Új Szó, 2003. május (56. évfolyam, 100-124. szám)

2003-05-27 / 120. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2003. MÁJUS 27. TÉMA: A TEJ VILÁGNAPJA 9 A szlovákiai tejtermelők - a kisebb támogatási szint ellenére is - nyernek az európai uniós csatlakozással A tej fokozza a szellemi frissességet és teljesítőképességet A kertnél kisebb keretet kaptunk Negyvenhat éve annak, hogy az orvosok és táplálkozás-sza­kértők a svájci Interlakenben meghirdették a tej világnap­ját. A szlovákiai tejfeldolgo­zók május derekán (a világ-, nap a hónap negyedik keddjé­re esik) rendezvénysorozatok sokaságával próbálják ráirá­nyítani a lakosság figyelmét a tejfogyasztás fontosságára. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Szlovákia lakossága kevés tejtermé­ket fogyaszt. Ez megmutatkozik egyebek között a csontritkulás mind gyakoribb előfordulásában is. (Sza­kértők szerint az egészséges fejlődés szempontjából évente legalább 220 kg tejterméket kellene fogyaszta­nunk az egy főre eső 160-170 kilo­gramm helyett.) Az alacsony tejfo­gyasztás egészséges szintre történő növelésének szándéka és a hazai te­jelőállítási adottságok, kapacitások jobb kihasználása volt a leggyako­ribb és legsúlyosabb érvünk a tejter­melési kvótákról történő brüsszeli tárgyalások során. Pechünkre a ter­melési kvóták meghatározásakor az EU az 1997-1999 közötti időszakot vette alapul, így a szlovákiai tejter­melők mintegy 250-300 millió liter­rel alacsonyabb tejtermelési keretet kaptak, mint amilyenre az utóbbi két-három évben beindult fejleszté­sek nyomán az ágazat termelési ka­pacitásai lehetőséget kínáltak. De hasonló sorsra jutott a többi társult ország is a tejtermelési kvótákkal. Brüsszel azzal érvelt: ilyen enged­mény esetén a szintén nagyobb ter­melési potenciállal rendelkező ta­gországok is fellázadtak volna és kö­vetelték volna saját, még a nyolcva­nas években megállapított tejkvótá­juk emelését. Ez viszont teljesen fel­borította és zsákutcába vitte volna a csatlakozási tárgyalásokat. Bár a kö­zelgő EU-csatlakozás kapcsán még mindig sok a tisztázatlan kérdés, annyi biztosnak látszik, hogy a tej­lllusztrációs felvétel termelők profitálnak a belépéssel. Annak ellenére, hogy a tej közvetlen támogatási szintje alacsonyabb lesz a jelenleginél. Ugyanakkor azok, akik magasabb költséggel és kevés­bé hatékonyan állítják elő a tejet, azok minden bizonnyal felszámol­ják tehenészetüket. Egyébként erre az elvre épített a Simon Zsolt vezette földművelésügyi tárca idei agrártá­mogatási rendelete is. (gyor) Vásárlási tanácsadó: Pasztőrözött tejet kizárólag hűtőpultból vásároljunk és kizárólag hűtőben tároljuk Miért kell a nyers tehéntejet felforralni? ÚJ SZÓÖSSZEFOGLALÓ A nyerstej kisebb-nagyobb számban mikroorganizmusokat tartalmaz, amelyek között lehetnek kórokozók is. A szaprofiták életműködésükkel csökkentik a tej minőségét, rontják annak eltarthatóságát, a patogének pedig az ember egészségét vesz­élyeztetik. E mikrobák közül le­hetőleg az összes kórokozót, továb­bá a szaprofiták túlnyomó többségét el kell pusztítani. Mivel azonban a tejben a forralás mélyreható válto­zásokat idéz elő, ezért olyan - 100 fok alatti - hőmérsékleten szokás csírátlanítani, amelyeken eredeti bi­ológiai, kémiai és fizikai tulajdonsá­gai még nem változnak meg lénye­gesen. Az eljárást pasztőrözésnek nevezzük. Ha azonban a nyerstejben hőálló toxinok, vagy spórás mikro­organizmusok vannak, ezeket a pasztőrözés nem tudja elpusztítani. Csak az ultrapasztőrözés, amely so­rán a tejet legalább 140 fokra heví­tik, néhány másodpercig ezen tart­ják, majd visszahűtik. Ilyen hőkeze­léssel viszont a tej összetételében is mélyreható változások következnek be (íze megváltozik, a tejét nem le­het megalvasztani). A hőkezeléssel egy időben a tejet homogénezik. Célja, hogy a mechanikai úton, vi­szonylag nagy nyomáson (150-250 bar) a zsírgolyócskákat felaprózzák, és ezáltal a tej felfölöződését meg­akadályozzák, a tejalkotórészek e­mészthetőségét pedig növeljék. A kereskedelemben forgalmazott pasztőrözött tejek egyik változata a néhány-nap fogyaszthatósági idejű, úgynevezett „zacskós” tej, a másik az 1 hétig is eltartható „Friss tej”. Utób­bival szemben követelmény, hogy csak alacsony csíraszámú, extra mi­nőségű nyerstejből készülhet és ki­zárólag fényvédő csomagolásban kerülhet forgalomba. Mindkét fajta szigorúan hűtve tárolandó a csoma­goláson feltüntetett hőmérsékleten. Az ultrapasztőrözött tejek féltartós és tartós változatban készülnek. A féltartós tejek többrétegű, a fényvé­delmet is biztosító fóliával kombi­nált műanyag tasakban, a tartós te­jek többrétegű kartondobozban ke­rülnek forgalomba. Az ultrapasz­tőrözött tejek hűtése nem szüksé­ges, a feltüntetett időpontig szo­bahőmérsékleten is megőrzik minő­ségüket, ám felbontás után ezek is hűtött tárolást igényelnek. Újdonság a „Reggeli tejital”, melyet csökken­tett fehéijetartalommal, kínálnak. A tejek különböző zsírtartalommal (0,1; 0,5; 1,5; 2,8; 3,0; 3,6%) kerül­nek forgalomba. A tej vásárlásakor a minősége megtartása érdekében az ultrapasztőrözött tejek kivitelével a leglényegesebb a folyamatos hűtő­lánc a gyártótól a fogyasztóig. Ezért pasztőrözött tejet kizárólag hűtő­pultból vásároljunk, melyet otthon is a csomagoláson feltüntetett hűtési hőmérsékleten kell tartani, (i) A valódi'tejcukor-érzékenységet csökkentheti a tej magasabb zsírtartalma, ellenben a fölözött tej növeli az intoleranciát Fogyasszunk legalább napi fél liter tejet DR. GÁSPÁRDY ANDRÁS Az állatitermék-előállítás feladata az ember igényeinek minél tökélete­sebb kielégítése, megfelelő, a közér­zetet és az egészségi állapotot messzemenőkig figyelembe vevő módon tartott állatokkal. Ez az álta­lánosítás azonban, úgy tűnik, csor­bát szenved akkor, ha a tejcukor megítélésének meglehetősen össze­tett és sajátos helyzetéről esik szó. A TEJ ÖSSZETÉTELE A tej évezredek óta az emberiség ita­la, amely ásványi anyagokban, vita­minokban, fehérjében és zsiradék­ban, s nem utolsósorban tejcukor­ban gazdag. Fehérjéje teljes értékű. Egy liter tej táplálóértéke 0,5 kg so­ványabb húséval, 8 tojáséval, vagy 2 kg babéval azonos. Jelenleg napi fél liter tej vagy azzal egyenértékű tej­termék fogyasztását tartjuk kívána­tosnak. A tej mint kalcium- és fosz­forforrás is nagy figyelmet érdemel. Khnikaüag igazolt, hogy még azok körében sem következik be mészle- rakódás a szövetekben és a vérerek falaiban, akik jelentős mennyiségű tejet fogyasztanak, s ez a tény főleg az idősebb korúak esetében, a mész- szükséglet kielégítése, illetve a csontritkulás elkerülése szempont­jából nagy jelentőségű. A tej - je­lentős B-vitamin tartalmának kö­szönhetően, a sejtlégzés elősegítése révén - ellenhatást fejthet ki a daga­natképződésekkel szemben. A TEJCUKOR JELENTŐSÉGE A tejcukor vagy laktóz az egyedüli diszacharid, amely csak a tejben fordul elő, és a tej édeskés ízét okoz­za. A laktóz nem tartozik a szerve­zet számottevő energiaforrásai kö­zé (a szénhidrát ellátásból kb. 5-6 százalékban részesedik). Ugyanak­kor a laktóz a tejtermelésben fontos szerepet tölt be, szabályozza a tej vízmennyiségét. A tejcukornak a vé­konybélben való felszívódásához hidrolízisen kell átesnie. A hidrolízi­sért a bél nyálkahártyájának epitel sejtjeiben képződő, valamint a nor­mális bélflóra által termelt laktáz (b-galaktozidáz) enzim a felelős. A laktóz tehát szétbomlik galaktózra és glükózra (szőlőcukorra). Ezekből a bélbaktériumok tejsavat termel­nek, ami a vastagbélben alakítja ki azt a savanyú közeget, amely gátol­ja a bélidegen mikroflórát. A laktóz másfelől segíti a szervezet számára fontos kalcium felszívódását, azál­tal, hogy a bélrendszerben élő mik­roorganizmusok tejsavvá bontják, ami már könnyen felszívódik. Fo­kozza továbbá a magnézium, a fosz­for és más ásványi anyagok felszívó­dását is. TEJCUKOR-ÉRZÉKENYSÉG A laktáz aktivitás az újszülöttekben a legnagyobb. Ezt azonban a gyer­mekek 3-5 éves korukra szinte tel­jesen elvesztik. Ezt a normálisnak tekinthető folyamatot, amit egy re- cesszív gén irányít, nem szabad be­tegségként kezelnünk. A világ la­kosságának megközelítőleg 70%-a felnőtt korában már nem képes a tejcukrot nagy mennyiségben meg­emészteni. Azonban néhány nép­csoport (az észak- és közép-euró­pai, közép-ázsiai és közép-afrikai) még rendelkezik ezzel - a laktóz felnőttkori emészthetőségével - a tulajdonsággal. Azoknál a felnőt­teknél, akiknek a csökkent laktáz aktivitás a tejcukrot nem bontja le, a laktóz a vastagbélbe jut, ahol azt - egy bizonyos határig - az ott élő bélbaktériumók fermentálják. Azonban a túl sok tejcukor görcsö­ket, szélszorulást, felfúvódást és hasmenést okoz. Egy liter tehéntej 47 gramm tejcukrot tartalmaz. 150 liter per fős éves tejfogyasztást (ami­nek egyébként legalább 220-nak kellene lennie!) alapul véve egy át­lagember nálunk 7050 g-ot (kb. 7 kg) fogyaszt el ebből évente. A napi tejcukor bevitel ezek szerint 19,3 gramm. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a tejcukor-érzékeny személyek esetében a tünetmentesen elfo­gyasztható tejcukormennyiség napi 12 gramm lehet (ezt a bél mikrofló- rájának laktáz enzimje bontja, nem a bélfal saját laktáza), ami egy pohár (2,55 dl) tejnek felel meg. A vizsgá­latok azt is bebizonyították: a valódi érzékenységet csökkentheti a tej magasabb zsírtartalma, vagyis a fö­lözött, zsírszegény tej növeli az into- larenciát! A veleszületett laktózér- zékenység a laktáz enzim újszü­löttkori hiányára utal, amit a szop­tató anyáknak a babák testsúly-, vesztéséből és hányásából a tejtáp­lálás legelején észre kell venniük. Ha nem ismerik fel, a krónikus kis­záradás akár végzetes is lehet. A TEJCUKORTARTALOM MÓDOSÍTÁSA Mind tenyésztési, mind pedig élel­miszeripari oldalról több lehetőség is kínálkozik a tejcukortartalom csökkentésére. Gyakorlatias megol­dásnak az utóbbi tűnik, hiszen az eddigi kutatások azt mutatják, hogy a tejcukor drasztikus lecsök­kentése kevesebb és nagyon sűrű tej termelődését váltja ki. Ugyanak­kor elképzelhető, hogy a környezeti hatások (takarmányozás) is befo­lyásolhatják az eddig genetikailag teljesen determináltnak tartott tej­cukortartalmat. A gazdaságok jelenleg „rákénysze­rülnek” a magas fajlagos tejtermelés elérésére, holott az intenzív egy- hasznú tehenek megbetegedéseinek és korai kikerülésének egyik fő oka a túl nagy igénybevétel, a standard­nak tartott tejcukor nagymértékű és folyamatos transzformációja. A tej­képződés korai szakaszában a leg­nagyobb energia felhasználó szerv a tejmirigy. Nagy termelésű tehenek­ben ekkor a legkifejezettebb a nega­tív energiamérleg, és előfordul, hogy a bizonyos határokig rugalmas egyensúlyi helyzet a homeosztázis rovására, a tejtermelés javára meg­bomlik, aminek nyomán szaporodá­si zavarok is föllépnek. Az ilyen te­henek nem képesek önmagukat rö­vid életük alatt üszőbotjukkal pótol­ni. Ilyen körülmények közt kontra- szelekció is előfordulhat, hiszen a gyengébb képességű tehenek szapo­rodnak, és adják át tulajdonságaikat a következő nemzedéknek. Vizsgálataink igazolták, hogy a tej­termelő tehén a laktáció elején nemcsak a tej mennyiségét növeli, hanem annak laktóz tartalma is nö­vekszik, így e két tendencia eredője­ként a napi tejcukor mennyisége, ill. az erre fordított energia mennyisé­ge még intenzívebben emelkedik. A tej tehát - a fehéije és a zsír vonat­kozásában - két ok miatt is hígul; egyfelől azért, mert általánosság­ban megnő a tejmennyiség, más­felől azért, mert a tej cukortartalma sűrűsödik. Rehabilitálják a vajat? ÚJSZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Évezredeken át az emberiség csak egyszerű gyakorlati megfigyelé­sekből gyarapíthatta tudását. Ä tej­táplálkozási ismeretek gazdagodá­sa csak az utóbbi 300 évben, azon belül is a 19. század második fe­létől gyorsult fel. Tudósok százai, ezrei munkálkod­tak táplálkozási tudásunk gyarapí­tása érdekében, közülük a legis­mertebb a francia Louis Pasteur, a német Robert Koch és az ukrán Ilja Mecsnyikov volt. Az utóbbi volt az, aki megfigyelései, egyszerű vizs­gálatai és logikai következtetései alapján összefüggésbe hozta a bal­káni hegyi pásztorok hosszú átlag- életkorát a savanyú tej, a joghurt rendszeres fogyasztásával. Az „élet meghosszabbításáról” írt és 1907-ben kiadott könyve ma be­cses ereklye. Ezért és élete mun­kásságáért a kapta az orvosi No- bel-díjat. Mecsnyikov század eleji feltételezéseit a 20. század, és an­nak is a második felében végzett kutatások fényesen visszaigazol­ták és megalapozták a probiotikus tejtermékek nagy családját A tej és tejtermékek szempontjából különösen felbecsülhetetlen ér­tékű táplálkozástudási gyarapodás annak köszönhető, hogy a tudósok szinte leltárszerűen megvizsgál­ták, hogy az emberiség fontos élel­miszerei milyen és mennyi olyan bioaktív hatóanyagot tartalmaz­nak, amelyeknek alapvető szere­pük van az ember egészségének megóvásában, a betegségek me­gelőzésében és legyőzésében. E sokrétű, bonyolult és költséges ku­tatásoknak talán az a legfényesebb eredménye, hogy a földön lévő élelmiszerek közül a tej és termé­kei a leggazdagabbak az ún. bio­aktiv hatóanyagokban és ráadásul ismert, vagy újonnan feltárt tech­nológiai kezelésekkel (pl. tejsava­nyítás, sajtérlelés) azok még a tej­hez képest is tovább gazdagítha­tok. A tejtermékek a többi alapé­lelmiszerrel (sütőipari áruk, hús- készítmények, zöldségek és gyü­mölcsök) összevetve a legkevésbé -vagy egyáltalán nem - nélkülöz­hetők, az emberek egyetlen élet­szakaszában sem mellőzhetők. A tejtermékek rendszeres fogyasztá­sa fiataloknál és idősebbeknél egyaránt fokozza a szellemi fris­sességet és teljesítőképességet. Az 1990-es évek kutatásai nem­csak arra a megállapításra vezet­tek, hogy a földön lévő élelmisze­rek közül a tejtermékek leggaz­dagabbak egészségvédő hatóa­nyagokban, hanem arra is, hogy ez a megállapítás vonatkozik a tej összes alkotórészére, a tejzsírra, tejfehérjékre, tejcukorra, ásványi anyagokra és a vitaminokra egya­ránt. Az új kutatási eredmények különösen jelentősek a tejzsír vo­natkozásában, amelyet az elmúlt néhány évtizedben a koleszterin­propaganda a vádlottak padjára ültette. A tejzsír több előnyös tu­lajdonsága (legjobb emészt­hetőség, gazdag zsírban oldódó vitamin-tartalom, növekedést ser­kentő hatás, káros baktériumok gátlása, pusztítása, stb.) korábban is ismert volt. Az újabb kutatások azonban azt is kiderítették, hogy a tejzsír, a vaj öt igen hatékony rá­kellenes hatóanyag-csoportot tar­talmaz, emellett közülük néhány gátolja az érelmeszesedést és erősíti a szervezet védekező rend­szerét. Az eredmények láttán a tu­dósok ma már azt a kérdést is fel­teszik, hogy vajon mekkora szere­pet játszott a rák világméretű ter­jedésében a vajellenes propagan­da, a hatására világviszonylatban bekövetkezett drasztikus vajfo­gyasztási csökkenés. A válaszra úgy tűnik, még jó ideig várnunk kell. (i-TF) TEJES ÉRDEKESSÉGEK ♦ A szervezet napi kalciumszükséglete 100 gramm kemény sajttal fedezhető. Lágysajtból másfélszer annyit kell ennünk napi kalciumi­gényünk elérése érdekében. A napi foszforszükséglet 12-20 száza­lékra fedezhető 100 g lágysajttal, a keménysajt esetében ez az arány megközelíti az 50 százalékot. ♦ A sajtféleségek emészthetősége közel 100 százalékos. A-vitamin tartalma a zsírtartalomtól függ, B-vitamin tartalma sajtféleségen­ként változik, a nemespenészes sajtokban a legtöbb. A lágy és ne­mespenész sajtok külső rétege sokkal gazdagabb B-vitaminokban, mint a belső rétege. ♦ A savanyú tejkészítmények könnyebben emészthetők, mint a tej. A kalciumhasznosulás a tejsav, a tejcukor, a D vitamin együttes ha­tására optimális. Kedvezően hatnak emésztési zavarok, gyomor- sav-elégtelenség és vastagbélhurut esetén. Egyes joghurtok, kefi­rek fogyasztásakor enyhe antibiotikus hatást tapasztaltak. ♦ Tejföl készítéséhez frissen pasztőrözött tejet és tejszínt használ­nak. Kellemes ízét és aromáját az alvasztáshoz felhasznált tejsav- baktérium színtenyészettől nyeri. Az alapanyagot homogénezik. ♦ A viszonylag nagy B vitamin tartalmú kefir tejsavbaktériumon kí­vül kefirgombát is tartalmaz. A tej alvasztása során tejsavas és alko­holos erjedés megy végbe. Ennek következtében széndioxid is kelet­kezik, ezért púposodik fel a csomagolóanyag, ami nem a termék rossz minőségét, hanem ellenkezőleg, a jelenlévő, viszonylag nagy mennyiségű kefirgomba jelenlétét jelzi. ♦ A vaj tejből, tejszínből, legalább 80 százalékban tejzsírból álló, idegen zsírt nem tartalmazó termék. A vajkészítmények a vajhoz hasonló, kenhető állományú, 25-80 százalékban tejzsírt, valamint különböző ízesítő-, adalék- (tejfehérjéket, stabilizálószereket) és aromaanyagokat tartalmazó termékek. Sajttípusok:- kemény (reszelni való) sajtok (pl. parmezán, ementáli)- félkemény sajtok (Eidami, Gounda)- lágysajtok (Camembert, gomolya, Mozzarella)- nemes penésszel érő sajtok, márványsajtok- savanyútej-sajtok (étkezési túró)- savas vagy vegyes friss sajtok: (krémsajtok)- savósajtok (orda, ricotta) Tartósítási eljárások ♦ Homogénezés - fizikai művelet, amely során a tej zsírcseppjeit el­aprózzák 0,1-0,05 mikron nagyságúra. A homogénezett tej emészt­hetősége jobb a hagyományosénál, és jól viseli a mélyhűtést is. ♦ Pasztőrözés - hőkezelés, melynek során a tejben esetlegesen előforduló kórokozók elpusztulnak, így a pasztőrözött tej forralás nélkül is ihatóvá válik, egyúttal eltarthatósága nő. Pasztőrözéssel csökken az esszenciális zsírsavak mennyisége, a lizin 5-6%-al csökkenhet, biológiai értékesíthetőség 96-97%-os lesz. Ezzel az eljárással a vitaminveszteség csekély, ultrapasztőrözésnél már 10-20% lehet. (I)

Next

/
Thumbnails
Contents