (k-r, ú)